Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-13 / 259. szám

* XII. EVF. 259. SZÁM. KwmUnafo Sorozatos tragédiák nehezedtek a bihari Balogh-családra, amelynek most legfiata­labb tagja, Montbach-Balogh Jenő báró dobta el magától az életet (Nagyszalonta, november 11. A Keleti Újság kiküldött munkatársától.) Vasárnap estje ismét megdöbbentő tragédia játszódott le Nagyszalontán: báró Montbach Jenő nagy­szalontai fiatal, alig 32 éves földbirtokos, a nagyszalontai Magyar Párt alelnöke a Nagy­szalontától alig négy kilométerre, közvetlenül az aradi ut mentén fekvő Cserepes-pusztán este 7 óra tájban egy kölcsönkért Browtnüng- revolvennel, testvérbátyjának, báró Montbach Lászlónak füle hallatára, aki épen a szom­széd szobából akart belépni hozzá, sziven- lőtte magát és azonnal szörnyethalt. Báró Montbach Jenő tragédiája mögött megoldhatatlannak látszó sötét rejtély lap­pang. Két levelet hagyott hátra, egyiket csa­ládjának, a másikat a hatóságnak, de egyik levél se nyújt felvilágosítást a tragédia igazi és közvetlen okáról. Báró Montbach Jenő tit­kát magával viszi a sirba s korai halála, amely kétségtelenül a legszomorubb magyar tragédiák közül való, nagy veszteséget jelent a szalontai kisebbségi sorsban élő magyarság számára. Jellemző a részvétre, hogy mikor vasárnap este fél 9 óra tájt a tragédia hire szétfutott Nagyszalontán, sógorának, Fráter Emilnek háza előtt akkora embertömeg ve­rődött össze, hogy azt végül is a rendőrség­nek kellett szétoszlatnia. A Balogh család Báró Montbach Jenő születési nevén Balogh Jenő, báncsodi és beregböszörménvi Balogh László néha nagyszalontai főszolgabiró és .egy cikluson át negyvenyolcas-párti magyar országgyűlési képviselő fia. Balogh Lászlónak hat gyermeke volt. Első há­zasságából született Balogh Ilona, aki Barcsai An­dor magyarországi földbirtokos felesége, továbbá Ir­ma, aki.a Nagyszalontán lakó Fráter Emil volt sza­lontai főszolgabiró felesége és Duci, akit nagybölö- nyi Bölönyi József neveltetett és akit báró Montbach nagyiklódi földbirtokos vett nőül. A három nőtest­véren kívül Balogh Jenőnek csak két, testvére van, egyik rajongásig szeretett László bátyja, akivel a szalontai gazdaságot együtt vezette és nagyváradi Vitéz Stepan György magyar vezérkari kapitány fe­lesége, Vilma. Jenő volt a legfiatalabb a családban s különö­sen becézett kedvenc volt, aki alighogy elvégezte a gazdasági akadémiát és alig mult el 17 éves, mint tüzérönkéntes a harctérre vonult. Mint a 34-es tű. zérezred hadnagya a doberdói körüli harcokban olasz fogságba esett. A fiatal, szinte gyerek katona a fogságban is rettenetes szenvedéseken ment át. Errős szividegességet kapott, amelyből nem is tudott teljesen kigyógyulni. Fogságának ideje alatt egyik csapás a másik után érte. 1918-ban sógora, Barcsai Arisztid öngyilkos lett, rövid idő múlva egy má­sik sógora is. 1920-ban pedig éppen akkor, amikor visszatérőben volt a fogságból, kapta a hirt, hogy édesanyja, aki akkor már Sarkadi Dániel dr. nagy­szalontai orvos felesége volt, gyógyíthatatlan ideg­baja miatt felakasztotta magát és meghalt. A ha­lált ugyan az orvosi megállapítás szerint nem ful­ladás, hanem szivszélhüdés okozta, édesanyja halála azonban rendkívül lesújtó hatással volt a fogság szenvedéseiben meggyötört katonának. Nemsokára ezután édesapja is hirtelen meghalt, A családban te­hát gyakran fordultak elő tragikus esetek. Baloghból — Montbach Duci nővérének férje, báró Montbach Imre, hogy a Montbach család férfi sarja ki nem haljon, ez év tavaszán örökbe fogadta két sógorát, Balogh Lászlót és Balogh Jenőt, akik az adoptálás folytán nemcsak a Montbach nevet, hanem a bárói címet is elnyerték. Az uj bárók a méltógágos cim ellenére is megőrizték kedves közvetlenségüket, megnyerő egyszerűségűket és s z o rgal m a sand o Igo z t a k birtokuk felvirágoztatásán. Nagyszalonta hatáfában, az úgy­nevezett vásárhelyi dűlőben 315, hold .saját földjük van és emellett az Aradi ut két oldalán terül 'cl Ir­ma nővérük birtoka, amelynek adminisztrá,ci.