Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-11 / 258. szám
277. IFF. 258. SZ'JM. A növényék vándorlásáról Ez egy drága emlék a drága gyerekkoromból. Mint első és második elemista kisdiák Pécset laktam, a venyige- és tölgykoszorus Mecsek alján, az édes szülői házban. Házunk a város legészakibb utcájában állt, annak is északi oldalán s mögötte már nem volt ház, hanem az eperfás udvar atán édesanyám birodalma, a konyha- és virágoskert, ezután pedig a lankás, szelíden felkuszó szőllő következett a hagyományos hét szilvafával. A szőllőnkbe vezető utat észak-déli irányban léckerítés választotta el a szomszéd kelet felé elterülő kajszinbarackfis gyümölcsösétől. A mi oldalunkon a kerítés mentén mintegy másfélméter széles sávon felejthetetlen drága édesanyám szamóca-palántákat ültetett el, melyek később diónagyságu, ananászillatu szamócát hoztak, abból a fajtából, melyet Pécset „pattogó eper“-nek himak. Jól emlékszem, hogy ezek a palánták kora tapasszal szépen megfogantak, fejlődésnek indultak s hófehér virágaik özönével fehérre festették a mi oldalunkat, mig a kerítésen túl a szomszéd fügyepén egyetlen szamóca sem látszott. Már akkor is valami megmagyarázhatatlan nosztalgia vonzott a kertbe és szőllőbe s minden szabadidőmet ott töltöttem, ahol 'minden fa, bokor és virág személyes ismerősöm és jóbarátom volt. Néhány hét múlva, mikor a szamócabokrok már rég elvirágoi- tak s eleinte fehér gyümölcsük kezdett rózsaszínűre majd tűzpirossá válni, sajátságos dolgot vettem észre. A léckerítésen túl a szomszéd gyepjén egyie több szamócabokor zöldéit s a piros gyümölcs ott már majdnem több volt, mint a mi oldalunkon. Mikor aztán júniusban beérett az eper, egy délután nagy elkeseredéssel állapítottam meg, hogy a szomszéd noha nem ültetett, sokkal több „epret“ fog szüretelni, mint mi. Rémülten rohantam le a házba, egyenesen be a konyhába, ahol édesanyám éppen csresznyelek-4 várt főzött s ijedten kiabáltam: — Édesanyám! Szökik a szamócabokor! Anyám beleejtette a főzőkanalat a lekvárba, aztán kötényét leoldva, felkapta a piszkafát s velem együtt futólépésben sietett a gaztett színhelyére. Ott aztán láttuk a csodát: szamócáink túlnyomó része a léckerítés résein keresztül átvándorolt a szomszéd kertjébe s neki hozta a zamatos gyümölcsöt. A gyermeki kíváncsiság nem hagyott nyugodni, mig a szökés módját ki nem derítettem, a szamócabokor kelet felé kifutókat bocsátott ki, arasznyi szárat, mely keleti végén gyökeret vert s mindjárt utána a nyugati vége elszáradtán lehullt, igy araszolva, mint az araszoló bogyó, m§nt feltartóztathatatlanul keletre. Ősszel aztán csakugyan egész szamóca-állományunk ott volt a szomszéd kertjében s a mi oldalunk oso- paszon állt. Ez volt az első növény-biológiai csoda, amit láttam ■ mely bizonyára nagyban hozzájárult ahhoz, hogy botanikussá lettem. Később a kis-magyar-alföldi likóci homokbuckákon alkalmam volt ugyanezt a jelenséget a kakuk- füvel (Thymus serpillum) kapcsolatban megfigyelni. Ez a rózsaszin virágos, aromatikus illatú növény vizztíhatagokhoz hasonlóan omlott lefelé a homokdombokon. A kakukfü szintén araszolva halad s •siklás hegyekben gyakran tapasztalhatjuk, hogy a i tavaly még kakukfüves szikla csupasz s maga a növény már a völgyben kúszik tova. Ismeretes, hogy egész növényiormáriók, ha eddigi lakóhelyükön hátrányukra megváltoztak a viszonyok, útra kelnek nj hazát keresni. Ez azonban nem egyéni vándorlás, hanem a faj és a gyümölcs illetőleg termés elhurcolása utján megy végbe s oly sokféleképp történik, hogy erről ezúttal, mikor csak a szamóca kiruccanásáról akartunk hirt adni, nem Írhatunk. A nagygalambfalvai fakereskedő reffőlyes halála Gyilkosság- gyamija alatt letartóztattak égj vasúti őrt (Segesvár, november 9.) Napokkal ezelőtt a fehéregyházi vasúti őrháznál az éjjeli féltizenegyes Brassó—segesvári tehervonat elhaladása után Bo- golea Stefan vasúti őr egy öszeroncsolt emberi hullára bukkant, akiben Feleki András nagygalambfal- vi, 35 éves fakereskedőre ismertek. Feleki adósaitól pénzt ment inkasszálni Segesvárra, ahonnan Fehéregyházára ment. Este a félkilences székely vonattal akart hazautazni. Bogolea azt vallotta, hogy Felekit az indulóban levő vonat elől elrántotta és emiatt Feleki a vonatról lemaradt. Azóta aztán nem látta, csak a féltizenegyes tehervonat után a sötétben talált rá az elgázolt Feleki holttestére. Másnap a helyszínére kiszállott bizottságnak feltűnt, hogy az elgázolás helyén nem folyt vér, továbbá, hogy a hullán több helyen késsel ejtett »ebek vannak. A szerencsétlenül járt Feleki zsebében találtak ugyan 750 lejt, de hozzátartozói szerint Feleki a nagyobb összegű pénzt a nyakában