Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-26 / 245. szám
X72. ’SVF, 215. SZÁM. Km * L( fAL.it , . ......... ..... ■ ■ ■ ■ i ; ... ' . j..... i . . .fi... * • • Bestes kifejtette választási programmját, de a hátsó kapun távozott, hogy meg sie verjék (Hága, október 24.) Benes a nemzeti szocialisták prágai választói gyűlésén program- beszédet mondott, amelyben kihangsúlyozta, hogy Csehszlovákia külpolitikája az ország ujjáalnkotása óta állandóan arra irányult, hogy a csehszlovák kérdést európai kérdéssé tegye és hogy a barátok olyan sorát szerezze meg az állam számára, mint amilyen 1914 ben Belgiumnak és Szerbiának sikerült. Benes tiltakozott az ellen, hogy a béksezerződó- seket papirrongyoknak minősítsék, ajd rámutatott arra, hogy a középeurópai helyzetnek két, időn- kimt állandóan visszatérő veszélye van. Az egyik, Ausztria csatlakozása Németországba;z, a másik a triánoni béke- szerződés revíziójának kérdése. Benes azt hangoztatta, hogy jelenleg egyik veszedelemnek sincs semmi aktualitása. (Brünn, okt. 24.) A lapok szerint Benes nem érezte magát' valami nagy biztonságban a nemzeti szociálistáknak tegnap Brünnben tartott választói gyűlésén. A gyűlést zárt helyiségben tartották meg s az épület, előterét nagyszámú karhatalom szállotta, meg, hogy a résztvevőknek személyi oltalmat nyújtson. A gyűléssel egyidejűleg a Stribrny párt is propaganda-meetiüget tartott s ennek résztvevői közül sokan helyezkedtek el a választói gyűlésük befejezte után a nemzeti szocialisták gyűlésének helyiség© előtt. Mivel a hangulat az utcán egyre zajosabbá kezdett válni, *. Benes az épen befejezett gyűlésről a hátsó kapun távozott s igy nem volt része semmi ellene irányuló tüntetésben., amelyet láttára az ingerült tömeg kétségkívül megrendeztt volna. Hír a cseh kormány lemondásáról (Prága, október 24.) A Ploedni List közlése szerint Udrzall miniszterelnök kedden benyújtja a kormány lemondását. A lap szerint a miniszterelnök újabb megbízatást fog nyerni uj kabinet megalakítására. Temesvári szinházbotrány után temesvári mozibotrány Épül az uj temesvári városi mozgó, amit a városi színház építője tervezett — Ugyanakkor, amikor az uj mozi többe kerül, mint amennyire tervezték, a város privát koncesz- szióval konkurrál önmagának — Ki kap privát koncessziót, ki lesz a városi mozgó uj igazgatója (Temesvár, október 24.) Ha a gyanútlan iegen a Lloyd sor balpartján áthalad a kis kukoricáson és libalegelőn (mert ez is a vá ros közepén van) hirtelen ijedten megáll: . — Mi ez, tűz vaníf ,ws Mert előtte tüzoltósisakok fénylenek és lázas munkában vannak a város 'kékztíWio- nyos szolgái. Az idegen ezt a megny ugtató feleletet kapja: — Nincs tűz, csak a vizet pumpálják a mozi alól. Ennél többet a felületes temesvári nem is tud mondani. Ha azonban az idegen hozzám fordul, én a következőket mesélhetem. ZA színház ma sincs befejezve A város néhány évtizeddel ezelőtt elhatározta, hogy uj moziszinházat épit. A terv nem volt valami nagyon sürgős, nem azért, mintha a temesváriak nem szeretnének a jelenlegi téli mozi pajtaszerii épülete helyett rendesebb helyre járni, hanem azért, mert Temesváron a városnak mozimonopóliuma tnm, tehát konkurrencía nines. A terv keresztülvitele tehát nem volt sürgős. Főleg azért nem, mert a városnak, de talán a közönségnek Is; sokká!" fontosabb, sürgősebb volt, hogy a leégett temesvári színházat felépítve lássa és á jóképű milliókat erre a célra áldozta ^ város. Az alatt a mozgóval várni kellett, ez kétségtelen. Hanem azután kiderült, hogy nem nagyon volt mire várni. Egy évvel ezelőtt megnyílt a színház. Hatalmas botrány lett a dologból. Kiderült, hogy a terv nem eredeti, a színház egyik helyen tnlmagas, másik helyen keskeny, harmadik helyen alacsony, egyszóval nincsen olyan zug, amely akár művészi, építészeti, köztisztasági vagy tűzrendészen szempontból ne lenne súlyosan kifogásolható. A botrány azonban nem ebből állt. Kiderült az is, hogy a színház, amelyre milliókat irányoztak elő. még harminc százalékkal többe került, mint az előirányzott milliók. Sőt még az is kiderült, hogy a színházat így sem tudják befejez ni, mert a iöbblcLis kevés. A színház egyrésze ma is vakolatlan, a büffé nek nincs helye stb. Ebből állt a szinházbotrány. Most jön a mozibotrány. S Amit a pályázó nem tudott, dt nem i» tudhatott Szakértők, Akik megnézték a pályázatot, csakugyan kijelentették, hogy a pályáit nagyon olcsó, olyan olcsó, hogy az ép it kezét, akárhogy is fognak neki, az elején már felemészti az előirányzott összeget. Temesvár talajviszonyai egészen speciálisak, a város mocsaras területen épült és különösen a nagy épületeknek speciális betonalapzatra van szükségük, hogy a néhány méter mélyen már bőven felbuggyanó talajvízzel meg tudjanak birkózni. Az építkezést megkezdték és az építkezés már is kinos helyzetbe került. Alig haladtak valamit előre az ásatások, egyszerre felbugy- gyant a talajvíz. Olyan bőséggel, amilyenre még Temesváron is ritkán van példa. Kiderült ugyanis, hogy a mozi épülete pont azon a helyen épült, ahol valamikor a sáncárok vonult el. Ez az, amit a temesvári vállalkozók tudtak és amit az aradi vállalkozó nem tudott. Ezért volt olcsóbb az araxli pályázat. — A tűzoltók pedig — fejezném be a kérdezősködő idegennek, — segítenek a vizet kipumpálni. Most kérdés, hogy az előrelátható többletet ki fogja megfizetni. Nagy kérdés, mert a pályázat ugyan beszél az építés költségeiről, de a talajvíz — kimaradt a feltételekből. Ki kapta a moziengedélytt , — Sebaj — mondaná erre az idegen — a városnak monopoljoga a mozi, keres azon eleget. Mondja, mennyit keres a város a mozin? — Tizenkétmillió lejt évenként, ennyit hozott eddig. De a város épen most engedélyt adott magánmozi építésére, ami erős konkur- reneiát fog jelenteni. Mire felépül az uj mozi már itt lesz a másik is és csak természetes, hogy az építkezés költségei lassabban fognak begy ülni. * ■’ — Ugyan! — csodálkozna az idegen, hát ha már mostanig várt a moziépitéssel a város, azért mért, ninns konkurrenciája, hogy tűrhet most konkuirenciát, amikor az építkezés költségeit kell majd behozni. Micsoda fejtetőre állított számítás ez! És ki az a szerencsés, aki az uj mozira az engedélyt megkaptál — Egyik miniszterünk sogóra, felelném erre én és gyorsan karonfogva az idegent elvezetném. Ki legyen és milyen legyen az uj moziigázgató — Nézze, — magyaráznám — nem baj, egészséges és helyes, hogy magánmozi is legyen. Kell a közönségnek, kell a filmvállae latoknak és mindenkinek kell. Most minden attól függ, hogy ki lesz a városi mozgó uj igazgatója. Mert az igazgatói állásra kitűzték a páyá- zatot és tizenegy pályázó akadt. Ha módom lenne, nagyon nyomatékosan figyelmeztetném a város vezetőségét, hogy vigyázzon, mert a város tizenkétmilliós bevételéből ha egyetlen lej el fog a jövőben esni, el nem kerülhető az országos nagy botrány. Különösen, ha meggondoljuk, hogy az a pénz a városi költségvetés értelmében a szegényeket illeti meg. A nyomor pedig nagy, nagyon nagy... A városi mozgó igazgatói állása egyszerű hivatanoki állás kell hogy legyen, sok munkával és kevés örönimel járó, bürokratizmussal megkötött, hős energiát követelő állás. A tizenegy pályázók között számtalan előkelő ember van, olyan személy, aki szakember ugyan, de láthatólag inkább a karrier lehetőségeit nézi a moziigazgatói állásban. Holott itt csak munkáról lehet szó, egy tizen- kétmilliós bevétel megtartásáról, szerény igényekkel és sok munkával. A viszonyok ismeretével. Tehát: legyen az uj igazgató temesvári, ismerje a .viszonyokat, ismerje a város három nyelvét és ne leérjen nagy fizetést.- Mert ha a város már megkezdte a mozikoncessziók kiadását, nem zárkózhat el más vállalkozók elől. sem. A város pedig, ha a mozi jövedelme csökken, az adót kell majd emelje—. Ezért uram,— fejezném be — mi temesváriak örülünk ha szorgalmasan folynak a pompázó munkálatok. Mennél többet csapolnak le, a y,talajvízből”, amit a régi rezsim'kihagyott, annál jobb. A szinházbot- rány után,,nem szeretnek, ha a mözibotrány is hasonló nagyra dagadna. • Gyárfás Endre. Hogyan fenyeget a mozibotrány? Kiírják a városi mozira a pályázatot. Kiírják: költség ennyi és ennyi. Hogy hány pá lyázat érkezett be, azt elképzelheti mindenki, aki csak látott már épitészmérnököt cipő- , krémet eladni, vagy a kávékázban üldögélni, ‘feketére és ebédre 20 lejt kölcsönkérni. Pályázott a sok tehetséges, külföldi egyetemet végzett, szegény, nyomorgó miivészhad. Mikor a zsűri döntése nyilvánosságra került, kiderült, hogy épem annak a bukaresti mérnöknek a íeryezetét fogadták el, aki a színházat is tervezte és akinek a tervei nyomán a színház harminc százalékkal többe került, és még igy sem lehetett befejezni. A gyanakvó természetűek már akkor kezdték mondogatni:-- Ez a mozi már megint többe fog kerülni, mint amennyibe szabad. A város azonban igyekezett okos lenni. Nem adta oda a tervező mérnöknek a mozi épitésót, hanem építési pályázatot tűzött ki. A pályázat feltétele az volt, hogy amennyit a pályázó előír, annyit kap, felmerülő költségeket a város el nem ismer, ,\v „ Nagyon helyes. Jön azonban egy uj meglepetés. Temesvár összes és legelőkelőbb építészei benyújtják pályázatukat. A várakozás óriási, a város választásának jelentősége már a közgazdasági élet mértékeivel mérlegelhetek. Hogyne, mikor évek óta minden rendes építkezés szünetel Temesváron és az építészeti vállalkozók, mikor vidékre járnak építkezni, csak az adófizetés napján jutnak annak tudatába, hogy a Bánság gazdag fővárosának kötelékébe tartoznak. Itt van tehát, az ideje, hogy a város is nyújtson valamit nagyvállalkozóinak. A meglepetés azonban kinos voltA temesvári vállalkozók hiába adták át tervezeteiket a városnak, a város egy aradi vállalkozó tervezetét fogadta el. Mikor az eredmény nyilvánosságra keriijt, olyan óriási elkeseredés követte, amit csak az ért meg, aki a temesvári speciális viszonyokat ismeri. A város ugyanis a pályázat megválasztását azzal indokolta, hogy az aradi pályázó vállalta a legolcsóbban a munlcit.