ójtá is a két fiatal báró intézte. Köztudomású volt Nagyszalontán, hogy a. két fiatalember minden szorgalmas munka mellett is súlyos anyagi gondokkal küzd, de mindenki bizonyos volt benne, hogy a dolgos fiatalemberek rövidesen rendbe fogják hozni anyagi ügyeiket. Az idén már nagyszerű dohányültetvényük volt, amelynek bevál­tására a közeljövőben került volna a sor s ez is na­gyot lendített volna anyagi helyzetükön. Trvbe volt véve báró Montbach Jenő közeledő nősülése is, el. annyira, hogy báró Gyürki vingai földbirtokos Ma­rienne nevű leányával a közeljövőben kötendő há­zasságát, mint bizonyos dolgot emlegették. Általa, ban minden azon az utón volt, hogy a fiatalemberek, bár súlyos, de nem megoldhatatlan problémái ren­deződjenek. Elhatározták, hogy birtokukat, a 316 holdat parcellázzák s eladják és ebből a célból Jenő báró érintkezésbe lépett Burlea György nagyszalon­tai ügynökkel, aki földek adás-vételével foglalkozik. Ax utolsó autóút Burlea tudott is vevőket a földbirtokra és szombat délután 5 órakor, amikor báró Montbach Jenő újból felkereste, megállapodtak abban, hogy vasárnap reggel 7 órakor autón kiutaznak az arad- megyei Gyulavarsándra s annak környékére, hogy ott a báró személyesen tárgyaljon a földet venni szándékozó parasztokkal. Báró Montbach Jenő előbb azt mondotta, hogy nem tud elutazni, vasárnap ha­laszthatatlanul fontos dolgot kell elintéznie, de azután mégis kijelentette, hogy elutazik s akkor megállapodtak az indulás idejében, úgy, hogy Bur­lea vasárnap reggel 7 órakor autóval fogja várni a bárót a Cserepes puszta kapuja előtt. Szombat este mielőtt kiment volna Montbach báró a tanyára, be­ment sógorához, Fráter Emilhez és ott szokásos jó hangulatban elbeszélgetett. Csak az tűnt fel egye­seknek, hogy Fráter Emil kislányától, a Budapestről rövid vakációra itthon tartózkodó Judittól érzéke­nyebben búcsúzott d. Vasárnap reggel 8 órakor autón tényleg kiutaz­tak Burloáva! Gyulavarsándra, Nagypélre és Ottla- kára, ahol tárgyaltak a falusiakakal és a tárgyalások eredménye igen' kedvező volt. Montbach báró tisz. /fóromé tában volt azzal, hogy egy kiutazással nem lehet a birtokeladást perfektuálni, de a tárgyalások alap­ján bizonyosnak látszott, hogy a parcellázás és az eladás keresztülvihető. A legjobb hangulatban tértek vissza az aradmegyei községből. Az egyik faluban megállották és betértek a vendéglőbe, s ekkor Mont- bachon még semmi izgalmat sem lehetett látni, el­lenkezőleg a legjobb hangulatban volt. Kisjenő és Nagyzerind között, mintegy félórás defekt je volt az autónak, Burnea kiszállott a gépből, hogy a soffőr- nek segítsen, a báró azonban benn maradt a kocsi­ban. Amikor az autót rendbehozták s Burlea vissza­ült helyére, feltűnt neki, hogy a báró lehajtja fe­jét, mintha aludnék. Kérdésére Montbach Jenő azt válaszolta, hogy a feje fáj. Ettől kezdve aztán szót. lan maradt. Tragédia a cserepest tanyán Öt perccel öt óra előtt érkeztek meg a cserepesi tanya bejárata elé. A báró száz lej borravalót adott a soffőrnek. — Azt hiszem — mondotta Burlcának, hogy most mégis csak sikerül eladni a birtokot — és ez­zel bement az udvaron át a kúriába, ahol bátyja fo­gadta. Bátyjának is elmondotta, hogy mit végzett. — De most már ne háborgassatok, mert fáj a fejem és pihenni akarok. A testvérek azután megegyeztek, hogy 7 óra­kor bemennek együtt Nagyszalontára és László szólt is a kocsisnak, hogy fogjon be. Hét óra előtt öt perccel be akart menni öceséhez, hogy hívja, mert már be van fogva. Abban a pillanatban, amikor a folyosóból a nagyszalonba vezető ajtó kilincsére tet­te a