Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-02 / 251. szám

»Uraim és hölgyeim! Nem történt semmi, csak a volt polgármesterüket leckéztettem meg‘‘ Zafos botrány Marósvásárhelyen — Dandea Emil volt prímárt kidobták a Newyork kávéházből — Zajos taps és helyeslés S KkxßfMUrsifa xii. typ. îşi, szám, (Marosvásárhely, október 31.) Ma délután négy órakor Marosvásárlielyen a Newyork-kávéház. ban épületes botrány zajlott le. Egy Oltean Gábor nevezetű szászrégeru földbirtokos és kereskedő dr. Dandea Emil volt városi polgármestert ösaaexugdosta, a kávóházból kivezette és az utcára dobta. Dandea Emilt Erdélyben mindenki ismeri. Pá­lyafutását Kolozsváron a városi tanácsnál kezdte meg és hires volt arról, hogy a kisebbségeket ül­dözi. Marosvásárhelyi polgármestersége és későbbi szereplése során nemcsak a magyarságnak, hanem a románság nagyrészének is az osztatlan ellenszenvét vivta ki. Most aztán zajos botrány középpontjába került. Csütörtök délután 4 órakor a Newyork-hávé- ház, mint rendesen, zsúfolva volt ozsonnázó ven­dégekkel. Az egyik, a bejárattal szemben fekvő sa­rokasztalnál ült Oltean Gábor szászrégeni földhir- tokos és kereskedő. Egyszer csak az ajtóban meg­jelent Dandea Emil. Oltean minden feltűnés nélkül a sarokasztal mellől felállt és mintha üdvözölni akarta volna Dandeát, elébe állt. A következő pil­lanatban hásromBzoír belerúgott és fülénél fogva a kávéház ajtajáig vezette. Itt aztán a gallér­jánál ftígró ae ajtón keresztül az utcára dobta. Természetesen óriási ribillió tört ki az addig nyugodtan uzsonnázó vendégek között. Oltean pe­dig, mint aki jól végezte a dolgát, a kávéház kö­zepére állt és mint az akrobata a cirkuszi mutat­vány után előbb románul, azután magyarul az alábbi beszédet intézte a vendégekhez: — Uraim és hölgyeim! Maradjanak csak nyu­godtan, nem történt semmi, mindenki nyugodtan fo­gyaszthatja el az uzsonnáját. Csak a volt polgármes­terüket kellett alaposan megleckéztetnem. Bocsá­nat, hogy megzavartam önöket. Az inzultusnál csak a lábaimat használtam, mert a kezeimet nem akar­tam beszennyezni... Ezután Oltean. Gábor nyugodtan leült asztala mellé. Szavait óriási derültség fogadta. Zajosan megtapsolták a virtuóz Oltean Gábort és kiderült, hogy Dandea volt polgármesternek egyetlenegy hi­ve sem akadt a zsúfolt kávéházban. Még csak annyit jegyez fel a krónika, hogy a kávéház előtt Dandea összetalálkozott dr. Jarda nevezetű lebirális ügyvéd barátjával, akivel együtt a rendőrségre mentek, ahol az esetet bejelentették. A zajos botrány hire pár perc alatt futótűzként terjedt el Marosvásárhelyen, ahol most egyébről Bem beszélnek, mint a kávéházi inzultusról. HW-4 Bizonytalan Időre elnapolták a keleti Jóvátétel! konferenciát A kisantant a maga javára akarja revidiáltafai a békeszerződést A magyar kormány hétfőn tárja Sei a párisi tárgyalásoknak a jegyzőkönyvét (Bécs, október 31.) A bécsi lapok jelenté­sei szerint a keleti jóvátételi konferenciát félbeszakították és bizonytalan időre elna­polták. A konferencia félbeszakításának oka Magyarország elutasító magatartása, amely szerint újabb jóvátételi összeget semmiesetre sem akart fizetni. A konferencia félbeszakítása nagy feltű­nést keltett, mert még tegnap arról volt szó, hogy Magyarország kikapcsolásával foly­tatni fogják a jóvátétel körüli tárgyalásokat a többi államokkal. A magyar sajtó részlete­sen foglalkozik a problémával és arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy a magyar kormány érthetetlen, hallgatása miatt tévesen ismeri az egész jóvátételi kérdést az egész világ­sajtó, most már az angolokat is beleértve. A sajtó sürgetésének hatása alatt a kormány elhatározta, hogy hétfőn feltárja a párisi tár­gyalások eredményét és bemutatja az -idevo­natkozó jegyzőkönyvet. A kisantant sajtójának hangja a kérdés­ben ezúttal különösen uszító. A Daily Tele­graph sugalmazott cikkében foglalkozik a cseh külügyminisztérium álláspontjával és azt fejtegeti, hogy Románia, Szerbia és Csehország el- következettnek tartják az időt, hogy leszámoljanak Magyarországgal. E lap szerint Románia és a szomszéd álla­mok azt javasolják, hogy Magyarország 1943 után is tovább fizesse a jóvátételeket és akkor azok egy részét visszatérítenék neki, hogy maga kárpótolja az optánsokat. Ma­gyarország erre azt mondja, hogy lehetetlen­nek tartja az optáns-ügyről a jóvátételi bi­zottság előtt tárgyalni, de hajlandó a Nép- szövetség szeptember 19-iki ajánlatának meg­felelően, Henderson vezetése alatt közvetlen tárgyalásokat folytatni Romániával. A cseh lapok hangoztatják, hogy eltekintve a holt­pontra jutott ügy érdemi részétől, a keleti jóvátételek kérdése most már csak azért is fontos, mert a kisebb szövet­ségesek esetleges megegyezés hiányá­ban egyáltalában nem fogadják el