Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-18 / 238. szám

ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 Idj, negyed £n« S00 lej, egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP e—.Woxtőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 és 3-04. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON* 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. 12 oldalas szám ára 5 lej. XII. évíolyam 238-ik szám Egyes szám ára 20 fillér Kormányválság ? A kormány nem polemizál és 4 nap előtti formális lemondásá­val lezártnak tekinti a régens­kérdés körüli bonyodalmakat 0@?@rcu expozéfa a külügyi sajtóteán — Holnapra várják, hogy Mária királyné dezavuálja az Universul! Hiába jelennek meg cáfolatok cáfola­tokra, hiába jelentik ki a hivatalos kormány- kommünikék, hogy a kormánypárt berkei­ben teljes az összhang, még a felületes és laikus szemlélődő is megállapíthatja, hogy a kormány kritikus helyzetben van. Ha rész létezzük a válság okait, nagyon, sokféle cs nagyon tanulságos dolgokat észlelhetünk. Ezeknek a részletokoknak összefüggését le­hetetlen meg nem látni és könnyen konsta­tálni lehet azt, hogy a krízis nem véletlenül pattant ki és eredője nemcsak a kormány ta­pasztalatlanságában keresendő, hanem első­sorban abban, hogy a kiábrándulás egy esz­tendeje után korántsem támaszkodhatik már a magát népkormánynak nevező Maniu-re- zsim a nép osztatlan bizalmára. A legna­gyobb baj, véleményünk szerint, itt van. Ha a kormány önérzetesen vallott programmjá- nak csak egy bizonyos részét váltotta volna be, ha a gazdasági nyomorúság csak vala­mennyire is enyhült volna, ha Mamiuék de­mokratikus velleitásai nem a lupényi vérfür­dőben, hanem szociális irányú törvényalko­tásokban nyilvánultak volna meg, ha a gyula­fehérvári programmot legalább megkísé­relte volna realizálni a kormány, akkpr ma senki sem beszélne kormányválságról. Ak­kor a Maniu-kormány sokszorosan megerő­södve, könnyű kézzel úszta volna meg a ré- gensválasztás Scilláit és Charabdiseit, nem beszélhetnének pártválságról és bizonyára nem röppent volna világgá az Universulban az a nevezetes nyilatkozat, amelynek a kor­mány sajtója olyan nagy buzgalommal igyekszik kimutatni apokrif voltát. Nem állitjuk azt, hogy a sürü egymás­utánban jelentkező attakok most már kor­mánybukást idéznek elő. Hiszen a belpoliti­kai helyzet káoszában a Matniu-uormány gyors távozása nem hogy nyugvópontot nem jelentene, hanem súlyos következményei két­ségtelennek látszanak. Eunok a ténynek fel­ismerését bizonyítja a kormánypárt* regáti és erdélyi frakciójának közeledése egymás­hoz és az a kétségbeesett igyekezet, amely az ellentéteket, elsimítani akaró kísérletekben látszik. Igaz, hogy ez a kormánypárt részé­ről önvédelmi harc is egyúttal, mert Maniu is, Mihalache is jól tudják, hogy ha a saját maguk ásta sírba zuhan a kormány s -koré, nagyon hosszú ideig nein tudják onnan ki­emelni. De a józanság és érthető pártönzés felülkerekedése mellett nem tagadhatjuk meg a kormánypárt vezéreitől azt a jóhisze­műséget sem, hogy nemcsak a kormány es a nagy nehezen hatalomra jutott nemzeti pa- rasztpáit bukásától tartanak, hanem az or­szág helyzetének még súlyosabbá fordulásá­tól is. Mindenesetre erősen az ominózus jn- texvju hitelessége mellett szól az a körül­mény, hogy a pártbéke két nappal ezelőtt alig látszott megóvhatónak és alig jelent meg Mária királyné állítólagosnak deklarált nyi­latkozata az Universulban, egyszerre elve­szítette élét a Popovici-affér, az nj régens személye körüli torzsalkodások eliminálód­tak és hirtelen beütött a Treuga dei. A kormányválság forrong és e pillanat­ban nem tudjuk még, milyen változatokat és szenzációkat hordoz mellében. Hideg szemmel annyit konstatálhatunk, hogy a so káig lappangó belső tűz lokalizálására ko­moly intézkedések történtek és alig kétséges előttünk, hogy ezek sikerre is vezetnek. Saj­nos a. válság pillanatnyi eltolása uem irtja ki a bajok gyökéréi, az ország siralmas hely­(Bukarest, október 36.) A Mária királyné ál­lítólagos intervjuja körül keletkezett politikai ka­varodás még mindig nem ült el. A kormányhoz kö­zelálló lapok apokrifnak jelentik ki a nyilatkozatot, legalább is nem tartják valószínűnek, hogy az Uni­versul pontosan közölte volna a királyné esetleges nyilatkozatát. A kormány megbízásából Hiotu udvari minisz­ter azonnal Balcieba utazott, ahol jelenleg Mária királyné tartózkodik. Utazásának célja az, hogy a királynét informálja a politikai helyzetről és egy­ben információkat kérjen az intcrvjuról. Értesülé­sünk szerint Hiotu szerda délután telefonon érte­sítette a kormányt a Mária királynénál lefolyt au­dienciája eredményéről. Érről a telefonértesítésről a jelen pillanatig még semmi sem szivárgott ki. A kormány tagjai'á késő délutáni órákban miniszterta­nácsra ültek össze, amely jelenleg is tart, s amely­ről előreláthatólag kommünikét adnak ki. A kom­münikében a kormány le fogja szögezni az üggyel szemben elfoglalt, álláspontját. Hivatalos köröknek az a benyomásuk, hogy il­letékes körök az Universulban megjelent nyilatko­zatot netm fogják autentikusnak elismerni, hiszen egy ilyen elismerés lehetetlenné tenné az együttműködést a miniszterelnök és a ré­gen she re eg között. Vaida cs Maniu különben szerda délben 12 órakor kihallgatáson -jelentek meg a régenstanács előtt és több, nagyon fontos királyi dekrétumot írattak alá. A kormánypárt hűségnyilatkozata Szerda délelőtt' a többségi képviselők égy kül­döttsége kereste fel Maniu miniszterelnököt, és. Mihalache földmivelésüg-yi minisztert a miniszterel­nökségen. A delegációt P. Joanitescu kamarai cl-, nők és Gheorghian szenátor vezették- A többségi képviselők biztosították a miniszterenlököt és Mi-. halachet a többség rendületlen bizalmáról. Maniu miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy na­gyon meghatja a többség szeretetének és hűségének megnyilvánulása és biztosította a küldöttséget ar­ról, hogy a kormány élvezi a régenstanács bizalmát és programútját meg fogja valósítani. Mihalache szintén rövid beszédet mondott. Kijelentette, hogy azok a nézeteltérések, amelyek a kormány kebelé­ben dúltak volna, a parasztpárti és nemzetipártiak között csak kitalálások, amelyet csak a kormány el­lenfelei kolportáltak a kormány gyöngitésére. Averescuék is megszólalnak A bukaresti sajtó élénken kommentálja a poli­tikai helyzetet. Az Indreptareaban az Averescu- párt hivatalos lapjának keddi számában Averescu a szerdai számban Goga intéz heves tamadast a kormány ellen. Felszólítja a kormányt, hogy mond­jon le, mivel a történtek után nincs jogosultsága ar­ra, hogy tovább vezesse az országot. Nagyon éleshangu a Viitorul cikke is, amely többek között a következőket mondja: ■— A nemzeti parasztpárti kormány működését nagyon' drágán fizeti meg az ország. Bárki is jöj­jön e kormány után, kötelessége felelősségre vonnia ezt a rezsimet, amely a legteljesebb mértékben kom­promittálta az -állam tekintélyét és tönkretette egy nemzet fejlődésének normális alapjait Stelian Popescu cikke Az Universulban ugyanazon a helyen, ahol a tegnapi számban a királyné állítólagos intervjuja megjelent, Stelian Popescu, a lap igazgatója kö­zöl nagy cikket, amelyben arra kéri Mária király­nét, hogy öntse ki szivét az ország népe előtt, amely meg fogja érteni fájdalmát. A nép követni fogja a királynét 'és: azt fogja kiáltani a‘hatalom neofitái felé, hogy tcljesiteni fogja a kötelességét. A cikk. ezzel a felkiáltással végződik: — Morüamur pro Maria Regina nostra. „Az egész bonyodalomnak Stere a spirltns rectora“ A Curentul a politikai helyzettel foglalkozva azt írja, hogy az .egész bonyodalomnak Stere voit a spirtius rectora és hogy Stere mindent azért tett, nehogy Presau tábornok kerüljön be a régenstanács­ba. A ,.lap szerint a kormány le is .fogja. vonni a helyzet következményeit és Steret el fogja távoli-, tani a párt • vezetőségéből, tekintet nélkül arra, hogy a besszarábiai képviselők, körülbelül harmin­cán követni fogják-e Steret, vagy sem. A Lupta egy volt liberális miniszterrel folyta­tott beszélgetést közöl; A volt miniszter arra a kérdésre, hogy a liberálisok alatt jelentett vol- n,a-e, meg hasonló nyilatkozat, kijelentette, bogy a liberálisok alatt cenzúra volt, amely ellenőrizte, hogy mi' jelenik meg a lapokban. Mária királyné nak a régehstanácsba való belépésére vonatkozólag hangoztatta, hogy annakidején nem a liberálisok ál­lították össze a régenstanácsot, hanem maga az elhunyt Ferdinand király. (Folytatása a második oldalon.) zete nein fog enyhülni, a kamatuzsora to­vább fog grasszálni, a 'demokrácia, délibáb­jából nem lesz élő valóság. Még sem mulhatik el a fejünk felett értékes tanulság nélkül ez az egész, kavarodás.: Újra: bizonyítékot kap­tunk arra nézve.'hogy nálunk a kormányok : sorsát nem elvi. hanem- kizárólag személyi kérdések döntik el. iV Maniú-kprraány. rövid egyéves kormányzása alatt ugyanazt , a. sze-. mélyi kultuszt űzte, mint dicstélén rnuStu' elődje, a liberális kormány. Abba a teres il­lúzióba ringatta ő is bele magát, hogy kor­mányzásának alappillérei a pártexponensek és nem pártokon íelülálló puritán és komoly 1 szakemberek. Ez a mentalitás idézte fel a ré- genskérdés körüli politikai harcokat is, hi­szen Manóiéit olyan nagy súlyt helyeztek az uj régen« személyének pártpolitikai szem­pontból „rríégbizhat’ó“ voltára, hogy még szö- vétsé/pseikfet;- a paraSztpártiákat is elfelej­tették •beleavatni terveikbe. így robbant ki aztán a párt válság és így követte ezt a kor­mányválság. . Mindez, ideiglenesen, különböző koncessziókkal áthidalható, de hol vagyunk attól, amire pedig elsősorban van szüksége az országnak, áz olyan gőgösen bejelentett es egv jottányival sem megközelített — kon­szolidációtól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom