Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-04 / 226. szám
XU. ÉVF. 226. SZÁM. 3 A lupényi bányaigazgatóság elbocsátja a kedvezményre jogosult munkásokat A zsílvölgyi munkanélkülieket nem alkalmazza, hanem a társulat ügynökei által az ország más részeiből toborzott munkásoknak ad kenyeret „Meg; kell rendszabályozni a zsílvölgyi társulatokat“ — mondotta dr. Vlad Aurel kultuszminiszter nem alkalmazza a zsílvölgyi munkanélkülieket, hanem a társulat által az ország különböző vidékeiről toborzott munkásoknak ad munkát, jóllehet a Zsilvölgyében ma is százak vannak min. den kereset nélkül. Dr. Vlad Aurél miniszter nyilatkozata Dr. Vlad Aurel a naipokban Déván tartózkodott s mint a kormány egyik tagjának felhoztuk a zsílvölgyi rettenetes nehéz helyzetet. Dr. Vlád Aurel komolyan csak ennyit mondott: „Meg kellene rendszabályozni a zsilvölgyi társulatokat.“ (Déva, október 2.) A Zsil völgyét régebben kis Amerikának nevezték. A bányavidék a fejlődés útjára lépett. Hivatalok, irodák, hatalmas középületek nőttek ki a földből a már megalakult bányatelepen s a puszta földből egyszerre telepek, falvak, és városok dobbantak elő, hirdetve az életet, a fejlődést és a munkát. Ez a „kis Amerika“ néhány évtized múlva valóságos siralom-völgye lett. Nincsen nap anélkül, hogy valami zokszó, valami sírás le ne hallatszana a zsilvölgyi nagy begyek ormairól, le ne gördülne néhány vérCsepp. Hogyne lenne könny és vér, amikor emberek munkálkodnak azon, hogy az amúgy is nehéz sorsot még nehezebbé tegyék. Támadás a lupényi munkásság ellen Az alábbi is egy a sok sérelem közül. A lupényi szakszervezet vezetősége felhívásban forduüt a lupényi munkássághoz, hogy a munkanapokat pontosan tartsák be a munkások. E felhívásnak az indoka egy nagyon szomorú tapasztalat. A szociáldemokrata vezetőség ugyanis azt tapasztalta, hogy a lupényi bányaigazgatóság a kedvezményekre jogosult munkásokat automatikusan kicseréli. Ugyanis a kollektivszerződés 28-ik pontja szerint mindazon munkások, akik 1926 Október 31-én a társulatok szolgálatában állottak s akik családtagjaik számára kedvezményes árban élelmiszerre jogosultak, ezen kedvezmény' ellen értékeképpen személyi segélyben részesitendők a családi helyzetnek megfelelően. Ez a segély tehát a munkás személyéhez van kötve s ha távol van a munkától, a munka újra való felvételekor továbbra is fenntartatik a részére. Akiket azonban 1926 október 31-ike után vesznek fel, azok ilyen segélyben nem részesíthetők. A szakszervezetek vezetősége észrevette, hogy a társulat azon a cimen, hogy nem tartják be a munkaidőt, több munkásnak felmondott. A munkából való kimaradásnak ugyan a legtöbb esetben az lották. Elsőnek Ilja tért vissza. Sápadt volt s a szeme mozdulatlan volt iszonyatában. Végre erőt vett magán és keresztet vetve magára, igy szólt: „Meggyilkolták a nagyságos asszonyt!“ „Kicsodát? Ki? De Ilja nem felelt ezekre a kérdésekre, mert abban a pillanatban valami szokatlan dolog történt. Egy ember tűnt elő az erdőből. A grófnak, mikor megpillantotta azt az embert s mikor eszébe jutott, hogy Olga* az erdőbe ment, valami borzasztó sejtelme támadt. Az, ki oly váratlanul jelent meg a színen, Ur- benin Jegorovics Péter, a volt tisztartó, Olga férje volt. A társaság előbb nehéz lépteket hallott, úgy rémlett, mintha medve közelednék. Aztán előtűnt a boldogtalan Urbenin nehéz teste. Mikor az erdő széléig ért -s megpillantotta a társaságot, megállt, mintha gyökeret vert volna lába. Elnyűtt, kopott szürke ruha volt rajta, kalap nem volt a fején s a kusza baja odatapadt a homlokához s a két halántékához. Máskor oly vörös képe ezúttal sápadt volt. A szemei természetellenesen tágra nyíltak és vadul tévelyeg- tek. Az ajka meg a keze reszketett... De a> meglepőbb mégis az volt, s az izgatta föl leginkább az elképedt nézőket, hogy a két keze meg a kézelője csupa vér volt, mintha vérben mosdott volna. Elmúlt körülbelül három perc s Urbenin, mintha most ocsúdnék fel, lábát keresztbe vetve, leült a fűbe és sóhajtozni kezdett. A kutyák, nyilván vadami rendkívüli dolgot szimatolva, körülállták és megugatták. TJrbenin zavaros szemmel nézett végig a társaságon, eltakarta arcát mind a két kezével s úgy ült ott, mintha kővé meredt volna. „Olga, Olga, mit tettél!“ sóhajtotta. Tompa zokogás szakadt ki a melléből s rázta meg hatalmas vállát; mikor levette szeméről a kezeit, vérfoltok maradtaik a két arcán meg a homlokán. A gróf, mikor elbeszélésének ehhez a pontjához ért, gyorsan leöntött egy pohár pálinkát, aztán igy folytatta: (Folytatjuk.) volt az oka, hogy a munkásnak csak egy cipője lévén, tényleg nem mehetett munkába, azonban ez már elég ok arra, hogy elboesáttassék s igy elessék ujrafelvételekor a koílcktivszerzó'désben biztosított jogaitól. A társulat tehát megspórolja a kedvezményt és az uj munkásoknak lényegesebben kevesebb bért fizet s igy kétszeresen hasznos részére az • elbocsátás. A szociáldemokrata vezetőség tehát arra hívta fel a munkásságot, hogy pontosan tartsa be a munkaidőt, nehogy a társulat okot találjon az elbocsátásra. A lupényi szakszervezet vezetőségének a megáll apitása az is, hogy a lupényi társulat S dr. Vlad Aurélnak tökéletesen igaza van. S ha ő tudja, hol kell a dolgot megfogná, akkor a kormány is tudja. A fenti visszaélések, illetve machinációk után azt hisszük, éppen ideje volna, ha a kormány mélyebben nézne ismét a Zsilvödgyébe, ahol a helyzet, sajnos, nem sokat változik. Azaz változik és mindig rosszabbra fordul. Előáll az a helyzet, hogy az ország többi vidékéről is odatele- pitik a munkásokat s egy napon azokat is az ntcára vetve, a Zsil- völgyét a proletariátus valóságos tenyész. telepéve teszik, alkalmassá minden felelőtlen megmozdulásra. Tüfkafasstréfa pusztította e! a biharmegyel Mlcske községet (Margittá, október 1.) A déli órákban telefonértesítés érkezett a főszolgabirósághoz a Nagyvárad—Margitta-i országút mellett, Mar- gittától 16 kilométerre fekvő Micske községből, hogy a faluban tűz ütött ki, amely veszedelmes gyorsasággal harapódzik el. A margittai tűzoltóságtól szintén segítséget kértek, de hiába volt minden jóakarat, mert kidéi- rült, hogy a tűzoltóság képtelen megközelíteni a nehéz fecskendőkkel a rossz ut miatt az égő falut és igy le kellett tenni, hogy segítségére siessenek. A délután folyamán már a fél falu lángokban állott. A tűz terjedését a magukra maradt lakósok, képtelenek voltak megakadályozni és utolsó jelentésünk szerint a katasztrófa tovább pusztított. A kár eddig is rendkívül nagy. Micske községnek az egész vármegyében hire van, hogy mennyire szerencsétlen. Egymást érik a katasztrófák. 