Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-11 / 258. szám
2 ES hwaem meg kell adni* a* egyéneiknek a®t a fcearoéwsefces jogot, hogy maguk határozhas- sazuak nemaeti hová tartozásunkról. A vaJláa- •B&badság is ezzel az egyéni elhatározási joggal és annak az elismer ésével kapta meg a maga nyugvópontját. A népkisebbségek nem wti »aabadsága is ezeken az egyéni jogokon kapja inog a magia életalapját. Ezt föl kell Bsomerni, ezt minden önkény és minden el- ■zivó kezelés ellen biztosítani kell, s akkor tulajdonképpen a népkisebbségek létének, népként és nemzetként való összetartásának a szabadságát biztosítottuk. B szabadság alapján az illető nép kisebbség saját ügyeinek, művelődése fejlesztésének, otthona javainak a saját maga által való kezelésű nem lehet kérdéses. A saját nemzeti hovátarto zásom meghatározásának a jogából következetesen folyik, hogy az illető népként való fennmaradásom anyagi és szellemi előfeltételeihez is jogom legyen. Ez mán- szinte részletkérdés a nemzeti hovatartozás szabadságjogának az elvi alapjához képest. Valahol tehát ebben az elvi alapban van a népkisebbségek rendezésének a kulcsa és a titka. Ebben és ennek a néptöbbség kormányai és hatóságai részéről való őszinte akarásában. Hogy ilyen irányban kenesi-e a kormány az általa tervezett népkisebbségi törvény- alapelveit és fölépítését, azt nem tudhatjuk. Csak azt mondhatjuk, hogy amennyiben ez az őszinteség lesz a törvénytervezés megszülő ereje, akkor aszal az ország belső helyzete is sok nehéz feszültségből fölenged, s külső helyzete is nagyon sokat fog nyerni. A hatalmon ülőktől függ, hogy ezt bölcsen belássák és nagy határozottsággal aszerint cselekedjenek. Miért ünn oiozsváít? Irta: Dr. Boros György, unitárius püspök Kolozsvár mai lakossága kevés sejte- lemmel bír arról, ami itt ezelőtt 350 évvel, sőt azt megelőzőleg történt. Forradalom volt itt. A lelkek forradalma. Vágyakozás valami uj megszentelődésre. Mindenki kereste a maga lelki üdvét és boldogságát. Még a nép alsó rétegében levő emberek is. Sietve vo» nullák a templomba, mert hallani akarták az uj gondolatot. Az egyházi szónoklatnak talán sohasem volt nagyobb becsülete, mint ezekben az időkben. Könnyen megérthető, mert a nép és vezérei föl egészen a fejedelemig, telje= sen el voltak válva a régi idő egyházától. A külföld állandóan küldötte ide tanulóink, akadémitáink utján az uj híreket, uj esz- méket. A zsinatokról, királyi dekrétumokról, pápai körlevelekről szóló tudósítások örömmel forogtak közkézen. Kolozsvár annyira híressé lett a külföld előtt, hogy tudós férfiak, akiknek sza= badelvü gondolkozásuk miatt nyugtalanságuk volt a saját hazájukban, eljöttek Kolozsvárra és itt az akkor hires és népes kollégiumban, mint tanárok, tanítók alkalmazást találtak és csakhamar részesei lettek az itt folyó teológiai vitatkozásoknak és hitéleti mozgalmaknak. A krónikák arról világosiinak föl minket, hogy mintegy 25 esztendő alatt a hitviták és a hitélet központjában Kolozsvár város szülöttje, Dávid Ferenc állott. Még ellenfelei is elismerik, hogy olyan nagy tudással és olyan hatalmas szónoki erővel rendelkezett, hogy ahol ő fellépett, magával NM Börbeteésééek < áyermekeknel kM&M MhriMsaUy 4«ewmö