Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-25 / 244. szám
4 XU, ÉVF. Ul SZÁM, jOsimBbîifc Egy érdekes képkiállitás Érdekes képkiállitás nyílt meg a napok- j bau. A kiállitómüvész: Mattis-Tputsch Já- i nos, régi előkarcosa a neo-modern képzőmü- i végzetnek. Külföldön még jobban ismerik, j mint nálunk. Tizenhárom évvel ezelőtt már j összeköttetésbe lép a budapesti képzőmüvé- | szeti és irodalmi „Ma" csoporttal. Két év | múlva már a berlini Sturm körében látjuk, a rákövetkező években már Parisban rendez j kiállítást, A külföldi lapókban tanulmányok ' jelennek meg róla. Mellesleg: rajztanár. Ezt j csak azért jegyezzük meg, nehogy a felülete- j şen ítélkező képeinek láttára azt a kijelen- i test tegye, hogy nem tud rajzolni. IMPRESSZIÓ A kiállított negyven kép és nyolc-tiz szó- j bor bizonyos nyugtalanságot ébreszt a néző- i ben. Figurák, amelyeknek széles vállain j nyaktalanul nyugszik a fej, merev, egyvo- nalu lábszárak, amelyek az egész aktot aránytalanul dominálják, markáns színezések, amelyek nem oldódnak fel összetett árnyalatokban, hátterek, amelyek sejtelemszerü geometriai alakzatokba, kockákba, gömbökbe, kúpszeletekbe olvadnak, architektonika, szobrászat és festészet egyben, de mind a három nyilvánvaló alárendeltséggel valamelyes cél szolgálatába. Az első benyomásra: egyetlen téma változata az egész anyag, egyetlen férfi vagy női akt permutálása, csak a színezésük más az architektónikus kerete más... Nincsenek e tárlaton a megszokott csendéletek, naplemente, erdőrészlet, női- arckép, ellenben — a katalógus szerint — ilyen megjelölésekkel találkozunk: „öt vertikális", „négy vertikális“, „három vertikális" és ezek a „vertikálisak“ hol „kék“-ben, hol „sárgábban. És ime olvassuk a katalógusban: Az anya, de ne hidd olvasó, hogy a megszokott értelemben vett anyát látod, a maternitást, vagy az átszellemült anyati- pust a bambinovai, az anya is vertikális — két gyermeki test összeolvad, kiegészül a női testtel, nem is testek ezek, egy geometriai ábra és mégsem merünk mosolyogni, nem merünk fölényesen kezünkkel legyinteni. mert van ezekben » képekben valami, amely megállít, meggondolkoztat bennünket: a tiszteletet parancsoló komolyság, ahogy ez a nyugodt, férfikor delelöjén álló, ászkéta- szerü festőművész egy emberéleten keresztül mindig ugyanazt rajzolja, mindig ugyanazt keresi és megvetéssel fordul el a sablontól, a melyet ő épen úgy meg tudna csinálni, mint az impresszionizmus mesterei. Különösen a szobroknál érezzük ezt. Gondolom körtefa az anyaga ezeknek a valóban finom feketére fényezett szoboraktoknak, a melyek mindegyikét ugyanaz a ritmikus vonal dominálja, ami a képeket, de ez a ritmius- vonal itt hajlékonyabb, kifejezőbb, érzékibb, noha az a helyzet, hogy épen e sajátságok kifejezésére alkalmasabb az ecset — de alkotójuk egy gesztussal lemond a képtechnika e könnyebbségéről. A szobrok, kecsesek, már- már táncolnak apró piedesztáljnkon és áttetszővé teszik laikus számára is: az eszmétAZ ESZME A világháború utáni korszakban mind erőteljesebben lép előtérbe a modern képzőművészet minden ágában az, ami a dolgok mögött áll immanensül, az eszme. Ez a művészet, amely úgy érzi, hogy a réginek nem lehet puszta folytatása és hogy a művészet anyaga: az ember maga is megváltozott, még fokozottabban eltéT a külső hasonlatosság keresésétől, mint az impresszionizmus, még inkább az alkotó lényeg, a dolgok belső természete felé fordul, — sikerrel vagy nem sikerrel ekérdést minden expressionist» alkotásnál fel lehet tenni — és kifejező módjának az absztrahálást, az anatómiai összefoglalást tekinti- Mattis-Teutsch is korunk gép- kiulturáját kifejező formanyelvén keresztül bizonyos mértéknyi technikai alapra helyezik, képlátását, emberlátását egy szigorú belső logika határozza meg. Minden emberi testnek megvan a maga belső törvénye, csiramagja, amely végzetesen determinálja az egész kialakulást E belső törvény kifeléve- tülése, annáJ ' pkdál fogva,’ mert minden művész égy bén a saját törvényét is keresi és minden alkotása e kettős törvénynek szintézise. Hogy egészen őszinte legyek, nem értem meg százszázalékosan hiánytalanul hogy mit akar Mattis-Teutsch, de ha elgondolom, hogy végső elemzésében minden művészi alkotás titka megmagyarázhatatljtn és hogy bennük a külső körülmények, hasonlóság, szi nek. téma választás, technikai bravúr a szemnek száz megszokottá váló beidegzése köny- nyitik meg a. megérthetést, de ami kimondhatatlan: kimondhatatlan marad — akkor az az érzésem, hogy a külső kifejezés szokott esz közeiről víó lemondás és egy egészen originális látószögbe helyezkedés Mattis-Teutschnál csak neheziti a bozzáférkózést, de nem teszi lehetetlenné. Ezeknél az újszerű képeknél minden problematikusságuk dacára is az az érzésünk, hogy nem a véletlen szeszély, vagy feltűnni akarás gyermekei, de hozzátapadnak a .kor-szelleméhez, egy rendszeresen megalapozott világnézetből táplálkoznak, egy „innere Wandlung“, egy logikus agy 25 év óta gya korolt koncentráció építette fel alkotó elemeit. E képek és szobrok irányzatául bizonyos mértékig mi a „Surrealismus“-t tekintjük, a mely, amint a francia irodalom nehány köny Bírva J LLAIS Z E U GYÁR I afaplío/oft t ff(úpis3at cl ^nom pcupnek wonaféSöfkéiuft PÚDERÉT Qj dGfö&o) KÖLNIVIZET ve mutatja, levetkőztet minden kivülről be szivárgó és a tiszta gondolathoz tapadó ele met, kizárja az abszolút lényeghez nem tar tozó érzéki ismérvéket és csak az intuith utón véglegesen leszűrt formai megnyilatko zást tartja fenn. Ligeti Ernő, Im»( (Budapest, október 23.) Payer Károly képviselő a magyar képviselőház szerdai ülésén a. magyar zsidók védelme tárgyában interpellált. Bethlen miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a Palesztinái zsidó kérdést nem lehet összekapcsolni M agyarország zsidóság problémájával, annál kevésbé, mert a magyarországi zsidóság fytl- ■'nyomó többsége Hazafias érzelmű. Payer felhozta, hogy ugyanakkor, amikor •Apponyi Genf ben á p&leéfctinái 'zsidóság ércekében.szólalt, fel, Magyarországon a zsidók hátrányos helyzetben vannak. A miniszterelnök ezt az állítást is visszautasítja azzal, hogy elsősorban a hazafias zsidóság kéri ki magának, hogy helyzetét pártpolitikai célok A zsilvösgyi denunciálási-hullám már a bányaigazgatők személyét is kikezdte Kommunista propagandával vádolták meg Lugosy István bánya igazéra tói (Déva, október 23.) A Zsilvölgyében senki sincsen biztonságban. Egyik munkás a másik ellen agyarkodik, mindenki mindenkiben ellenséget lát. Az élet valósággal tűrhetetlen a fekete gyémántok hazájában, ahol elég egy szó, vagy tekintet ahoz, hogy valakit a börtönbe hurcoljanak. Eddig csak a munkások között volt meg ez a lehetőség. A denunciálási hullám azonban most már a magasabb személyeket sem akarja megkímélni- A napokban ugyanis Lugossy István vulkáni bányaigazgató ellen is vádat emeltek. Nem kevesebbel vádolják, mint azzal, hogy Lugossy igazgató titkos kommunista gyűléseken vett volna résztVele együtt Junger Sándort és a nemrégiben a pefcrozsényi szigurancán megvert Huszár János munkást is hasonló váddal illették. Az utóbbi kettőnek kommunista érzelmei közismertek, azonban az még nem jelenti azt, hogy el is követtek volna valami törvénybe ütköző dolgot. Lugossy vezérigazgató személye annyira közbe csillésnek örvend, a kom munistaellenes érzelmeiről annyira közismert, hogy fel sem tételezhető az a vád, ami) ellene , Momcu, az egységes szakszervezet volt .vulkáni elnöke s még néhány zsilvölgyi emel, akik — érte sütésünk szerint — tagjai a vojnik gárdának Dan Joan, Stieber és Kerekes munkásokat, valamint Jungért és Huszárt a dévai vizsgálóbiróság kedden hallgatta ki. A ki hallgatás alkalmával bebizonyosodott, hogy a Lugossy ellen emelt vád teljesen légből kapott, mivel úgy a vádlottként, mint a tanúként ki hallgatott munkások teljesen az igazgatd mellett vallottak, akivel kapcsolatban ilyen vádakat még csak hallani sem akartak s azo kát minden alapnelküli koholmánynk minősítették. Ez alkalommal a vizsgálóbíró a lupényj ügyre vonatkozólag is kérdést tett fel, hogy. kit tartanak hibásnak, azonban a munkások minden felvilágosítást megtagadtak. RádióhBSzülHta a technika mai állása szerint a legtökéletesebbek SCHALECO ALL DX 10—2000 m., SCHALECO M1CRÖSUPER 2( 0—2000 m. SCHALECO ALLOS 20 -2000 m — Erdéfttrészi € lEtárrakr r Rész* vény-Társaság §Sádfó-©sztáiya Cluj. Unié-utcg 1 sz. Bethlen István szópárhaja Payer Károllyal a zsidó kérdésben A diákzavargások megismétlődés® esetésa bevezetik a rendőrsége* az egyetemre I érdekében használják ki. A kormány mindig megteszi kötelességét. A leghatározottabbar állítja, bogy zsidó voltából senkire sem szár mazik hátrány, a trafik és italmérési enge délyék szétosztása körül. Hangsúlyozta, bőgj az egyetemi zavargásoknál szükség esetéi bevezényelik a rendőrséget az egyetemekre és ha a zavargások megismétlődnek, az egye temeket be fogja csukatni. Payer viszontvá 1 ászában azt állította, hogy a honosításnál i* külÖribséget tesznek az állampolgárok között amire Bethlen azzal riposztozott, hogy Ma gyarország természetesen nem óhajtja a Gál1 ciából történő bevándorlást, amit a magyar országi zsidóság is ellenez. Bethlen válaszát a Ház nagy része nagy tapssal kisérte.
