Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-05 / 227. szám
XII ÉV?. 227. SZÁM. 3 Rombolás, kegyulEtsértés és még soldul viseljen súlyosabb dolgok o húzsongárdi temetőben MONICA (Kolozsvár, október 3) Ez a riport olyan szomorú, mint egy gyásziimduló. Az olvasót a temetőbe vezeti, a bázsongárdi sirkertbe, amely tálán a világon legszebb az összes temetők között. Nem is először kerülnek a nagynyilvánosság elé a szép, szomorú temetőkeírt csöndes botrányai, ahol gonosz- lelkű embereik megzavarják a halottak nyugalmát, durva kezekkel összetépik a kegyelet fekete fátylát, hiénamódra feltúrják és áruba bocsátják a régi sirhantokat, sirkereszteket, márványemlékeket; üzérkednek, csalnak, loppiak és mindezeken túl barbármódra irtják, pusztítják, rombolják a sirkert legszebb ékességeit: a régi, gyönyörű fákat. Kíméletlen hadjárat egy gyászoló család ellen De tartsunk sorrendet. Előbb elmondunk egy speciális esetet. Csak két nappal ezelőtt történt. Valaki meghalt Kolozsváron. A Losonczi-esalád sírhelyére akarták temetni. A gyászszertartást délutáni négy órára már ki is tűzték. Aznap délelőtt •a gyászoló családtól megjelent a temetőkert egyik alkalmazottja. Ezerötszáz lej régi tartozást kért a családi sírhely ára fejében. — Nem tartozunk mi semmivel, — mondotta a család egyik tagja, könnyező szemekkel, — mi már régen kifizettük a sírhely árát. — Ha nem fizetnek, nem lesz temetés! — hangzott el a ravatal előtt a szokatlan és fenyegetőhan- gu kijelentés. Mindez öt órával a temetés előtt történt. Egy szomorú, gyászoló család a halotti ravatal lábainál, még a mai pánlzszük világban sem szereti a botrányt, tehát fizet. Annak trendje-módja szerint most már másodszor is kiegyenlítették az 1500 lejes tartozást. Az egyik férfirokon azonban felment a városházára és rövid idő alatt megállapította, hogy a kérdéses 1500 lejes tartozást már egyszer kifizették, az be is van jegyezve a főkönyvbe, de a befizetésről szóló bejegyzés feltűnő módon át volt huzva. Már ez gyainms volt, tehát odahaza •a család kutatni kezdett az eltűnt nyugta után, amelyet csakhamar meg is találtak. A nyugta birtokában csallhhjbatlanul megállapították, hogy a főkönyvben vagy tévedés, vagy durva hamisítás történt. tehát egy gyászoló családot valósággal megzsaroltak. Csak egy eset, ami a napokban történt, de ez csaknem mindemmap megismétlődik. Valóságos rendszerről van szó, amelyen mindenki átesik, akinek halottja van. Az emberek ilyenkor nagyot nyelnek és elhallgatják a történteket. Senki sem szereti, hogy halottjának a ravatala előtt botrányos jelenetek játszódjanak le. Tehát mindenki hallgat és fizet. Bűnös rendszer és romboló munka Mindez azonban alkalmat ad arra, hogy kissé mélyebben nézzünk az események mögé, amelyek az utóbbi években a kolozsvári húzsongárdi temetőben történtek és még ma is állandóan napirenden vannak. Itt egy eléggé el nem Ítélhető bűnös és könnyelmű rendszerrel állunk szemben, amelyet gyökeresen meg kell változtatni. Száz meg száz tanúval igazolhatjuk, hogy a kolozsvári köztemető alkalmazottai bizonyos szabályrendeletre való utalással, régi, értékes síremlékeket döntenek ki a helyükből, azokat a halotti kápolna mellett halomra gyűjtik és azokkal a legridcţgebb formában üzérkednek. Nincs senki, aki ellenőrizné a romboló munkát. Az elhibázott temetői törvény szerint 30 esztendő raul- Va a sirhlely tulajdona, ha újból nem váltják meg, átmegy a város tulajdonába. A törvényt azért hozták, hogy a régi temetőben hely ürüljön uj s irhám- tok részére. Ez azonban nem jelent annyit, hogy réfei, hírnevei! embereknek, ősrégi patrícius családoknak márvány síremlékeit, sőt családi sírboltját, sirkert kerítéseit, kegyei letsértő módon áruba bocsássák és azt a legtöbbet ígérőnek eladják. Ha valaki uj sírhelyet vásárol, minden esetben a sírhely árán kívül kétszáz lej kiszállási költséget számítanak fel, de megállapítást nyert, amit számtalan tanúval tudnak bizonyítani, hogy a kiszállás nem történik meg és a kétszáz lejről a temető hivatala nem ad nyugtát. Exhumálás és padmaj épitós minden áron HAÜIS.MYAT DEPOZIT GFTMFPflf SOLAVIC \ otr Ltosoani 37 BUCUREŞTI jón rá. Ezért aztán a temetőbivata! rendszerint 2000—5000 lejig terjedő összeget számit fel. Az árak megállapítása mindig attól függ, hogy milyen anyagi helyzetben vannak a halott hozzátartozói. Annyit azonban szakemberek megállapítása szerint állíthatunk, hogy a padimajok építése maximum öt-hatszáz lejbe került. Sokan kénytelenek a padmaj építéshez fordulni, vagy pedig a még költségesebb exhumálási költségeket megfizetni, habár bármikor igazolható módon állíthatjuk, hogy sok esetben sem padmaj építésre, sem exhumálásra nincs szükség és ninos másról szó, minit közönséges zsarolásról, De ki kutat ilyenkor hamisítás