Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-14 / 260. szám
.éti fcjsag Ci... Cinj-KoIczsvár, 1929. november 14■ Csütörtök ELÖP5EETÉS BELFÖLDÖM: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 1c ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP e—toQ^iőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 As 3-64. XII. évfolyam 260-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOJfJ 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengţ negyedévre 15 peng®. szám ára 20 fillér Egyes Magyar írók Erdélyben Hadik Mihály, Kóbor Tamás és Lázár tMiklós tartottak a na-pokban Erdélyben előadásokat és lehet, hogy utánuk egész sora a magyarországi vezető publicistáknak követni fogja a példát. De nem csak lehet, egyenesen kívánatos. A szász kisebbség már régóta fölvette a kultuf-cserét a külföldi németekkel, hiszen minden esztendőben Nagyszebenben a külföld jeles német tudósainak bevonásával állítják össze a szabad egyetemet. Amióta telefonösszeköttetésünk van Budapesttel, a magyar lapok egyrésze is bejár, a rádión magyarországi előadásokat hallhatunk, a magyar könyvtermékeknek, ha mindjárt korszerűtlen nehézségek árán, tiszteletre méltó sokasága elkerül hozzánk is, miért ne találkozhatnék Erdély magyar közönsége azokkal a jeles Írókkal és publicistákkal, akiknek írásait nap-nap után olvashatja. A magyar ivók előadásai Erdélyben talán a két ország között is megindítják az egészségesebb kapcsolatokat,. Olvassuk, hogy Szterényi József báró Bukarestbe érkezik, román-magyar kereskedelmi tárgyalásokra■ Őszintén szólva, bóff-r- mennyire is szeretnők, Tamások vagyunk e hir valószínűségében, Az optánspör miatt sokkal nagyobb a feszültség a kéi állam között, semhogy konkrét kerskedelmi tárgyalások felvételére sor kerülhetne még. De a magyar irók látogatása Romániában más lapra tdfrtozik. Ennek nincs semmi akadálya. A kultúra és különösen az egy anyanyelvű kultúra fölötte áll az országhatároknak. Nem lehetetlen, hogy a magyarországi irók megjelenése nálunk a politikát is szolgálja De azt a politikát, amikor az irók után a politikusok is nygodtabb lelkiismerettel léphetik át « határt Biharkeresztesnél. A zilahi magyar napon Bethlen György válaszolt a kormány fenyegetéseire A szilágymegyei magyarság nagygyűlésén mondott beszámolót Jósika János báró — Hegedűs Nándor képviselő a „bünhődési költségvetésiről (Zilah, november 12.) Szilágymegye magyarságának volt nagygyűlése kedden délelőtt, amelyen megjelent az Országos Magyar Pártnak és parlamenti csoportjának elnöke, Bethlen György gróf is, aki erőteljes kijelen- sekkel válaszolt a kormány részéről felhangzott .azokra a vádakra, amelyekkel a pártot és annak képviseletét illették. A gyűlés keretében mondotta el beszámoló beszédét Jósika János báró, Szilágymegye fáradhatatlan agilitása magyar képviselője. Szilágymegye magyarsága mindig méltó tanúbizonyságát adta ai nak a törhetetlen ragaszkodás iák, ami a marthoz a magyar lelkeket fűzi.'Minden választásnál ez a magyarság mutatta fél a legjobb aránylagcrs eredményt s ez a gyűlés is nagyszabású volt, ünnepélyes. A nagy zilahi színházterem zsúfolásig megtelt s a hátármenti Nagykárolyból a déli Zsibóig a megye egész területének minden magyarjai képviselve voltak. A falu és város kisembereinek nagy sokaságában rendkívül nagy számmal foglaltak helyet a nézőtéren a megyei arisztokrata családok és vendégeik, asszonyaikkal és lányaikkal. Bár hétköznapra esett a gyűlés dátuma, a falu nem maradt távol, sőt várakozáson felüli nagy csoportokban vonultak fel a Szilágyság minden irányából. Megacélosodott a magyar lelkünk Bélái Kálmán gróf megyei pártelnök nyitotta meg a gyűlést, üdvözölve a megjelenteket s elsősorban az országos pártelnököt. Bölöni Zoltán dr. ügyvezető alelnök mondott beszámolót a megyei pártéletről. Elpa- rentálta a tagozat két elhunyt alelnökét, Péchy Imrét és Néma Gusztáv dr.-t. — A megpróbáltatások súlya alatt — mondotta beszédében — szereztünk egy nagy nyereséget:'visszakaptuk lelkünk acélos erejét, ha hangtalanul is, de zéngőbbé lett lelkűnkben a magyar szó, mint volt tiz év előtt s a megpróbáltatások súlya alatt tökéletesebb magyarok vagyunk, mint voltunk a tiz év előtti időbenA nagy éljenzéssel fogadott beszéd után az elnök a választások előkészítésére kandidáló bizottságot küldött ki Kádár Géza dr. esperes elnöklete alatt, a járási tagozatok elnökeiből összeállítva. Beszél a statisztika Most zajlottak le Ausztriában a községi választások. E választások nem véletlenül jöttek, nem adhoc elhatározások szülöttei, az ausztriai alkotmánygyakorlatból automatikusan következtek be. Am a légkör, amelyben e választásokat meg. tartották, mesterségesen felhevitett, élotre-halálra szóló harcnak a légköre. Bizonyos mértékig nem volt bölcs, hogy épen most történtek meg a közsé. gi hangulat-megnyilatkozások. De azt is lehetne mondani, soha jobbkor. A külföldi olvasó, ha szocialista lapokat odvas, azt hiszi, hegy Ausztriában minden második ember szocialista. Ha a jobboldalhoz tartozó lapokat olvassa, azt hiszi, hogy a Heimwehr hívei oly nagy mértékben megszaporodtak, hogy valósággal elsöpörték a baloldaliak régi állásait. Lám, amit a sajtó a maga párttagozódása miatt nem tud kimutatni, azt nyilvánvalóvá teszi az eredmény; amit elhomályosít a rabuliszíika, világossá tesz ,a statisztika. Az erőviszonyok Ausztriában sem az egyik, sem a másik pártárnyalatnak nem kedveznek, döntően amellett bizonyítanak, hogy a Kis Ausztria villongó kedélyeinek meg kell békülniök egymással, mert a statisztikai eredmények szerint nincs indokolva, hogy miért épen most kerüljön egyik párt diktatúrája a másik fölé. KárpitosmOhelpnk vezetésére hosszabb gyakorlattal rendelkező, elsőrangú művezetőt keresünk. — Ajánlatokat kérünk Székelj és ESätS Erdélyrészi Bútorgyár Rész- j vény-Tarsasághoz, TSrgu Mureş. Bethlen elnök a kormány vádi aíró! Bethlen György gróf pártelnököt az egész közönség lelkes ovációval fogadta, amikor szólásra emelkedett- Üdvözölte a szilágymegyei magyarságot. Azokról a kérdésekről emlékezett meg, amelyek a párt parlamenti csoportját legutóbb foglalkoztatták. — Tapasztalhattuk — mondotta, — hogy valahányszor megjelenünk a magyarság vidéki gyűlésein, bármit is mondunk, mindazt ferdítésekkel és rágalmakkal adják - vissza a bukaresti lapok s nem egyszer ilyen gyűlések- után hetekig kellett még azzal is foglalkoznunk, hogy a rágalmakból és ferdítésekből a valóságot kilisztázzuk. Azonban, amit bárhol és most itt is mondok, azokért helyt állok, nem törődve a gonosz célzatokkal, amelyek lesben állani szoktak. Amiket elmondok, azért mondom, hogy hallják meg mindazok, akiket érdekelnek s akik a mi szavainkat érdeklődéssel figyelik. Elmondotta az elnök, hogy a közigazgatási reform tárgyalásánál a párt nevében előterjesztett állásfoglalására Mamii miniszterelnök többek között a következőket felelte: ,,Nemzeti autonómiát követéinek, amit mi sohasem Ígértünk“ ... „Nincsen ország, amelyben türelmesebb bánásmódban részesülnek a kisebbségek, mint. itt“-. Azt mondta, hogy a magyar párti képviselők nem érezhetik a hátuk mögött a tömegeket- Hogy nem tévesztendő össze a nép felfogása a Bethlen gróf felfogásával... Hogy e felfogásért felelniük kell a magyar képviselőknek a nép előtt. Vaida miniszter pedig azt válaszolta, hogy „lovagiatlanság és fantasztikus merészség“ autonómiát követelni. Sőt azt is mondotta, hogy a Magyar Párt képviselői egyéni előnyöket húznak. — Tehát én magam s az én magyar képviselőtársaim is egyéni előnyöket kapnánk, amit Vaida miniszter elmulasztott bizonyi- taui. Felolvasott egy levelet, — amiről én nem tudok — amiben egy állítólagos franciát felhívtak volna valakik, hogy ittjártá- ban, ha jó információt akar kapni, forduljon hozzám. Azt is mondta, hogy Maniu Gyulára több magyar szavazott, mint a Magyar Pártra s mi vagyunk a magyar nép farkasai. Hogy el fog fogyni az ő türelmük és jön egy uj román nemzedék, mely nem fog tudni Gyulafehérvárról, amit üres papirrongynak fog minősíteni. Igenis : autonómia A mi állásfoglalásunknál kiindultunk a gyulafehérvári határozatoknak abból a pontjából, amely minden nemzet számára önigazgatást ígért, saját 'fiai által, saját nyelven. (Felolvasta a pontot.) Azt gondolom, hogy ha jogászokból álló testület számára pálya- dijat tűznének ki az autonómia fogalmának a megjelölésére, e szakasz megfogalmazója elnyerhetné a pályadijat. A mi egész merészségünk abból állott, hogy erre az ígéretre :n számún«* 12 oldal
