Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-28 / 272. szám

4 m XU. ÉVE. 272. SZÁM. Spanyolnátha, torokgyulladás és meghűlés ellen véd (Kolozsvár, november 26.) A magyar fő­iskolai hallgatók, a diáksegélyakció javára január hó 18-án országos jellegű diákbált ren­deznek A hál előkészitő munkálatai már most megindultak. Nem a szokásos bálról van szó ez alkalommal, amelynél a táncolta, mulatni vágyó ifjúság szórakozása lép elő­térbe, hanem annak etikái oldala a fontos, amely kidomborítja azt a súlyos magyar kö­telességet, amellyel ifjúságunk érdekében mindent meg kell tennünk. Ennek a tudatnak kell megérlelődnie minden magyarban. Ter­mészetesen senkinek sem szabad a bál erköl­csi és anyagi támogatása elől, elzárkóznia, amely nagy országos megmozdulás lesz. ..'A diáksegélyző akció egyébként szépen halad «lőre és utolsó kimutatásunk óta a következő adományok folytak be annak javára: Gróf Teleky Géza, Alsózsuk 1000 lej, Baróti Böske, Kolozsvár 200 „ Egy magát megnevezni nem akaTÓ adakozó 1000 „ gróf Bethlen Ödönné, Aranyosgyérés 5000 „ br. Petfichevich Horváth Arthur- J né, br. Bánffy Györgyné ko­szorú megváltása cimén Szőke­falva 1000 „ 8200 „ Eddig befolyt adományok összege: 174178 „ 182378 „ A tclegdí iparosság1 mozgalmat indított iparoskor létesítéséért (Telegd, november 26. Saját tad.) Pár héttel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy az élesdi és élesd- kömyékbeli iparosság egy népgyülésen kimondta, hogy megalakítja az élesdjárási ipartestületet, amely a járás iparosainak reprezentativ képviselete lesz. Az élesdi iparosság akciója, amelyet a Keleti Újság mint elsőrangú iparosérdeket, felkarol!!, vissz­hangra talált a telegdi iparosság körében is, amely­nek több tagja szintén akciót kezdeményezett egy, Telegden létesítendő iparoskor felállítása érdeké­ben. ....... Az akció lelkes vezetői Goldstein Ferenc pék­iparos, Engler Dávid szabóiparos, Németh János borbély, Hajdú Mihály férfiszabó, Okos Gyula oi- pész, Varga Mihály cipész, Adler János kerékgyár­tó és Tavaszy István hentes. EzekneK a derék, törekvő iparosoknak kezdeményezésére a mozgalom mind szélesebb arányokat ölt, úgy, hogy november 17-ére már gyűlést is akartak egybehívni, hogy a kör felállításának módozatait megbeszéljék. A gyű­lésre teljesen felkészültek, sőt alapszabálylterveze- tet is dolgoztak ki és a gyűlés engedélyezése irán­ti kérvényt annak rendje és módja szerint be is nyújtották a telegdi főszolgabirósághoz. A telegdi főszolgabíró, Pop , Johann, aki azon­ban egészen fiatalember, egyszerűen visszautasítot­ta az iparosok kérvényét, értesülésünk szerint az­zal a szóbeli indokolással, hogy Telegden „nincs“ szükség iparoskörre. A fiatal főszolgabíró eljárása nagy meglepetést keltett a telegdi iparosok körében és ha a novem­ber 17-re tervezett gyűlésük elmaradt, nem mond­tak le arról, hogy mozgalmukat eredményre vigyék. Telegden ugyanis körülbelül hatván főnyi ipa­ros él, akiknek szüksége van kulturális egyesület­re, mentem minden politikától, csupáa. az iparos- érdekek istápolására. Ha az iparosok az iparoskört nem ltudnák megalakítani, szó van arról, hogy Te­legd kereskedőivel, aJkik szintén igen jelentékeny számmal vannak, akár az iparosok és kereskedők körét, akár pedig mint polgári kört alakítsák meg. Minden jel arra vall, hogy az erőteljesen megindult mozgalom nem fog el lankadni és ha talán nehézsé­gek és akadályok gördülnek is elébe, végül mégis csak eredményesen fog végződni. Kolozsvár város húszmilliós kórházi fenn­tartási költségét három és félmillió lejre redukálták a prefektus közbenjárására (Kolozsvár, november 26 ) Ä mai nehéz gazdasági viszonyok között Kolozsvár város adófizető polgársága megdöbbenve értesült arról, hogy az uj közigazgatási törvény alap­ján nemcsak a városi, hanem az állami kór­házakat is fenn kell tartania. Nem kevesebb­ről volt szó, mint arról, hogy egyedül Kolozsvárnak csaknem húszmilliós költséggel keU hozzájárulnia évente a kolozsvári kórházak fenntartásához, illetve a saját erejéből kell fenntarta­nia ezeket a közintézményeket• Hetekkel ezelőtt a közegészségügyi mi­nisztérium rendeletet intézett a városi tanács­hoz és a vármegyei prefekturához, amelyben kategorikusan felszólította, hogy már a jövő évi költségvetésben gondoskodjék a kórházak fenntartási költségeiről. De ez a rendelet nemcsak Kolozsvárt és Kolozsmegyét érin­tette, hanem az összes erdélyi városokat és vármegyéket, amelyeknek a múltban az ál­lami kórházakhoz semmi közük nem volt. A rendelkezés természetesen megmozgatta az összes törvényhatósági testületeket. Küldött­ségek mentek fel Bukarestbe és tiltakoztak áz újabb megterhelések ellen. Különösen Ko­lozsvár városát érintette kínosan a közegész­ségügyi miniszteri rendelkezés, mert az egész országban itt van a legtöbb országos jellegű közkórház és más közegészségügyi intézmény. A mai városi tanács vezetőségében, amely nek a kebelében nemzeti Parasztpárti politi­kusok is vannak, nem alakulhatott ki egysé­ges álláspont. Kolozsvár yáros közönsége a mai tanácstól elvárta volna, hogy a polgárság érdekeit minden pártpoli­tikán felül n}€[gvédelmezze és de­monstrativ módon áüást foglaljon az Újabb nagyfokú megterhelés ellen. Azonban épen p^rtszempontok miatt, a tanács nem inert gerincesen fellépni és bizo­nyos fokig a kormányintézkedéssel szemben opportunitást tanúsított. Mivel azonban lát­ta, hogy az összes erdélyi és bánsági városok súlyos természetű anyagi okok következtében mereven elzárkóztak az állami kórházak fenn­tartási községeinek vállalása elől, a tanács egyik tagját Bukarestbe küldötte közbenjá­rásra. Tekintettel arra, hogy a közegészség- ügyi minisztérium rendelete a vármegye la­kosságát is érintette, dr. Popa Adám, várme­gyei prefektus szintén leutazott Bukarestbe és ott nemcsak a vármegyei, hanem a városi polgárság érdekeit is védelembe vette- A Ke­leti Újság munkatársa a mai nap folyamán hivatalában felkereste Popa prefektust, aki bukaresti utjának eredményéről az alábbi fi­gyelemreméltó nyilatkozatot adta: — Moldovan államtitkár urnái eljártam az egészségügyi minisztérium által kiadott rendelet ügyében, amely Kolozsvár városát és Kolozsmegyét kötelezte arra, hogy az álla­mi kórházakat is fenntartsa. Bukarestben ugyanit nem számoltak azzal, hogy ezeknek a közegészségügyi intézményeknek a fenntar­tása horribilis összegekbe kerül és különösen nem számoltak úgy á városi, mint a megyei adófizetők teherbíró képességével. Moldovan államtitkár ur előtt tárgyilagosan