Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-28 / 247. szám

GhffWM, 1929 «Mftir M Hétfő ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN! t évse 1200 lej, félévre 600 lej, negyed ÍTO 300 lej, sgy bér a 100 lej. 24 oldalas szám ára 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP «3.„^Voa^tő»ég és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtéri 4 Telefon: 5-08, 6-94 ág 3-84. XII. évfolyam 247-ik szám ELŐFIZETÉS iíAGTARORSZÁQCW» 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengţ negyedévre 15 paagfi. Egyes szám ára 20 fillér a 99 BRITANI A Angol-Romén Birlositó R.-T. Bucurejti. Kerületi igazgatóság. Cluj-Kolozsvéjr. A londoni Comercial Union és a „The Excess 'alapítása. Képviseletek mindenütt er országban. - KARTELLEN KÍVÜL Ez epdélyieh túlsúlya a kormányban Irta: Paál Árpád Még mindig tart a návetemzés ? A közel egy esztendővel ezelőtt kormány­ra került nemzeti-parasztpárt demokratikus irányából folyó következménynek tekintette az egész közvélemény, hogy nem folytathatják a közoktatási politikát ott, ahoi a liberálisok kormánya abbahagyta. Hogy milyen csalódások érik ezt a várako­zást, beszédes bizonyíték erre Nantü község felekezeti iskolájának ügye. Nantü a Szatmár megyétől Szilágyhoz csatolt nagykárolyi járás területén fekvő nagyközség, melynek lakos­sága túlnyomó részében egykor sváb eredetű volt. Németül vagy svábul beszélő ember alig akad soraikban. Ehhez képest a római katho- likus felekezeti iskolában a tanítás nyelve ter­mészetesen magyar volt. Néhány évvel ezelőtt a tanügyi hatóságoknak szemet szúrt ez az egészen természetes állapot s az Anghelescu rendszerének egyik jellemző elemét jelentő névelemzéshez folyamodva, a község tanköte­leseit átkényszeriteni akarták az újonnan fel­állított állami iskolába. Kísérletet tettek arra is, hogy a róm. kath. egyházközséggel mon­dassák ki az iskola magyar tannyelvének meg­változtatását. de ez ismételt kísérletezés után sem sikerült. ' -i 1' * - * - Vr A folyó iskolai évben az egyházközség, bízva a kormánynak a kisebbségi kérdésre vo­natkozóan tett nyilatkozataiban, mely a név elemzés odiózus kérdésében egy kormányren­deletben is kifejezést nyert, elhatározta, hogy megnyitja a* előző iskolai évben szünetelésre kényszeritett iskoláját s ezt a tervét meg is va­lósította. Az állami iskola igazgatója nem volt ugyan hajlandó kiállítani a felekezeti iskolába beiratkozáshoz szükséges autorizációt, de az iskola megkezdette működését és pedig több, mint negyven tankötelessel. Megmozdult azon­ban erre a román tanügyi hivatali apparátusa s a nagy megmozdulásnak a vége az lett, hogy a nantüi felekezeti iskolát a zilahi revizorálus egyik kiküldöttje rendőri karhatalommal be­zárta. A naníüiek a nagy vár adj inspektorá- tusuál és a köroktatásügyi kormánynál lépé­seket tettek ez önkényes intézkedés ellen, mindeddig azonban sémmi eredményt nem értek el. Pedig Szatmár és Szilágymegyék egész közönsége kíváncsian várja az illetékes felsőbb hatóságok döntését, mely feleletet lesz hivatva adni arra a kérdésre: még mindig tart a névelemzésf Illetőleg arra, hogy vájjon a Maniu Gyula kormányának a népiogok tisz­teletét igérö kijelentései a valóságban mennyit érnek? Lehet egyébként ezt a kérdést úgy is formulázni. hogy vájjon a vidéki doudex kiski­rályok és más apró zsarnokok honnan merítik a bátorságot arra, hogy nyíltan szembehelyez- kedjenek a kormánynak programmja alapel­véből folyó kijelentéseivel és egyenes rendele­tével? Avagy talán ehhez nem is kell olyan nagy bátorságfi.., A minisztériumon belül való súrlódások elsimítására bizonyára mindent megtesznek, s az elsimulások meg is lesznek, már csak arra való tekintettel is, hogy a politikai el­lenfelek ne örülhessenek a házi perpatvar­nak. Mi, a magyar népkisebbség, kívül ál­lunk azon a körön, hogy a Romániában any- ayira jellemző kormanybuktatási áskálódá- sukban .résztyegyünk. Minket ezek a dolgok csak annyiban érdekelnek, hogy szeretnők már látni, vájjon az elhatározó erők súlya, s azoknak a tartóssága melyik oldalon van, tehát melyik gondolatkört kell majd meg­győznünk a magunk igazáról. Ebből a szera- poutbó! látnunk kell. hogy az erdélyi ro­mánság feltörekvő gondolata, országvezalő igénye, társadalmi és gazdasági túlsúlyért való akarata az uj állainalkotás óta folyton határozottabb, s vele szemben a régi király­ság politikai, gazdasági és üt sádalmi erői is az egész megnagyobbodott a.vzágoi el akar­nak hatalmasodni. És akármennyire megvan is n mai JÉois.., luánjpártbán az eszmekörök és célkitűzések prógrammbeli egysége, a párton beiül az er­délyi és regájti ■ különbségek versenye Jap- paugva állandóan lüktet. Személyi kérdések, sorozatának látszik, de nem az. hanem lé­nyegbeli összeférhetetlenség. Külön földek külön lelkének és külön társadalmi ptörök lésének az összeütközése. Ennek a tünetei nyilatkoznak meg a mostani minişzteriumi .súrlódásokban is, mikor a miniszteri székek elosztásában az erdélyi és regáti részesedé sok egyensúlyát keresik, illétve ez egyen­súly felbilienésétől félnek. Lehet köuaiyiivó- riien úgyis felfogni ezt a birkózást, hogy a hatalmi osztozkodás hiúságai a mozgató érők; mélyebben nézve azonban, nem hiúsá­gokat látunk mozgatóknak, hanem kialakult és kialakulóban levő társadalmi rétegek élet- ösztönének a nyugtalanságait. Ezek az életösztönök nem érzik nyugodj,- nak maguk alatt a taiajt. nem látják maguk előtt bizonyosnak a jövendőt, s egymást is zavarják á kapkodásban. Hatalomba - kapasz­kodnak, hatalomra törnek, a hatalomkereaáis rögtönzött képességeit mind mozgásba hoz­zák, hogy magáknak és a mögöttük állók­nak az uj ország kitágul tabb élethatáraiban minél jobb helyet biztosítsanak. Gyors sike­rek és gyors sikertelenségek állanak elő eb­ből a kavargásból. Ez a szeszélyes változa­tosság az ifjabb nemzedék étvágyát is meg­növeli. hogy a gyors érvényesülések módjait keresse. Ebből ered a nagy túltermelés' az úgynevezett értelmiségi pályákon, honnan ,egy kis családi összeköttet essél, szónoklással és nagyképűségekkel a politikába is ki lehet r.gorni. s a politikával gazdasági előnyös el­helyezkedéseket is lehet biztosítani. Együttjár ezekkel a jelenségekkel a po­litika felületessége. izgágasága, könnyen vá­daskodó. rágalmazó, áskálódó jellege. Ebből jön a többi utálatosság, mely az ország dol­gainak az intézésében a veszekedést, a gyeplő ide-odarángatását. az egyes helyi étetek csöndességének és rendjének » felforgatását állandóvá teszi. Persze ezzel a bizonytalan­ság még nagyobbá válik, s az évről-évre sar­jadó uj nemzedékben a dohogó türelmetlan- segat csak növeli. Ezeknek a névtelen hangu­latoknak a megéraői a fórumon morgók; olyan megérzői, mintahogyan a villamos fe­szültséget is lehet érezni a levegőben. Anél­kül, hogy az okát jól tudnók, vagy fáradtab­bak, vagy nyugtalanabbak vagyunk • fe­szültség miatt. Valami ilyen elemi erők azok, amik a mai minisztériumi súrlódások­nak az igazi mozgatói. Ha látszólag egysé­ges nemzeti parasztpárti uralom van is, ha az látszólag nagy népi erőkre támaszkodik is, azért mégis nagy az egyensúlytalanság a jövendő keresésében. Ez az egyensúlytalan­ság hullámzik, ez roskad alá vagy szökken föl, hogy hirtelen helyet kapjon, vagy éppen •lyan hirtelen kilóduljon a helyéről. Mi, magyarok, az erőknek ebben a drá­mai mozgású helykeresésében természeteden azoknak adunk igazat, akik az erdélyi hajla­mokat és az erdélyi társadalomfejlődéseket az ország vezetésében túlsúlyra akarják jut­tatni. Az erdélyi románság vezetői nem kér nveztottek el minket azzal, hogy jól tánja- ark velünk, sőt a magyar nevet és magyar iiftltát valósággal befeketítették regáti test- “'ő“; Éppen ezért kétszeresen nehéz megérteti - magunkat és igazságainkat eb- h«r 0.7 - -*tágban. Ebből folyólag nyelvterü­letei® km, 'dí honhelyeink re az ő középosztá­lyuk ráözönJését mintegy megtorló jogosság­unk A* teTnészetességnok tartják velünk szemben. így részesültünk igazságtalan meg­osztásban a földreform során, igy feküdt rá oktatásügyünkre a rendőrszellem és a műve­lődésünket elfojtó kémkedés, beavatkozás^ é* elgáncsolás. Ez nekünk sokszorosam fáj, • ném is tudjuk, hogy fájdalmunknak mikor jön eV az igazi orvoslása. Mégis akiknek leginkább köszönhetjük fájdalmunkat, azoknak adunk igazat, mikor ők az erdélyiség erőit a Rcgát erőivel szem­bén vitatják. Igazat adunk nekik, mikor az ország kormányában tulaulyosabb helyfog talást kívánnak. Nem látjuk helyesmek, hogy az uj régenssel való rokonság címén erdélyi minisztereket a helyükről kiszorítanak. Ez csak rosszul takart ürügy, hogy az erdélyi­ség befolyását kisebbítsék. Hiszen az uralko­dóval való rokonság kifogásolása tulajdon­képpen az uralkodó iránti bizalmatlanság ki­fejezése. Ilyenre nem ragadtathatja magát egy kormány se, mely állandóságokra tö­rekszik. Már pedig a nyugodt országállapo­tok érdekében minden kormánynak természe­tes joga és kötelessége az állandóságokra való törekvés. A kormánypárt és a kormány azon része tehát, mely az erdélyiség erőit keves­bíteni igyekezett, tulajdonképpen a kor­mányzat természetes joga és kötelessége el­len cselekedett Ezzel tehát az igazi egyen- sulyhelyzet kialakulását késleltette, mert az csak a természetességek utján tud elkövet­kezni. Mi ezt a késleltetést a magunk szempont­jából is rossznak tartjuk, sőt éppen a magunk szempontja miatt tartjuk rossznak. És itt van a mélységes oka annak, hogy minden velünk való rossz bánásmódjuk ellenére is az erdélyi románság vezetőinek adunk iga­zat. Mert szeretnők már őket stabilizálva, or­szágvezető igényeikben kielégítve látni, hogy a megnagyobbodott ország feletti uralom vi­tatása immár egyszer nyugvópontra jusson. MAi^aaéjesmk ,*a

Next

/
Oldalképek
Tartalom