1924-ben a falu egész termését a fagy pusztította el és emiatt a gazdák, hogy éhen ne haljanak, súlyos kölcsönöket vettek fel, amelyeket Későbben nem bírtak törleszteni s teljesen az anyagi tönk szélére jutottak. Az amúgy is eladósodott koldus népet, most a tűzvész tosztotta meg mindenétől. A község lakossal majdnem kivétel nélkül magyarok és Csikszenttamás után rövid időn belül a második magyar község, amely teljesen koldusbotra jutott. Zeppelin-típusa gyorsvasat A repülőgép és vasat összeépítése aj lehetőségeket teremt a közlekedésben (Zürich, Október 2.) Kurt Wicsinger, a zürichi műegyetem tanára igen érdekes újdonsággal lepte meg a szakköröket. Ugyanis a Zeppelin menetrendszerű pontossággal megtett tokiói útja után egy olyan találmánnyal lépett a nyilvánosság elé, melynek technikai kivitelezése a vasút és léghajó összeépítéséből áll s melynek megvalósulása esetén távolsági forgalomban való közlekedésünk gyökeresen megváltozna. Napjainkban vasutaink gyorsasági teljesítményét erősen befolyásolja az a tény, hogy úgy a mozdonyok, mint a személyszállító kocsik rendkívül sok holtterhet visznek magukkal. Amennyiben tehát a vasútépítő technikusok régi terve megvalósulhatna, azaz a jármüvek minden felesleges súlytól megszabadulva épülhetnének, — természetesen a legteljesebb üzembiztonság figyelembevételével — úgy a napjainkban szokásos sebességeket nagymértékben túlszárnyalnák. Kurt Wiesinger találmányának lényege abban áll, hogy egy repülőszerkezethez hasonló építményt, mely légcsavarral is bin, sínekre helyez és különleges kisiklást meggátoló berendezés közbeiktatásával a jármű könnyen és üzembiztosán teljesít óránként 250 kilométert. Maga a szerelvény szivaralaku, mint a Zeppelin, pontosan meghatározva a mozgó vízcsepp alakját utánozza, ugyanis ez a kivitelezési forma legalkalmasabb a levegőellenállás legyőzésére. Három kocsiból: a fej, mellék és zárókocsiból áll a szerelvény. A fejkocsi kezdőfelülete gömbalaku s kissé keskenyedve ez a forma a zárókocsinál hegyes végződésbe megy át s a légcsavar is ugyanitt van "elhelyezve. A kocsik a nagy sebesség miatt igen kiváló rugózással birnak s a vonat hosszúsága a mellékkocsik számától függ. Az alépítmény, illetve a sínszerkezet egészen különleges. Ugyanis a futókerekek nem párosak. hanem csak egysorosak, melyek a jár- 1 mü közepén hosszirányban foglalnak helyet. Két oldalt a jármű szélén kisméretű segédkere- kek vannak felszerelve, melyek a tökéletes egyensúlyi állapotot biztosítják. Ugyanitt foglal helyet a kisiklást megakadályozó berendezés is. Mindezekből következik, hogy a szóbanforgó gyorsvasuthoz oly alépítmény szükséges, melyen három sinszál van. Ugyanis a középen elhelyezett sínen a futókerék halad, mig a két oldalt levő, ferde síkban elhelyezett sínekhez a segédkerekek támaszkodnak. A hajtóerőt egy, a (kocsiba beépített 1000 lóerős nyersolajrrtotor szolgáltatja, melynek mozgása az indulási pillanatban magára a kerekekre hat s ennek megtörténte után a szerelvény végén elhelyezett légcsavart hozza működésbe, mely a vonat előrehaladását 250 km. sebességgel biztosítja óránként. A fejkocsinál a mozdonyokhoz hasonlóan két figyelőablak, két fényszóró van, — ez utóbbi a vonat utjának megvilágítására — s a forgalmi jelzések a vonatra fény utján vitetnek át. Ennekfolytán úgy a megállás, mint a lassítás automatikusan történik. Ugyanis a jelző- póznáról jövő fény a mozdonyon elhelyezett szeléncellára esik, mely egy áramkört kapcsol be, ez viszont a fékeket hozza megfelelően működésbe. Kürt Wiesinger találmányát a német birodalmi vasúttársaságnak ajánlotta fel, ahol egy pnóbakacsival már kísérleteznek is s ameny nyiben ez sikerrel jár, úgy tervbe van véve, hogy a legjelentősebb ipari és kereskedelmi forgalmat lebonyolító vonalakon, de legelsősorban Berlin és Hamburg között megvalósítják ezt a különleges gyorsvasutat. F. J. îîestilz 91. és Fiai Smtorárnhéz, Cluj, Str. Reg-ina Maria 30.
