Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-11 / 258. szám

2 ES hwaem meg kell adni* a* egyéneiknek a®t a fcearoéwsefces jogot, hogy maguk határozhas- sazuak nemaeti hová tartozásunkról. A vaJláa- •B&badság is ezzel az egyéni elhatározási jog­gal és annak az elismer ésével kapta meg a maga nyugvópontját. A népkisebbségek nem wti »aabadsága is ezeken az egyéni jogokon kapja inog a magia életalapját. Ezt föl kell Bsomerni, ezt minden önkény és minden el- ■zivó kezelés ellen biztosítani kell, s akkor tulajdonképpen a népkisebbségek létének, népként és nemzetként való összetartásának a szabadságát biztosítottuk. B szabadság alapján az illető nép kisebb­ség saját ügyeinek, művelődése fejlesztésé­nek, otthona javainak a saját maga által való kezelésű nem lehet kérdéses. A saját nemzeti hovátarto zásom meghatározásának a jogából következetesen folyik, hogy az illető népként való fennmaradásom anyagi és szellemi elő­feltételeihez is jogom legyen. Ez mán- szinte részletkérdés a nemzeti hovatartozás szabad­ságjogának az elvi alapjához képest. Valahol tehát ebben az elvi alapban van a népkisebb­ségek rendezésének a kulcsa és a titka. Eb­ben és ennek a néptöbbség kormányai és ha­tóságai részéről való őszinte akarásában. Hogy ilyen irányban kenesi-e a kormány az általa tervezett népkisebbségi törvény- alapelveit és fölépítését, azt nem tudhatjuk. Csak azt mondhatjuk, hogy amennyiben ez az őszinteség lesz a törvénytervezés megszülő ereje, akkor aszal az ország belső helyzete is sok nehéz feszültségből fölenged, s külső helyzete is nagyon sokat fog nyerni. A ha­talmon ülőktől függ, hogy ezt bölcsen belás­sák és nagy határozottsággal aszerint csele­kedjenek. Miért ünn oiozsváít? Irta: Dr. Boros György, unitárius püspök Kolozsvár mai lakossága kevés sejte- lemmel bír arról, ami itt ezelőtt 350 évvel, sőt azt megelőzőleg történt. Forradalom volt itt. A lelkek forradalma. Vágyakozás valami uj megszentelődésre. Mindenki kereste a maga lelki üdvét és boldogságát. Még a nép alsó rétegében levő emberek is. Sietve vo» nullák a templomba, mert hallani akarták az uj gondolatot. Az egyházi szónoklatnak talán sohasem volt nagyobb becsülete, mint ezekben az időkben. Könnyen megérthető, mert a nép és vezérei föl egészen a fejedelemig, telje= sen el voltak válva a régi idő egyházától. A külföld állandóan küldötte ide tanulóink, akadémitáink utján az uj híreket, uj esz- méket. A zsinatokról, királyi dekrétumokról, pápai körlevelekről szóló tudósítások öröm­mel forogtak közkézen. Kolozsvár annyira híressé lett a kül­föld előtt, hogy tudós férfiak, akiknek sza= badelvü gondolkozásuk miatt nyugtalansá­guk volt a saját hazájukban, eljöttek Kolozs­várra és itt az akkor hires és népes kollé­giumban, mint tanárok, tanítók alkalmazást találtak és csakhamar részesei lettek az itt folyó teológiai vitatkozásoknak és hitéleti mozgalmaknak. A krónikák arról világosiinak föl min­ket, hogy mintegy 25 esztendő alatt a hit­viták és a hitélet központjában Kolozsvár város szülöttje, Dávid Ferenc állott. Még ellenfelei is elismerik, hogy olyan nagy tu­dással és olyan hatalmas szónoki erővel ren­delkezett, hogy ahol ő fellépett, magával NM Börbeteésééek < áyermekeknel kM&M MhriMsaUy 4«ewmö kényt# bMn. »il»h4Bjr»*or honsolkstól. găsii megnyugtauFés gyógyító te^sseluek, bo^ ezek a • ragadta a nemességet és a népet. Az ország­gyűléseken és a fejedelem vagy a fejedelmi megbízott előtt 6—8 napon keresztül foly­tatott hitvitákon Dávid Ferenc vezette a szót, mert nemcsak beszédével, hanem nagy- terjedelmű teológiai tudásával és a bibliá­nak elejétől végig teljes ismeretével, úgy rendelkezett, hogy a diadalt könnyen tudta biztositni magának. Az egyház történelem Írói sokszor meg­vádolták azzal, hogy 5 hitében ingadozó volt. Ezt a véleményt arra a históriai adatra támasztották, hogy ő( megválasztották volt püspökjüknek a lutheri hitnézefen levők, azután a schveizi reformátiót követők, a kálvin hitüek s végül az egy Isten hivök. az unitáriusok. fia ezt á haladást a mai ember szemé­vel és nyugodt megfontolással vizsgáljuk, először is azt kell észre vennünk, hogy ez az egyházi ember szüntelen haladásban volt és nézeteinek -olyan varázslattal adott kife­jezést, hogy azcÉiinaí hódított. Azt is szem előtt kell tartani, hogy az ő idejében az egyház-szervezetek még nem voltak kiala­kulva és megedződve. Ekkor a híf. kérdései irányították a gondolkozást és, aki, mint Dávid Ferenc is, uj igazságot fedezett föl, azzal tovább haladott, nem törődvén még azzal sem, hogy esetleg püspöki méltóságát teszi kockára. Ránk mindig azt a hatást gyakorolta ennek j a férfiúnak a jelleme, hogy ő a saját komoly és erős meggyőződéséből senki előtt semmiért nem adott föl egy pontot is. Ezt könnyű megérteni akkor, ha figyelembe vesszük azokat a nagy reformátor férfiakat, akik egymásra kölcsönös hatást gyakoroltak. Min­dé n i k jól elméjébe véshette azt, amit Luther ilyen szavakkal fejezett ki: „itt állok, más­ként nem tehetek.“ Dávid Ferencre nemcsak Luthernek, hanem többek között főképpen Szervétnek volt nagy hatása. Es a hatás bizonnyal a genfi máglya lángjára vezethető vissza, vagyis arra. a csodálatot keltő lelki erőre, amivel ez a férfi ezt a szörnyű halálé végig­szenvedte csupán az ö Istenére és az ő jézus Krisztusára gondolva. Aki ismeri az emberi lélek összetételéé és foglalkozott akár a nemzeti, akár a hit­élet rendkívüli jeleneteivel, könnyen átlátja, hogy az ember, ha igaz és hü akar lenni önmagához, másképpen nem tehet, mint­hogy követi a megismert igazságot, ha szük­ség élete kockáztatásával is. A Dávid Ferenc kora magyar irodal­munkat számos igen kiváló könyvvel aján­dékozta meg. Maga Dá vid Ferenc olyan so­kat dolgozott a sajtónak, hogy müvei egy kis könyvtárt tesznek ki. O a latin és né­met nyelvet éppen olyan szabadon és köny- nyen tudta kezelni, mint a magyar nyelvet. A tudományosvilág kedvéért használta a latint, a nép kedvéért használta a magyar nyelvet. A fejedelem előtt és Kolozsvárt tartott egyházi beszédei egy hatalmas kö­tetben {62 beszéd), díszei ma is a XVLik század magyar irodalmának. Könyvei mellett egyházi énekei is voltak s ha nem követke­zett volna be, fejedelmi pártfogójának, Já­nos Zsigmondnak korai halála (1571), bizony­nyal több uj művel ajándékozta volna meg hazáját, de sajnos a fejedelemváltozás, (a Báthoriak következtek) a sajtó szabadságát korlátok közé szoritotta annyira, hogy ez­után több könyv nem jelent meg tőle, sőt később még a szószékből is eltiltották. Ezeknek a jelenségeknek a vizsgálása már egyenesen a historikus feladata. Mi most inkább avval foglalkozunk, hogy a gon­dolat és a hit szabadsága kivívásáért min­dig sülve árat kellett fizetni. Bizony Dávid Ferencnt is meg kellett fizetnie, mert vádlói akadtak, védelmezője annál kevesebb. A vége Gyulafehérvárt következett be, ahol bírái kimondották a súlyosan beteg és be­tegsége miatt szólni sem tudó püspök fölött az ítéletet, üjitó vagy, börtönre vettetel és ott kell befejezned pályafutásodat. Llgy tör­tént í 1579 júliusában Déva vára börtönébe kísérték Kolozsvár városának egyik legna­gyobb büszkeségét, a magyar egyházi szó­noklásnak hamuit mesterét. / A késői utókor s főképpen hitének örö­kösei a XIX-ik század szabad szellemét föl­használták arra, hogy a rendkívül érdekes férfi és az ő reformátiója jelentőségét föl­derítsék és őt kellő, bár késő, megbecsü­lésben részesítsék. 1879-ben Zsinati gyűlés keretében a székely uniéáriusság között Székelykeresz- túrt volt a halál megünneplésének első zsi­nati gyűlése. Már ekkor olyan nagybecsben állott a Dávid neve a külföldi unitáriusok­nál, hogy két képviselőt küldöttek hozzánk Angliából. 1910-ben Anglia és Amerika egész sereg kiküldöttel vett részt a szüle­tés megünneplésében. November 10-én ismét fölhasználják kö­vetői az alkalmat és a 350 év ünnepét fog­ják tartani városunkban. Az erdélyi lélek szerint ez az ünnep nem lesz kizárólag fele­kezeti ünnep, hanem ünnepe lesz Kolozsvár városának és az erdélyi részeknek, de ennél több is fog történni. A mai román kormány szintén részt kér ebből az emlékünnepből és elhatározta, hogy a Déva várában levő fülkét, melyet 1910-ben a hazai és külföldi unitáriusok egy emléktáblával elláttak volt, de amely később elrongáltatott, helyre fogja állíttatni. Ez már meg is történt annyiban, hogy a fülkét rendbe hozták. Az emlék­tábla helyreállítására a hazai és a külföldi unitárius ifjúság már esztendők óta készül és meglepő igyekezettel a gyermekek és ifjak ezrei jelentkeztek, hogy az emléktáblára 1—1 betűt a maguk csekélyke (8 lej) zsebpén­zükből kívánnak kimeíszeíni és bearanyoz- tafni. Ezekben a sajátságos lelki megnyilat­kozásokban a hitélet iránt érdeklődők előtt rendkívül nagy erő rejlik. Ha ifjúságunk a nagyokat meg tudja becsülni, a kisebb mun­kások előtt is mindig tisztelettel kalapot emel. Erre a dévai ünnepségre a falvak ifjú­sága is készül s érdekes találkozója lesz az amerikai és angol unitáriusság képviselőjé­vel, aki már bejelentette eljövetelét. Előbb a háború, most a haüitogság emléke^ tárja (el az iţi irodalom : Arnold Zweig• Grischa őrmester. 2 kötet, fűzve 204 lei. vászonba kötve - — — 215 lei Markoviis Rodion : Szibériai garnizon, vá­szonkötésben — — — — — — — 160 lei Dr. Műnk: A nany káder, fűzve 163 lei, uá^zonbm — — — - — — — — 204 lei Markoviis Rajion : Aranyvonat, kötve — 160 lei Zúahy : Két fogoly, két köte; tűzve 408 lei. egészvászonban — — — — _____ 564 lei Ludwig Renn: Háború, fűzve 204 lei, vá­szonban — — — — — — — __ 300 lei Paleolojue: A cár országa, fűzve, a há­rom kötél csak — — — — — — — 130 lei Emil Ludwig: Juli 14, fűzve — —------160 lei Utánvéttel, eiörefizetve portómentesen küldi: Lepage, Cluj-Kolozsvár

Next

/
Oldalképek
Tartalom