Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-04 / 226. szám

6 XII. ÉVF. 226. SZÁM. ' Erdélyi hadifogoly kalandos élete Afganisztánban, Amanullah véres udvarában és India poklában HATODIK KÖZLEMÉNY Săngeorsan Lázár órcidnai erdész folytatja hadifogságá­nak kalandos történetét. Afganisztánból való szökési kísérletem szerencsét- leül végződött. 1918 február másod lkán esti hét óra­kor Kovács Antal bácsborotai (Bácsmegye) szárma­zású légyes huszár és Búzás János torontálmegyci 34-es közlegény társaságában indultam el titokban a vérengzés országából. Kabul főváros keleti külső ré­széig el is jutottam, anélkül, hogy az afgán őrök ész- revetetk volna. A külvárosban azonban egy katonai őrjárat felfedezte szökésünket s a fegyveres katonák hirtelen körülfogtak. Engem össze-vissza szurkaitok és rettenetesen ösz- szeventek, úgy, hogy kilenc hétig súlyos betegen feküdtem s csak Kovács Antal bajtársaín gondozásának és ápo­lásának köszönhettem felgyógyulásomat. Szegény Bú­zás János azonban a katonák bántalmazása következ­tében tudőbajba esett s amíg én egy és egynegyed évi betegség után lábbadozni kezdtem, Búzás álla­pota egyre rosszabbodott. Szerencsétlen bajtársam ké­sőbb, 1919. december 25-én, karácsony ünnepén be­le is pusztult sérüléseibe. Palotaforradalom Szökési kísérletünk kudarca után továbbra is Af­ganisztánban kellett maradnunk, amig egy véres ese­mény nem forditott egyet a sorsunkon. 1919 február 22-én lirira khán, a király testó'rgárdájának főparancsnoka (kermel) egy titokzatos éj leple alatt a legnagyobb gyorsasággal és eréllyel hajtották végre. Királygyilkosság Sürü homály fedi Habibullah meggyilkoltatásának pontos részleteit és sem a gyilkosság elkövetése után, sem később nem lehetett tisztázni, ki volt a tettes és kik voltak a tulajdonképpeni bűnrészesek. Az egész összeesküvésből, amit maga Amanullah és az egész ud­var is mindvégig titkolt és leplezett, csak annyi szi­várgott ki, hogy az összeesküvők éjnek idején fegyveresen be­hatoltak a királyi palotába, anélkül, hogy az őrök feltartóztatták volna őket. A lázadók vezére, akinek a személyét máig sem derítet­ték ki, berontott Habibullah Emir hálótermébe és az álmából felriadt királyt több revolverló- vésel agyonlőtte. A gyilkosság elkövetése után az összeesküvők magára hagyták a vérében fetrengő Habibullah holttestét és a sötétség leple alatt észrevétlenül kiosontnk a palo­tából. i A királygyilkosságot a testőrség parancsnoka, Sa­halirira kernel fedezte fel, aki azonnal összehívta a testőrgárda tisztjeit és legénységét a gyilkosok üldözé­se végett. De minden hasztalan folt, mert a vakmerő király gyilkosuk ekkor már elmene­kültek. Az orgyilkosság hirére, ami még a véres éjjel Ama­nullah fülébe jutott, az erőskezü herceg nyomban mozgósította a katonaságot és összehívta a darbárt, amely korán reggel statáriális Ítélethozatalra össze­ült. A darbáron ünnepélyes és gyászos komolyság uralkodott. A nem mindennapi gyilkosság hírétől megriadt főváros közönsége, királypártiak és ki­rályellenesek megilletődve és kalálrasáppadtan fog­lalták el helyeiket a darbár színe előtt, amelyiken Amanullah herceg elnökölt. Körülötte gyászruhában a Korán Sheriff és az egész papság helyezkedett el. Ezzel kezdetét vette a királygyilkosság nyilvános fő­tárgyalása. A fegyveres őrök elővezették a vádlottakat. Elő­ször Sahalirira khánt, a királyi testőrség főparancsno­kát, aki a vá.d szerint az igazi fobünös volt, mert a gyilkosság idején a palotában tartózkodott s bár egész éjjel szolgálatban volt, éberségével és fegyrrres közbelépésével nem akadályozta meg a királygyilkos­ságot. Mint bűnrészeseket a darbár elé vezették Ha­bib ült ah Emir öccsét, Jhajantuüah herceget és a tu­lajdonképpeni trónörököst, Majni szultán is, akik el­len az az alapos gyanú merült föl, hogy tudtak az összeesküvésről s ezt sem előzetes intézkedéssel, sem a királygyitkosság idejében való közbelépésükkel nem akadályozták meg. Gara Ákos. 8 rettegi párásétól! titoHeotos agrárügye Három év elteltével visszavették a nekik kiosztott földet palotaforradalom ütött ki Habibullah emir í •uvqvzvapn Ennek a Keleten is ritka és föltűnő eseménynek rend­kívül érdekes és bonyodalmas előzményei voltak. Ha­bibullah tudvalevőleg ragaszkodott az ősi tradíciók­hoz, ez vezette minden tettében s ebből magyarázha­tók meg kérlelhetetlen szigorral hozott Ítéletei és ke­gyetlenkedései is. Főleg vallási téren zárkózott el me­reven minden ujitástól és esküdt ellensége volt min­den politikai és társadalmi reformnak is. Kegyetlen uralkodása lassanként erős ellenzéket teremtett úgy udvarában, mint országának katonai és polgári ve­zetői között. Természetesen az afgan nép is ellen­szenvvel tűrte és kisérte azokat a véres kivégzéseket, amiket Habibullah parancsára hajtottak végié. Ilyen atmoszféra mellett csakhamar népszerűtlen lett Habi­bullah s titokban folytonosan összeesküvést szítottak elene, amibe a királyi család tagjait is beavatták. Ha­bibullah tulajdonképeni örököse az Emir idősebbik fia, a Majni szultán lett volna, kisebbik fia Amanul­lah volt, aki később trónra került és akit az emlé­kezetes afgán lázadások vezére, a szintén Habibullah nevű volt vizbordó és rablóvezér, Afganisztán jelen­legi ura űzött ki országából. Amanullah jelenleg mint trónja vesztett és száműzött király családjával együtt Olaszországban telepedett meg. Amanullah apja, Habibullah nemcsak a királyi család tagjaival, hanem minisztereivel szemben is a legmercvebb reakció álláspontjára helyezkedett és minden reformmozgalmat csirájában fojtott el. Egyik minisztere az igazságszolgáltatás terén humánusabb intézkedéseket akart javaslatba hozni, de Habibullah ridegen elutasitotta miniszterének reformtörekvését, aki emiatt egész életére kegyvesztett lett az Emir előtt. Ennek a bukott miniszternek, aki majdnem eu­rópai értelemben müveit és felvilágosodott volt, mo­dern nevelésben részesített, feltűnően szép és értelmes leányát vette feleségül a fiatal Amanullah. Még a hercegi nász előtt Amanullah apósa éveken keresztül Konstantinápolyban élt önkéntes száműzetésben és itt türöknyelvü újságot szerkesztett, amiben külföldi pro­pagandát fejtett ki Habibullah kegyetlen, vérengző és reakciós uralma ellen. Habibullah Emir érthetőleg rossz szemmel nézte Amanullah fia házasságát nemcsak volt minisztere, hanem Amanullah felesége miatt is, aki apjával cgyetértőleg a reformtörekvéseknek volt a hive s ezt nemcsak a saját és környezete viselkedésével fejezte ki, hanem azzal is, hogy férjét Anianullahot, Habi­bullah utódját is megnyerte az újításoknak és modem eszméknek. Ilyen előzmények után érlelődött meg az afgán udvarban az az összeesküvés, aminek az éle Habibul- l h Emir trónja és élete ellen irányult. Az összeeskü­vésben nagyrésze volt Habibullah Emir testvéröccsé- nek, Ihajantnllah hercegnek és a tulajdonképpeni trónörökösnek, Majni szultánnak is, aki idoelőtt sze­rette volna elfoglalni az afgán trónt. A palotaforra- dalmat ez a két herceg és a tervükbe beavatott Saha­(Dés. október 2.) A szamosmegyei Retteg község lakói közül többen az agrárreform so­rán három évvel ezelőtt másfél hold szántóföl­det kaptak, amelyet szorgalmasan müveitek is a mai napig. A földhöz jutott szegény parasz­tok szentül meg voltak győződve, hogy a kis darabka szántót senki el nem veheti tőlük. Bi­zalmukat fokozta, hogy kettő kivételével mind­annyian románok. Három év múltán azonban olyan meglepetés érte őket, amit el sra akarnak hinni. Rettegen Miron Ilié nevű ur az agronom. A nyár folyamán a földet kapott gazdáknál megjelent Pop Flora postás, aki egyébként bi­zalmasa az agronomnak. A postás figyelmez­tette a parasztokat, hogy el akarják venni a ka­pott kis birtokokat és bizalmasán közölte velük, hogy ha fejenként ötezer lejt mki kifizetnek, — hogy azt az ag­ronomnak elvigye, — nem fogják el­venni a földeket. A parasztok megdöbbenve hallgatták vé­gig Pop Flora állítólagos megbízását és nyom­ban tiltakoztak a zsarolás ellen. Egyébként ha kartak volna se tudtak volna ötezer lejeket ki­fizetni, mert kivétel nélkül földhöz-ragadt sze­gény emberek. Az ügy ezzel el is aludt. De mit tesz a véletlen. A napokban a rettegi parasztok értesítést kaptak az agrár-tanácstól, hogy a nekik adott birtok vissza van véve. Erre feleszméltek az emberek és természetesen azonnal összefüggésbe hozták a birtok elvéte­lét a postás szereplésével. "Fühöz-fához szalad­tak és kérdőre vonták az agronomot is, aki azon­ban tiltakozott, még a feltevés ellen is, hogy ő Pop Flórának ilyen, megbízást adott volna. A rettegiek végül is elhatározták, hogy a föld el­vételét megielebbezik Bethlenben tízszeresen fizették ki az egy­házi adót, hogy iskolát építhessenek Fel Is szentelték az uj iskolát (Bethlen, október 2.) Szép magyar ünnep zajlott le vasárnap Bethlenben. Az uj magyar iskolát adták át hivatásának. Bethlen kulturéletét a magyar nőegyletek­nek köszönheti. Azok lendítették fel társadalmi életét is, s ma idegen környezete ellenére is a vidék elszórtan, kis szigetekben élő magyarság­nak központjává nőtte ki magát. Ide seregle nek magyar napokat ülni, a környék magyar dalárdáinak szereplésében gyönyökrödni, kerti ünnepélyeket rendezni, amelyek mind az össze­tartás, az osztálybarátkozás jegyében folynak le. Itt tehát mint központban különös szüksége volt a magyarságnak felekezeti iskolára. Ezt a szükséget az impériumváltozás után azonnal átérezték a vezetők és siettek is szerény körül­ményeiknek megfelelően megalapítani az elemi iskolát. Olyan volt, mint amelyet a fölüladóz- tatás lehetőségei megengednek. Szegény, egész­ségtelen bérházban lakott s emiatt a betiltás állandó rettegésével élt. S a múló évek tapasz­talataitól megedzett öntudatukkal párhuzamosan a kilátások is növekedtek. Gr. Bethlen Pálné gyűjteni kezdett, s 116 ezer leit szerzett uj is­kolaalapra. De ez az összeg még jóformán ösz- sze se került, midőn a hívek maguk nemes gesz­tussal kirántották iskolájukat a megélhetés ne­hézségeiből. Mindenek előtt elhatároztak, hogy minden körülmények között saját hajlékot épí­tenek neki. És olyan elementáris erővel nyilat­kozott meg ez a vágy, hogy ebben a gazdasági helyzetben, melynek súlya megbénitólag nehe­zül minden megmozdulásra, a hívek önként fel­ajánlották, hogy egyházi adójak tízszeresét fizetik ki, ami azt jelentette, hogy a legszegé­nyebb hivő is 300 Leit áldoz, a leg­gazdagabb 20 ezer Leit. A bethleni református egyházközség ma már a főtéren két tantermes, tanítói lakással, utca felől két üzlethelyiséggel, iskolával dicse­kedhetik. Vasárnap lélekemelő ünnepéllyel út­nak is indították sqkatigérő pályáján, hogy tel­jesítse nagy feladatát. 13 ü m & m i n L Búi óraink tartós­ságát garantáljak legmodernebbül berendezett száritéink! Ne sajnálja az utat Marosvásárhelyre és győződjön meg, hogy a legszebb butoro* kát legolcsóbban részletfizetésre is a ét Héti itt. Bútorgyárában vásárolhatja. Vifágmáikás zongorák és pianiaók nagy választékban! — Rajzainkkal utazan- bat meghívásra ítCküidjiiit.------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom