Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-27 / 271. szám

KSH) XII- ÉVF. 271. SZÁM. 1SUEamS%SMmiaUUe w“** Húszmillió lej adótöbbletet titkolt el az adózás elől az Aradi Cukorgyár Rt. Teíanu péiazügyi államtitkár isjabüs vizsgálatot folytat le a cukor­gyárnál, amelynek vezetősége leértékelte az árukészletet, hogy ne keli jen adót lize Sole (Arad, november 25. Saját tud.) Megír­tuk, hogy az Aradi Cukorgyár Részvénytár­saságnál nagyarányú visszaélésnek jöttek nyomára és a pénzügyminisztérium a legszi­gorúbb vizsgálatot rendelte el a gyár ellen. A pénzügyminisztérium dr. Florian Péter vezérfelügyelőt küldte le Aradra, aki napo­kon keresztül folytatott vizsgálatot az aradi cukorgyárban. A vizsgálat részleteit és meg­állapításait a legnagyobb titokzatossággal kezelték és annak eredményéről eddig semmi nem került nyilvánosságra. A Keleti Újság aradi munkatársának azonban aradi adóeltit­kolásról jólinformált helyről a következő részleteket sikerült megtudnia: Az Aradi Cukorgyár Rt. három évvel ez­előtt alakult, főleg regáti és kevés külföldi tőke bevonásával. A kormány az iparpártolá- si törvény alapján adókedvezményt biztosí­tott az uj cukorgyár részére. A vállalat öt évig adómentességet élvez, hg a tiszta, jövede­lem nem haladja meg az évi nyolc százalékot, ■MÍMi­MÉ Ti UBirvö. JLLATSZERGYAU. afapíío/ott ffkpuDGrpi A/ h He fV Jj ■<?9S, . x PUDERET <h 3> RÖLNIVIZ E T vagyis a befektetett 200 millió tejes alaptőke irtán a mérleg vám zárul 10 millió lejnél na­gyobb nyereséggel. Ha azonban a jövedelem ennél több, a haszontöbblet adóalapul szol­gái és a cukorgyár 14 százalék adót tartozik fizetni. Adóeltitkolással vádolják az Aradi Cukorgyárat Nemrég feljelentés érkezett a pénzügymi­nisztériumhoz az Aradi Cukorgyár ellen. A feljelentés azt tartalmazta, hogy a cukorgyár jövedelme lényegesen meghaladta az alap­tőke nyolc százalékát, a tiszta.nyereség körül­belül húszmillió lej és a gyár ez után az ösz- szeg után köteles adót fizetni. A feljelentés szerint a jövedelemtöbbletet a cukorgyár ve­zetősége eltitkolta és különböző számlákon könyveltette el. Madgearu pénzügyminiszter személyesen tanulmányozta át a feljelentést és a legszigo­rúbb vizsgálatot rendelte el. A pénzügymi­nisztériumban azonban valaki indiszkréciói követett el és mielőtt a vizsgálat hivatalosan megindult volna, az Aradi Cukorgyár vezető­ségének tudomására 'hozták, hogy adóeltitko­lással vádolják és a vizsgálat elrendeléséről a gyár vezetősége hamarabb értesült, mint az aradi pénzügyi hatóságok­Néhány nappal később Aradra tényleg megérkezett dr. Flórian Péter vezérfelügyelő, aki a legnagyobb titokban megkezdte a vizs- ’ gúlái ok A vezérinspektor három napig tartó szakadatlan munka után megállapította, hogy a feljelentésben foglalt adatok minden­ben megfelelnek a valóságnak, mert a gyár jövedelme lényegesen meghaladja a nyolc százalékot és az .adó alá eső haszontöbbletet különböző személyi számlákon könyvelték el. Az adózás elől eltitkolt összeg nagyságát azonban még nem állapították meg, ezt a ké­sőbbi vizsgálat fogja tisztázni. Azt azonban már az első nap megállapította dr. Flórian vezérfelügyelő, hogy csalás nem történt, mert a személyi számlán elkönyvelt tételeket a mérleg elkészítése után az, uj üzletévben is­mét bevételezték. Mivel védekezik az igazgatóság? Az adóeltitkolás azonban kétségtelenül megtörtént. A gyár vezetősége elismeri, hogy a jövedelemtöbbletet különböző könyvelési tételekkel átvitték egyik évről a másikra, de azzal érvvel, hogy az öt év elteltével akarták a végleges elszámolást megejteni. A gyár igazgatósága az esetleges dekonjunktúrára gondolva tartalékolta .a jövedelmet, hogy eb­ből egészítse ki, ha valamelyik következő üz­leti év nem hozza be az engedélyezett és adómentes nyolc százalék tiszta hasznot- Azt hangsúlyozza az igazgatóság, hogy ha az öt év leteltével az összes jövedelem meghaladta volna az alaptőke negyvenszázalékát, akkor azt bejelentette volna. A vizsgálat ezzel szemben megállapította, hogy a gyár vezetősége az adókivet ő-bizott- ság előtt az árukészletet is leértékelte, hogy a jövedelemtöbbletet ezzel is eltüntesse. Florian vezérfelügyelő ezek megállapí­tása után a vizsgálatot felfüggesztette és Bukarestbe utazott, ahol részletes jelentést tesz és átveszi a további utasításokat. A pénz­ügyminisztériumban nagy jelentőséget tulaj­donítanak az aradi cukorgyár adóeltitkolási esetének, amelynek élénk bizonyítéka, hogy Teianu pénzügyi államtitkár a napokban Aradra érlcezik és felülvizsgálja az aradi cu­korgyár többmilliós adóeltitkolását. A vizsgálat eddig a részletekre nem ter­jedt ki, annyi azonban megállapítást nyert, hogy a megadóztatás elől eltitkolt jövedelem körülbelül húszmillió lej. Magyar Ferenc. < < «I 2S” 91o“!kai olcsóbb lett a benzin ► fogvosztás minden aulónál, ami „VIX“ készülékkel van ellátva. Nagy olaj megtakarítás. ^ Meg zünik a korouilernkódás a hengerekben. Meghosszabbítja a kocsi üzemképességének ^ időtartamát Keíííllcivtil Olcsó. Írjon még ma a romániai vezérképviseletnek ?► AUTOV2X, Cluj, Strada Berthelot 7. Viszonteladókat és szakmabeli ügynököket keresünk. C) Jrta: Ssßesi Samu I. — Vitéz kapitány urnák alásan jelentem, a Plútó az egyik szemével nem lát. — Nem lát? Mi történit; vele? — Semmi egyéb, csak szürke hályog van az egyik szemén. — Haller János gr. úgy adta el, mint ép lovat. Ezermillió kartács! Henrik a lovász jónak 'találta. Én is úgy láttam, hogy szép fekete paripa, hát meg­vettem. ügy látszik a lovászom is vak. És Haller uram — ha tudott róla... Menydörgős menykő! Majd kiderül. Küldje ide azonnal a lovászt. Ki- gyelmed is itt legyen Mihály vitéz. — Ide küldeni a lovászt és én is itt legyek! Igenis! Értem aláson. Ezután a Mihály vitéznek szólított őszbecsava- rodő ember sarkon fordult és távozott. A vitéz ka­pitány pedig, kinek Mihály a jelentést tette, Wesse­lényi Miklós báró, volt huszárkapitány, aki akkor már nem volt tényleges szolgálatban. A Galíciában állomásozó Barkó-huszárezredből kilépett és zsibói birtokán lakott. A mikor meglátta, megszerette és feleségül vette a szép Cserei Ilonát, Cserei Farkas, bécsi referendárius leányát, lemondott a katonai életről. A huszárbravuroknál jobban szerette a fele­ségét és nemzetét. A szeretetre mindig, de ekkor a XVIII, század végén különösen nagy szüksége volt a nemzetnek. Wesselényi gyönyörű férfi volt, ha­talmas termetében vaserő feküdt. Bátor volt a vak­merőségig s ha igazsága felől meg volt győződve, attól sem szép szóra, sem fenyegetésre, nem tá- giteftt. Sas Mihály kiszolgált huszárőrmestert, az ez­redétől hozta magával. Hűséges alattvalója volt a katonaságnál, hűséges szolgája Zsibón, aki uráért tüzbe-vizbe rohant igazi huszárbátorsággal. Mikor valamit — fontosabbnak tabtotit, dolgot — jelentett urának, most is „kapitány urnák“ címezte, amit a báró szívesen elnézett öreg huszárjának. Sas Mihály csakhamar visszatért' és jelentette, hogy a lovászt sehol sem találja. Aztán hozzátette: — Nagy gazember az, jelentem alásan! Wesselényi ráncolta a homlokát. Egy pillanatig gondolkozott, aztán igy szólt: — Mihály! Üljön kend a „Villám“-ra és vezes­se féken Gorbóra vissza, régi gazdájához Plútót. Az­tán mondja meg Haller grófnak, hogy Wesselényi se nem vásárol, se nem tart vak lovat. — Igenis! Wesselényi se nem vásárol, se nem 'fart vak lovar, — A ló árát visszahozza, a vak lovat ott hagyja. — Igenis! Az árát visszahozom, a vak lovat ott hagyom. Sas Mihály összeütötte a sarkantyúját, tisztel­gett és távozott. Wesselényi léptei alatt dongott a padló, ahogy föl és alá járt; a szobájában. Mind job­ban elöntötte a harag, ha arra gondolt, hogy Hal­ler gróf tudott a ló vakságáról,, amikor neki eladta. Különben sem szerette Haller János grófot, magy aulikusnak tartotta, aki — amint monda, — akkor is Bécs felé fordul, amikor imádkozik. Észre se vette, hogy szobájába lépett a felesége, aki mind­járt látta, hogy urának homlokán haragos felhők boronganak. Melléje lépett a keblére simult és úgy kérdezte: — Mi bántja kegyelmedet, szeretett uram? Az asszony látására Wesselényi arca felderült. Aztán elbeszélte, hogy egy kissé bosszankodott, ami­kor Mihálytól megtudta, hogy Haller vak lovat adott el neki. De már vissza is küldte. — Túl esünk ezen is, mondta, — ezután nem cimborálok Haller urammal. Nagy pecsovics! Nem veszi be a gyomrom! Különben Ő se szeret. Amikor a menyegzőnk volt, másnap a guberniumuál talál­kozott apósommal és azzal állott elő, hogy mikor Becsbe megy az erdélyi ügyekről referálni, elő ne hozza valamiképp, hogy kedves leánya a Wesselé­nyi Miklós hitvese leve, mert ott ezt a referendu­mot nem vennék szívesen és a kegyelmed reíeren- dáriussága is kegyvesztett lehetne. Az asszony ura arcára^emelte szemeit és igy szólt: — Mondhatnak akármit, én csak a kigyelmed szavát hallom, jöhetnek-mehetnek én tőlem, mert én csak kigyelmedet látom. Csinálhatnak akármit, mert én csak kigyelmedet szeretem. Miklós minde­nem, életem. Azt mondták, hogy szép vagyok. Ko­lozsvárt a fiatalok körülrajongtak, meg udvaroltak, de én a sok közül kigyelmedet választottam. Ezer közül is kigyelmedet választottam volna ... — Ilona! — kiáltott fel Wesselényi és gyön­géden a szivéhez szorította a hitvesét a szép Cserei Ilonát. Egy pár óra múlva a közeli Gorbóról megérke­zett Sas Mihály. Keserűség sirt le az arcáról, mint mindannyiszor, valahányszor az urának rossz hirt kellet:, jelentenie.. Rossz volt most a jelentése, mert Haller gr. azt üzente, hogy amikor vásárt csináltak, nem kötötte be senki a Wesselényi szemét. Láthatta, mit vesz. Egyébként, ha vak a ló: vezessék, mint a vakot szokás. Aztán ott tartotta a megszökött lo­vászt is, aki azt mondta, hogy Haller grófnál jobb a koszt. Ezért odaállt szolgálatba. Wesselényi az öreg szolga elbeszélése alatt, minden erejével azon igyekezett, hogy nyugalmát megőrizze. A felesége miatt is fékezte haragját, mert az asszony, hogy esetleg veszélytől óvja, min­dig csillapította, ismerte férje heves természetét s ha valamitől haragra gyűlt, mindig féltő szereltettél oltotta a tüzet. De ezúttal még se birt Wesselényi szenvedélyén uralkodni. A durva üzenettől férje, különben is tüzes vére lángra lobbant: V

Next

/
Oldalképek
Tartalom