a Young-tervet, ami felboritással fenyegetné az augusztusi hágai konferencia döntéseit. Budapesten nagy meglepetést keltett a cseh táviratirodának a közlése, amely szerint a cseh kormány tiltakozik a magyar alattvalók javára szóló kapituláciős rendszer ellen. A cseh félhivatalos közleménye azt a látsza­tot kelti fel, hogy a kisantant államok egy- I szer és mindenkorra lehetetlenné akarják tenni, hogy Magyarország az utódállamok- I (Pozsony, október 31.) Pozsonyban csütörtök reggel 7 órakor felakasztották Bognár Lajost, bá­rom ország rettegett banditáját. Magyarországon, Romániában és Csehszlovákiában követett el egész sereg bűncselekményt, míg végre Csehszlovákiában több gyilkosság elkövetése után izgalmas, a régi rablóüldözésekre emlékeztető hajsza után csendőr- kézre került. A törvényszék halálra Ítélte, a felső­bíróságok az Ítéletet jóváhagyták é» az elnök nem adott kegyelmet. 1927 március 21-ikén történt, hogy a nagybiccsei bank helyiségében banditák jelentek meg. Négyen mentek be a bankba, mindegyik zse­bében ott volt a töltött revolver. Bognár ment be először álarcban. Lefogták a hivatalnokokat, meg­kötözték őket és Prihoda hozzálátott a bank kirab­lásához. Mintegy 100.000 koronát vettek magukhoz. Amikor már készen voltak a munkával, bejött a bankba Gajdusik Aladár intéző, akit lefogtak és megkötöztek. Amikor a szerencsétlen ember kiáltoz­ni kezdett, félboltra verték, majd amikor tovább is nyöszörgőit, . késit döftek a szivébe és igy néaúbobták cl. Kinn az uccán meghallották a járókelők, hogy a bankban segítségért kiáltoznak és többen bejöt­tek a bankba. A négy rabló menekült. Revolverrel a kezükben átvágták magúikat a tömegen. Ezután minden fantáziát meghaladó bajsza kezdődött a menekülő haramiáik és az üldöző csendőrök között, amelynek során négy csendőr és két harumip, életét vepateüte. Több csendőr és polgár megsebesült. A vizsgálat rettenetes dolgokat derített ki a banditáikról. Bognár Lajos Berencén, Fejér megyé­ben született 1890-ben. Szülei jómódú földművesek voltak, bátyja fogorvos, aki a háborúban őrnagyi rangig jutott. Bognár 20 éves koráig otthon volt, azután 1911-(ben bevonult katonának. Amikor lesze­relt, kitört a háború. A háborúban vitézül vereke­dett. A leszerelés után Bognárék egész Erdélyt vé­ban lakó kisantant állampolgárok területi jogait', ha azok az állampolgárok magyar nemzetiségűek is, megóvja. A kisantant el akarja vonni az 1919. évi.békekonferencián elhatározott ve­gyes bíróság elől e bíróság hatáskö- y rébe utalt ügyeket. A magyar kormány félhivatalosa a 8 Órai Újság foglalkozik e kérdéssel s azt mondja, hogy a csehek az „ódiózussá vált kapitulá- ciós szó mögé akarják rejteni valódi szándé­kaikat“. Ha a csehek tervüket továbbra is hangoztatják, ngy bejelentik a békeszerződés revíziójának javukra szóló fölvetését, megfe­ledkezve arról, hogy Magyarország is a bé- kereviziójára vonatkozólag egy sereg jogos igénnyel járhat el. gigrabplták. Betörtek többek között gróf Nádasdy kastélyába Iratospusztán és onnan 370.000 lejt ra­boltak el. Utána Pankotán Danger gyárostól 127, ezer lejt raboltak el. A legnagyobb fogást az aradi Korniss Testvéreknél csinálták, ahol nem kevesebb mint 1,600.000 lejt sikerült rabolniok. Valósággal dúsgazdagok voltak a gonosztevők, mikor elfogták őket és Bognárt 12 évi fegyházra ítélték. Elvit­ték Vízaknára kényszermunkára, ’hol egy óvatlan pillanatban a folyón átvezető csatormar’ácsozatot szétvagdalta és megszökött. Ezután következtek a csehszlovákiai kalandok. , Szerdák este érkezett meg az igazságügymi- niszter külön futára az lelnök leiratával a pozsonyi törvényszékhez. A leirat közölte, hogy az elnök a kegyelmi kérvényt elutasította. Az esti órákban kiürítették a pozsonyi 'törvény­szék épületét, eshk a; pap, a börtönőrök és a szi­gorított rendőri felügyelet van az épületben. Este vacsorát hozattok a hal álrai télinek, sültet, bort és 25 cigarettát. Elfogyasztotta a vacsorát és hama­rosan megitta a bort. H’&jnali egy órakor már csak 6 cigarettája volt. Megkérdezi a> paptól, hogy hány óra? A pap megmondja, mire (Bognár fásultan let­h'ajtjia fejét az asztalra. — Még cs'ak öt ófám Van.., — És többié1 sen­kihez sem szól egy szót sean. i A kivégzés előtt az tvolt utolsó kivátisága, hogy a halálos ítélet végrehajtását holnapra ha­lásszák, mert születésnapját meg ákarja érni. Majd arra kérte a hóhért, hogy végezzen veKe. 6 óra 47 perckor kezdődött a kivégzés és 5 perc inuhraia hóhér mţ: jelentette az jjtéleft véítfreütjitáisá- naik niegt^zlténitéjt. Bognár Lajos még mintegy félóra hosszat lógott a bitófán, ezután a halottas kamrába szállították holttestét. Felakasztották Pozsonyban a nagybiccsei és az aradi bank­rablót és többszörös gyilkost

Next

/
Oldalképek
Tartalom