Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-23 / 268. szám
IU. tVF. 268. SZÁM. Nem maradhat ki jogtalanul 800 kolozsvári polgár a községi választól és illetőségi lajstromokból Mihail polgármester elhárította magáról a felelősséget Csak a vármegyei bizottság teheti jóvá a városi tanács által elkövetett hibát (Kolozsvár, november 21.) Két nappal ezelőtt a Keleti Újság hasábjain cikket irtunk arról, hogry a kolozsvári városi tanács 1300 felebbezést küldött át a prefekturára, a vármegyei bizottsághoz. Ezt az 1300 felebhe- zóst a kolozsvári polgárok adták be, mivel a legutóbbi összeirásnál az illetőségi és a községi választói névjegyzékekből kimaradtak. Munkatársaink megállapitota, hogy a 'vármegyei bizottság 1300 felebbezés- ből nyolcszázat, tehát csaknem kétharmadát el akarja utasítani, mert a felebbezők a törvény által megkívánt okmányokat nem csatolták be. Azt sem hallgathattuk el, hogy a felebbe- zéshez szükséges okmányokat azért nem csatolták be, mivel a városházán egyesektől azt az információt kapták, hogy nem feltétlenül szükséges az okmányok becsatolása, mert az első felobhezési fórum, a vármegyei bizottság addig nem hozhat döntést, amíg a feleket nem hallgatja ki, illetve nem ad alkalmat arra, hogy a szüksége* okmányokat bemutathassák. Nyilvánvaló tehát, hogy a polgárság jelentékeny száma félrevezetés áldozata, mert nem tételezhető fél nyölcszáz kolozsvári polgárról, hogy ha másirányu információt nem kap, a szükséges okmányok nélkül nyújtja be a kontestációkat. Nem kell hangsúlyoznunk e helyen, hogy a közeledő választásokra való tekintettel, milyen nagy horderővel bir, ha nyölcszáz kolozsvári polgár a községi választásokon nem vehet részt. A Keleti Újság munkatársa ebben a nagyjelentőségű kérdésben felkerste dr. Mi- hali Tivadar polgármestert és a sérelmet a maga valóságában ismertette előtte. Mihali dr. polgármester összehívta az összeiró hatóságot irányitó tisztviselőket, akik érthető módon azt mondták, hogy a városházán senki sem vezette félre a polgárokat. Viszont ugyanakkor egyöntetűen hangoztatták azt az álláspontjukat, hogy a felebbezési fórumnak, tehát jelen esetben a vármegyei bizottságnak kötelessége azokat a felebhezőket megidézni és kihallgatni, akik az okmányaikat nem csatolták be. Nyilvánvaló, hogy itt valami hiba történt. Mert ismételten hangsúlyoznunk kell, (hogy nyölcszáz kolozsvári polgár nem terjeszti be felebbezését a kivánt okmányok nélkül. Utólag nehéz ugyan megállapítani, hogy kik voltak azok a tisztviselők, akik jó vagy rosszhiszeműen félre informálták a polgárokat. A Keleti Újság munkatársa arra kérte Mihali Tivadar polgármestert, hogy a városli tanács vagy kérje vissza az elküldött és felszereletlen felebbezé&eket, hogy azokat utólag kiegészíttesse vagy pedig intézzen a vármegyei bizottsághoz olyan irányú kérést, hogy a bizottság adjon alkalmat a polgárokEgy borotválkozás csak 2 leibe kerül annak, aki a Reszling- féle késnélküli, .Ideal* borotváló port használja, mellyel 10-szeri borotváláshoz tys kg, elegendő legújabb előállított, Ideal, Speciál név alatt. Szagtalan port forgalomból borotváló porból, mely teljesen szagmentes, kellemes, ülatos és a legkeményebb szakádnál és arcbőrnél borotválás után az arcbőr sima, mint a bársony, egy borotválás 4 leibe kerül. Kapható egyedüli készítője: Reszling József Cal. Reg. Ferdinand 30. — Képviselet: Glanemann Adolf, Sighetul Marmaţiei és minden más drogueriában és hasonló üzletekben. ţ nak a döntés előtt az okmányaik felmutatására. Mihali polgármester azonban a méltányos kérés teljesítése elől kitért. Kijelentette, hogy nem áU módjában a már egyszer elküldött felebbezések további sorsára befolyást gyakorolni. Csodálkozunk Mihali polgármester magatartásán, mert nyilvánvaló ,hogy a felszereletlen kontestációknak a vármegyei bizottsághoz való átküldésében a város vezetőségét terheli a felelősség. Ha az összeiró hatóságok figyelmeztették volna a polgárokat arra. hogy a felszereletlen kéréseket a vármegyei bizottság elutasítja, akkór nyilvánvaló, hogy mindenki becsatolta volna iratait. Tagadhatatlan, hogy a közigazgatási törvény nagyon rövid terminust tűz ki a vármegyei bizottság részére, hogy a városi tanács által átküldött felebbezések felett döntsön. Viszont itt a vármegyei bizottság vismajor előtt 411 és különben is valakinek jóvá kell tenni as akárki hibájából, de elkövetett mulasztást. Ismerve dr. Hátié gom Emil, kamarai alelnök törvény tiszteletét és a polgársággal szemben mindenkor tanúsított jóindulatát, most is az ő megértő magatartására appellálunk és s helyen kérjük arra, hasson oda, hogy a vármegyei bizottság nyújtson módét arra, hogy a polgárok pótlólag bemutathassák a kivánt okmányaikat és csak azután hozza meg a döntéseit. , Nem tételezhetjük fel a vármegyei bizottságban helyet foglaló, tekintélyes nemzeti- parasztpárti politikusokról, hogy a törvény rigorózus magyarázata következtében nyolcszáz kolozsvári polgárt kizárjanak a közelgő községi választásokban való részvételtől. Itt még csak azt Írjuk meg, hogy mindazok, akik felszereletlen ül nyújtották be a fe- lebbezéseiket, az alábbi okmányaikat vigyék fel a kolozsvári vármegyeházára: állampolgársági igazolványt, adófizetési könyvecskét és a bejelentő hivataltól egy igazolványt arról, hogy egy év óta állandóan Kolozsvárt tartózkodnak. Minden reményünk meg van arra, hogy egy év óta állandóan Kolozsvárt tenni azt, amit a városi tanács elmulasztott. Ezüst koporsóban, elhagyottan fekszik a klinika kápolnájában az öngyilkos uriasszony, akit életében körülrajongtak Injekciós tüuel nagymennyiségű veronait fecskendezett a vérébe, nehogy visszatérjen az életbe (Kolozsvár, november 21.) A klinikai halottas kápolnában ezüstszin koporsóban fekszik dr. Voicn Joanné. Körülötte minden virág. A kápolna fekete drapériái közül üdén hat az ezüst szin, mintha nem is koporsó volna. Mindössze csak egy gyászhuszár áll őrt az ajtónál a déli órákban néha-néha egy-egy kiváncsi tfő megáll a koporsó lábánál és hosszasan elnézi. Az utolsó hajlék azonban bezárult a halott fölött s az örökkévalóság hajója indulásra vár, hogy leszálljon a föld mélyébe, ahonnan vétetett. Aki kiváncsi, már nem láthatja az arcot, amelyet a halál mond magáénak. A kápolna ajtajában kiváncsi fejek bukkannak föl és halkan megbeszélik egymásközt a tragédiát. A koszorúk rezzenés nélkül borítják a ravatalt, s a virágok nézik a földet. Az élet összes eseményei az ezüst falon túl megszűntek. Csend, gyász és némaság honol a kápolnában és ez annyira megkap, hogy nem is jut eszünkbe az első pillanatokban iá tragédia, amely először egy női szivben, azután pedig a halálban ért véget. Csak a gyászjelentéseket zizzenti meg néha a novemberi szellő, a gyászjelentéseket, melyeken Írva van, hogy „élete virágában“ jött érte a balál. * A szerencsétlen fiatalasszony tragédiája Kolozsvár társadalmának minden rétegében mély hatást és részvétet váltott ki. Voicuné az impérium- változás előtti időkben is ismert tagja volt a kolozsvári román társas életnek, akkor még mint dr. Pop Dénesné. Sok ismerőse volt a magyarok között is. Mindenki életvidám asszonynak ismerte, szeretett szépen öltözködni, boldog volt, ha szépségét elismerő férfiszemek kereszttüzébe állhatott. Gyakran megfordult a M«gyar Színházban is s a magyar színészek leglelkesebb tapsolói közé tartozott. Valóban senki sem sejtette, hogy szépsége tetőpontján, éppen uj házasságá- kezdetén törik derékba ez az élet, amely mögött senki sem keresett borút és árnyékot. Az annakidején Pop Dénes dr.-ral kötött házassága köztudomásúlag szerelmi házasság volt. Később is hangoztatták róla, hogy nagyon szereti a férjét és az aztán már a tragédiájához tartozott, hogy nem tudott élni udvarlók tömjénezése és szép szavaknak számára annyira kedves zenéje nélkül. Annak idején feltűnést keltett hirtelen válása, amit a szállongó pletykák szerint heves jelenetek előzték meg. Aztán egyszerre elvágta iá pletykahordozók kombinációinak fonalát második házassága, melyet Voicu dr. egyetemi tanársegéddel kötött. Első férjével arra nézve is megegyezett, hogy egyetlen gyér mekük, aki most hat éve*, az anyjánál feg maradni. Arról is szó volt, hogy Voicu dr. adoptálni fogja a gyermeket. Ez * szegény ártatlan leányka most igazi árvaságra jutott. Az adoptálás még nem történt meg, a Pop nevet viseli, viszont Voiou dr.-hos erősen ragaszkodik, hiszen az utóbbi éveket az 6 házában töltötte. Azok a körülmények máig sincsenek tisztázva, mi volt a voltaképpeni oka a háromizben megismételt tragikus végű öngyilkosságnak. Csak annyit Iahet tudni, hogy féltékenység állott a dráma hátterében, Mikor a házasfelek között törésre került a dolog, Voicuné hazautazott édesapjának, Kuss bankigazgatónak házába Deere. A szülők azonban hir szerint nem fogadták szívesen s rábeszélték, térjen vissza a férjéhez és igyekezzék a konfliktust békésen elintézni. Voicuné hajlott a szóra s viaeza- jött Kolozsvárra, asóta férje házában is lakott. Itt követte el az öngyilkosságot iz. Ügyi átázik, a sezgény fiatalasszony valóságos orvosi tanulmányokat folytatott, hogy harmadik öngyilkos kísérlete nehogy sikertelen maradjon. * Egy injekciós tüt szerzett és ezzel hajtotta végre a halálos műtétet önmagán. Olyan nagy mennyiségű Veronáit fecskendezett vérébe, hogy a gyorsan közbelépő orvosok hiába tettek meg mindent életben tartásáért. Pedig a kezelőorvosa, dr. Goya, aki dr. Voicunak bizalmas barátja volt, minden lehetőt elkövetett. Ez a magyarázata tannak, hogy az injekció után harminchat órán keresztül vívta haláltusáját, annak ellenére, hogy mikor a belgyógyászati klinikára szállították, teste hideg, dermedt állapotban volt és az életnek már csak parányi szikráját lehetett felfedezni benne. Goya dr. egész éjjel — éjfélkor szállították fel ugyanis a klinikára — injekciókkal próbálta ellensúlyozni a veronai gyilkos hatását, de egy pillanatra sem tért eszméletéhez. Az injekciók hatása mindössze abban nyilvánult meg, hogy hőmérséklete har- minckilenc-negyven fok között ingadozott. Végre » halál megkegyelmezett dr. Voieunén, aki azzal a megható sorokkal búcsúzott férjétől, hogy: „Súlyosan megbántottalak és ezért nem érdemiem meg az életét.“ Voicuné holttestét a klinikai kápolnában ravatalozták fel idieglenesen. Pénteken átszállítják a Deák Ferenc nccai gyászházba. Délután 4 órakor ■történik meg a szerencsétlen asszony temetése, amely utolsó pontot tesz egy hosszantartó, boldog és rövid tragédiával végződő életre.