akasztott zacskóban szokta tartani, a zacskót azonban már nem találták nála. Mindezekből kiindulva, a bizottság arra megállapodásra jutott, hogy Feleki Andrást előbb meggyilkolták és csak azután helyezték holttestét a vasúti sínekre. A gyanú Bogolea Stefánra irányult, akit a csendőrség 1« is tartóztatott. Bogolea erősen tagad, de ellentmondó vallomásai az ellene támadt gyanút megerősítette. A további vizsgálat van hivatva kideríteni, hogy a hazafelé igyekező Felekinek a vonat, vagy bűnös kéz vágta el az útját. ❖ Ma lesz az unitárius egyház főtanácsi ülése Szombaton Dávid Ferenc emlékét ünnepelték (Kolozsvár, november 9.) Az erdélyi unitárius egyház ma tartja meg főtanácsi ülését és egyben ezt az alkalmat használja fel, hogy megünnepelje a vallásalapitó Dávid Ferenc halálának 350 éves évfordulóját. Az unitárius egyház életében kétségtelenül nagyjelentőségű események előkészítése megtörtént. A lelkészkor közgyűlése Szombaton délelőtt tartotta az általános unitárius lelkészkor közgyűlését, amelyen szintén Dávid Ferenc szellemének hódolt. A tagok vidékről is sokan jelentek meg. A műsor Bodoczy Sándor lelkész imájával kezdődött. Ezután Kovács Lajos brassói leikési; elnöki megnyitót tartott „Dávid Ferenc és a mai helyzet“ cimen, melyben kimutatta, hogy Dávid Ferenc szelleme egyetértést és összetartást kíván követőitől, főleg az igehirdetőktől, ezért nem szabad, hogy kicsinyes egyéni érdekek sértődöttségével s ezeknek előtérbe tolásával gyengítse az egyházak különben is nehéz helyzetét. Ennek végeztével küldöttségileg meghívták Boros György püspököt a közgyűlésre, kit az elnök köszöntött, felemlitve a lelkészt és egyházi téren 50 évet töltött szép és elismerésre méltó munkáját, mely éppen a nagy vallásalapitó nevének felszínre hozásához fűződik a „Dávid Ferenc Egylet“ megalakításával. Az üdvözletét a püspök köszönettel fogadta s kijelentette, hogy úgy érzi magát a lelkészek körében, mint nagyobb családjában. Ezután amerikai kiküldött, Melvin L. Welke köszöntötte a lelkészi kart, mint Dávid Ferenc igehirdetésének örököseit. Beszéde kiváló szabadelvüségénél fogva jóleső hatással volt a lelkészi közgyűlésre. A Jtárgysorozat rendjén Bölöni Vilmos kolozsi lelkész és ifj. Lőrinczy Dénes lupényi lelkész áldoztak előadásaikban a nagy hitalapitó emlékének. Ezután megejtették a tisztujitást, amelynek rendjén egyhangú szavazattal Csifó Salamon teológiai dékánt elnöknek, Halmágyi János marosköri esperest alel- nöknek és Benezédy Pál boldogfalvi lelkészt az „Unitárius Szószék“ szerkesztőjének, Sigmond József jánosfalvi lelkészt titkárnak választották meg. A Dávid Ferenc Egylet ünnepélyes közgyűlése Délután 5 órakor a zsúfolásig megtolt díszteremben a Dávid Ferenc Egylet diszgyülést tartott. Szent-Iványi Sándor lelkész imá.ia után dr. Boros György püspök nyitotta meg az ünnepélyes közgyűlést, reámutatva Dávid Ferenc jelentőségére Üdvözölte a megjelenteket, köztük az ágostai evangélikus püspök képviselőjét. Majd az . emelvényen helyet foglaló Melvin L Heike amerikai lelkészbe.’, fordult és angol nyelven üdvözölte, mint az amerikai és angol unitáriusok képviselőjét. Zúgó tap. Í sok között állott szólásra a messzi távolból érkezett szimpatikus külsejű amerikai lelkész és válaszában megköszönve a szives fogadtatást, kijelentette, feogy ők is szellemi vezérüknek vallják Dávid Ferencet és büszkék az unitárius hittestvérek világra szóló hirdetője nagyságára. Kiemelte, hogy ha Dávid Ferenc korának teológiája különbözött ia a miénktől, a bennük rejlő lelki motívumok a haladás szellemével örökké közösök. Dávid Ferenc igehirdetése nemcsak a saját korának, hanem minden időknek szólott. Dávid Ferenc örökértékü alapelveit öt pontban foglalja össze: A tiszta ész szerepe a vallásban, a haladás fontosságának hangsúlyozása, a türelem, a vallás erkölcsi értékének jelentősége, a szellemiek megbecsülése. Végül reámutatott Dávid Ferenc nagy lelki erejére, mellyel a vértanúhalálig csodás hűséggel szolgálta eszméit és Isten áldását -kérte utódaira, hogy követhessék hasonló lelki erővel nyomdokait. Lelkes ünneplésben részesítette a közönség az amerikai hitrokont, kinek beszédét Lőrinczy Dénes lupényi lelkész tolmácsolta. Ezután dr. Boros György püspök tartotta meg tartalmas felolvasását „Dávid Ferenc hatása az unitárius felfogásra“ cimen, a közönség nagy érdeklődése mellett. A teológusok énekkarának éneke után „Ami örökkévaló Dávid Ferenc életművében“ cimen tartott mélyen szántó előadást dr. Varga Béla főjegyző, teológiai tanár. Az ünnepélyes gyűlés, .után a kebli ügyek ietárgyalása következett. q&pífafott OLt parförnek Sőt- bészűft ■ PÚDERÉT c/ oíi>eXeXi) KÖLMVIZETJ