kényt# bMn. »il»h4Bjr»*or honsolkstól. găsii megnyugtauFés gyógyító te^sseluek, bo^ ezek a • ragadta a nemességet és a népet. Az országgyűléseken és a fejedelem vagy a fejedelmi megbízott előtt 6—8 napon keresztül folytatott hitvitákon Dávid Ferenc vezette a szót, mert nemcsak beszédével, hanem nagy- terjedelmű teológiai tudásával és a bibliának elejétől végig teljes ismeretével, úgy rendelkezett, hogy a diadalt könnyen tudta biztositni magának. Az egyház történelem Írói sokszor megvádolták azzal, hogy 5 hitében ingadozó volt. Ezt a véleményt arra a históriai adatra támasztották, hogy ő( megválasztották volt püspökjüknek a lutheri hitnézefen levők, azután a schveizi reformátiót követők, a kálvin hitüek s végül az egy Isten hivök. az unitáriusok. fia ezt á haladást a mai ember szemével és nyugodt megfontolással vizsgáljuk, először is azt kell észre vennünk, hogy ez az egyházi ember szüntelen haladásban volt és nézeteinek -olyan varázslattal adott kifejezést, hogy azcÉiinaí hódított. Azt is szem előtt kell tartani, hogy az ő idejében az egyház-szervezetek még nem voltak kialakulva és megedződve. Ekkor a híf. kérdései irányították a gondolkozást és, aki, mint Dávid Ferenc is, uj igazságot fedezett föl, azzal tovább haladott, nem törődvén még azzal sem, hogy esetleg püspöki méltóságát teszi kockára. Ránk mindig azt a hatást gyakorolta ennek j a férfiúnak a jelleme, hogy ő a saját komoly és erős meggyőződéséből senki előtt semmiért nem adott föl egy pontot is. Ezt könnyű megérteni akkor, ha figyelembe vesszük azokat a nagy reformátor férfiakat, akik egymásra kölcsönös hatást gyakoroltak. Mindé n i k jól elméjébe véshette azt, amit Luther ilyen szavakkal fejezett ki: „itt állok, másként nem tehetek.“ Dávid Ferencre nemcsak Luthernek, hanem többek között főképpen Szervétnek volt nagy hatása. Es a hatás bizonnyal a genfi máglya lángjára vezethető vissza, vagyis arra. a csodálatot keltő lelki erőre, amivel ez a férfi ezt a szörnyű halálé végigszenvedte csupán az ö Istenére és az ő jézus Krisztusára gondolva. Aki ismeri az emberi lélek összetételéé és foglalkozott akár a nemzeti, akár a hitélet rendkívüli jeleneteivel, könnyen átlátja, hogy az ember, ha igaz és hü akar lenni önmagához, másképpen nem tehet, minthogy követi a megismert igazságot, ha szükség élete kockáztatásával is. A Dávid Ferenc kora magyar irodalmunkat számos igen kiváló könyvvel ajándékozta meg. Maga Dá vid Ferenc olyan sokat dolgozott a sajtónak, hogy müvei egy kis könyvtárt tesznek ki. O a latin és német nyelvet éppen olyan szabadon és köny- nyen tudta kezelni, mint a magyar nyelvet. A tudományosvilág kedvéért használta a latint, a nép kedvéért használta a magyar nyelvet. A fejedelem előtt és Kolozsvárt tartott egyházi beszédei egy hatalmas kötetben {62 beszéd), díszei ma is a XVLik század magyar irodalmának. Könyvei mellett egyházi énekei is voltak s ha nem következett volna be, fejedelmi pártfogójának, János Zsigmondnak korai halála (1571), bizonynyal több uj művel ajándékozta volna meg hazáját, de sajnos a fejedelemváltozás, (a Báthoriak következtek) a sajtó szabadságát korlátok közé szoritotta annyira, hogy ezután több könyv nem jelent meg tőle, sőt később