Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-18 / 238. szám
XII. EVF, 238. SZÁM. 3 9 HtelsMIezettk Síé. Ifését és az erdélyi Mapr Föiiiteüníézeí icplkMM teljes erejével támogatp a Magyar Párt A Magyar Párt intézőbizottsága cK elnöki tanácsa már többizben foglalkozol, azzal a kérdéssel, miként lehetne a magyar produktiv társadalmat olcsóbb Dt-nzzel ellátni. A kérdés megoldására több terv merült fel, a székelyudvarhelyi közgyűlés egy altruista alapon működő központi magyar bank gondolatával foglalkozott. Más fórumok egyéb megoldást ajánlottak. Kétségtelen, hogy Romániában a legdrágább a tőke, ez a magas kamatláb az ország gazdasági fellendülésének egyik legnagyobb akadálya, de még ennél is nagyobb baj az, hogy az ország szegény és a termelés folytonosságához és fokozásához szükséges tőkéket a magas kamatok dacára sem képes előteremteni. A külföldi töke pedig kerüli Romániát, mert máshol kedvezőbb körülmények között és több biztonságot nyújtó feltételekkel talál piacot. Az általános nehézségeken kiviil a magyar gazdasági életnek még speciális akadályokkal is meg keli küzdenie. Ezúttal nem akarunk maist említeni, csak az ország jegybankját,, a Banca Nationalát, amely természeténél fogva nem politizál, mert nem politizálhat, mégis az összes magyar jellegit bankoknak, amelyek 850 millió alaptőke mellett négy és félmiiiiárd betétet kezelnek, csak 150 milliónyi visszleszámitolást bocsát rendelkezésére. A Magyar Párt elnöki tanácsa az összes fennforgó körülmények alapos mérlegelésével rámutatott arra, hogy csak saját erőnkben bizhatunk. A hitelszövetkezetek szövetségének támogatásával lehetővé kell tennünk, hogy ez az intézményünk egy hatalmas altruista jellegű bankká nőhessen ki. A megalapítandó földhitelintézet a magyar mezőgazdaság fellendülésének lehet egyik erős bázis i. Sajnálattal kell ugyan megállapítanunk. hogy az uj földhitelintézetnek a törvény rendelkezései értelmében csak a mezőgazdasági hiteligények kielégítésére kell szorítkoznia és igy a városi építkezésekhez szükséges amortizációs kölcsönök nyújtását nem veheti programúi jóba, ennek a fontos kérdésnek a megoldása sorrendben tehát csak később következhetik. A magyar társadalom teendőit az elnöki tanács határozata pontosan körülírja: támogatni és erősíteni kell a hi tel szövetkezetek szövetségét és meg kell alapitani a magyar mezőgazdasági földhitelintézetet! Itt ismertetjük a Magyar Pártnak a nagyjelentőségű kérdésben preeizirozett álláspontját az alábbiakban: A legfőbb akadály: a tőkehiány Az Országos Magyar Párt elnöki tanácsa a bi- harmogyei, nagyváradi, kiskükültői stb. tagozatok átiratai alapján alapos megfontolás tárgyává tette az u. n. országos nagy magyar bank problémáját és figyelembe véve a Bankszindikátus 1929. október 6-iki közgyűlésén s a Párt Közgazdasági Szakosztályának 1929. október 7-iki ülésén e tárgyban hozott határozatokat s megállapítva, hogy ezekre nézve az összes gazdasági és társadalmi osztályok jelenlevő reprezentánsai egyetértő álláspontra jutottak, a hozott határozatokat maga részéről is teljes mértékben elfogadta. Minthogy az elnöki tanács elsőrendű fontosságúnak ítéli, hogy ez a probléma nyugvópontra jusson s a magyarság különböző társadalmi osztályainak és termelő rétegeinek harmóniáját többé meg ne zavarja s ezek között ellentétek szitására tovább felhasználható ne legyen, e kérdésben elfoglalt álláspontját a közvélemény tájékoztatása céljából az alábbiakban a nyilvánosság előtt is szükségesnek tartja leszögezni: 1. Az elnöki tanács elsősorban egyértelműen konstatálja, hogy a maga részéről sem a belföldön, sem a külföldön nem látja sehol azokat a tőkeforrásokat, melyeknek segítségével kereskedelmi alapon fel lehetne állitani úgynevezett országos nagy magyar bankot, mely ngy alaptőkéjénél, mint a rendelkezésére álló hiteleknél fogva felülszárnyalhatná csak a meglevő nagy intézeteket is és az erdélyi hiteléletben el tudná foglalni azt a domináló és irányitó pozíciót, melyet a terv felvetői ennek az intézetnek szántak. Annál kevésbbé volna képes a létesítendő uj intézet kielégíteni azokat a hiteligényeket, melyeket ma a Bankszindikátus tagintézetei 848 millió saját tőkéjükkel, 4 milliárd 340 millió takarékbetétükkel és 5 milliárd 340 millió kihelyezésükkel sem tudnak kielégíteni. Nagy mértékben hozzájárulna tehát a félreértések tisztázásához, ha e terv felvetői és propagálói hozzávetőlegesen bár, megjelölnék azokat a forrásokat és anyagi eszközöket, melyeknek a segélyével e létesítendő nagy intézet alaptőkéjét összehozni és annak részére a szükséges hiteleket a metgkiváaitató mértékben megszerezni gon- dolják. Senki sem akarja elgáncsolni a tervet Az elnöki tanácsnak ez a felfogása azonban egyáltalában nem jelenti azt, hogy tagjai egyenként vagy összesen elgáncsolni óhajtanék e tervet, vagy megakadályozni törekednének annak megvalósításában bárkit is, ki erre magát képesnek és hivatottnak érzi s a beindítandó akcióért a felelősamennyiben komoly tényezők reális alapon. szándékoznak ilyen vagy bárminő más pénzintézeti alapítást kezdeményezni a hozzánk lekileg közelálló társadalmi osztályok körében, az elnöki tanács mindig' készségesen hajlandó e kezdeményezéseket erkölcs, leg támogatni. A hitelszövetkezetek nagy szerepe 2. Az n. n. országos nagy magyar bank gondolatának felvetői erőteljesen hangoztatták azt. hogy a tervezett uj alakulásnak kifejezetten altruista jellegeit kell adni s az a kereskedelmi célokra alakult többi bankoktól teljesen eltérő struktúrájával és egész országrészünket felölelő külön hálózattal kell ellátni. E gondolat kapcsán a Hitelszövetkezetek Országos Szövetségének folyó évi közgyűlésén hivatott szóval mutattak rá e szövetség vezető emberei arra, hogy ilyen altruista céblól teljesen felesleges volna uj alakulásokat létesíteni, mert hiszen a célnak a legtökéletesebben megfelel a hitelszövetkezetek országos szövetsége, a kötelékébe tartozó kb. 400 községi hitelszövetkezettel. Ezek csupán erőteljesebb anyagi alátámasztást várnak a nagyközönség részéről, hogy a szabályaikban lefektetett nemes célok szolgálatában az eddiginél eredményesebb munkásságot fejthessenek ki s az altruista irányt éppen a legkisebb emberek javára is megvalósítsák. Minthogy időközben az uj szövetkezeti törvény megalkotásával a törvényhozás úgy a hitel- szövetkezetek országos szövetsége, mint a kötelékébe tartozó szövetkezetek fennmaradására és további fejlődésére éppen pártunk képviselőinek közbenjárása folytán megvetette a biztos jogi alapot, az elnöki tanács a maga részéről is teljes mértékben csatlakozik a szövetség vezetőségének e felfogásá- hoz s a hitelszövekezetek erőteljes erkölcsi és anyagi támogatására hívja föl mindazokat a tényezőket, melyek a már jelzett altruista jellegű uj intézet létesítését propagálják. Az elnöki tanács örvendetes tudomásul veszi a Bankszindikátus 1929. október 6-iki közgyűlésének azt a határozatát, mellyel a szindikátus felkérte tagintézeteit, hogy alaptőkéjük 1 százaléka erejéig alapítványi üzletrész jegyzésekkel támogassák a hitelszövetkezetek szövetségét s az egész erdélyi magyar iársadalmat, különösen a nagyobb birtokosokat és iparvállalatokat felhívja, hogy hasonló módon siessenek a Szövetség támogatására. A „Bankok Bankja“ 3. Az u. n. országos magyar bank problémája kapcsán felmerült egy olyan pénzintézeti központ létesítésének terve is, mely mint a ,,Bankok — Bankja“ működnék, a közvetlen összeköttetésekkel nem rendelkező kisebb intézeteket ellátná a szükséges hitelekkel s a nagyobb intézeteknek segítségére volna közvetlen külföldi összeköttetései kiépítésében és kiszélesítésében. További felvilágosító munka Az elnöki tanács sajnálattal veszi tudomásul, hogy az erdélyi magyar pénzintézetek- által tervbevett telne központi pénzintézet megalapítása egyelőre nem tűzhető napirendre azért, mert a beindított tájékozódó tárgyalások során még azt a negatív eredményt sem lehetett- elérni, hogy egy ilyen megalapítandó intézettel szemben ne támasztassák azonos jellegű tőkecsoportok részéről nem kívánatos konkurencia s ezért maga részéről fdvilágoteitó munkával igyekezni fog a szá- mitáebajövő tőkecsoportokat e tekintetben más elhatározásra bimi. Akció a zálog'levél-kibocsájtási jogiért 4. Az u. n. országos nagy magyar bank tervé; nek felvetői sürgető szóval követelték olyan tipusu olcnó törlesztésas kölcsönök bevezetését is, minő köb -önöket a háború előtt a Magyar Földhitelinté. set s a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, Erdélyben pedig a nagy szász intézetek folyósítottak. Azok, akik e követelést felállították, figyelmen kívül hagyták azonban, hogy több évtizedes annuitásokra felosztott törlesztései jelzálogkölcsönöké: csakis sálogelvelek kibocsátása ellenében tudnak az intézetek folyósítani. Ilyen záloglevelek kibocsátása pedig Romániában mindezideig jogilag lehetetlen volt. miért, is a meglevő intézetek e köl- : :pn« bevezetésének még gondolatával sem foglalkozhattak, bármennyire tudatában voltak és át- érezték is ennek nagy szociális szükségességét. Az elnökség ezért e kérdésben azt a feladatot irta elő a parlamenti csoportnak, hogy a parlamentben él a kormányköröknél minden rendelkezésre álló eszközökkel szór- g almazz» a záloglevél-kibocsátási jog törvényhozási szabályozását. Ez a folyó év tavaszán közvetlenül küszöbön állónak látszott. Azonban a Creditul Agricol alapításában résztvevő külföldi tőkecsoport befolyására a záloglevelek kibocsátásának jogát csak bizonyos uj tipusu és tisztán mezőgazdasági érdekeltségen alapuló intézeteknek tette lehetővé az uj törvény, melynek szentesített szövege a közelmutiban látott napvilágot a Monitorul Oficial 1929. augusztus 20-1 számában. Â Magryar Földhitelintézetért Minthogy úgy a Bankszindikátus, mint a Köz- gazdasági Szakosztály véleménye szerint a most kihirdetett uj törvény egy ilyen jclzáloghitelintézet alapítására megadja a jogi lehetőséget s minthogy egy ilyen intézet nagyfontosságu közgazdasági misz- sziót töltene be s annak prosperálására is biztosit- hatóknak látszanak a szükséges előfeltételek, az Országos Magyar Párt elnöki tanácsa — bár hi- ■ elintézetek alapítási nem Ítéli a Párt hatáskörébe tartozónak s ezek üzletviteléért sem vállalhat felelősséget — ezt a tervet a legmelegebben felkarolja abban a reményben, hogy az erdélyi magyar gazda- társadalom a jelzálog hitelintézet megteremtését megfelelő részvényjegyzésekkel lehetővé fogja tenni. mit megkönnyit az a körülmény is. hogy Miha- | lache földmivelésügyi miniszternek .1929. okt. 10-én j tett kijelentése szerint a jegyzések kisajátítási köt- vénvekben is eszközölhetők. ' / Előkészítő bizottság ! Az elnöki tanács ezé:“ örömmel és helyesléssel i zet technikai, pénzügyi és jogi előkészitésére Gyárfás Elemér elnöklete alatt dr. Abrudbányai Ede, így. Béldi Kálmán, Borbély Kálmán, br. Jósika János, dr. Nagy Endre és dr. Szász Fereno személyében bizottság alakult s a törvényben előirt alapiőkéhez. szükséges részvényjegyzések gyűjtésére vár-, megyénként felkérettek a következő urak: Ősik: Bartalis Ágoston. Gyergyó: Dr. Gaál Alajos. Ma- rostorda: Dr. György József. Koloas: Szent-Iványi József. Szolnokcloboka: Dr. Abrudbányai Ede. Szilágy: Dr. Gazda Endre ügyvéd és Kölcsey Fereno (Domahida). Szatmár: Schweitzer István. Bihar: Kotzó Jenő. Arad: Takáesv Miklós. Temesvár: Br. Ambrózy Andor. Hunyad: Cs. Lázár László. Alsó- fehér: Dr. Mülelr Zoltán. Kiskükiillő: Pekry Géza. Brassó: Dr. Debreczy Béla. Nagyküküllő: gr. Bethlen Bálint. Udvarhely: Sebesi János. Háromszék: Szentivánvi Gábor. Tordaaranyos: br. Jósika ■ (-fnTJor. Máramaros: Dr. Székely Ákos. Beszterce- Naszód: Dr. Benedek Aladár.
