Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-18 / 238. szám

XII. EVF, 238. SZÁM. 3 9 HtelsMIezettk Síé. Ifését és az erdélyi Mapr Föiiiteüníézeí icplkMM tel­jes erejével támogatp a Magyar Párt A Magyar Párt intézőbizottsága cK el­nöki tanácsa már többizben foglalkozol, az­zal a kérdéssel, miként lehetne a magyar pro­duktiv társadalmat olcsóbb Dt-nzzel ellátni. A kérdés megoldására több terv merült fel, a székelyudvarhelyi közgyűlés egy altruista alapon működő központi magyar bank gon­dolatával foglalkozott. Más fórumok egyéb megoldást ajánlottak. Kétségtelen, hogy Romániában a legdrá­gább a tőke, ez a magas kamatláb az ország gazdasági fellendülésének egyik legnagyobb akadálya, de még ennél is nagyobb baj az, hogy az ország szegény és a termelés foly­tonosságához és fokozásához szükséges tőké­ket a magas kamatok dacára sem képes elő­teremteni. A külföldi töke pedig kerüli Ro­mániát, mert máshol kedvezőbb körülmények között és több biztonságot nyújtó feltételek­kel talál piacot. Az általános nehézségeken kiviil a magyar gazdasági életnek még spe­ciális akadályokkal is meg keli küzdenie. Ez­úttal nem akarunk maist említeni, csak az or­szág jegybankját,, a Banca Nationalát, amely természeténél fogva nem politizál, mert nem politizálhat, mégis az összes magyar jellegit bankoknak, amelyek 850 millió alaptőke mel­lett négy és félmiiiiárd betétet kezelnek, csak 150 milliónyi visszleszámitolást bocsát rendelkezésére. A Magyar Párt elnöki tanácsa az összes fennforgó körülmények alapos mérlegelésé­vel rámutatott arra, hogy csak saját erőnk­ben bizhatunk. A hitelszövetkezetek szövet­ségének támogatásával lehetővé kell ten­nünk, hogy ez az intézményünk egy hatal­mas altruista jellegű bankká nőhessen ki. A megalapítandó földhitelintézet a magyar me­zőgazdaság fellendülésének lehet egyik erős bázis i. Sajnálattal kell ugyan megállapíta­nunk. hogy az uj földhitelintézetnek a tör­vény rendelkezései értelmében csak a mező­gazdasági hiteligények kielégítésére kell szo­rítkoznia és igy a városi építkezésekhez szük­séges amortizációs kölcsönök nyújtását nem veheti programúi jóba, ennek a fontos kér­désnek a megoldása sorrendben tehát csak később következhetik. A magyar társadalom teendőit az elnöki tanács határozata ponto­san körülírja: támogatni és erősíteni kell a hi tel szövetkezetek szövetségét és meg kell alapitani a magyar mezőgazdasági földhitel­intézetet! Itt ismertetjük a Magyar Pártnak a nagyjelentőségű kérdésben preeizirozett ál­láspontját az alábbiakban: A legfőbb akadály: a tőkehiány Az Országos Magyar Párt elnöki tanácsa a bi- harmogyei, nagyváradi, kiskükültői stb. tagozatok átiratai alapján alapos megfontolás tárgyává tette az u. n. országos nagy magyar bank problémáját és figyelembe véve a Bankszindikátus 1929. október 6-iki közgyűlésén s a Párt Közgazdasági Szakosztá­lyának 1929. október 7-iki ülésén e tárgyban ho­zott határozatokat s megállapítva, hogy ezekre nézve az összes gazdasági és társadalmi osztályok jelenlevő reprezentánsai egyetértő álláspontra jutot­tak, a hozott határozatokat maga részéről is teljes mértékben elfogadta. Minthogy az elnöki tanács elsőrendű fontosságú­nak ítéli, hogy ez a probléma nyugvópontra jusson s a magyarság különböző társadalmi osztályainak és termelő rétegeinek harmóniáját többé meg ne zavarja s ezek között ellentétek szitására tovább felhasználható ne legyen, e kérdésben elfoglalt ál­láspontját a közvélemény tájékoztatása céljából az alábbiakban a nyilvánosság előtt is szükségesnek tartja leszögezni: 1. Az elnöki tanács elsősorban egyértelműen konstatálja, hogy a maga részéről sem a belföldön, sem a külföldön nem lát­ja sehol azokat a tőkeforrásokat, melyek­nek segítségével kereskedelmi alapon fel lehetne állitani úgynevezett országos nagy magyar bankot, mely ngy alaptőkéjénél, mint a rendelkezésére álló hiteleknél fogva felülszárnyalhatná csak a meglevő nagy intézeteket is és az erdélyi hiteléletben el tudná foglalni azt a domináló és irányitó pozíciót, melyet a terv felvetői ennek az intézetnek szántak. Annál kevésbbé volna képes a létesítendő uj inté­zet kielégíteni azokat a hiteligényeket, melyeket ma a Bankszindikátus tagintézetei 848 millió saját tő­kéjükkel, 4 milliárd 340 millió takarékbetétükkel és 5 milliárd 340 millió kihelyezésükkel sem tud­nak kielégíteni. Nagy mértékben hozzájárulna tehát a félreérté­sek tisztázásához, ha e terv felvetői és propagálói hozzávetőlegesen bár, megjelölnék azokat a forrásokat és anyagi eszközöket, melyeknek a segélyével e létesí­tendő nagy intézet alaptőkéjét összehozni és annak részére a szükséges hiteleket a metgkiváaitató mértékben megszerezni gon- dolják. Senki sem akarja elgáncsolni a tervet Az elnöki tanácsnak ez a felfogása azonban egyáltalában nem jelenti azt, hogy tagjai egyenként vagy összesen elgáncsolni óhajtanék e ter­vet, vagy megakadályozni törekednének annak megva­lósításában bárkit is, ki erre magát képesnek és hivatottnak érzi s a beindítandó akcióért a felelős­amennyiben komoly tényezők reális alapon. szándé­koznak ilyen vagy bárminő más pénzintézeti ala­pítást kezdeményezni a hozzánk lekileg közelálló társadalmi osztályok körében, az elnöki tanács min­dig' készségesen hajlandó e kezdeményezéseket er­kölcs, leg támogatni. A hitelszövetkezetek nagy szerepe 2. Az n. n. országos nagy magyar bank gon­dolatának felvetői erőteljesen hangoztatták azt. hogy a tervezett uj alakulásnak kifejezetten al­truista jellegeit kell adni s az a kereskedelmi célokra alakult többi bankok­tól teljesen eltérő struktúrájával és egész ország­részünket felölelő külön hálózattal kell ellátni. E gondolat kapcsán a Hitelszövetkezetek Országos Szövetségének folyó évi közgyűlésén hivatott szó­val mutattak rá e szövetség vezető emberei arra, hogy ilyen altruista céblól teljesen felesleges volna uj alakulásokat létesíteni, mert hiszen a célnak a legtökéletesebben megfelel a hitelszövetkezetek országos szövetsége, a kötelékébe tartozó kb. 400 községi hitelszövetke­zettel. Ezek csupán erőteljesebb anyagi alátámasz­tást várnak a nagyközönség részéről, hogy a sza­bályaikban lefektetett nemes célok szolgálatában az eddiginél eredményesebb munkásságot fejthes­senek ki s az altruista irányt éppen a legkisebb em­berek javára is megvalósítsák. Minthogy időközben az uj szövetkezeti tör­vény megalkotásával a törvényhozás úgy a hitel- szövetkezetek országos szövetsége, mint a köteléké­be tartozó szövetkezetek fennmaradására és továb­bi fejlődésére éppen pártunk képviselőinek közben­járása folytán megvetette a biztos jogi alapot, az elnöki tanács a maga részéről is teljes mértékben csatlakozik a szövetség vezetőségének e felfogásá- hoz s a hitelszövekezetek erőteljes erkölcsi és anya­gi támogatására hívja föl mindazokat a tényezőket, melyek a már jelzett altruista jellegű uj intézet lé­tesítését propagálják. Az elnöki tanács örvendetes tudomásul veszi a Bankszindikátus 1929. október 6-iki közgyűlésének azt a határozatát, mellyel a szindikátus felkérte tagintézeteit, hogy alaptőkéjük 1 százaléka erejéig alapítványi üzletrész jegyzésekkel támogassák a hitelszövetkezetek szövetségét s az egész erdélyi magyar iársadalmat, különösen a nagyobb birtoko­sokat és iparvállalatokat felhívja, hogy hasonló mó­don siessenek a Szövetség támogatására. A „Bankok Bankja“ 3. Az u. n. országos magyar bank problémája kapcsán felmerült egy olyan pénzintézeti központ létesítésének terve is, mely mint a ,,Bankok — Bankja“ működnék, a közvetlen összeköttetésekkel nem rendelkező kisebb intézeteket ellátná a szük­séges hitelekkel s a nagyobb intézeteknek segítsé­gére volna közvetlen külföldi összeköttetései kiépí­tésében és kiszélesítésében. További felvilágosító munka Az elnöki tanács sajnálattal veszi tudomásul, hogy az erdélyi magyar pénzintézetek- által tervbevett telne központi pénzintézet megalapítása egyelőre nem tűzhető napirendre azért, mert a beindított tá­jékozódó tárgyalások során még azt a negatív ered­ményt sem lehetett- elérni, hogy egy ilyen megalapí­tandó intézettel szemben ne támasztassák azonos jellegű tőkecsoportok részéről nem kívánatos kon­kurencia s ezért maga részéről fdvilágoteitó munkával igyekezni fog a szá- mitáebajövő tőkecsoportokat e tekintetben más elhatározásra bimi. Akció a zálog'levél-kibocsájtási jogiért 4. Az u. n. országos nagy magyar bank tervé; nek felvetői sürgető szóval követelték olyan tipusu olcnó törlesztésas kölcsönök bevezetését is, minő köb -önöket a háború előtt a Magyar Földhitelinté. set s a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, Erdélyben pedig a nagy szász intézetek folyósí­tottak. Azok, akik e követelést felállították, fi­gyelmen kívül hagyták azonban, hogy több évti­zedes annuitásokra felosztott törlesztései jelzálog­kölcsönöké: csakis sálogelvelek kibocsátása ellenében tudnak az intézetek folyósítani. Ilyen záloglevelek kibocsátása pedig Romániában mindezideig jogilag lehetetlen volt. miért, is a meglevő intézetek e köl- : :pn« bevezetésének még gondolatával sem fog­lalkozhattak, bármennyire tudatában voltak és át- érezték is ennek nagy szociális szükségességét. Az elnökség ezért e kérdésben azt a feladatot irta elő a parlamenti csoportnak, hogy a parlamentben él a kormányköröknél minden rendelkezésre álló eszközökkel szór- g almazz» a záloglevél-kibocsátási jog tör­vényhozási szabályozását. Ez a folyó év tavaszán közvetlenül küszöbön állónak látszott. Azonban a Creditul Agricol alapí­tásában résztvevő külföldi tőkecsoport befolyására a záloglevelek kibocsátásának jogát csak bizonyos uj tipusu és tisztán mezőgazdasági érdekeltségen alapuló intézeteknek tette lehetővé az uj törvény, melynek szentesített szövege a közelmutiban látott napvilágot a Monitorul Oficial 1929. augusztus 20-1 számában. Â Magryar Földhitelintézetért Minthogy úgy a Bankszindikátus, mint a Köz- gazdasági Szakosztály véleménye szerint a most ki­hirdetett uj törvény egy ilyen jclzáloghitelintézet alapítására megadja a jogi lehetőséget s minthogy egy ilyen intézet nagyfontosságu közgazdasági misz- sziót töltene be s annak prosperálására is biztosit- hatóknak látszanak a szükséges előfeltételek, az Országos Magyar Párt elnöki tanácsa — bár hi- ■ elintézetek alapítási nem Ítéli a Párt hatáskörébe tartozónak s ezek üzletviteléért sem vállalhat fele­lősséget — ezt a tervet a legmelegebben felkarolja abban a reményben, hogy az erdélyi magyar gazda- társadalom a jelzálog hitelintézet megteremtését megfelelő részvényjegyzésekkel lehetővé fogja ten­ni. mit megkönnyit az a körülmény is. hogy Miha- | lache földmivelésügyi miniszternek .1929. okt. 10-én j tett kijelentése szerint a jegyzések kisajátítási köt- vénvekben is eszközölhetők. ' / Előkészítő bizottság ! Az elnöki tanács ezé:“ örömmel és helyesléssel i zet technikai, pénzügyi és jogi előkészitésére Gyár­fás Elemér elnöklete alatt dr. Abrudbányai Ede, így. Béldi Kálmán, Borbély Kálmán, br. Jósika Já­nos, dr. Nagy Endre és dr. Szász Fereno szemé­lyében bizottság alakult s a törvényben előirt alap­iőkéhez. szükséges részvényjegyzések gyűjtésére vár-, megyénként felkérettek a következő urak: Ősik: Bartalis Ágoston. Gyergyó: Dr. Gaál Alajos. Ma- rostorda: Dr. György József. Koloas: Szent-Iványi József. Szolnokcloboka: Dr. Abrudbányai Ede. Szi­lágy: Dr. Gazda Endre ügyvéd és Kölcsey Fereno (Domahida). Szatmár: Schweitzer István. Bihar: Kotzó Jenő. Arad: Takáesv Miklós. Temesvár: Br. Ambrózy Andor. Hunyad: Cs. Lázár László. Alsó- fehér: Dr. Mülelr Zoltán. Kiskükiillő: Pekry Gé­za. Brassó: Dr. Debreczy Béla. Nagyküküllő: gr. Bethlen Bálint. Udvarhely: Sebesi János. Három­szék: Szentivánvi Gábor. Tordaaranyos: br. Jósika ■ (-fnTJor. Máramaros: Dr. Székely Ákos. Beszterce- Naszód: Dr. Benedek Aladár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom