Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-24 / 269. szám

ueti Újság Cluj-Kolozsvár ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évié 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP c.^v.Q^tőség és kiadóhivatal: Pia{a Unirii (lőtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 éa 3-64. XII. évfolyam 269-ík szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOT© 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengéd negyedévre 15 pengd. Egyes szám ára 20 Síllér iház BUDAPEST V. kér. Claj-KoIczsvár, 1929. november 24 VdSjíffMp P@p dhifa december közepére igéri a kisebbségi törvény­javaslatot KyÜatkossta Jelen! meg egy lengyel tapbsn — Gyylafe&ér­vérról beszél (BUKAREST, november 22.) Amint ismeretes, a kormány Pop Ghita képviselőt európai tanní- mányutra küldte aszal a megbízatással, hogy az egyes államokban tanulmányozza az ott élő kisebb­ségek helyzetét és a reájuk vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Az Adeverul most Ghita Popnak az Express Poranny cimü lengyel lapban megjelent nyilatkozatát közli. A nyilatkozat szerint a romániai kisebbségekre vonatkozó törvénytervezet a nemzeti pártnak Gyulafehérváron hozott határozatával egyértelműen intézkedni fog a nemzeti kisebbségek nyelvének a közoktatásban, közigazgatásban, valamint a gazdasági szervezetek életében való bevezetéséről. A meghozandó törvény végrehajtásával a belügyminisztérium mellett meg­szervezendő külön államtitkárság fog foglakozni. A javaslat parlamenti tárgyalása szerinte előrelát­hatólag már december közepén megkezdődne. — A kisebbségi kérdés rendezésének főképpen a magyarság miatt vannak bizonyos nehézségei, mivel a romániai magyarság — mondja G-hita Pop — a budapesti kormány revíziós agitációinak ha­tása alatt áll. Azzal a céllal, hogy ezek a nehézségek megszűnjenek, a román kormány hajlandó a magyar kormánnyal tárgyalásokat folytatni, olyan értelemben, hogy a román kormány garantálná a magyar kisebbség gazdasági és kulturális éle­tének szabad fejlődési lehetőségeit s ezzel szemben a magyar kormány kötelezné magát, hogy lemond a káros propagandáról. E külföldi nyilatkozatból még nem tudhatjuk, hogy mit fog hozni Gyulafehérvár szelleméből a javaslat. A kormány nyilatkozatait a Pop Ghita mondatai épcen nem fedik. A A amarai illéséé hamis szavazatokat találtak £8 urnában As első magyar interpellációi Gyáriá:; Elemér jelenteti© be a szená­tusiban — A kü.-i!i®yi bizottságban két magyar képviselő van (Bukarest, november 22.) A kamnra pén­teken délután 4 órakor ülést tartott Pop Gieio elnökletével. A kamarai jegyzők meg­választása után a negyedik kvesztor meg­választására tértek át. Eerre az állásra a leg­valószínűbb jelölt Hanes régi kvesztor volt, kortesei azonban túlbuzgóságukban annyira mentek, hogy a szavazatok összeszámlálásá- nál — amint a szavazatszedő elnök konsia- tálta — több szavazó cédulát találtak az ur­nában, mint amennyi képviselő leszavazott. A szavazást megsemmisítették és a válasz­tást hétfőn megismétlik. Megalakult a külügyi bizottság A válaszfelirat tervezetét Ghenegianu képviselő olvasta fel. A válaszfeliratban a parlament biztosítja a kormányt, hogy a királyi kéziratban bejelentett reformok meg­valósításánál támogatni fogja. A kamara a javaslatot tudomásul vette Az ülés végén a külügyi bizottságot választották meg, a bizottság magyarpárli tagjai: Szentkereszty Béla báró és Wilier József. A kamara következő ülése hétfőn lesz A szenátus ülésén befejezték a szenátusi tisztviselők megválasztását s ezután a külön­böző bizottságokat választották meg. Gyár­fás Elemér magyarpárti szenátor interpellációt nyújtott át a szenátus elnökének, amelyet a legelső interpellációs ruipon , fog elmondani. Az interpelláció tárgya a vajdahunyadi takarékpénztárnak a posta részéről történt végzálása. Szocialisták in terpellációi A szoeiálista párt parlamenti csoportja pénteken délután a kamara egyik szekciójá­ban ülést tartott. Az ülésen elhatározták, hogy a párt nevében a felirati vita során Jumanca, Radueeanú és Pistiner szólalnak fel- A párt közelebbről három interpellációt fog intézni a kor­mányhoz, az első a lnpényi ügyről szól s ezt Fluerás terjeszti elő. Mi résen a román-francia mun­kás emigrálási megegyezés és a munkanélkü­liség ügyéről fog kérdést intézni a munka­ügyi .minisztériumhoz s végül Raduceanu a Milozi ügyben fog interpellálni •Uj kosi! erenciák előtt Uj konferenciák előtt állunk. A világ- politika érdeklődése lassanként arra a két nagy konferenciára koncentrálódik, amelyek az év vége felé zajlanak le: a második hágai konferenciára és a leszerelési konferenciára. Mindt a két konferencia előkészítő mun­kálatai úgy jogi, mint tárgyi tekintetben oly nagy időt vettek igénybe, hogy igazolt volna az optimizmus. Ami az előbbit illeti, elinté­zést nyer a Nemzetközi Bank kérdése- Brüsz- szel, Amszterdam kiestek a kombinációból, Basel lett az uj internacionális pénzügyi központ. He eredménynek ez nem mondható túlságos soknak. Már a Saar-problémát fesze­getik, de még a rajnai kiürítés kérdésében is kontraverziák mutatkoznak. Valószínű azon­ban, hogy most már simán fog menni a ki­ürítés kérdése, hiszen a nacionalista aláfes- tésü Tardieu is magáévá tette az első hágai konferencia határozatait. Hogyan állunk a Saar-kérdéssel? A béke- szerződés szerint Saar vidék lakosságát 1935-ben meg akarják szavaztatni, hogy hova akar csatlakozni, Németországhoz, vagy Franciaországihoz. Miután Saar vidék lakos­sága jórészt német, nem vitás, hogy a Saar Németország mellett dönt. Franciaországot érzékenyen érintené, ha a Saar vidék minden rekompenzáció nélkül menne ki a kezéből, ezért javaslatokat tett, amelyek a Saar vidék ipari kihasználása tekintetében Francia- országnak kedvező helyzetet biztositana. Az idevonatkozó tárgyalások már a németek és. a franciák között megkezdődtek és azt hiszik, hogy kész eredményeket tudnak majd a má­sodik hágai konferencia elé vinni. Francia- országban a nacionalisták azonban nem nézik jó szemmel e tárgyalásokat és amint hire jár, a francia kamara ismert enfant terribléje, Franklin Bouillon képviselő a tárgyalások miatt újabb attakra készül Briand ellepi. A hágai konferencia anyagát képezné a keleti jóvátétel ügye is., de egész valószínű, hogy e prolómát Bulgária és Magyarország vonakodása és a diplomáciai helyzet kompli- kálódása miatt képtelenek lesznek e kon­ferencia, kereteibe beszorítani. A keleti jóvá­tétel külön konferenciát igényel és mint teg­napi számunkban jeleztük is, szó van arról, hogy a hágai konferenciát megelőzően, köz­vetlen tárgyalások indulnak meg a jóvátétel­ben elsősorban érdekelt államok között. Még nem tudni, hogy minő auspiciumok kai indulhat meg az uj leszerelési konferen­cia. Hoower elnöknek a fegyverszünet év­forduló napján tartott beszédét a tengerek szabadságának kérdésével kapcsolatosan rend kivül jelentőségesnek tartják. Hoower tilta kozott az ellen, hogy olyan hajókat, amelyek élelmiszert szállítanak, tengeri háború esetén lefoglaljanak■ Hoower ezzel a modern had­viselés egyik leghatásosabb nemének, a ki- ébeztetésnek izent hadat. Hoower Macdonald- dal történt tárgyalásai után már kész formu­lával jön a konferenciára, amelyen az angol­amerikai tézissel szemben a többi államok nevezetesen Franciaország és Olaszország a legélesebben igyekeznek tiltakozni Francia- ország és Olaszország akciójának azonban csak úgy volna sikere, hogy ha a flotta pari­tás tekintetében ők maguk meg tudnának egyezni. Franciaország és Anglia között azonban e tekintetben igen nagy az ellentét- jellemző különben, hogy a francia-olasz dip­lomáciai harcban Olaszország látszik e pilla­natban erősebbnek. A leszereléssel kapcsolatosan felmerült a földközi tengeri Locarnonak a tervé is A középtengeri paktumnál Henderson ugyan­ahhoz a szerephez akarja juttatni Angliát Franciaország és Németország között, mint amilyen szerepet vállalt a Locarno egyez­ménynél Németország és Franciaország irá­nyában, a garancianyujtó szerepét A közép­tengeri Locarno terve különben népszövetségi körökből indult ki. Sir Eric Drumond, a Nép- szövetség főtitkára maga utazott Rómába, Parisba és Londonba szondirozni a hangula­tokat. Bizonyos, hogy a Földközi-tenger 'hegemóniájának a problémája még meg- olöásrá váró kérdés és a Balkán nyugalma is Sok tekintetben függ tőle Kérdés is azonban, hogy a francia-olasz ellentétek mellett lehet­séges-e ily messze vezető tervnek sikerrel való felkarolása­t Min szaiüiiLiK íz oiuai

Next

/
Oldalképek
Tartalom