Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-06 / 253. szám

XII. EVF. Z53. SZÂM.

Körösi Csorna Sándor nyomdokain

Filozófiai doktorátusra készül egy magyar egyetemi hallgató, a buddhista világszövetség európai főtitkára

(Kolozsvár, november 4.) Könyvek közé temetkezetten s a környező világról láthatóan teljesen megfeledkezve, kissé már kopaszodó, de egyébként fiatalos urat találtam ma a főtéri Keszey-féle könyvkereskedésben.

— Nagyon érdekes, igen tanult ember, — vont félre az üzlet tulajdonosa. S mikor tovább érdeklődtem a különös idegen iránt, olyan rendkívüli dolgokat hallottam felőle, amelyek először azt a gyanút ébresztették bennem, hogy tréfacsinálásnak estem áldozatául. De a kereskedő, hogy eloszlassa hitetlenségemet, megismertetett régi könyvvásárlójával, akinek kilétét csak a véletlen fedte fel előtte s aztán alkalmam nyilt egy másfélórás kávéházi beszélgetés során egy meglehetősen szokatlan hivatásu, méljr tudású, rendkívül érdekes magyar embernek életébe, gondolkodásába, élményeibe és terveibe bepillantást nyernem.

Talán a világ legszerényebb embere. Jelenleg a kolozsvári egyetem filozófiai dokto- rándusa. s a neve: Székely Ödön. De a névjegyén és a külföldi tudományos folyóiratokban, amelyekben terjedelmes cikkeket látunk tőle, ilyen formában szerepel a neve: Edmond Séchelle. És mellesleg: ö a buddista ■világ-szövetség európai főtitkára. Vagy amint a szövetség hivatalos nyelvén, franciául mondják: Secrétaire Générat Pour L'Europe De 1‘Association Bouddhique Universelle- És minthogy ennek a szövetségnek Rabindranath Tagore a megalapítója, lelke, elnöke: a nagy hindu költő aláírásával hordozza zsebében az erdélyi magyar fiu- hindosztán és francia nyelvű főtitkári kinevezésétA kérdések raja rohant meg e felfedezés után és ugyanezekkel a kérdésekkel ostromoltam meg én is a szerény és fiatal orientalistát- Honná indult el, hogy jutott kapcsolatba az eszmékkel, amelyeknek egész Európa számára kiválasztott apostola lett, mi a célja s mik a munkaeszközei ennek a szövetségnek, hogyan él ő és miként lehetséges az, hogy másfél éve szaladgál Kolozsvár falai között, mint tekintélyes francia eszperantó és német nyelvű folyóiratok munkatársa, nehány hónapja mint a legnépszerüb exotikus iró világ szövetségének titkára anélkül, hogy talán egy két ember kivételével valaki is ismerné és nem mindennapi értékeiről tudomással bírna a város magyar társadalmában.

Rendre-rendre feleletet kaptam kérdéseimre. Először az igazán komoly tudásuak nagy szerénységével beszélt, de lassan a javíthatatlan ideálisták, a rajongásukban is sok kritikával élő utópisták áradó beszélő- készségével, logikájával és tartalmával ömlött belőle a szó.

— Már hetedikes gimnázista koromban nagyon érdeklődtem a keleti filozófia iránt. És különösen a buddhizmus fogott meg. Alig vártam, hogy letegyem az érettségit, azonnal Lipcsébe utaztam, hogy az ottani egyetemen folytassam orientálista tanulmányaimat. A szerencse itt összehozott egy Divekár Girgnun nevű hindu bölcsészettan hallgatóval, aki Tagorenak távoli rokona és akitől sikerült egészen jól megtanulnom hindosztá- nul beszélni is, mert addig, minden fáradozásom ellenére is csak írásban tudtam ezt a nyelvet elsajátitani.

— Divekár Girgaun, akit ma már barátomnak nevezhetek, a lipcsei okultista kongresszuson bemutatott a kongresszusra Lipcsébe jött Rabindranath Tagorenak és a buddhista világszövetség, első főtitkárának, Edvard Schiirének, akikkel már ekkor beható megbeszéléseket folytattam a világszövetség alapelveinek végső lefektetése és az európai hálózat megszervezése tárgyában.

— önt érdeklik, ugye, Tagoreval való személyes kapcsolataim s az a benyomás, amelyeket reám a hindu költő-filozófus tett... Én valahogy Tolsztojt képzeltem hozzá hasonlónak, de valójában Tagore, az én érzésem szerint, elsősorban költő s a művész úgy gondolkodásában, mint életvitelében felülkerekedik nála a filozófusnak. Közelebbi kapcsolatba most fogok kerülni Tagoreval. Tervezetet nyújtottam be neki a buddhista világszövetség folyóiratának meginditására, Párisban adnék ki, francia és eszperantó nyelven, csatolva ezekhez azt a nyelvet, amelyen a cikkiró eredetileg elkészítette munkáját- Ezzel a folyóirattal, amelyhez a Tagore erkölcsi és anyagi segítségét bizonyára megnyerem, azt a pánreligionizmust óhajtom propagálni, amelynek megvalósitása szövetségünk tnlajdonképeni célja.

Tagore pan-religionizimisa

— De, hogy érthető legyek, meg kell magyaráznom először Rabindranath Tagore pán-religionizmusát. Ennek kettős célja van, először a különböző, egymással ellentétes vallások közös lényegének analízise, kiküszöbölése azoknak az elemeknek, amelyek a vallások között főként a tradíciók túlbecsülése s a dogmák uralma miatt léteznek. Második célja az igy nyert általános szintézisnek a jelenkor vallás-ellenes irányzataival való kibékitése s a látszólagos ellentmondások végleges megszüntetése a modern természettudományok s a magasabb szintézisba való harmonizálás által elért uj vallás között. A pán-religionizmus tehát egyaránt fölveszi a harcot úgy az egymással szemben álló vallási dogmákkal, mint pedig a másik véglettel: korunk vallásellenes tendenciáival.

— Ehhez kapcsolódik most már a buddhista világszövetség törekvése, a pán-religionizmus megvalósitása, vagyis az emberiség jövő „pán-religiójának“ megteremtése és elterjesztése. Nem buddhista, hanem szintéti- kus irányzat. Alapja nem vallási a szó mai

Külföldi

rádiócsö-gyár keres Jól beszervezett körzet• kég viselőket

minden megyeszékhelyen. Ajánlatokat; „Garancia' jeligére Fehér Olga hirdetési iroda továbbit. Timişoara, Strada Doja No. 7.

fenn az érintkezést, mert csak ritkán látogathattam el hozzá Parisba. Midőn ez év tavaszán halálát közeledni érezte, engem jelölt ki utódjául és a kalkuttai központ jóvá is hagyta jelölését. így jutottam a megtisztelő cimhez, amelyet ma viselek.

„Nem vagyok aszkéta, sem fakir..."

— Nehogy valaki azt higyje, hogy aszkéta vagyok, vagy valami állandóan hegyes szögeken heverő fakir. Tulajdonképen a vallásom sem buddhista: én tisztán filozófiai alapon állok. Titkári munkám egyelőre az, hogy fenntartom az érintkezést Európában lakó tagjainkkal, azoknak Írásait összegyűjtöm s beküldőm a központba és ezzel elősegítjük a pan-religionista világszemlélet teljes kialakulását és elterjedését. Természetesen egyelőre nem sok tagot számlál a szövetség, de mi nem is ringatjuk magunkat abban a reményben, hogy valaha nagy, népeket átfogó tömegmozgalommá tudjunk fejlődni. Mi itt Európában csak intéllektuellekre gondolhatunk, tömegmozgalomról csak Indiában lehet szó, ahol a kérdésnek némi politikai jellege is van, mert itt kifejezésre jut a szövetség működésében Rabindranath Tagorenak a Gandiéval ellentétes iránya.

... Hogy mik a legközelebbi terveim? Először is megszerzem a kolozsvári egyetemen a doktorátust s közben befejezem filozófiai munkámat, amelyet francia nyelven fogok kiadni „Le Systeme Du Corrélativism Universel“ s amelynek egyik-másik fejezete már megjelent a párisi Revue Philosophique cimü folyóiratban. Aztán a hindu barátommal együtt, aki most Konstantinápolyban tartózkodik, Indiába utazom, egyenesen a Tagore egyetemére. Minden vágyam, hogy Körösi Csorna Sándor nagy munkáját folytassam a nyugati kultúrának és a Kelet filozófiának összhangba hozásával.

Ezeket mondotta Székely Ödön- Nyilatkozatára készséggel ráüti titkári hivatalának nagy pecsétjét, amelyen egy Buddha szobor képe látható ülőhelyzetben, ezzel a jelmondással: Ex Oriente lux — keletről jő a világosság.

ÖTömmel adom át a Székely Ödön nevét a magyar nyilvánosságnak.

Jávor BélaZajos botrány a dési erdészeti hivatalnál

Mikor a hivaialfonök még az Inspektor előtt is súlyosan

inzultálja tisztviselőjét

(Dés, november 4.) Dés város tisztviselő társadalma nagy megbotránkozással tárgyalja az állami erdészeti hivatal zajos botrányát. Egy Niţescu Constantin nevezetű állatai erdőmémök, aki nemrégen a Regátból került Désre, beszéltet ezúttal magáréi.

Niţescu urat mindenki erőszakos, kellemetlen modorú embernek ismeri, aki az állami erdészeti hivatal tisztviselőivel szemben minden alaposabb indok nélkül brutálisain lép fel és ai mult hó 21-éa

a hivatali helyiségében Negrea József 20

éves állami erdészeti tisztviselőt többször irtózatos erővel arculütötte.

A súlyosan inzultált fiatal tisztviselő azonnal a városi főorvoshoz ment, megvizsgáltatta magát s a főorvos könnyű testisértést állapított meg és azt javasolta az inzultált tisztviselőnek, hogy két napot otthon töltsön. Három nap múlva a hivatalban Wilhelm, moldvai erdészeti inspektor vizsgálatot tartott a hivatalban és Negrea József ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy Niţescu erdőmérnök ellen erőszakos magatartása miatt panaszt tegyen.

Mikor Wilhelm inspektor kérdőre vonta Niţes- eu mérnököt, az kijelentette, hogy Negrea, pontatlan ember, nem végzi a dolgát és legutóbb is két

napot bejelentés nélkül otthon töltött. Ekkor Wilhelm inspektor behivatta Negrea Józsefet és kérdőre vonta, hogy miért maradt távol két napig a hivatalától. Negreai minden különösebb magyaráz- kodás mellőzésével elővette dr. Pascu főorvos orvosi látleletét, amelyből az inspektor megállapíthatta, hogy mi az igazi oka két napi távolmaradásának, sőt, az aroát is megmutatta, ahol csalhatatlan nyomai mutatkoztak a három nap előtti inzultusnak. Erre Niţescu éktelen hragra gerjedt és

az inspektor szemeláttára újból többször, tel jes erővel arculütötte Negreát.

Negrea alig tudott kiszabadulni a felbőszült, durva hivatalfőnök karmai közül. Az inzultus után újból megjelent Pascu főorvosnál, aki megállapította a testi sértést és most már öt napi fekvést rendelt d. Ezután Negrea a bíróságnál és felettes tartóságánál jelentést tett brutális hivatalfőnöke ellen. Feltűnő az esetben, hogy Wilhelm moldvai inspektor szó nélkül nézte végig az inzultust és az esetről még jegyzőkönyvet sem vett fel. A vizsgálat megindult és valószínűnek látszik, hogy az idegbeteg és önmagáról megfeledkezett Niţescu erdőmér- nököt súlyosan megbüntetik és rövidesen áthelyezik Dósról.

Találkozásom Rabindranath Tagoreval

. értelmében, hanem inkább természettudomá- I nyi és filozófiai. S hogy mégis buddhista világszövetségnek nevezzük magunkat ez azért van, mert ennek a pan-religiónak legtöbb elemét a buddizmusból vesszük, amely Tagore szerint, a legkönnyebben harmóniába hozható a modem élettel és a nyugati tudományok eredményeivel.

— De folytatom elbeszélésemet. A lipcsei

okkultista kongresszuson megismerkedtem Edward Schurévd, aki 1929 junius haváig a buddhista világszövetség európai főtitkára volt- Filozófus, költő és drámairó. Külön filozófiai rendszere van, amelyet összesen 16 nyelven megjelent munkáiban fejtett ki. Ennek a nagy francia gondolkodónak az egyénisége annyira megragadott, hogy tanítványává lettem és több éven át dolgoztam vele együtt, természetesen főleg Írásban tartva