Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-28 / 272. szám
2 n XII. ÉVF. 272. SZÁM. ——————— A nép építtette Gycrgyóban a kultúrpalotát Csíkmegye székelységének nagy ünnepe volt Gyergyószárhegyen — Akik mindig előtártak a székely szabadságküzdelmekben Hegedűs Nándor foglalkozik ezután a gyulafehérvári határozatok körül fellángolt politikai harcokkal. Vádolja a liberális- és averescánus-pártokat, amelyek ebben a kérdésben igen kétszínűén viselkedtek. Pamili Selcaru: Averescuékltal mégis paktumot kötöttek! Hegedűs Nándor: Megpróbáltunk minden utat, hogy jogainkat érvényesítsük. Mese nem létezett székely divíziókról A beszéd ezután a liberális párt magatartását fejtegeti. A liberálisok annakidején nem ellenezték a gyulafehérvári határozatokat, ellenkezőleg elismerték azok jelentőségét. Annyira mentek, hogy Bratianu Jonel a gyulafehérvári határozatokat kinyomatta és a párisi békekonferencián szétosztogatta. Pamíil Seicaru: önök mind Gyulafehérvárra hivatkoznak, miért nem voltak ott, amikor ezeket a határozatokat hozták? Wilier József: Mert nem hívtak bennünket oda. Pamíil Seicaru: De a székely divíziók ott voltak és lövéseket adtak le a tömegre (?) Viller József: Mi nem tudhatunk nem voltunk ott. Most és a magyar uralom Matt Hegedűs Nándor dr. folytatja beszédét és a régi Magyarország nemzetiségi politikájával és a régi magyar nemzetiségi törvénnyel foglalkozik. Hivatkozik Vajdának a magyar parlamentben elmondott egyik beszédére, amelyben Vaida elismerte, hogy Brassómegyében a közigazgatásban a román nyelvet Írásban és szóban szabadon használhatják. Pordea képviselő: Nem igaz. Wilier József: Micsoda fantasztikus közbeszólás! Hegedűs Nándor: Utalnom kell Wilier kollégám esetére, aki az Alföldön született és akit azután Lúgosra helyeztek, ahol mint polgármester teljesített szolgálatot. Wlllernek használata nem volt megtiltva, ellenkezőleg különben nem alkalmazták volna. Beszéde további részében hivatkozik a régi magyarországi román nemzeti párt egyik javaslatára, amelyet Mihali Tivadar terjesztett elő annak idején a magyar parlamentben s amelyben a román nemzeti párt azt kérte, hogy azokon a vidékeken, ahol a románok kompakt tömegben élnek, az illető vidék közigazgatási tisztviselői román bizottság előtt tegyenek vizsgálatot a román nyelvből. A beszédnek ennél a részénél Mihail Tivadar Is megjelenik a kamarában és nagy figyelemmel hallgatja Hegedűs szavait. Szolgálunk bizonyítékokkal A szónok megállapítja, hogy jelenleg a közigazgatásban a kisebbségek sem szóban, sem Írásban nem használhatják nyelvüket, csupán ltt-ott megtűrt formában. Hegedűs Nándor: A közigazgatásból a magyar tisztviselőket egyre-másra bocsátják el, arról pedig szó sincsen, hogy magyar tisztviselőket alkalmazzanak. Mirto: Bizonyítékokat kérek. Hegedűs Nándor: Az idő nem engedi meg, hogy itt most bizonyítékokkal hozakodjam elő, de annyit bocsáthatok a miniszter ur rendelkezésére, ameny- nyit akar. Kéri a kormányt, hogy a magyar kisebbségi vidékeken a kisebbségek számarányának megfelelően alkalmazzon magyar hivatalnokokat is. Nagy aggodalommal A kisebbségek nagy aggodalommal néznek a jövő elé, annál is inkább, mert a közigazgatási törvényben sincs egyetlen olyan rendelkezés sem, amely a kisebbségi nyelvhasználat kérdését rendezné. Ha vádolják a magyar rezsimet Beszéde végén Hegedűs Nándor képviselő a következőket mondja: — önök azzal vádolják a régi magyar rezsimet, hogy a kisebbségeket elnyomta, hát tegyük fel, hogy ez Így volt. Azonban azóta a régi világot az újtól nagy világesemények választják el. Azóta lezajlott a világháború és proltlamálták a wilsoni elveket. A régi politikát tehát tovább nem lehet folytatni. A mi kívánságunk az, hogy a kisebbségek az állam egész területén a többséggel egyenlő bánásmódban részesüljenek. Kéri a kormánytól a gyulafehérvári pontok alkalmazását, mivel eddig semmi nyoma sincs annak, hogy a nemzeti parasztpárt ezeket a pontokat alkalmazni akarta volna. Hegedűs Nándor: A kisebbségi népek békében akarnak élni a többséggel, ezt azonban csak úgy lehet elérni, ha az eddigi kisebbségi politikával felhagynak s az idevonatkozó nemzetközi szerződések és gyulafehérvári pontok alapján a kisebbségeknek megadják azokat a jogokat, amelyek őket az idők fejlődéséből kifolyólag megilletik. A felirati javaslatot a Magyar Párt nevében visszautasítja. A mindvégig nagy figyelemmel hallgatott beszédet a szocialisták és a kisebbségek hosszasan megtapsolták. (Gyergyöszentmiklós, november 26.) A rozstermő széles gyergyói fensikon a ködös novembervégi vasárnap reggelén az útirány: Szárhegy. A székely öntudat vérrel, győzelemmel, mártiromsággal, sok százados szenvedéssel tanúsított hitvallásának faluja. Körül a hegyek fenyvesei fehérek a csípős hideg éjszakák dúsan fagyott zúzmarájától, minden tüievél, Szárhegy felé halad, testvéri részvételre a ritka kulturális erőfeszítés sikerének ünnepében s tanulni a példán, amit a gyergyószárhegyi nép székely öntudatossága, feladatfelismerése megmutatott. üj épület emelkedik A nagyfalu hosszan húzódik el a hegy tövében, felette a hegyoldalban templom, amely mintha éberen gyüjtené össze éjjel és nappal az alant élőknek minden sóhaját, hogy a Magasságok felé továbbítsa. Fenn a hegyoldalon regényesen beszélő kolostor fehér falai a külön templomtoronnyal, amely az ősi hitnek és ősi erősségnek konzerváló bástyájaként biztatóan néz le a síkságra. S a faluból a szentséges templomok lábaihoz uj magas épület emelkedik fel most, amelyet kulturháznak épített maga a nép s amelynek felszentelésére gyűlt össze a gyergyói falvak képviselete vasárnap délelőttre. Hatalmas nagy épület, óriási díszteremmel, tanácskozó, dolgozó szobákkal, irodahelyiségekkel. Siettek befejezni az építést, a sűrűn rápingált székely motívumok festéke, jóformán még meg sem száradhatott, de sietve át kell adni rendeltetésének, hogy mire leszakad az idei tél, legyen már fészke, tűzhelye, ápoló virágháza és csiráztatója a népek versenyében megértett kulturszükséglet művelődési vágyának. S az épületet szeretettel veszi büszkén körül a tömeg. örökös tulajdonul Az előcsarnokban is, benn a zsúfolásig megtelt diszterem falán is üveg alatt berámázott nagy tábla, amelyen kilencszáz nyomtatott név, a nevek után nagy mértékben váltakozó, igen különböző számok lejösszegekről. Kilencszáz szárhegyi családfőnek a neve és azok az összegek, amikkel e családfők az építés költségeihez hozzájárultak. Ki csak két lejjel, ki százharminckilencezerrel, aszerint, hogy kinek mennyi jussa van az ősszékely rendszerű közbirtokosság! vagyonban. S a nevek között a középen fe- ketebetüs komoly Írás arról: — E székház az ezen névjegyzékben megnevezettek kizárólagos tulajdona, azzal a megszorítással, hogy a tulajdonjog csak az itt építtető társbirtokosokra, vagy azok egyenes leszármazottjaira ruházható át. A megszorításnak az örök emlékeztető hirdetésére szükség van azért, hogy soha a szárhegyi nei>- nek tulajdonjogát senki kétségbe ne vonhassa. A kilencszáz családfő a mostani részesei a közbirtokosságnak, amely a Moldovával határos részeken visszaperelt valami erdőrészeket a kisajátított birtokából. Olyan helyen volt az ordörész, hogy el kellett ad- niok, mert a rajta levő értékeket veszély fenyegette. Az ősi szokás és közbirtokossági jogrendszer szerint az eladási ár összegét a családok között a jussok nagysága arányában ki kellett volna osztani. Járt volna kinek két lej, kinek ezer, kinek százezer. Ez a szegény nép azonban lemondott a járandóságáról és kultúrpalotát épített a maga és utódai, nemzete Jöyője számára. Olyan cselekedet ez, ami természetesen nem ment végbe itt sem minden vita nélkül, de végbement székely önérzetességgel, alkotási vágy- gynl S érdemes feljegyezni a közbirtokosságról, hogy ez elhatározásnál a buzgó vezetőség állott a következőkből: Pál Antal elnök, Keresztes István jegyző, Oláh Tamás pénztáros, Oláh Ignáo ellenőr, Csergő Tamás erdögazda, mind egyszerű, de nemesen cselekedni akaró emberek s mellettük állott a tlzenkét- tagu választmány. A hősi mult után A gyergyói papság, a ferencrendi szerzetesek, or- nátusban segédkeznek Szabó György föesperesnek, körbejárják az épület termeit és ünnepélyesen felszentelik. Az ünnepi beszédet Paál Gábor csikmegyel községi szenátor mondja, aki megemlékezik arról, hogy a székely szabadságküzdelmekben milyen kivételes nagy szerep jutott a múltban Szárhegy népének. E aluban élte gyermekéveit Bethlen Gábor fejedelem. E falunak asszonyai vivták meg csodálatos hősi küzdelmüket a tatársereggel, a Tatárdomb, szárhegyi Lázár Fereno emléke hősi múltról tanúskodnak. A császári, szabadságellenes besorozó kényszer, Bukow generális hóhéri munkájával szemben Szárhegy népe tanúsította a legerősebb ellenállást. Bilincseiből szabadították ki a szárhegyiek Ambrus Ferencet, akit később elfogtak ismét és évekig tartottak vasraverve, de aki akkor is azt mondta: —■ Meghalok, de nemzetem szabadságát fel nem adom. István barát szárhegyi hősi küzdelme, templomnak, kolostornak a nép áldozatkészségéből történt építése, a küzdelem az abszolutizmus elnemzetietle- nitő iskolája ellen, a szárhegyiek példát adó előrehaladási elszántságáról beszélnek. S amikor Gyergyó- ban az első magyar tanodát felállították, akkor is Szárhegy község adta a legnagyobb hozzájárulást, A kulturházzal a mai nemzedék is példaadóan jár elöl. E székház legyen a testvériségnek, az elöhaladásnak, az egymás megértésének, a nemzeti hivatás ápolásának hajléka. A szálhegyi dalárda Beethoven-dalokat adott elő, amiket a ferencrendi házfönök, Pater Kristo Modest tanított be. A nép, a nagyközönség körmenetben vonult fel a hegyoldalra a két templomba, ahol ünnepi istentiszteleteket tartottak. Mert székelyek vagytok Istentisztelet, végeztére a kulturház óriási nagytermébe fehér asztalok hosszú sorait terítették fel a szárhegyi lányok, kik teljesen egyforma ruhába öltözötten, fehér blúzban, fekete szoknyában rendezték a közebédet. Szárhegy megvendégelte az idegenből, Gyergvóból, Csikból és messzi nagy távolságokból • idesereglett vendégeknek sokaságát. László Dezső parlamenti képviselő mondotta az első beszédet, köszöntve a vendégeket. Sípos Sándor plébános, Mai- láth püspöknek olvasta fel a levelét és a püspököt köszöntötte. P. Modest házfőnök Bethlen György grófot, a Magyar Párt elnökét, akinek levelét olvasta fel. Pater Gábor pedig P. Sándor Vitálisnak, az erdélyi szentferenerendiek tartományfönökének üdvözlő iratát mutatta be. — A Sármány-hegy oldalába őrnek állított lmád- ságos világitótomyunkból már hosszú századok óta figyeltünk és figyelünk titeket azon rögös, haláltáncos utón — mondja a rendfőnök — amelyet végigjártatok, mert székelyek vagytok. — Láttuk, midőn önként kinyíltak a kopott családi ládák titkos fiókjai, hogy kiadják magukból nehéz fáradsággal gyűjtögetett kincseiket, hogy szebb, tisztább legyen az erkölcs, zengjen magyar szó, magyar ének, zúgjon magyar imádság a gyergyói medencében, mert székelyek vagytok. Zágoni István dr. a Magyar Párt központi irodája, a székely Írók csoportja nevében .beszélt. Az ünnep a szárhegyi műkedvelők előadásával végződött, akik este a Cigányt adták elő az uj kul- turház színpadán, amit ezzel avattak fel hivatásának. C|TI H/iíár&'Sríí.áT) E hó 28.-1 kezdettel mutatja be a wfzUJLiJCtV* JL szezon legnagyobb sikerű filmét CirkiisaiieFeegMé végtelenül bájos szalonvigiáték, főszerepekben: Harpy Mf.díke, Verebes ErnS, Hans Junkermanrs. A film énekbetétjeit; Sümegi Aranka és Szabó Gyula operaénekesek éneklik. erről, mert mintha egy megvastagodott tincs volna Mikulás apró szakáliából. A lapályoö, a sáros utakon s a fehér márvánnyal kövezett villogó országúton minden utas