kezét, amely öt lépésre volt öccse szobájának ajtajától, a szemközti szobából lövés dörrenése hallatszott ki. László báró rémülten rohant be a szobába, ahol ott látta öccsét halálnavált arccal feküdni a földön, a szőnyegen, kabát és mellény nél­kül, ingujjban. László báró fellármázta a cselédséget. Elsőnek az ispán rontott be a szobába és az 5 segítségével ágyba fektették az öngyilkost, aki ekkor még ált, ránézett bátyjára, de nehány pillanat múlva már kiszenvedett. A cserepesi tanyára rászállt a gyász. Kétségbe, esetten küldöttek hirt az öngyilkosságról Nagysza­lontára a Fráter családhoz. Frátern# és leánykája éppen moziban voltak. Fráter Emil psdig akkor ér­kezett haza Inandról. ő közölte feleségével a gyisz. hirt. Három orvost is küldtek ki a sserepssi tanyá­ra, ezek azonban már csak a beállott halált kongta, falhatták. „Nagyon kifáradtam az életbe*, pihenni akarok!" Báró Montbach Jenő miután autójával vissza­tért és szobájába bezárkózott, hosszú levelet irt csa­ládjának, amelyben könnyekig megható módon bu csuzik a család minden egyes tagjától. A levél nagy lelkinyugalomra vall. Egyetlen kihúzás sincs benne, és minden sora csodálatos önuralomról tesz tanúsá­got. Röviddel az öngyilkosság hírének vétele után, amely hir percek alatt elterjedt Nagyszalontán, meg jelent a helyszínén Barbat Titusz, a rendőrség fő­nöke, aki kétségkívül megállapította az öngyilkossá­got. A rendőrség szerint a szerencsétlen fiatal bá. ró az öngyilkosságot úgy követte el, hogy kabáfját, mellényét, gallérját az egyik székre helyezte, az­után lefeküdt a szoba padlójára a szőnyegre, bőr­kabátját összehajtva a feje alá tette, minden való- szinüség szerint pontosan kitapogatta szivét és a revolvert szivére illesztve lőtte meg magát. Az öccsét végletekig szerető László báró rette­netes perceket élt át. Amikor öccsét az ágyba fektet­ték, visszarohant szobájába megnézni, hogy nem-e az ő revolverét vette el Jenő báró. Revolverét azon­ban a helyén találta. Megállapitást nyert később, hogy az öngyilkos péntek este egyik barátjától kér­te kölcsön a revolvert azzal, hogy vidékre megy és esetleg szüksége lesz reá. Barátja gyanútlanul tett eleget a kérésének. A családhoz intézett búcsúlevélben bocsánatot kér tettéért. „Nagyon kifáradtam már az életben, pihenni akarok“ — írja. Külön búcsúzik örökbefo­gadó apjától, akit ,.Kedves Imre apámnak“ szólit. A legérzékenyebb szavakat forrón szeretett László bátyjához irja. A családhoz intézett levél mellett egy papírlap volt, amelyen a következő állott: „A hatóságoknak. A boncolás és vizsgálat mel­lőzését kérem. Tettemet előre, jól megfontoltan kö­vettem el. Cserepes, 1929 XI. 10. Ifjú báró Bontbach Jenő.“ Nagyszalonta halottai Báró Montbach Jenő tragédiája leírhatatlan részvétet keltett Nagyszalontán, ahol nehány hónap óta ez már az ötödik öngyilkosság, amely pótolha. tatlan rést üt a nagyszalontai úri társadalmon. Az öngyilkosságról a Fráter család táviratban és tele­fonon értesítette a távolabb lakó rokonokat. Bar. csayék hétfőn reggel érkeztek meg Budapestről, dél­után megérkezett az örökbefogadó apa és felesége, az öngyilkos nővére. Hétfő reggel óta a,cserepesi ta­nya országúira néző bejárata fölött gyászlobogót lenget a szél és kitűzték, a gyászlobogót a nagysza­lontai kaszinó épületére is. . A temetés kedden délután 5 órakor lesz. A cse- rşpeşi pusztán rövid imát mond a pap a ravatal mellett. A holttestet azután beszállítják a nagysza­lontai református templomba s a gyászszertartás után a nagyszalontai családi sírboltban helyezik örök nyugalomra a fiatalon, ilyen tragikus véget ért bá­rói. A temetésen a biliarmegyei és nagyváradi Ma­gyar Párt nevében Kotzó Jenő dr. elnök jelenik meg és helyez koszorút a ravatalra. ötvös Bél*. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom