Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-06 / 253. szám

XII. EVF. Z53. SZÂM. Körösi Csorna Sándor nyomdokain Filozófiai doktorátusra készül egy magyar egyetemi hallgató, a buddhista világszövetség európai főtitkára (Kolozsvár, november 4.) Könyvek közé temetkezetten s a környező világról láthatóan teljesen megfeledkezve, kissé már kopaszodó, de egyébként fiatalos urat találtam ma a fő­téri Keszey-féle könyvkereskedésben. — Nagyon érdekes, igen tanult ember, — vont félre az üzlet tulajdonosa. S mikor to­vább érdeklődtem a különös idegen iránt, olyan rendkívüli dolgokat hallottam felőle, amelyek először azt a gyanút ébresztették bennem, hogy tréfacsinálásnak estem áldo­zatául. De a kereskedő, hogy eloszlassa hi­tetlenségemet, megismertetett régi könyv­vásárlójával, akinek kilétét csak a véletlen fedte fel előtte s aztán alkalmam nyilt egy másfélórás kávéházi beszélgetés során egy meglehetősen szokatlan hivatásu, méljr tudá­sú, rendkívül érdekes magyar embernek éle­tébe, gondolkodásába, élményeibe és tervei­be bepillantást nyernem. Talán a világ legszerényebb embere. Je­lenleg a kolozsvári egyetem filozófiai dokto- rándusa. s a neve: Székely Ödön. De a név­jegyén és a külföldi tudományos folyóiratok­ban, amelyekben terjedelmes cikkeket lá­tunk tőle, ilyen formában szerepel a neve: Edmond Séchelle. És mellesleg: ö a buddista ■világ-szövetség európai főtitkára. Vagy amint a szövetség hivatalos nyelvén, fran­ciául mondják: Secrétaire Générat Pour L'Europe De 1‘Association Bouddhique Universelle- És minthogy ennek a szövetség­nek Rabindranath Tagore a megalapítója, lelke, elnöke: a nagy hindu költő aláírásával hordozza zsebében az erdélyi magyar fiu- hindosztán és francia nyelvű főtitkári kine­vezését­A kérdések raja rohant meg e felfedezés után és ugyanezekkel a kérdésekkel ostro­moltam meg én is a szerény és fiatal orien­talistát- Honná indult el, hogy jutott kapcso­latba az eszmékkel, amelyeknek egész Európa számára kiválasztott apostola lett, mi a célja s mik a munkaeszközei ennek a szövetségnek, hogyan él ő és miként lehetséges az, hogy másfél éve szaladgál Kolozsvár falai között, mint tekintélyes francia eszperantó és német nyelvű folyóiratok munkatársa, nehány hó­napja mint a legnépszerüb exotikus iró világ szövetségének titkára anélkül, hogy talán egy két ember kivételével valaki is ismerné és nem mindennapi értékeiről tudomással bír­na a város magyar társadalmában. Rendre-rendre feleletet kaptam kérdé­seimre. Először az igazán komoly tudásuak nagy szerénységével beszélt, de lassan a ja­víthatatlan ideálisták, a rajongásukban is sok kritikával élő utópisták áradó beszélő- készségével, logikájával és tartalmával öm­lött belőle a szó. — Már hetedikes gimnázista koromban nagyon érdeklődtem a keleti filozófia iránt. És különösen a buddhizmus fogott meg. Alig vártam, hogy letegyem az érettségit, azon­nal Lipcsébe utaztam, hogy az ottani egyete­men folytassam orientálista tanulmányai­mat. A szerencse itt összehozott egy Divekár Girgnun nevű hindu bölcsészettan hallgató­val, aki Tagorenak távoli rokona és akitől si­került egészen jól megtanulnom hindosztá- nul beszélni is, mert addig, minden fáradozá­som ellenére is csak írásban tudtam ezt a nyelvet elsajátitani. — Divekár Girgaun, akit ma már bará­tomnak nevezhetek, a lipcsei okultista kon­gresszuson bemutatott a kongresszusra Lip­csébe jött Rabindranath Tagorenak és a buddhista világszövetség, első főtitkárának, Edvard Schiirének, akikkel már ekkor be­ható megbeszéléseket folytattam a világszö­vetség alapelveinek végső lefektetése és az európai hálózat megszervezése tárgyában. — önt érdeklik, ugye, Tagoreval való