Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-09 / 230. szám
/ XII. ÉVF. 230. SZÁM._____________________________3 Viseljen harisnyát, amely a legHnomabb fonalból, legdivatosabb színekben és speciális gépekkel készül és amelynek a sarka rézsútos irányba van dolgozva, ami a lábal elegánsabbá teszi. Romániai főlerakat: MAGAZINELE SOL AVICI LIPSCANI No: 37. BUCURII Masaryk cseh köztársasági elnök szenzációs nyilatkozatot tett a békerevizlóról (Budapest, október 7.) Az Esti Kurírban ; Pályi Ede hírlapíró nagy cikket ír, amelyben közli azt, a beszélgetést, amit Rainiss Fe- rencz magyar országos társadalmi igazgató folytatott Massaryk cseh köztársasági elnökkel. A cikk szerint Massaryk elnök a következőket mondotta: — Kérem mondja meg Pályinak, hogy az, amit rólam nehány évvel ezelőtt irt, szó ról-szóra igaz. Ma is fenntartom azokat, nem csak Magyarországon, de cseh politikusok előtt. is. Igenis hajlandó vagyok most is a békés revízióról tárgyalni. Tárgyalható mindazon területek revíziója, amelyeken 50 százalékon felül magyarok laknak, de szó lehet más nemzetiséglakta területek reriziójáról is. Pozsonyra, a Dunaszakaszért volna sziiksé giink és igy mindkét helyen volnának nemzetiségeink. Tehát jobban ügyelnénk rá, sőt mi Prágában magyar miniszteri tárcát is szerveznénk. Csehszlovákia nem viselheti el a két oldali (Kolozsvár, október 7. A Keleti XJjság tndósitó- l (Kolozsvár, október 7, A Keleti Újság tudósi- | vasárnap délben tartotta meg VI. évi közgyűlését Kolozsvárt, 8 kereskedelmi és iparkamara üléstermében. A közgyűlést dr. Gyárfás Elemér szenátor, a Bankszindikátns elnöke vezetto. Az elnöki emelvényen ültek még Ferenczy Gyula, Bfarvth Árpái és Hargittay Bertalan társelnökök. A közgyűlés, melyet a tagintézetek képviselőinek élénk érdeklődése jellemzett, Erdély csaknem valamennyi aktuális kérdésével foglalkozott, A beszámoló tehát, mely a tevékeny és fontos kisebbségi érdekképviselet tegnapi tanácskozásairól Erdély magyar közönségének tudósit, egyúttal rövid beszámolót ad arról is, ami közgazdasági életünk irányitóit ma elsősorban foglalkoztatja. Az általános helyzet A közgyűlés tanácskozásának első szakasza az ország általános közgazdasági helyzetének nagy problémáival foglalkozott így mindenekelőtt azzal a nagy eseménnyel, amelyet a stabilizáció végrehajtása minden vonatkozásban jelentett. A közgyűlés mindenben osztotta Gyárfás Eleméi: elnöknek a parlamenti vita sarán tett nyomást Németország és Magyarország részéről és ezért mi már kísérletet is tettünk a magyaroknál a feszültség enyhítésére. Például Grátz Gusztáv utján diplomáciai lépése kei tettünk, de választ nem kaptunk. Most is hajlandók vagyunk leülni a magyarokkal tárgyalások végett. Családom egyik ága Magyarországban elmagyarosodott, de én ezt nem veszem rossz néven, mert a magyarságban félelmes vonzó őserő van. Politikusainkat mindig ösztönzöm arra, hogy ne bántsák a magyarokat s juttassanak számukra gazdasági előnyöket, Önöknek azonban sietniök kellene, amig én élek. mert ki tudja, mi fog bekövetkezni, ha én elmentem. Az Esti Kurír a beszélgetés tekintetében kérdést intézett Rainissboz, aki ki jeleni ette, hogy bár Pályinak nem adott felhatalmazást a beszélgetés nyilvánosságra hozatalára, a cikk lényegében megfelel a valóságnak. Most érdeklődéssel várják Magyarországon ,hogy az újabban felbukkanó nyilatkozatok milyen válaszokat váltanak ki csehszlovák hivatalos körökben. ’megállapítását, mely szerint a megkötött szerződésekben elért eredmé. nyék nem olyanok, aminöket ennek, a gazdag országnak el kellett volna érnie, a szerződéseknek pedig igen terhes és súlyos feltételei is vannak. Az iparkamari törvényt illetően megelégedéssel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a szindikátus képviselőinek fellépése a törvényhozásban messze menő eredményeket ért el a Iörvény egyes sérelmes szakaszainak mód,-irtási: illetően. Hasonlóképpen megelégedéssel vették tu! domásol a megjeleni tagok azt » gyorsaságot. m> i, i lyel a szindikátus vezetősége az olyan nasryíobtn- I ságu törvényeket, mint a szövetkezetekről, vala- I mint a mnnkaszerződésekrő’ és legutóbb a fold'd I teliatéze-ckről szóló törvény a kiadói vállalkozási: j kát sokkal megelőzően fordításban a tagok rende’ I kelésére bocsátotta Az igazgatóság .jelentése log lajkozott még a kétiyszeregyezsági eljárás legei, v j szabályozásával, valamint különböző aktuális adó. I kérdésekkel és az igazságszolgáltatás égető prob léniáival, A napirenden szerepelő likvidációs kérdések között általánosabb érdeklődést keltett a régi magyar postatakarékpénztári betétek szomorú ügye. Kevesen tudják, hogy ez ügy hosszú vajúdásának oka az, amint arról az elnöki jelentés beszámolt, hogy az e tárgyban még 1922-ben kötött államközi egyezményt Lengyelország máig sem ratifikálta, A közgyűlés annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy e formai akadály ellenére a kormányoknak kötelességük lett volta e tőkék megmentését más utón elősegíteni, annál is inkább, mert hiszen csaknem kizárólag kisemberek tőkéjéről van szó. A Bankszindikátus beható érdeklődését képezte az elmúlt év folyamán, a hitel problema. Ismeretes az a snlyos helyzet, melyet az elmúlt tiz év kormányainak gazdasági politikája azzal idézett elő, hogy intézkedéseivel egyfelől a külföldi töke visszahúzódását idézte elő, másfelől pedig megakadályozta a belföldi tőkeképződést. Ezek az előzmények magyarázzák azt, hogy Romániában a stabilizációval együtt járó megszorítások, melyeket a külföldi nagy tőke kötött ki, súlyosabb válságot Idéz. tek elő itt, mint más, hasonló utón stabilizált köz- gazdasági szervezetekben. Ezzel kapcsolatosan képezte vita tárgyát az a vád, mely az elmúlt esztendő, heti a bankok kamatpolitikája ellen elhangzott A közgyűlés arra a körülményre mutatott reá, hogy a kamatláb alakulása független az e^yes pénzintézetek törekvéseitől, hanem azt. az ország mindenkori általános gazdasági helyzete szabja meg ás irányítja. Ez a kamatláb pe- dig mindaddig magas lesz, mig a belföldi lőkeke- reslet nagyobb, mint a külföldi és belföldi tőkeki nálat. Ezzel kapcsolatosan nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy a Banca Naţionala kamatlábát rövid időközökben három és fél százalékkal 6-ról 9 és fél százalékra emelte fel, amit az ellenőrző biztos a jegybank devizakészletek kiszivárgásának megakadályozására tartott szükségesnek. Igen érdekes számok szólanak arról, hogy a Banca Naţionala a legutóbbi öt esztendő alatt a Bankszindikátus tagintézeteivel szemben mély mértékben változtatta meg elzárkózó politikáját. E számok szerint míg 1923-ban mindössze négy intézet összesem csak 9 és fél millió visszleezámitolási hiteit élvezett a jegybanktól, addig 1928. végével 16 tagintézet összesen 108 millió lej hitelhez jutott ez az öt esztendő pedig pontosan egybeesik a szindikátus tevékenységének idejével s így a két jelenség között az összefüggés nyilvánvaló. Azt. a szükségletet, mely az elmúlt év folyamán az országos altruista magyar bank gondolatát vetette fel, a közgyűlés meggyőződése szerint a legjobban a hitelszövetkezetek mélyebb kiépitése elégítheti ki. S bár a hitelszövetkezetek gazdasági célja nem fedi a hanküzlei alapját alkotó tőkéstörekvéseket, a közgyűlés a tagintézetek nercében messzemenő erkölcsi és anyagi táanqgatá&ra mutatkozott hajlandónak a fontos hitelgazdasági szervezetek minél teljesebb kiépitése érdekében. Beható megbeszélés tárgyát képezte úgy a közgyűlésen, mint az azt megelőző igaz- ca+ósági ülésen is a földhitelintézet kérdése. Mintán pz a törvény ilyen földhitelintézetek megalkotását- ahhoz köti. hogy az alapitó részvényesek mezőgazdasággal tényleg foglalkozó földbirtokosok legyenek, Aa kankszindikátus közgyűlése a maga ré. széröl nyomatékosan hívta föl az érdekelt földbirtokosok figyelmét erre a körülményre és arra a megbecsülhetetlen előnyre, amit záloglevelek kibocsátásának lehetősége s az. ezen az utón leginkább megszerezhető külföldi tőke az erdélyi magyar közgazdasági élet szempontjából jelent. Beszédes számok Rendkívül érdekesek azok az adatok, melyek •í Bankszindikátus szervezettségének és revíziós tevékenységének, mértékét mutatják. Ezek szerint a Bankszindikátus közgyűlése a maga ré. társaság és 105 hitelszövetkezet a tagja, összesen tehát 197 intézet. Ezek az intézetek ma összesen 588 millió lej alaptőkével reprezentálnak, mely a tavalyi helyzettel szemben 155 milliós emelkedést jelent. A tartalékalapok 260 millióra rúgnak és -18 milliós emelkedés*- mutatnak. A takarékbetétek összege 4340 millió, az emelkedés egy esztendő alatt kevés hijján egy milliárd. A hüelezők és a visszleszámitolás ezzel ízemben mindössze 976 millióval szerepel, ami azt mutálja, hogy a Bankszindikátus intézetei legnagyobbrészt saját tőkéikkel gazdálkodnak. Igen élénk tevékenységet fejtett ki a Bsnkí* Z. Z. L1K c. iUo a revíziós szolgálat terén is. A közgyűlés a legnagyobb megelégedéssel vette tudomásul az igazgatóság jelentését. A tanácskozás a késő déli órákban éri véget. Nagyfontosságu kérdéseket tárgyalt az Erdélyi Bankszindikátus közgyűlése