még a szószékből is eltiltották. Ezeknek a jelenségeknek a vizsgálása már egyenesen a historikus feladata. Mi most inkább avval foglalkozunk, hogy a gondolat és a hit szabadsága kivívásáért mindig sülve árat kellett fizetni. Bizony Dávid Ferencnt is meg kellett fizetnie, mert vádlói akadtak, védelmezője annál kevesebb. A vége Gyulafehérvárt következett be, ahol bírái kimondották a súlyosan beteg és betegsége miatt szólni sem tudó püspök fölött az ítéletet, üjitó vagy, börtönre vettetel és ott kell befejezned pályafutásodat. Llgy történt í 1579 júliusában Déva vára börtönébe kísérték Kolozsvár városának egyik legnagyobb büszkeségét, a magyar egyházi szónoklásnak hamuit mesterét. / A késői utókor s főképpen hitének örökösei a XIX-ik század szabad szellemét fölhasználták arra, hogy a rendkívül érdekes férfi és az ő reformátiója jelentőségét földerítsék és őt kellő, bár késő, megbecsülésben részesítsék. 1879-ben Zsinati gyűlés keretében a székely uniéáriusság között Székelykeresz- túrt volt a halál megünneplésének első zsinati gyűlése. Már ekkor olyan nagybecsben állott a Dávid neve a külföldi unitáriusoknál, hogy két képviselőt küldöttek hozzánk Angliából. 1910-ben Anglia és Amerika egész sereg kiküldöttel vett részt a születés megünneplésében. November 10-én ismét fölhasználják követői az alkalmat és a 350 év ünnepét fogják tartani városunkban. Az erdélyi lélek szerint ez az ünnep nem lesz kizárólag felekezeti ünnep, hanem ünnepe lesz Kolozsvár városának és az erdélyi részeknek, de ennél több is fog történni. A mai román kormány szintén részt kér ebből az emlékünnepből és elhatározta, hogy a Déva várában levő fülkét, melyet 1910-ben a hazai és külföldi unitáriusok egy emléktáblával elláttak volt, de amely később elrongáltatott, helyre fogja állíttatni. Ez már meg is történt annyiban, hogy a fülkét rendbe hozták. Az emléktábla helyreállítására a hazai és a külföldi unitárius ifjúság már esztendők óta készül és meglepő igyekezettel a gyermekek és ifjak ezrei jelentkeztek, hogy az emléktáblára 1—1 betűt a maguk csekélyke (8 lej) zsebpénzükből kívánnak kimeíszeíni és bearanyoz- tafni. Ezekben a sajátságos lelki megnyilatkozásokban a hitélet iránt érdeklődők előtt rendkívül nagy erő rejlik. Ha ifjúságunk a nagyokat meg tudja becsülni, a kisebb munkások előtt is mindig tisztelettel kalapot emel. Erre a dévai ünnepségre a falvak ifjúsága is készül s érdekes találkozója lesz az amerikai és angol unitáriusság képviselőjével, aki már bejelentette eljövetelét. Előbb a háború, most a haüitogság emléke^ tárja (el az iţi irodalom : Arnold Zweig• Grischa őrmester. 2 kötet, fűzve 204 lei. vászonba kötve - — — 215 lei Markoviis Rodion : Szibériai garnizon, vászonkötésben — — — — — — — 160 lei Dr. Műnk: A nany káder, fűzve 163 lei, uá^zonbm — — — - — — — — 204 lei Markoviis Rajion : Aranyvonat, kötve — 160 lei Zúahy : Két fogoly, két köte; tűzve 408 lei. egészvászonban — — — — _____ 564 lei Ludwig Renn: Háború, fűzve 204 lei, vászonban — — — — — — — __ 300 lei Paleolojue: A cár országa, fűzve, a három kötél csak — — — — — — — 130 lei Emil Ludwig: Juli 14, fűzve — —------160 lei Utánvéttel, eiörefizetve portómentesen küldi: Lepage, Cluj-Kolozsvár