személyes kapcsolataim s az a benyomás, amelyeket reám a hindu költő-filozófus tett... Én valahogy Tolsztojt képzeltem hozzá ha­sonlónak, de valójában Tagore, az én érzé­sem szerint, elsősorban költő s a művész úgy gondolkodásában, mint életvitelében felülke­rekedik nála a filozófusnak. Közelebbi kap­csolatba most fogok kerülni Tagoreval. Ter­vezetet nyújtottam be neki a buddhista vi­lágszövetség folyóiratának meginditására, Párisban adnék ki, francia és eszperantó nyelven, csatolva ezekhez azt a nyelvet, ame­lyen a cikkiró eredetileg elkészítette mun­káját- Ezzel a folyóirattal, amelyhez a Ta­gore erkölcsi és anyagi segítségét bizonyára megnyerem, azt a pánreligionizmust óhaj­tom propagálni, amelynek megvalósitása szö­vetségünk tnlajdonképeni célja. Tagore pan-religionizimisa — De, hogy érthető legyek, meg kell ma­gyaráznom először Rabindranath Tagore pán-religionizmusát. Ennek kettős célja van, először a különböző, egymással ellentétes val­lások közös lényegének analízise, kiküszöbö­lése azoknak az elemeknek, amelyek a val­lások között főként a tradíciók túlbecsülése s a dogmák uralma miatt léteznek. Második célja az igy nyert általános szintézisnek a jelenkor vallás-ellenes irányzataival való kibékitése s a látszólagos ellentmondások végleges megszüntetése a modern természet­tudományok s a magasabb szintézisba való harmonizálás által elért uj vallás között. A pán-religionizmus tehát egyaránt fölveszi a harcot úgy az egymással szemben álló val­lási dogmákkal, mint pedig a másik véglet­tel: korunk vallásellenes tendenciáival. — Ehhez kapcsolódik most már a budd­hista világszövetség törekvése, a pán-reli­gionizmus megvalósitása, vagyis az emberi­ség jövő „pán-religiójának“ megteremtése és elterjesztése. Nem buddhista, hanem szintéti- kus irányzat. Alapja nem vallási a szó mai Külföldi rádiócsö-gyár keres Jól beszervezett körzet• kég viselőket minden megyeszékhelyen. Ajánlato­kat; „Garancia' jeligére Fehér Olga hirdetési iroda továbbit. Timişoara, Strada Doja No. 7. fenn az érintkezést, mert csak ritkán láto­gathattam el hozzá Parisba. Midőn ez év ta­vaszán halálát közeledni érezte, engem jelölt ki utódjául és a kalkuttai központ jóvá is hagyta jelölését. így jutottam a megtisztelő cimhez, amelyet ma viselek. „Nem vagyok aszkéta, sem fakir..." — Nehogy valaki azt higyje, hogy asz­kéta vagyok, vagy valami állandóan hegyes szögeken heverő fakir. Tulajdonképen a val­lásom sem buddhista: én tisztán filozófiai alapon állok. Titkári munkám egyelőre az, hogy fenntartom az érintkezést Európában lakó tagjainkkal, azoknak Írásait összegyűj­töm s beküldőm a központba és ezzel elősegít­jük a pan-religionista világszemlélet teljes kialakulását és elterjedését. Természetesen egyelőre nem sok tagot számlál a szövetség, de mi nem is ringatjuk magunkat abban a reményben, hogy valaha nagy, népeket át­fogó tömegmozgalommá tudjunk fejlődni. Mi itt Európában csak intéllektuellekre gondol­hatunk, tömegmozgalomról csak Indiában lehet szó, ahol a kérdésnek némi politikai jel­lege is van, mert itt kifejezésre jut a szö­vetség működésében Rabindranath Tagore­nak a Gandiéval ellentétes iránya. ... Hogy mik a legközelebbi terveim? Először is megszerzem a kolozsvári egyete­men a doktorátust s közben befejezem filozó­fiai munkámat, amelyet francia nyelven fo­gok kiadni „Le Systeme Du Corrélativism Universel“ s amelynek egyik-másik fejezete már megjelent a párisi Revue Philosophique cimü folyóiratban. Aztán a hindu barátom­mal együtt, aki most Konstantinápolyban tartózkodik, Indiába utazom, egyenesen a Tagore egyetemére. Minden vágyam, hogy Körösi Csorna Sándor nagy munkáját foly­tassam a nyugati kultúrának és a Kelet filo­zófiának összhangba hozásával. Ezeket mondotta Székely Ödön- Nyilat­kozatára készséggel ráüti titkári hivatalá­nak nagy pecsétjét, amelyen egy Buddha szo­bor képe látható ülőhelyzetben, ezzel a jel­mondással: Ex Oriente lux — keletről jő a világosság. ÖTömmel adom át a Székely Ödön nevét a magyar nyilvánosságnak. Jávor Béla­Zajos botrány a dési erdészeti hivatalnál Mikor a hivaialfonök még az Inspektor előtt is súlyosan inzultálja tisztviselőjét (Dés, november 4.) Dés város tisztviselő társa­dalma nagy megbotránkozással tárgyalja az állami erdészeti hivatal zajos botrányát. Egy Niţescu Con­stantin nevezetű állatai erdőmémök, aki nemrégen a Regátból került Désre, beszéltet ezúttal magáréi. Niţescu urat mindenki erőszakos, kellemetlen mo­dorú embernek ismeri, aki az állami erdészeti hiva­tal tisztviselőivel szemben minden alaposabb indok nélkül brutálisain lép fel és ai mult hó 21-éa a hivatali helyiségében Negrea József 20 éves állami erdészeti tisztviselőt többször irtózatos erővel arculütötte. A súlyosan inzultált fiatal tisztviselő azonnal a városi főorvoshoz ment, megvizsgáltatta magát s a főorvos könnyű testisértést állapított meg és azt javasolta az inzultált tisztviselőnek, hogy két na­pot otthon töltsön. Három nap múlva a hivatalban Wilhelm, moldvai erdészeti inspektor vizsgálatot tartott a hivatalban és Negrea József ezt az alkal­mat felhasználta arra, hogy Niţescu erdőmérnök el­len erőszakos magatartása miatt panaszt tegyen. Mikor Wilhelm inspektor kérdőre vonta Niţes- eu mérnököt, az kijelentette, hogy Negrea, pontat­lan ember, nem végzi a dolgát és legutóbb is két napot bejelentés nélkül otthon töltött. Ekkor Wil­helm inspektor behivatta Negrea Józsefet és kér­dőre vonta, hogy miért maradt távol két napig a hivatalától. Negreai minden különösebb magyaráz- kodás mellőzésével elővette dr. Pascu főorvos orvosi látleletét, amelyből az inspektor megállapíthatta, hogy mi az igazi oka két napi távolmaradásának, sőt, az aroát is megmutatta, ahol csalhatatlan nyo­mai mutatkoztak a három nap előtti inzultusnak. Erre Niţescu éktelen hragra gerjedt és az inspektor szemeláttára újból többször, tel jes erővel arculütötte Negreát. Negrea alig tudott kiszabadulni a felbőszült, durva hivatalfőnök karmai közül. Az inzultus után újból megjelent Pascu főorvosnál, aki megállapí­totta a testi sértést és most már öt napi fekvést rendelt d. Ezután Negrea a bíróságnál és felettes tartóságánál jelentést tett brutális hivatalfőnöke el­len. Feltűnő az esetben, hogy Wilhelm moldvai ins­pektor szó nélkül nézte végig az inzultust és az esetről még jegyzőkönyvet sem vett fel. A vizsgálat megindult és valószínűnek látszik, hogy az idegbe­teg és önmagáról megfeledkezett Niţescu erdőmér- nököt súlyosan megbüntetik és rövidesen áthelyezik Dósról. Találkozásom Rabindranath Tagoreval . értelmében, hanem inkább természettudomá- I nyi és filozófiai. S hogy mégis buddhista vi­lágszövetségnek nevezzük magunkat ez azért van, mert ennek a pan-religiónak legtöbb elemét a buddizmusból vesszük, amely Tago­re szerint, a legkönnyebben harmóniába hoz­ható a modem élettel és a nyugati tudomá­nyok eredményeivel. — De folytatom elbeszélésemet. A lipcsei okkultista kongresszuson megismerkedtem Edward Schurévd, aki 1929 junius haváig a buddhista világszövetség európai főtitkára volt- Filozófus, költő és drámairó. Külön filozófiai rendszere van, amelyet összesen 16 nyelven megjelent munkáiban fejtett ki. En­nek a nagy francia gondolkodónak az egyé­nisége annyira megragadott, hogy tanítvá­nyává lettem és több éven át dolgoztam vele együtt, természetesen főleg Írásban tartva

Next

/
Oldalképek
Tartalom