után? Hagyták a dolgot. Nem úgy azonban a temető hivatala, mely úgy látszik a családot meg akarta büntetni. Rövid idő múlva, még a temetés előtt újból megjelent a családnál a hivatalnok és kijelentette, hogy újabb 1600 lejt kell fizetni, mert a temetői szabályzat értelmében csak hét évi időközökben lehet ugyanabba a sírba újabb halottat temetni. A gyászoló család ebbe is beletörődött, mert tényleg hat és fél évvel ezelőtt történt utoljára temetés. Fizettek újból és joggal hihették, hogy most már a további molesztálások véget érnek. Azonlban nem ez történt. Újból megjelent a temető alkalmazottja és újból pénzt követelt. Ezúttal 2400 lejt. Előadta, hogy ásás közben másfél méter mélységben koporsóra akadtak, tehát a halottat vagy exhumálják, vagy pedig csak másfél méteres mélységre áshatják meg a sirt. Jogtalan temetői dijak — nyugta nélkül A gyászoló család még ebbe is beletörődött és az utolsó 1400 lejét átadta a hivatalnoknak és 1000 lejjel adós maradt. Közben megnézték az ásatás alatt levő sirt és megállapították, hogy másfél méter mélységben nem koporsóra, hanem két kis deszkadarabra akadtak, alig hihető el tehát, hogy 2400 lejes exhumálásra és főorvosi vizsgálatokra, hatósági kiszállásokra lett volna szükség. Itt elsősorban maga az eljárás megdöbbentő. A szokatlanul kegyeletsértő fellépés, ahogy a temető- hivatalnok közvetlenül a gyászszertartás előtt eljárt és amidőn kiderült, hogy a főkönyvben hibás vagy hamis bejegyzés történt, az azután is folytatódó durva és sértő követelődzés, jogtalan pénzbeszedés, amit többszöri felkérésre sem nyugtáztak, Gyakori eset, hogy a család megvásárolja a sírhelyet és minden alaposabb indok nélkül a temetőhivatal csak másfél méter mélységre ássa a srt, •akkor rendszerint azzal az ürüggyel áll elő, hogy nem lehet mélyebben ásni, mert koporsóra akadtak. Ilyenkor a családtól vagy 4—5 ezer lejt kitevő exhumálási költséget követelnek, vagy pedig ajánlatot tesznek arra, hogy a sirgödörben pad- majt épitelnek. Ez a padmaj nem egyéb, mint néhány deszkából összetákolt építmény a föld alatt, amely alá a koporsót helyezik, hogy a föld ne huílKülön fejezetet érdemel az a barbár, romboló munka, amely már évek óta folyik a bázsongárdi temetőben a leggyönyörűbb és a legértékesebb fák kiirtása körül. Halomra vágják ki a szebbnél-szebb kőrisfákat és akácfákat. Ha ez a romboló munka még hosszú ideig tart, akkor a gyönyörű házsoi.i- gárdi temető teljesen elveszti lombkoronáját. Hétről-hét re szekerekkel hordják el a fákat és itt sem lehet tudni, hogy a fák árából befolyó ősz. szeget kik kezelik és hova fordítják azokat. A fák kiirtásánál dupla hasznot könyvelnek el, mert a legtöbb esetben a sírhellyel együtt veszik meg a fákat is. A sírhely árában a rajta levő fák értékét is felszámítják. Az igy kivágott fa azonban sohasem kerül a sir uj tulajdonosának a birtokába, ban'em arra a temető hivatala teszi rá a kezét. A kivágott fát borsos áron eladja, vagy elégeti, sőt még a favágás ára fejében is magap összeget számit fel a sir tulajdonosának, És ez az irtó, romboló, barbár munka már évek éta folyik. Számtalan intervenció történt a városamiit a legjobban igazol az a körülmény, hogy az igy beszedett összegekről a legritkább esetekben adnak nyugtát. Hova tűnik el ez a pénz t Senki sem tudja, de mindenki sejti. De nemcsak ezek a visszaélések történnek a köztemető hivatalában, hanem a kidölatött és áruba bocsátott sírkövek eladása körül is a legnagyobb zavarok mutatkoznak. Itt sem tudja senki, hogy az eladott sírkövekből befolyó pénzt hova fordítják. ki költi el, a város, vagy a temetői hivatal sáfárjai? házán. Egy időben vizsgálat is indult meg. Alig simultak el a botrány hullámai, még fokozottabb erővel kezdődtek meg a visszaélések, amikre e helyen ismételten felhívjuk a város vezetőségének a figyelmét. Szüntessék meg gyorsan és radikálisan az alantas szellemű, gonosz visszaéléseknek az áramlatát, amin ma már egész Kolozsvár polgársága a legnagyobb mértékben fel van 'háborodva. A város vezetősége azonnal indítson vizsgálatot és mfentse meg ami még menthető. A bázsongárdi temető egyik legszebb ékessége Kolozsvát városának és onnan ki kell űzni a 'kufárobat és ’.zsarolókat. Elég volt a halottgyalázásból és kegyeletsértésekből. Várjuk a város vezetőségének az intézkedését. Olajos Domokos '«um »twwHH ntt — A szovjet letartóztatta az asztracháni érseket. Londonból jelentik: Ideérkezett hírek szerint az asztracháni cseka letartóztatta Philip érseket és négy ortodox papot., mi vei Állítólag a templomban szovjetellenes szónoklatokat tartottak. Tönkreteszik a legszebb temetőt Chlorodont Chlorodont-fogpaazta, -fogkefe ós szájvíz mindenütt kapható. a nagyszerűen ildrtő borsmentás fogpaszta megszünteti a kellemetlen szilszagot
