Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-14 / 260. szám
Szirmai László temesvári hírlapíró szokatlanul tragikus körülmények között pár perc alatt meghalt A mentők ciasahydrat gázzal férgeket Irtottak és a mérges gáz Szirmait az emeleti lakás mellékhelyiségeiben pár perc alatt megfojtotta XII. ÉVF. 260. SZÁM. Kzamurstíc (Temesvár, november 12. A Keleti Uj- j ság tudósítójától.) Tegnap délután Tames vá- j ron Szirmai László, a Temesvári Hírlap mun- J katársa, szokatlanul tragikus körülmények j közt pár perc alatt kiszenvedett. Délutáni ■> | és 6 óra között Szirmai egyik ismerősét, dr. Juli Maróéi orvost a rendelőjében meglátogatta. Alig pár percet beszélgetett az orvossal, bocsánatot kért és az orvosi rendelő mellékhelyiségébe ment. Juli dr. figyelmeztette, hogy az alsó emeleti lakásban a mentők férgeket irtanak. — Vigyázz Lacikám! — mondotta a doktor — mert az alsó emeleten cianiiydrát, gázzal nagy féregirtás van, ami áthatolhat a falak repedésén és rádnézve könnyen végzetessé is válhat. A mindig jókedvű, bohém, alig huszon- -négyéves hírlapíró, könnyedén vetette oda: csalánba nem üt a mérnkei. És a mellékhelyiségbe ment. Az arvos pár perc múlva utána nézett és kopogtatott az ajtón. Nagy meglepetésére Szirmai nem reagált a kopogtatásra. — Laci, Laci, mi van veled, mi történt?! Az orvos ekkor sem kapott választ. A •mellékhelyiség ajtaja belülről be volt zárva. Juli dr. ekkor észbekapott és őrült erővel betörte az ajtót. Tragikus látvány tárult elébe. Szirmai László a mellékhelyiségbe ült mozdulatlanul és az orvos azonnal konstatálhatta, hogy az alsó emeletről a fal repedé sein át felszivárgott mérges gáz, a cianhydrat pár perc, esetleg néhány másodperc alatt végzett a fiatal, életerős hírlapíróval. Szirmai László erős fizikumú, hatalmas termetű. 24 éves fiatalember volt. aki érettségi után hosszú ideig külföldön, Páriában időzött és itt végezte el a tanulmányait. Ké; évvel ezelőtt Parisból hazajött és Nagyvára dón, a Nagyváradi Napló cimü lapnál hírlap iróskodott. Már itt feltűnt kiváló tehetségé vei. A mull évben a Temesvári Hírlaphoz hivták s azóta, mint ennek a lapnak a bel- munkatársa és szépirója működött. Nemcsak hírlapiról, hanem írói és költői munkásságot is fejtett ki. Legutóbb egy erdélyi tárgyú regénye jelent meg, amelyről a kritika egyöntetűen úgy emlékezett meg, mint igen tehetséges munkáról. Tragikus halála Temesváron nagy megdöbbenést keltett. Ugyanakkor azonban mindenki fel van háborodva, hogy a temesvári mentők cianhydrattal végzik a féregirtást, de ha már ilyen veszedelmes gázt használnak, miért nem teszik meg a szükséges óvóintézkedéseket. A tragikus eset színhelyére a rendőrség és az ügyészség szállott ki és megindították a legszigorúbb vizsgálatot. .4 nagyszebeni Casanova, mint felperes Győri fMÖre írás dán feien ti Hi, tjogy üldözöttnek érzi magst — 7) szerencsétlen iöeg- őeíeg nőt a vádlottak padjára ültette csáöitója, eţkinok (járom szeretője volt egyszerre Megkezdte a koiozsvá i törvényszék a kolozsvári sziguranca elölt lejátszódott botrányos szerelmi drámj fölárgyatésát (Kolozsvár, november 12.) Gyereksirás hallatszik ki a negyedik szekció tárgyaló-tefmébíí! Gyereksirás a törvényszéken? Igen, a gyermek eljött anyjával a szigorú bírák elé, eljött anyját menteni, apját vádolni. Benyomásai — habár zsenge, fiatal agya amúgy sem reagálna a történtekre — nem lehetnek, szemei előtt a legsötétebb éjszaka: a vakság fülei mellett a legvastagabb párnázott fal: a süketség zárják el az utat a külső benyomások elől. De vékony, színtelen siró hangja végigkisért az egész tárgyaláson. A gyermeknek, az ügy legszerencsétlenebbjének kézzelfogható nyomorult teste, világi kézzel nem tapinható szelleme ott lebeg, hogy segítse, hogy vigasztalja az Anyát! * Jakab Edit a vádlott. Nagyszebeni, jómódú kereskedőcsalád szülötte. Neve mint szenzáció járta végig Erdély hírlapjait a mult év márciusában; mikor egy revolverlövéssel ki akarta oltani hűtlen csábítója, Győri Endre életét. Kolozsvárt a nyílt uecán sütötte el a haláltdiktáló kéz a fegyvert. Nem jól célzott azonban, a golyó csak súrolta azt, akinek életét akarta kioltani. Most a törvényszék előtt felel tettéért. „Tettemet nem bántam meg“' Beszél a vádlott: — 1922-ben ismerkedtem meg vele Nagyszebenben. Udvarolni kezdett nekem, a házunkhoz járt. Három évig udvarolt, ekkor bevonult katonának, elment a regátba, megígérve, hogy visszatérésekor feleségül vesz. Visszajött egy év múlva) ekkor azonban már nem akart a házasságról hallani. El is ment Szebenből, Aradra költözött. Utána mentem, kibékültünk, s nehány hónapig együtt éltünk. Ezalatt tett asszonnyá. Azután Budapestre szökött, ahova szintén utána mentem. Tovább menekült előlem, Kolozsvárt rátaláltam, kértem, hogy térjen vissza hozzám, adjon törvényes nevet gyermekünknek. Nem volt hejlandó rá, kereken .elutasított. Elővettem szebemből a fegyvert és rásütöttem. — Ennyi az egész. Tettemet nem bántam meg. Az elnök idegbajáról érdeklődik. Jakab Edit elmondja, hogy állandóan orvosi kezelés alatt állt, a kolozsvári klinikán valami speciális betegséget állapítottak meg. Habán hangoztatta, hogy semmi megbánást sem érez tette felett, nem maradt következetes, mentegetni magát idegbajával. — Azok, akik mellettem élnek és éltek, megmondhatják, hogy mennyire fokozódott betegségem. Majd kétségbeesve teszi hozzá: — Az orvos csendes és nyugodt életet rendelt nekem. Hát az biztos, hogy az én életemnél csőn desebb és nyugodt >.bb nem sok embernek jutott ki. A törvényszék néhány percre visszavonul. Az anya gyermekével foglalkozik. Egy cuelis üvegből tejet, ad neki, mikor a gyermek ráköp egy kis tejet, olyan hangon, melyből kiérzik, hogy már semmit sem vár az élettől, halkan mondja: — Még te is leköpsz engem? Érdekes incidens A törvényszék visszatér, folytatják a tárgyalást, kezdődnek a tanúkihallgatások. Nehány jelentéktelen vallomás után Fischer Pál aradi kereskedőt, Győri Endre kebelbarátját és a leány családjának jóismerősét hallgatják ki. A biró felteszi a kérdést: — Nincs-e haragban a vádlottal? Fischer: Nem vagyok. Jakab Edit felugorva mondja e szavakra: — De igenis, haragszik reám. A családommal is összeveszett, öt évig udvarolt a húgomnak s az után otthagyta, mért talált magának egv leány*, akinek hárommillió hozománya volt. Azért is neko/, te! reám, mert mikor Aradon éltünk Győrivel, meg tagadtam egy tízezer lejes kölcsönkérését. Az incidens után megkezdik Fischef• kiháltefutását. Jakab Edit és Győri Endre aradi" együttélése aiatt majdnem mindennap találkozott velük, ismerte viszonyuk minded mozzanatát. Győri állandóan panaszkodott 'neki, hogy nem él jól Jakab Edittel, napról napra heves összetűzéseik vannak. Tud arról, hogy Jakab Editnek súlyos idegbaja volt. Példának felhozza Győri szavait, mely szerint Jakab 11. L penge-vizsgalat A Gillette-penge, amelyet ön a borotva- készülékébe helyez, 114 vizsgálaton ment keresztül—ezért lehet On már előre biztos abban, hogy e pengével kellemesen és gyakran borotüálkozhatik• KNOWN Gillette Edit aradi közös lakásukon egy este vízzel leöntöt te ágyát, hogy ne tudjon lefeküdni. Arról is tudó mása van, hogy Győri házasságot ígért a leánynak Védő: Tud-e arról, hogy az aradi anyakönyv vezetőhöz Jakab Edit és Győri összes okmányai bt voltak már adva, a polgári házasság megkötésének érdekében ? — Igen, ezt tudom. Győri ur mint Casanova — Hát arról van.e tudomása, hogy Győri azalatt, mig Jakab Edittel élt együtt, még két másik növel is viszonyt folytatott és pedig egy földbir tokos feleségével és egy fiatal regáti leánnyal, akit ő hozott magával katonaságának letöltése utár Craiovából? — folytatja kérdéseit a védőügyvéd. — Hallottam ezekről a viszonyairól. Azt tudom is, hogy többször kiment a földbirtokos Arad közelében fekvő birtokára, annak feleségét meglátó, ga-tni. — feleli Fischer. Ezután. Jakab Lajost, a leány apját hallgatják ki. A korosabb atya — hét gyermeke van — először leánya idegbaját akarja bizonyítani, az elnök azonban felkéri, hogy csak kérdéseire válaszoljon, Elmondja a leánya és Győri Endre szerelmének történetét. Már a hozomány dolgát is megbeszélte Győrivel, aki becsületszavát adta neki, hogy feleségül veszi a leányt. Ezután rátért leánya abnormitásai- nak ismertetésére. — Fixa ideája volt, hogy ő kövér. Hogy lesoványodjon, hónapokig cukortalan feketekávét ivott és naponként tiz kilométert futott. A nagy megerőltetések, a futások után, alig tudott azután hazavánszorogni. (A leány közbeszól, hogy azért akart sovány lenni, mert Győri a karcsú nőket szerette.) Jakab Ernő, a vádlottnő fivére törvényadta jogával élve, mely szerint rokon, rokon ügyében nem köteles tanúvallomást tenni — megtagadja a vallomást. A törvényszék ezután felolvastatja a főtárgyaláson meg nem jelent Győri Endrének a vizsgáló- bíró előtt tett vallomását. Győri Endre itt a leány betegségével indokolja házassági elhatározásának megváltoztatását. Üldözöttnek tekinti magát. — Össze-vissza, ide-oda menekültem előle, de mindig utánam jött, — olvassa a jegyző Győri vallomását. Mikor Kolozsvárt a Ferenc József utón találkoztunk, azzal fenyegetett, hogy öngyilkos lesz, ha nem veszem el feleségül. Mikor kifejtettem ne. I:i, hogy ez nem lehet, elővette a revolvert és reám lőtt. Bementünk a szigurancâţa, ahol újból rám akart lőni, ebben azonban meggátolták. Urechia dr., a kolozsvári ideggyógyintézet professzora. mint szakértő előadja, hogy szerinte Jakab Edit tettének elkövetésekor beszámítható állapotban volt. A törvényszék ezután elrendeli két sziguranca detektív kihallgatását és a tárgyalást szerda délelőttre halasztja. * Egv kis összehasonlítás. Mondjuk, a Groza- vescu üggyel. Ott az asszony lelőtte férjét, mert nem akarta ■ magával vinni egy vendégszereplésére, itt a leány megsebesítette gyermekének apját, mert nem akarta őt elvenni feleségül. Tessék most már mérlegelni, melyik merényletet lehet alaposabban megokolni? Becsben vagy Kolozsvárt voit több joga a nőnek a ravasz: megrántani ?. Könnyű erre választ adni. Becsben felmentették a gyilkos nőt, Kolozsvárt....? (sz. b).
