Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-11 / 258. szám

BEJÁROM A KEREK VILÁGOT (1923—1828> Országjárás Indiában (2.) Körösi Csorna Sándor, a székely szent sírjánál Irta* Balázs Perene Amikor a kicsi vonat visszafelé viii, 9Jár in sem a hegyek zord szépségét csodáltam. Hanem, mint a székéig a sziklaoldalban, cAhol neki szántania is aratnia kell, Én is tgg sóhajtottam föl: Jaj,, be rusnya hely 1 Assam hegyeit autóbuszon hagytam ma- g.m mögött. Nagy kiterjedésű dzsungelén robogtunk keresztül, fokozatosan lejebb ereszkedvén. Falvaknak, megművelt terüle- teknek nyomát sem lehetett látni arrafelé, ahol a tigris tanyázott; csak itt-ott pillan­tottunk meg egy-egy fahegyibe épített kalyi­bát. Végre leérkeztünk a Brahmoputra folyó Í ikságára ahonnan már vonat vitt tovább, -n 'Darjeeling felé igyekeztem. Az uí .legutolsó szakasza volt a legér­dekesebb. Atszállottam egy törpe, keskeny vágányu vonatra, amelyikben meg fölállani is alig lehetett. Tömzsi, csupa-erő mozdony vontatta a szerelvényt meglepő gyorsasággal a folytonosan emelkedő pályán. Belevesz­tünk egy helyt az erdőbe s kígyó vonalban törtettünk fölfelé. Abból az erdőből aztán már csak rövid időkre kerültünk ki; igy másztuk meg nem a szédítő Himalayát, amely­nek tetejére eddig még gyalog-expediciók sem tudtak följutni, hanem annak csupán az előhegységét, amelyik csak kétezer méter magasságba nyúlik föl. Az országúinak is, a vasútnak is meg­van a maga különleges viszonya a földhöz, amelynek fölületén halad. Az országút hoz­zásimul, alkalmazkodik a terephez : nem más, mint a hegyek és völgyek görbéinek a logi­kája. A vasút a tér logikája: az levágja a. dombok tetejét, viadukttal áthidalja a völ­gyet, alagúttal átfúrja a hegy gyomrát; ki- toldja, alátámasztja, megteremti erőszakosan a maga egyenletesen emelkedő vagy sülyedő egyenes vonalát. Újabban Amerikában az autó utakat vasutszerüen építik ; ez a Dar- jeeling-Himalaya vasútvonal pedig úgy ha­lad, kígyózik, kanyarodik fölfelé, mint egy országút. Egy helyt még arra is reáveteme­dik, hogy a szerpentin egy teljes szélességű részletét visszafelé haladva tegye meg váltó- állítással, mert megfordulni a meredeken nincs alkalma. Itt újra mongolok közé kerültem, ami­nek legnyilvánvalóbb jele nem a jellegzete­sen tömzsi termet és arc, hanem az a kö­rülmény, hogy a hinduk városaival ellentét­ben itt a falvak uccáin szabadon lefátyo- lozás és kiséret nélkül éppen annyi asszony és leány jár-kel, amennyi férfi. India északi hegyvidékét általában mongol eredetű nép- fajták lakják, amelyekből az indiai angol hadsereg legkiválóbb katonái .kerülnek ki. A tulajdonképpeni indiai, az arya eredetű nép, történetének egyik korszakában sem tüntetett kivételes katonai erényekkel, ami­ért persze büszke is lehet, meg szégyenkez- hetik is a fölfogása és a hangulata szerint. Darjeeling a bengáliai kormány nyári szék­helye. A trópusi forróságot angol hivatal­nokok képtelenek kibírni ; ezért vonulnak a hegyek közé áprilistól októberig. Olyan mó­don kormányozzák innen a tartományt, mint amilyen szabályok szerint a diákok tanulna!:' Oxfordban : egy kicsi munkát beékelnek két kicsi sport és szórakozás közé. Ahhoz az angolok értenek, hogy még az erdőben is zép kertvárosokat teremtsenek. Nem utolsó sibbra nőtt hegysége tövében, két ezer mé­terre a tenger színe felett Pa az idő tiszta, a láthatárt elállja a havas hegytömeg (én csak két ízben, kora hajnalban nézhettem a szemébe egy-egy órára), s ehhez a látvány­hoz fenségesség, lenyűgöző, magasztos szép­ség dolgában még csak a Niagara vízesés, az arizonai Grand Canyon és a Fujiyama mérhető azok közül a világcsodák közül, amelyeket láttam. 5 ide van eltemetve Körösi Csorna Sándor, a székelyek szent embere. Harmadszor indult Tibetbe, hogy a ma­gyarság őshazáját fölfedezze s itt érte a halál ötvennyolc éves korában. A sírkövén angol és magyar nyelven diszlik az angol és ma­gyar tudományosság hódolata s a szülőfaluja büszke szeretete. Az idő kihullott az éle­temből, amig ott ültem előtte a gyepen, £ö- detlen fővel. Még a nap is kegyelmes volt a nagy honfitársat idegenbe idéző székely iránt: sugarainak erejét rokonszenvével meg­szelídítette. 0 az eredetet kutatta; én a jövőt épí­tem. De a nagyot akarásban, a szent oda­adásban, a törhetetlen kitartásban a kezdet és a vég találkozik. O minden bizonnyal a székelység legnagyobb fia, akit az egész em­beriség is a legkiválóbbjai közé számíthat. Mint a keleti nyelvtudomány úttörőjét a 1 világ tudományossága már is nagyra becsüli: de ha megismeri őt úgy is, mint embert, akinek egész életét egy magasztos cél töl­tötte be, a hideg elismerés forró szeretetté fog v.álfozni. Ä En vonatta], egy nap alatt tettem meg azt az utat, amelyet ő gyalog két hónapig követett. Amikor ugyanaz a kicsi vonat visz* szafelé vitt egy pár nappal később, már én sem a hegyek zord szépségét csodáltam, ha­nem mint a székely a szikla oldalban, ahol neki kínos fáradsággal szántania és aratnia kell, én is igy sóhajtottam föl: Jaj de rus» | nya hely! Nemsokára szép vidékeken legeltethet­tem a szemeimet, ha ez nem tetszett. Vissza­érkeztem a síkságra, ahol a sima, kövér ter­mőföldek kockáit csak itt-ott tarkították pálmaligeíek. Akkor meg visszakivánkóztam a hegyek közé. A tájék egyhangú unalmasságát csak azért tudtam elviselni, mert a vonat piszkos, harmadosztályú kocsijaiban rendszerint nem egyedül utaztam. Néha éppen az volt a baj, hogy igen sokan kerültünk együvé. Egyik­másik állomáson hihetetlen sűrűségű töme­gek rohamozták meg a vonatot s közelharc árán, s az ablakokon keresztül rendszerint újabb utasok helyezkedtek el a térdeinken s a fejeink fölött a csomagtartókban. Csupa élvezet volf végighallgatni a veszekedései­két, kibéküléseiket, tréfálózásukat és ének­lésüket. Az sem volt utolsó látványosság, amikor a feleségeiket verték s ha azok bőg­tek, még jobban. S akik az egyik állomáson a leghangosabban rimánkodtak, hogy őket beeresszék, azok szokták a legkérlelhetet- lenebbül orron vágni a következőn az újabb kérelmezőket. Velem szemben igen kedve­sen viselkedtek. Nem értették ugyan, hogy miért nem utazom legalább második osztá­lyon. de nyílván láthatólag fehér ember, te­hát ur voltam. Ennek ellenére úgy bántak velem, mint emberrel, vagyis barátságosan. Megérteni ugyan egymás beszédét oem igen tudtuk; de annál nagyobb öröm volt ma­gunkat felelőtlenül kifejezni s mosolyogni, ba egy-egy ismerős hangzású szó ütötte meg a fülünket. Néha a fehérek és euráziaiak számára fönntartott szakaszokba ültem. Ez utóbbiak az angol-indiai közeledés melléktermékei. Külön társadalmat alkotnak önmagukban, amennyiben a íelivér indiaiakat ők nem fo­gadják be; a fehérek viszont velük nem állanak szóba. Az életük csupa büszkeségre való alkalom. Az indiaiakkal szemben ők, velük szemben viszont az angolok húzzák föl az orrukat. Legközelebbi megállóhelyem egy *Pktna nevezetű város volt, amelyet kiváló rendőr­sége tett feledhetetlenné számomra. Engem már Calcuttában elkényeztettek különben az állam biztonságának őrei. Személyesen kerestek föl a lakásomon, a gyűléseimet ren­desen látogatták s egyszer még saját hiva­talukba is vendégül láttak, ahol udvariasan viselt dolgaim iránt érdeklődtek. Amikor pedig rádión az ifjúsági mozgalomról tar­tottam felolvasást, megkíméltek attól a fá­radságtól, hogy huszonöt percig eltartó be­szédemet magam rövidítsem tizenöt percre, amennyiben belőle kihúztak minden mon­datot, amelyben a diákok nyugtalanságáról vagy éppen lázadásáról, a kínai események­ről, a nevelés tulajdonképpen való céljáról s annak szükségességéről ejtettem szót, hogy nemzetközi viszonylatokban legyen több igazság. Patnában megszállva tartották a szállásom környékét s kikisértek az állo­másra, hogy elutazásomról megbizonyosod­janak. Gaya,ban pedig, ahová igazán csak azért utaztam le, hogy a Buddha megvilá­gosodását árnyékával elősegítő fát s az ese­mény emlékére emelt templomot megtekint­sem, álruhában, magukat eláruló fesztelen­séggel hozzám csatlakoztak, hogy egy vár­ható összeesküvésnek a nyomára jöjjenek. Az egyikkel egészen megbarátkoztam. — Or- vendek, hogy nem kellett letartóztatnom, —■ igy búcsúzott el tőlem. Aranyos, kedves ember volt; szinte tájt az elválás tőle. Hanem hadd írjam le azt a nagyszabású templomot Gayaban, amelyhez hasonlót Dél* Indiában, értesüléseim szerint, szép szám­mal lehet találni, amilyent azonban jómagam többet nem láttam egész indiai utazásom alatt. Buddha szobrokkal a tetejéig telera­kott magas, karcsú kőgula volt, amelynek nem annyira az alakja, mint a kidolgozása tett mély benyomásf reám Az ősi indiai ■►AH ŐSZ legmodernebb adio kolloid és többráesos tökéletes! E> ► beköszöntésével {► ne felejtse el készülékét a ^ ► m ' t csövekkel felszerelni, ^ mert anélkül rádiója nem ^ VATEA uhe. Kérje minden szaktizletfoen! — Vezérképviselet: ^ „BANAT“ Timişoara, Piaţa L,iberîăţs3 No. 3. ^ Ruhákat szintelenit, iest, tisztit 24 OPä ülőt! Czink, Cluj

Next

/
Oldalképek
Tartalom