Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-24 / 243. szám

CIuf"KoIoMMvár, 1929. októbmr 24. CsŰtöftiA 1L05TZ1TÉS BELFÖLDÖN: 3 ám 1200 lej, félévre 600 lej, negyed ívre 800 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP n.„«v<»ţt<>sâg és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 ró 3-64. XII. évfolyam 243-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYAROBSZÁGKWl 1 évre 56 pengő, félévre 29 peoffll negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér FIGYELŐ Budapesti lapban olvassuk a hirt, hogy Romá­niából kétezer magyar család vándorol ki Hondu- rasba. Uj hazát keresnek ai erdélyi magyarok, mert a régi haza — Erdély — ma már a száraz kenyeret is csak nehezen biztosíthatja éhező családjaiknak. Kétezer oealád legalább ia nyolc-tízezer lelket je­lent és ez a szám nem olyan jelentéktelen, hogy egyszerűen napirendre térhetnénk a dolog felett. Még akkor sem, ha ez a kivándorlási hir egy kicsit fantasztikusnak látszik, mert a mi számunkra meg­döbbentő, uj szenzáció az, amit Budapesten pozi­tívumként tudnak. Bevalljuk tájékozatlanságunkat, mi erről a nagyarányú kivándorlási mozgalomról először hallottunk, holott egy ilyen tömegmegmoz­dulás még sem eshetik meg teljesen titokban. Azon­ban akár igaz a kétezer kivándorló családról szóló híradás, akár njságkacsa: annyi bizonyos, hogy nem hihetetlen. Tiz esztendő óta egyéb4sem történik Er­délyben, mint a kivándorlási hajlamnak tüzelése és alátámasztása. Csodálkoznánk például rajta, ha a bánsági telepesek könyörtelenül elvett földjeik pusz­tulása után erre a kétségbeesett lépésre szánnák magukat? Vagy érthetetlen volna-e, ha a Székely­földre szakadt csendó'rterror és a kíméletlen adó­prés a végnő elkseredésbe hajtott székely gazdákat tömegestől hajtaná a távoli ismeretlen országokban rájnkváró még keservesebb szenvedések felé? A mi dolgunk azonban mégis az, hogy felvilágssitjuk székely testvíreinekt arról, hogy odakinn, a tenge­rentúlon, az ismeretlen környezetben még súlyo­sabb, még tragikusabb helyzet elé néznek s azt a kis pénzt, amit elprédált vagyonkájukért kapnak, már a hajózási társaságok elszedik tőlük s a távoli idegenbein nem is emberhez méltó sors vár reájuk. Az egzotikus Honduras helyett még mindig inkább Erdély, az édes szülőföld, ahol, igaz, sok bajjal- gonddal kell megküzdenünk, de a jobb jövő remé­nye ott csillog, ha halványan is a kálváriaiárás végén. Hindién lap saját országának közvéleményét tükrözheti vissza és nem csalódunk, ha azt hisszük, hogy egy olyan ismert újság, mint a Narodni Po­litik*, híven rögsiti meg a jugoszláv álláspontot. Nos, • kisantantvezető nj»ég a cseh katonai fegy­verkezéseknek kapcsán megállapítja, hogy a béke- szerződésnek az a kitétele, hogy a legyőzött álla­mok lefegyverzése ntán a győztesek is le fognak szerelni, „csak retorikai fordulat.” Tehát azokban a békeszerződésekben, amelyeket épen a kisantant- hatahnak szánt és sérthetetlennek, egy uj politikai világrend jfflagna Chartájának tartanak, olyan pon­tok i® előfordulnak, amelyeknek csak stiláris je­lentősége, azaz semmi jelentősége sincs? A békeszerződéseknek ezt a nyílt arculcsapását még egyetlen egy esetben sem konstatáltuk, ezt még ilyen leplezetlenül, őszinte szókimondással senki sem merte elmondani, mindig csak szépitgették az egyes szakaszokat elkenték, prolongálták, ügyvédi rabulisztikávftl kimagyarázgatták, de hogy a’béke- szerződésnek, nem győzzük eléggé ismételni, egyik legfontosabb kitétele — mert a béke szempontjából nincs fontosabb, mint a lefegyverzés problémája — csak egy dekoratív „nesze semmi fogd meg jól” volna, hát ez a legjobb argumentum azok kezében, akik a békeszerződések ellen hadakoznak, ügyi át­ázik, a Narodni Politika mégis csak megérezte, hogy ennek az elszólásnak bizonyos szociális alá- s z irre zést kell adni, és ezért hozzáteszi: „jó befek­tetések azok az összegek, amelyeket Csehszlovákia fegyverkezésre kiad, mert a biztonságtól eltekintve, számos embernek juttatnak kenyeret.’’ Zalesky csütörtökön írja alá a lengyel-román szerződést Madgeatu optimista nyilatkozata a külföldi tőke romániai szerepéről Román-magyar tárgyalások küszöbén (Bukarest, október 22.) Bukaresti politikai körökben nagyban készülnek Zalesky lengyel kül­ügyminiszter bukaresti látogatására. A lengyel kül- ügyminszter csütörtökön déMőtt 10 órakor érke­zik a fővárosba, csütörtökön délután Írják alá meg­felelő ünnepélyes keretek között a lengyel-román döntőbírósági szerződést, amely a Népszövetség ide­vonatkozó szerződésmodelljo után készül. A szerző­dést előkészítő bizottság tagjai lengyel részről Gafencu külügyi államtitkár és Rosenthal a kül­ügyminiszter jogi tanácsosa. Zalesky pénteken dél­előtt 11 órakor fogja fogadni a sajtó képviselőit, szombaton pedig Brassóba utazik. Madgearn: ,,A külföldi tőke részt akar venni Románia ujjáépitésében“ (Bukarest, október 22.) Madg^ru ipar- és ke­reskedelemügyi miniszter, amint a. Keleti Újság je­lentette, hétfő este megérkezett a> fővárosba, ahol a kormány nagy fogadtatást rndezett számára. Mad- gearu útjáról és az aktuális politikai kérdésekről nyi latkozott a sajtó képviselői előtt. Elmondotta, hogy a barcelonai kiállitáson rendkívül nagy sikere volt a román pavilonnak, amelynek megnyitásán a spa­nyol király is résztvett. Azokra a támadásokra, ame­lyeket a Madgearu tiszteletére rendezett londoni bankett után intéztek a liberálisok a bukaersti an­gol követ ellen, azt mondotta, hogy a liberálisok el­vesztették a fejüket s nemhogy meglennének elé­gedve az angol pénzügyminiszter és helyettes kül­ügyminiszternek a kisebbségekről tett nyilatkoza­tával, még támadják az angol követet, akinek pe­dig az a hibája, hogy információt nem a li­berális hölgyek szalonjaiból vette. Ami a külföldi tőkét illeti, hangoztatta, hogy hatá­rozott tárgyalásokat sehol sem folytatott, komoly megbeszélései azonban voltak a külföldi pénzcso­portok vezetőivel, akik nagy érdeklődéstől kisérik figyelemmel a romániai gazdasági reformot. A kül­földi köröket becsületesen informálta • azt a meg­győződést szerezte, hogy a külföldi tőke őszintén é* becsületesein részt akar venni Románia újjáépítésé­nek munkájában. Különösen utak, hidak, dokkok, petrólenravezetékek építésére mutatkozott a külföldi tőke kész­ségesnek. Az :paT- és kereskedelemügyi miniszter ezután s földhitelintézet felállításáról beszélt. Az előkészítő munkálatok a legjobb módon haladnak előre. Re­gard, a kérdés francia szakértője elkészítette az ügyre vonatkozó memorandumát s ez Romániára nézve a logkedvozőbb, ugy, hogy a földhitelintézet rövid időn belül megalakulhat a külföldi pénzcso­portok részvételével. A stabilizációt a külföldi pénz­ügyi körök a legteljesebb mértékben sikerültnek tartják, úgy, hogy Románia ebből a szempontból pénzügyi megrázkódtatások ellen teljes mértékben biztosítva van. A liberális támadásoknak a külföl­dön nincs visszhangja. Mindenütt tudják, hogy a Maniu-kormány alkotmányos alapon áll és háta mögött ott van a nép szavazataiból kikerült parla­ment. Ami a liberálisoknak azt a fenyegetését illeti, hogy a Maniu-kormány részéről kötött szerződéseket és kötelezettségeket nem fogják respektálni, ezeket nevetségeseknek tartja annál is inkább, mivel a kor­mány a liberális szerződéseket teljes mértékben res­pektálta. Carol Davüa is változol a liberálisoknak A liberálisok támadásaira válaszol Carol Da­vila newyorki romám követ is, akit a Viitorul az akreditáló levele átadása- alkalmával elmondott be­szédéért kritizált. A követ kijelenti, nem tudja meg­érteni a liberális lap támadását, ugv gondolta, hogy kötelessége bizalmát kifejezni a kormány működése és az ország jövője iránt. Románia kezdeményezésére román-magyar gazdasági tárgyalások indulnak meg Köszönjük szépen! A külügyminisztérium köreiből származó értesüléseink szerint Románia és Magyaror­szág között is megindultak az előzetes tár­gyalások egy, az uj vámtarifa alapján fel­épülő gazdasági szerződés megkötésére. Az előzetes tárgy állások során megállapítják azt a helyet, ahol azután a két állam kiküldött­jei a szerződés végleges szövegének megália- pitására össze, fognak jönni. Bukaresti kö­rökben. remélik, hogy a tárgyalások során si­kerül tisztázni a két állam köíötti vitás gaz­dasági jellegű kérdéseket. Grigoreea buda­pesti román követ az üggyel kapcsolatban nyilatkozott a Pesti Napló munkatársa előtt. Kijelentette, hogy a tárgyalásokat a román kormány kezdeményezte. A magyar kormány hajlandónak nyilatkozott a. megbeszélések felvételére és igy az előzetes megbeszélések megkezdődtek. Szterényi az optáns-iigyrő! A román-magyar optáns-ügyben — amely körül a párisi keleti jóvátételi konferencián is heves viták folynak — a Pester Llóydban nyilatkozott egyik utóbbi számban Szteréuyi báró, aki mint ismeretes, a közvetlen tárgya­lások alkalmával a magyar delegáció veze­tője volt. Szteréuyi válaszol Mironescu kül­ügyminiszter nyilatkozatára s hangoztatja. hogy: a maga részéről különösnek tartja, hogy Románia, mint hitelező lép fel. Ez azt jelenti, hogy Románia követelései felülmúl ják a magyar igényeket, amely tétel Szte­reo yi szerint nőm fogadható el. Az optáns- ké-rdés, mint magánfeleknek ,a román állam­mal szembeni ügye, nem kapcsolható össze a jóvátétel kérdésével s az a vegyes bíróság düutéso alá tartozik. Gafencu távozik a kiilngy- . minisztériumból A bukaresti lapok értesülése szerint Ga- fencu külügyi államtitkár és MiTonescu kül­ügyminiszter között több kérdésben nézetel­térés van, amelyek miatt Gafencu előrelát­hatólag be fogja nyújtani lemondását. Te­kintettel arra, hogy Gafencu a nemzeti pa- rásztpárt fontos tagja, akinek munkáját nem akarják nélkülözni, lemondása esetén Ga­fencu a miniszterelnökség államtitkári állá­sát venné át, Lugoseanu pedig pénzügyi ál­lamtitkár lenne. , Mai számunk 12 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom