Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-15 / 261. szám
n Hi « fciHaiMMwawHl p na m bäh « » ■ a - ■ n ■ VEGYEN NALAM hibanéiküli selyemharisnyát 63 leiert. Egyedül csak nálam kap hibanélküli . selymes fórfizocknit 39 leiért párját. Kizárólag csak nálam vehet női és térti pull- owert, vagy mellényt már 227 leiért. Higyjesi n@kem és tegyen e?y próbavásárlást! SíPOS badsny^ Heityü, köt'>48 és rövIdátH üzSete ClupKolozsuár Calea Regele Ferdinand 8, BüRBEHD? «a*»«»» Wiiim __ m mm mk ms borotva !§||$ M Sflf if lü ||| la b" rotva$zappan feSi I I ■ M ' '1 borotv fenő stH p> ff boroívaeeseí ||| 11 £} H 68 Wpf II öRborotváíd készülék 1 H pi gy| fi tí |í östöoroíwálé pengik lil WÉÉ ww fül ® acéláruit felülmúlhatatlanok UNICUM“ KUN, Cai. Victoriei Mo.2 rgşţ&smţă XI1. ÉVF. 261. SZÁM. T. A legsúlyosabb terrorral nyomorgatják a háromszékmegyei magyar iskolákat Állami iskolák tanuló nélkül — Súlyos büntetéspénzeket rónak ki a székelyekre - Feltü^esztík az iskolájukhoz hü magyar tanítókat Óvodák Szállítására kötelezik a székely falvakat (Sepsiszentgyörgy, november 13.) j\z utolsó ţiz esztendő a magyar kisebbségi iskolák részére a legsúlyosabb kálváriajárást jelentette. Az elfogult, gyűlölködő, indokolatlan sovinizmustól fütött rossz- akarat a legtöbbnek létét veszélyeztette. Talán egyetlen magyarlakta területen sem volt olyan su. lyos a helyzetük, mint éppen Háromszékmegyében. Az Angheleseu-féle, iskolapolitika erre a területre feküdt rá a legerősebben és tüzön-vizen el akarta törülni a magyar kisebbségi iskolákat a föld sziné- ről. Számtalan esetben mutattunk rá a visszaéléseknek, az igazságtalanságoknak egész tömegére, amelyekkel alsóbbfoku iskolai hatóságok is igyekeztek a székelység anyagi és kulturális kárára egyéni érdemeket szerezni Anghelescu urnái. A Brntia- nu kormány bukásával Háromszéken is fclélpdt a remény, bogy az erdélyi Maniu Gyula és kormánya végre megszabadítja rettenetes nyomás alól a háromszéki iskolákat. Legalább az általuk hirdetett elvek és fogadkozások erre mutattak. Akik ismerik, és ismerték a politikai helyzetet, azok tisztában voltak ezeknek az ígéreteknek értékével és a valóság sok tekintetben nekik adott igazat. Alert tény, hogy i egész Háromszéken a felekezeti iskoláknak ma is éppen olyan elviseühetetlen sorsuk van, mint az Apghelescu iskolapolitikai terror idején. Az alább következő esetek ezt teljes mértékben bizonyítják. Mi lett az eredménye az állami iskolák erőszakolásának Ismeretes, hogy Anghelescu miniszternek legfőbb intenciója volt minden községet állami iskola építésére kötelezni, ha volt erre szükség, ha nem, igy az állami iskolákat Háromszéken is minden faluban beállították. A székelység azonban nagyon ■természetesen ragaszkodik saját iskoláihoz és a kifejtett erőszakosságok ellenére is ezekbe járatja gyermekeit, aminek az lett az eredménye, hogy az állami iskolák nagyxésze növendékek nélkül, üresen áll. Nehány példa szépen bizonyítja: Gelenezén a római kath. négy tanerős iskolába 288 tanuló jár, ezzel szemben az állami iskolához négy tanítót neveztek ki, három ovodát állítottak és mindöss?e 25—30 gyermeket tudţak csak beerőszakolni. Futásfalván a két katolikus tanító 65 gyermeket oktat, de a két tanerős állaga iskolának egyetlen növendéke sincs. Petőfalván szintén egyetlen növendéke sincs az állami iskolának. Irpccsfalván ugyanez a helyzet. Terror, felfügegsztés, büntetések A tanítók a revizorral az élén természetesen minden eszközt megragadtak, hogy ezen a rájuk nézve kellemetlen helyzeten segítsenek. A tapitók ugyanis kenyerüket féltik, a revizor pedig — érdemeket akar szerezni. Megkezdődött tehát a legerősebb terror a tanulók fogására. A módszer a következő: A beáratások alkalmával a felekezeti si. kólákba felvett növendékek „dovada“-it az állami iskola igazgatójának alá kell írnia. Ezek azonban, vagy nem írják aiá, vagy csak egy kis részt akceptálnak. Kiilömböző kifogásokat emelnek, vagy ami még gyakoribb, egyszerűen minden kifogás nélkül megtagadják az aláírást és kötelezik a gyermeket, hogy az állami iskolába járjon. Ha pedig nem jár, akkor a szülőket súlyosan büntetik. így történt pl. Futásfalván is, ahol hat katolikus és egy református tanuló „dovad“-inak az aláírását tagadta meg az állami igazgató és eddig minden tanuló szüleit 700—800 lejre büntették meg. Tudtunkkai egyetlen esetben indokolta, hogy miért nem Írja alá. Az ottani korcsmáros gyermekéről volt szó, akinek azzal tagadta meg az aláírást az állami tanító, hogy az apa korcsmáros, tehát vonat, hozásban van az állammal. Ugylátszik, az italmérési engedélyre gondolt. A népnek súlyos anyagi megterhelést jelentenek a büntetéspénzek, amelyeket a közigazgatási hatóságok könyörtelenül felhajtanak és ezen az alapon Imeesfalván, Petőfalván és Ge- leaczén 106 tanulót akarnak átkényszeriteni az állami iskolába. Hogy mennyire megy a terror, mutatja az imecşfalvi eset. Az ottani állami iskola tanítója a béiratások idején a legsürgősebb munka idején napokig váratta az iskola előtt a szülőket és végül is megtagadta a dovadák aláírását. Erre a katolikus tanító interveniálni próbált és kérte az állami ko!. legát, hogy irja alá az okmányokat. — Nu — jelentette ki kereken a regáti kolléga. A türelmüket vesztett szülők erre kijelentették, hogy inkább összevágják a gyermeket, de úgy is oda adják iskolába, ahova nekik tetszik. A beiratkozás idején megjelent a községben Ogreanu revizor és bzitatta a katolikus tanítót, hogy adja be az államhoz kérését, adják át az iskolát az államnak és azonnal ki fogják őt nevezni. A tanító természetesen visszautasította az ajánlatot. Ilyen előzmények után alig egy hónap múlva az történt, hogy ugyanezt az állami iskolába csábított magyar tanítót a regáti kolléga feljelentette a sepsiszentgyörgyi törvényszéknél. A törvényszék meg is idézte, a tanítót és kihallgatta. Erre nehány nap múlva a minsizter táviratilag függesztette fel állásából a katolikus tanítót, aki ma sem tudja, hogy miért függesztették fel, hiszen semmi olyat el nem követett, amiért büntetést érdemelne. A felfüggesztésnél ugyanis hiányzik minden indokolás. Ahol a tífusz sem akadály Jellemző arra a hatalmas terrorra, amellyel be akarják ugyancsak ebben a községben népesíteni az állami iskolát a következő eset. A faluban tífuszjárvány dühöng és emiatt az iskolát a járvány elmúltáig be kellett zárni. Mikor a tanító felfüggesztése megérkezett, az állami iskola tanitója odasétált a katolikus iskola elé és egyszerűen az állami iskolába küldötte a tanulókat. Egyben kidoboltatta az egész községben, hogy a katolikus iskola megszűnt. A gyerekek tehát menjenek az állami iskolába. Â legnagyobb tífuszjárvány idején, amikor csak egy családnál három-négy gyermeket temettek, az állami iskola igazgatójának nem számított a tífusz sem, hanem ezt az alkalmat akarta felhasználni, hogy tanítványokhoz jusson. Mondanunk sem kell, hogy az ismert és szoká. sós módszereket a háromszéki községekben is mind kipróbálták. A legszigorúbb ellenőrzést gyakorolják a felekezeti iskoláknál és ismét bevezetitek az „origina ethnica“-t. A magukat magyarnak valló, régi székely és katolikus családok gyermekeit az eredet alapján igyekszenek kiemelni saját iskolájukból. Ezen az alapon Gelenezén 26, Futásfalván 4, stb. gyermeket utaltak át az iskolákba. Nincs egyetlen iskola sem jóformán, ahol az „origina ethnica“-val ilj’en formában meg ne próbálkoztak volna. Újabb súlyos terheket raknak a nép vállára Az elemi iskolák összes panaszait nehéz volna egy cikk keretében összefoglalni. Mindeniknek meg van a maga súlyos terhe és nyomasztó helyzete a hivatalos üldöztetés miatt. A falvak népe igazán dicséretreméltó türelemmel és öntudatosság. gal tart ki magyarsága és hite mellett. Akaraterejét különösen anyagi téren igyekeznek azonban megtörni. Egyik módszer erre az ovodák felállítása. Az összes községekbe magyarul nem tudó román óvónőket küldöttek és kötelezik a községeket, hogy állítsanak fel óvodaépületeket, s az óvónőnek lakásról, fáról stb. gondoskodjanak. Az amúgy is nehéz anyagi viszonyok között élő székely népre igy raknak rá még súlyosabb terheket, csakhogy megtántoritsák. A székelység azonban hűen és becsületesen kitart. így néz ki a kulturális helyzet, a megértés, a kisebbségi népjogok -megbecsülése, a demokrácia, a Maniu-kormány idejében, sok szép Ígérete, sajtó- és egyéb nyilatkozatai ellenére is a háromszéki székely falvakban. : „Cukrászat és hideg bíiffé“ cim alatt jelent meg CZELNAIESZTER legújabb szakácskönyve. A könyv előnye a többi hasonló cukrászkönyvek fölött abban áll, hogy, részletes és világos magyarázatát adja azoknak a szakíogások- nak, amelyek pontos kivitelén fordul meg a siker. Valóban szakismeretet közvetítő olyan tankönyv, amely egyetlen házi. asszony könyvtárából sem szabad hiányozzon és amely kulcsot képez egyéb szakácskönyvhez is. Ára 190 leu, vidékre 195 Utánvéttel 210 lei. Minerva könyvesbolt KöJozs; vár, Str. Reg. ManalDeákF.-u.) 1
