Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-21 / 241. szám

m «TP. 241. SZÁM. A „KELETI UJSAG“ vasárnapi melléklete Tlíagyar kisiparosok A Keleti Újság a múltban is nagy fi­gyelmet és érdeklődést tanúsított a magyar kisiparos társadalom sorsa és minden más megmozdulása iránt s hasábjait mindenkor szívesen nyitotta meg, ha a magyar kisipar érdekeit kellett védelemben részesíteni. A jö­vőben ennek a magasztos feladatnak kettő­zött figyelemmel akar eleget tenni s azért minden héten egyszer, vasárnap „Magyar Kisipar“ cim alatt állandó rovatot nyit, amely kizárólag a magyar kisiparosság ügyes-bajos dolgaival, sérelmeivel és törek­véseivel fog foglalkozni. Közvetlen kapcso­latot akarunk teremteni az iparostársadalom és a lapunk között s az uj mellékletet olyan fórumnak szántuk, ahol az iparos társadalom minden aktuális kérdését megszólaltathat­juk és lapunk nagy publicitása révén meg­jelölheti azokat az irányelveket, amelyek a még ma is megszervezetlen, minden ál­lami és szociális támogatás nélkül magára hagyott iparosságnak a jövő boldogulását akarja elősegíteni. Iparos mellékletünk helyet ad minden pa­nasznak, a nagynyilvánosság itélőszéke elé tár minden sérelmet és kíméletlenül ostoroz minden hatósági visszaélést. Uj rovatunk láz- mérője akar lenni az iparostársadalom min- den betegségének, de egyben az orvoslás módját is megjelöli. Az uj melléklet megnyitásakor a Keleti Újság tudatában van annak, hogy a ma­gyar kisebbségnek milyen fontos alkotó ré­sze az iparosság• Tudatában vau, annak, hogy a magyar sqrs kialakulásában milyen fontos hivatás vár a magyar kisiparra A magyar iparostársadalom múltja, nemes tra­díciókban gazdag és különösen a kézműipara az egész világon különös figyelmet keltett és megbecsülést szerzett a magyarságunk.. Ma az iparostátrsadalom szétszórtan, szer­vezetlenül és kedveszegetten ét, illetve vem is él, csak vegetál és tétova szemmel, meg­tört retoévnkedéssel várja a segítő kezet, amely a ms» gazdasági és erkölcsi dermedt­ségből felrázza, öntudatra kelti és hitet ébreszt benne egy szebb jövő iránt. A múltban csak félreértést, elnyomatást és üldözést kapott minden vonalon. Maga az állam és hivatalos szervei sohasem törőd­tek vele s ha mégis az iparostársadalom meg­segítése néha előtérbe jutott, még akkor is a magyar iparos csak azt érezte, hogy meg­tűrt, másodrendű állampolgár, akit az ál­lamhatalom sohasem támogat, sőt kétszeres terheket ró a vállaira. A magyar kisiparos szociális támogatás, olcsó hitel, iparpártolás és iparvédelmi tör­vények helyett, csak állandó gyanúsítással találkozott és olyan kizsákmányoló adópoli­tikában volt része, amely a maga kímélet­lenségével az egész világon páratlan. A kisipar sohasem volt válságosabb hely­zetben, mint ma, tehát sohasem volt olyan nagy szüksége az útmutatásra, a segélynyúj­tásra és az egyesülésben rejlő erők összefo­gásáéra, mint épen ma, midőn a Keleti Új­ság állandó rovatot nyit és fórumot teremt a magyar társadalom egyik értékes osztá­lyának megmentése érdekében. Bizalmat és támogatást kérünk, hogy bizalmat és támogatást nyújthassunk. „Ma­gyar kisipar“ cimü vasárnapi mellékletünk éles reflektorral mutat rá minden sérelemre és bátor tollal fog sikraszállani minden ha­tósági visszaélés és elnyomó törekvés ellen. „Magyar kisipar" mellékletünk minden áldozatot meghoz, hogy az iparosság sanya­rú helyzetén javítson, de az eredményes munkához elsősorban az iparostársadalom egyetemességének a támogatására van szük­ségünk■ Ha ezt megkapjuk, akkor a magyar ipar ugarán olyan mély szántást végzünk, ami előbb-utóbb meghozza a maga termő kalászát. Orszíp iparos kongresszust tartanok Roiozsváron (Kolozsvár, október 20.) Ä romániai Iparosok Országos Szövetsége a közeljövő­ben országos kongresszust tart. Megkere­séssel fordult a kolozsvári ipartestület ve­zetőségéhez és annak az óhajának adott ki­fejezést, hogy a bukaresti szövetség Kolozs­váron szeretné megtartani ezévi országos kongresszusát. Az ipartestület a megkere­sésre azonnal válaszolt és a szövetség aján­latát elfogadta. Már megtették a szükséges lépéseket, hogy a vármegyei prefektus a I vármegyeháza dísztermét a kongresszus ré­szére átengedje. Popa Ádám prefektus örömmel adta át a dísztermet. Először úgy, volt, hogy a kongresszust még e hónapban megtartják, de később úgy döntöttek, hogy november hóra halasztják. Az országos kongresszus iránt máris óriási érdeklődés nyilvánul meg, mert a mostani gyűlés ha­talmas demonstrációnak Ígérkezik a min­denkori kormányok iparos érdekeket elha­nyagoló politikájával szemben. „Magyar Technikum“ felállítását határozták el a Magyar Párt közgazdasági ülésén Egy évem belül felállítják az Legutóbb Kolozsváron a Magyar Párt közgazdasági bizottsága közgyűlést tartott, amelyen számos iparos is részt vett. A bi­zottsági ülés eseménye volt Csiszár Lajos marosvásárhelyi építész nagyszabású aján­lata. Csiszár nem kevesebbet akar, -mint Magyar Technikum néven, egy magyar jel­legű ipari szakiskola felállítását. Nem kell e helyen külön kiemelnünk, hogy a Csiszár ajánlata mennyire talpraesett és milyen praktikus. Az intellektuális pályák tulzsu- , folva vannak és az uj intézmény alkalmas volna arra, hogy a jövőben műveltebb kö­zéposztályok gyermekei is ipari pályára menjenek. Csiszár Lajos ajánlata nagy helyeslés­sel találkozott s többek hozzászólása után Hegedűs Nándor mindjárt azt a praktikus ajánlatot tette, hogy a Magyar Technikum felállítását a magyar bankok önkéntes adomá­nyaiból foganatosítsák. uj magyar ipari szakiskolát Sulyok István azt javasolta ezzel kapcso­latosan, hogy már a középiskolákban is csi­náljanak a jövőben nagy ipari propagan­dát, sőt a középiskolák mellett műhelyeket állítsanak be. Gyárfás Elemér, a Bankszindikátus el­nöke hangsúlyozta, hogy valóban nagy szükség van a Magyar Technikumra és ez­zel kapcsolatosan egy olyan propaganda be­indítására, amely a magyar ifjúságot a jö­vőben az ipari és kereskedelmi pályákra serkenti. Romániában nemcsak a magyarok részére zárultak be az intellektuális pályák, hanem már a románság körében is olyan hatalmas arányú túltermelés van, ami ép­pen ezeknek a pályáknak a csődjéhez veze­tett s a jövőben még nagyobb csődöt fog előidézni. Beszéde végén hangsúlyozza, hogy a javaslatot elfogadja és valószínű­nek látja, hogy az intézményt egy éven be­lül meg lehet valósítani.. Több kíméletet a kézrniiiparosokkal szemben! Már többizben foglalkoztunk az­zal, hogy a kézmiiiparogság kimondhatat­lan nyomorral küzd. Túlsók az adó és ki- birhatatlanok az állami és városi terhek. Mindehhez hozzájárul az adóhivatalok szi­gora, amelyet különösen a kézmüiparosok- kal szemben alkalmaz. Talán az egyetlen társadalmi osztály, amely szervezetlenül, teljesen magára maradt és az adóbehajtó közegek kénye-kedvének teljesen ki van szolgáltatva. A legtöbb esetben nem is év­negyedenként követelik tőlük az adót, ha­nem mindjárt az év kezdetén az egész évi tartozásukat kíméletlen módon, egy összeg­ben akarják behajtani,. Ezúton felhívjuk a kereskedelmi és iparügyi minisztériumnak a figyelmét ezekre az anomáliákra és arra kérjük, hogy a múltban tanúsított könyör­telen adóbehajtási eljáráson változtatni kell. Ezért az iparügyi minisztérium inter­veniáljon a pénzügyminiszternél, hogy az adóbehajtásoknál a jövőben a kézmüiparo- sokkal szemben több kíméletet és megértést tanúsítsanak. A nagykárolyi kézmiiiparosok is pa­naszkodnak. Nagykárolyi tudósítónk jelen­ti: Itt is kíméletlen adókampány folyik a kézmiiiparossággal szemben. De nem, elég az, hogy hatalmas adókkal sújtják a kéz-, müiparosokat, legutóbb megtörténhetett* hogy két évre egyszerre vetették ki a for­galmi adót és kivetés után néhány hétre be is akarták azt hajtani. A nagykárolyi kéz- müiparosok természetesen panasszal éltek ! a kolozsvári iparkamarához, amely azonnal 1 interveniált a zilahi pénziigyigazgatóság­nál. Az intervencióra a zilahi pénziigyigaz- gatóság bevezette a vizsgálatot és megálla­pította, hogy a panaszok teljesen jogosul­tak, sőt a pénzügyigazgatóság azonnal in­tézkedett, hogy a nagykárolyi kézmüiparo- sokkal szemben az adóbehajtó közegek a jö­vőben több figyelmet s tapintatot tanúsít­sanak. Miért nem iratkoznak be az inasok a ta­nonciskolába? Most Irészült el a statisztika arról, hogy Kolozşvâron ez évben hány inas iratkozott be Kolozsváron a tanoncis­kolába. Ez a statisztika nagyon szomorú eredményt tüntet föl, mert abból kitűnik, hogy kétezer inasból mindössze kilencszáz iratkozott be a tanonciskolába, habár tör­vény, van arra; hogy azokat a mestereket megbüntetik, akik nem íratják be tanoa- eaikat iskolába. :-sH Szinebagţott bőrkabátokat,jüW színtartóén fast és tisztit Cluj

Next

/
Oldalképek
Tartalom