előterjesz­tettem azokat a nehézségeket, amelyek ezek­nek a kórházaknak a fenntartása elé gördül. Különösen hangsúlyoztam, hogy az országos jelentőségű kórházak WWMIHilHHHIimmHIIHUHI fenntartása semmi körülmények kö­zött nem terhelheti Kolozsvár vá­ros polgárságát. — Az államtitkár ur — mondotta tovább Popa prefektus — megértő magatartást tanú­sított és hosszas tanácskozásoknak és alku­dozásoknak az volt az eredménye, hogy Kolozsvár város húszmilliós hozzájá­rulását sikerült évi három és fél mil­lióra redukálni■ — Ha a városi tanács, illetve a városi tör­vényhatósági bizottság ezt az összeget vállal­ja, ami jelentősen kisebb, mint az eredeti, akkor a kérdést máris elintézettnek lehet te­kinteni- Megállapodás történt arra, hogy Ko­lozsvár városa csak azoknak a kórházaknak a fenntartásához járul hozzá, amelyekben ki­zárólag kolozsvári illetőségű betegeket gyógy kezelnek. Ilyen intézmények: a városi női kórház, a poliklinika ambulanciája és a vá­rosi toloncház. Viszont az orlhopéd kórház és a felállítás alatt levő rákkutató intézet fenntartási költ­ségeiről az állam köteles gondoskodni. — A vármegye képviseletében szintén si­került elérni azt, hogy a megye lakóssága csak a hidalmási ambulatórium, megyei dis- penzér és a két megyei kórház fenntartási költségeihez járul hozzá. — Milyen alapon kérheti a közegészség- ügyi minisztérium a szóbanforgó közkórhá­zak fenntartási költségeihez való hozzájáru­lást? — kérdeztük Popa prefektustól. A prefektus válasz helyett elővette az uj közigazgatási törvényt és megmutatta a 455. és 458. paragrafust, amely szerint „az ér­vényben levő törvények szerint az egészség- ügyi és kórházi kiadások kötelezők “ Örömmel jegyezzük fel, hogy dr. Popa Ádám prefektus intervenciója máris teteme­sen redukálták ezt a horribilis kiadási tételt- Mi is alaposan tanulmányoztuk azonban a törvény idevonatkozó szakaszait, de abban az van, hogy „az érvényben levő törvények fel­tételei szerint“, viszont arról egyetlen egy szót sem találtunk, hogy a városok és várme­gyék kötelesek a tisztán állami és országos jelleggel biró közegészségügyi intézmények fenntartási költségeihez hozzájárulni. Nyil­vánvaló, hogy a közegészségügyi miniszté­rium teljesen ötletszerüleg adta ki a rendelke­zéseit. Mi a magunk részéről mindent el fo­gunk követni, hogy ezt az indokolatlan uj terhet ne sózzák az agyonterhelt városi és vármegyei költségvetésre. WWWWVWVWWSAA/VNA^AAA^A^ legmegbízhatóbb precíz ébresztő Azelőtt FeltQnéstkeltő újítás a fűtés terén ! A fűtő- technika legnagyobb vívmánya. Nincsen többé rossz kályha, mert a szab. „VEZÚV“ készülék magában véve pótol egy jó kályhát, 50 százalék tüzelő­anyag megtakarítás! tüzelőanyag megtakarítás ! Gyors bőképződés! Minden vaskályhához alkal­mazható ! A „VEZÚV“ segítségével még a leghide­gebb szoba (he yiség) Is keresztül fűthető. Részér zési költség a fűtési idényben 14 nap alatt megté riil Ara vaslemezből,fényezve 350 lei, vörösrézből díszes kivitelben 600 lei. — Megrendelésnél a füst­cső bősége megadandó. Gyártja és forgalomba hozza 8. WE'52BSR®ESí Temesvár, Józsefváros, Bul.Bert- helot 1. árjegyzék kívánatra ingyen ! Vidéki képviselők és ügynökök kerestetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom