Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-27 / 246. szám
4 fOj&nmstó XII- EVF. 246- SZÁM. ősz van Elment... Es megtörtént a csodálatos változás. A fák megrázkódtak, a levelek a milliárd kis napmotor megállott. Többé nem fordulnak fényéhes arccal a nap felé. Arany és piros halálba dermedt a föld. Tegnap még titkos életét élte, lehelte minden és ma durván gázolnak át a magasságokból zuhant holttesteiben az emeborek, mert az emberek mindig csak holttesteken szerettek járni, akár em- béré legyen az, akár virágé, madáré, vagy egy boldog kis bogáré... Láttam, hogy kacagva rázták a meghalt millió kicsinyét sirató fát, hogy e gyönyörű kis arany koporsók a sárba hulljanak. És azt mondották, hogy ősz van, gyönyörű őszünk van... Pedig nincs ősz, csak az emberek rosszak. Nem csoda, hogy az erdő is gyászol... A bükkös, ez a fennséges gótikus szentegyház, melyben eddig az élet szédületes himnusza zengett; már-már teljesen kifosz- tottan, megszentségtelenitve vádol bennünket. Temető lett belőle, melyben mintha maga az Isten nyugodnék. A finom hajlású ágak szent teste megtöretett. A dísze lehullott. A virágok, melyek a boldogságutáni szomjúságtól űzetve, siették elhagyni a föld anyu szivét és káprázatos szinbe bontottak minden talpalattnyi helyet; megcsalatva elpusztultak- A tiszta szüzek, a füvek zöld in- gecskéjét letépte a szél és elfeketedve otthevernek, mint az utón elesett katonák, kiknek ajkán elnémult a dal, a csók, a sok bohó álom. Megölte őket az élet elleni bűn... Az emberek tudatlanságból mégis azt mondják: „Istenem, milyen gyönyörű az őszi e>rdő.“ Nem látják a vakok, hogy a halál ebei vonitanak benne, melyek forró szemekkel rágják dühökben, a fák kérgét és vért keresnek, sok vért, hogy kiontsák. A madarak tudják és némán, bújnak meg a kifosztott, egykor meleg fészek romjai között. A róka is tudja és sunyin, gúnyosan ugat a favágó parasztok szeme közé, kik égett, tépett cond- rákban, a nyomor keserű pálinkájától ittasan, káromkodva döntögetik az erdők templo mának oszlopait. A vadak felkelnek vackukról és finom orrukkal megszagolják a földet. A savanyú, rothadó, piszkos, oszlásnak indult testek szagától megvadulva ölesre ugranak ők is, hogy ők is megölessenek... — Istenem, milyen szép az őszi erdő!... A viz is borzong- Siváran, szürkén, fáradtan ömlik tova• Ismeri végzetét. Hatalmas energiái valahol meg fognak dermedni és ezüstösen csillogó cseppjei álomra zsongitó csobogása vad áradásba, lázadásba kezd. Földtépő, kőmorzsoló dühét kiönti és — saját teste lesz a szemfedője... Hova fussak a szép ősz előli... Felnézek az égre, a felhők között tengődő árva fénybe és azt mondom■ — Szegény nap.! 'Leboritlok a földre és látnom kell, hogy nagy nyitott sirszáj lett ajf élei fekete emj TOBEEBBEMaeeeeeeee máshoz veri a holt fákat a szél. rA hegytetőn ádázul trázza karjait a világ fele az ördög. Haragszik, mert nem akarjuk észrevenni... Aminthogy nem látjuk, hogy a jóságos, gondoskodó kéz eltávozölt fejünk fölül és édes hitet, bizalmat, erőt adó melegét nem érezzük többé... Bár hasogatnák villámok az eget, mint nyáron,és mennydörgésektől reszketnénk,' mint megbüntetett gyermekek, hogy utána ismét jöjjön a fény, a meleg, a szín, j illat, élet, dal, csók, öröm, ujjongás, harmó- ' nia, boldogság... ... De cszk az ördög rázza karjait a világ felett... Rettenve rohanok ki az erdőből, menekülök n halott mezőkön, az 'utánam fenyegető rémségek ijesztenek, varjuk szürke csöve veri a fejemet , és halálomat lesi minden... — Csak emberek közé jussak, meg vagyok mentve — vigasztalom magamat és köny- nyeim tükrén át már látom a károst, az erő, hatalom, kultúra, tudás és szépség hajlékait. (London, október 25.) Nagnci dr. hires japán biológus a Daily Chronicle jelentése szerint olyan eljárást fedezett fel, amelynek a segítségével meg tudja változtatni fiatal egyének faji jellegét, a bőr és a haj szinét s befolyásolni tudja a növekedés mértékét és a termetet is. Naguci eljárása abban áll, (Déva, október 25.) A zsilvölgyi szociáldemokrata munkásság gyűlésen tiltakozott az ostromállapot fenntartása ellen. Ahogy erről Cimponeriu delegált hunyadmegyei préfektus tudomást szerzett, Garbóveanu szi- ciáldemokrata munkásvezért magához kérette. A munkásvezér meg is jelent Cimponeriu prefektusnál, aki aziránt érdeklődött, hogy miért tiltakoznak az ostromállapot fenntartása ellen, amikor a Zsilvöl- gyében nincs is ostromállapot. Erre a munkásvezér azzal felelt, hogy ostrom állapot papíron tényleg nincsen, de a valóságban mégis van. Cimponeriu delegált prefektus a munkásvezér előadásából tudomásul vette, hogy az ostromállapot fenntartása elleni tiltakozás mégsem olyan lehetetlen dolog, mint ahogy ö először gondolta és a jövőre nézve I A világ rettenetes fölé emelkedő emberi szellemet, mely ime megvált minden haláltól... I Reszkető térdekkel bebotlottam az első I ajtón, a másodikon, a századikon, kunyhóén, palotáén és az én embertesivéreim megvertek megaláztak, elvették a szivemet, agyamat gépeikbe öntötték, véremet borra cserélték, szép gondolatommal ártatlanokat csaptak be hitemet lelkem-teetem energiáit üzletnek hasz nálták, Istenemet eltiltották tőlem és láttam, hogy az emberek között több a halott, mint az erdő fái alatt a száraz falevél, hogy nagyobb o düh, mint a vadak torkában és a mező pusztulását felül múlja házaink nyomora■ Az élet nevet váltott a gyilkossággal• A szenvedély, bűn, aljasság, gyűlölet tobzódik mindenütt... Fölöttem még sem lesz erejük, mert én nagyon tudok szeretni és ez a világ őszét újra nyárra, dalra, boldogságra váltja-.hogy bizonyos mirigyek működését mesterségesen elősegíti, másokat ellenben elsorvaszt. A kezelés akkor sikeres, ha azt az illető egyén fiatal korában kezdi meg. Állítólag szellemileg elmaradt gyermekek szellemi fejlődését is a normális ntra tadja terelni orvosi beavatkozással. mert minden egyes feljelentést, vagy panaszt a leggondosabban meg fog vizsgálni s a bűnösöket meg foja büntetni. A munkásvezér erre kijelentette, hogy a munkásság eddig nem mert a prefektus élé járulni, mert azt gondolta, hogy panaszaival csak a megye levéltárát fogja szaporítani minden eredmény nélkül, ahogy az eddig már néhányszor elő is fordult. Most azonban, hogy meggyőződött a delegált prefektus jóindulata ról, azon lesz, hogy a munkásság bizalommal forduljon a prefektushoz s a panaszokat okvetlenül hozzák tudomására. —Önök reánk fogják a hibákat — folytatta erre a prefektus, — anélkül, hogy meg mondanák, hogy hol kell segitségükre lennünk. Elsősorban tehát önök követnek el hibát és saját érdekeik ellen vétenek, ha nem viseltetnek velünk szemben bizalommal. A munkásvezértől hallotta Cimponeriu azt a hirt is, hogy a zsilvölgyi bányák egyik bukaresti igazgatója az alkoholbeszüntetési rendelet kapcsán való hozzászólása alapján a dolognak olyan színezetet adott, mintha Cimponeriu delegált prefektus megakadályozta volna az alkoholbeszüntetési rendelet végrehajtását, holott csak arról volt szó, hogy Cimponeriu a készletek kiárusításánál nem engedte meg a tisztviselők és munkásság közötti osztályos rangkülömböztetést, azt mondván, hogy a készletből mindenkinek egyformán joga van vásárolni. Ezt a békességre igyekvést fordították ki Bukarestben olyformán, hogy Cim- poneriunak vindikálták azt, hogy az* alkoholbeszüntetésnek nem hive, illetve hogy azt megakadályozta, holott éppen Cimponeriu prefektus volt az, aki a rendeletet helyeselte. A munkásvezér és prefektus találkozása a zsilvölgyi munkásságra nézve nem sok hatással lesz, mivel a bürokráciától a munkásság mindig húzódozik, még ha igaza is van, mert tudja, hogy az emberek és tisztviselők jóhiszeműségétől függetlenül, a hivatalos eljárás lassúsága miatt sem tudnak megfelelő elégtételhez jutni. Ezért sürgetik a bányakormánybiztosságot, amely azonnal s mindjárt a helyszínen a kellő gyorsasággal győződne meg a történtekről, s-adná meg a megfelelő orvoslást. lője. Mintha a mvndenség is beborult volnaRfiden ködök, kietlen eső ver mindent és egyfelkérte Gárboveanut, hogy a zsilvölgyi munkásság panaszaival o'-veDe” iár-íliou opak o’éhf*. A9 beszerzési áron veket november l.-éig TPICSf fi I nagyraktárában CLUJ, lévő uj és használt zongorák biárusittatnak Nyirő József Egy hires japán biológus bizonyos mirigyek segítségével megjavítja az elmaradt gyér* mekek szellemi fejlődését Prefektus és munkásvezér vitája arról, hogy van-e vagy nincs ostromállapot a Zsilvölgyében
