Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-03 / 225. szám

a

XII. eVF. 225. SZÁM.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET

Ä „Berlini kalmár

Piscaíor színháza megindult — Tops, fütty es tüntetés nélkül nincs Piscaior- siker — E pur si mouve! — A moiorf bemutatják a kol éyaknak

(Berlin, szeptember végén.) A Theater am Noi- j lendorf-platz homlokzatán tömör egyszerűséggel, de annál vakítóbban ragyog a fényreklám: „Piscator- szinpad.“ A uézőtér piros bársony, intim és előkelő, a közönség egyrészt előkelő, másrészt fütyül az előkelőségre, de mind együttesen és összevéve tapsol, fütyül, pisszeg, ordit a darab folyamán. A színpad pedig — hát erről még lehet beszélni.

Ha ez at jövő színpada,, akkor egy tulajdonságát már jőelőrc megmondhatom: untatni nem fog senkit. Amit a Piseator idegekre menő ötlotessége az emberekből, a gépekből, a díszletekből, a fényhatásokból, a zenéből ki tud hozni, az az első pillanattól az utolsóig minden érzékünket, lefoglalja.,.teljesen igénybe vesz, az idegeinken keresztül belénkgyorarozza a maga mondanivalóit, úgy hogy minden oldalról meglepve,, ostromolva, kikészítve az állásfoglalásunk mindennel szemben egy egyszerű igenre vagy egy egyszerű nemre szoritkozbatik csupán. De ezt a<z igent vagy nemet harsány határozottsággal kényszeríti ki belőlünk. Ezért van fütty és ordítás és tüntetés a Piscatorbühne előadásain és ezért nem siker a siker,, lin nincs zajjal és botránnyol fűszerezve. Piseator voítakép szélsőséges baloldali és a színpada bevallottan agitációs színpad, voltaképen csak proletároknak való, — de azt amit ad, annyira- merész, ragyogó, bizarr, szédítő feltálalásban adja, bogy a nézőtérről kiszórni a munkás a polgári, sőt legfelső rétegekből származó látogatók miatt. S amellett meg kell gondolni, hogy nyolc márkát senki munkás nem adhat egy földszinti közepes jegyért,

... mpg legvégül azt, hogy egy romániai szélsőségeién progresszivnek kimondott polgár, elmaradt muosai-számba jöhet egy Berliner Tageblattot olvasó, sörtivó német polgári demokrata- mellett, aki bizony megnézi az orosz forradalmi filmet és elmegy Piscatorhoz is — megbotránkozni.

Három hete adják a Berlini kalmárt, Mehring nevű osztrák szerző darabját, telt házak előtt. A Piseator-szinpad újból felvirágzik. De ne kivánja tőlem senki, hogy tartalmi kivonatot adjak. Három órán át mozog előttem a legszínesebb kaleidoszkóp, amelyet egy bomlottszinü képzelet csak ki tudott gondolni és Moholy-Nagy díszletbe tudott rögzíteni. A jelenetek az égből ereszkednek alá vagy a sülyesz- tőkből bukkannak fel egymásután; a színpadon, vonuló mozgójárdákon csapátok vonulnak és egyhelyben maradnak, ha csak nem fordulnak oldalról szembe, mert az egész szinpad is forog; fényes és átlátszó függönyök gördülnek le, filmben vetítik rájuk a többi történést, a háttéri aláfestést a meséhez, mialatt lázasan dolgoznak mögöttük a diszletezők a következő jelenetre s csak amikor ismét felhúzzák őket, akkor derül ki, hogy nem is voltak átlátszók. Fénycsóvák, sötét foltok, mozgás, zenei aláfestés, díszletek, lebegő vashidak, film, emberek, gépek — minden és mindenki állandó mozgásban, átmenetben, eggyélevésben egy belső feszültség izzó parancsa szerint: ez a daiab, ez a- tartalom, többről nem tudok.

Persze: van a Berlini kalmárnak meséje is: egy vörösszaká c zsidó kereskedő története, aki a német infláció alatt száz dollárral Berlinbe jöu, itt nagy kariért csinál, nagy bankár lesz és a stabilizáció pillanatában megbukik és elpusztul. Ha nagyon akarom, ez a darab történése, de inkább mondhatnám, hogy ennél is kevesebb. És megkapom, a szájamba- rágva, kikerülhetetlen és riasztó igaz adatokkal megspékelve az inflációs Berlin láztól szaggatott kínlódó lelkét, megkapom egy korszak igaz keresztmetszetét a gyilkos' bírálat veséig menő, de könnyen ellenőrizhető szempontjai szerint, kapok bárom órai felkorbácsoló élményt és egy eddig ismeretlen fény sugárzását érzem:

— mert mellettem, előttem és körülöttem tüzi- játékos szinpad és forrongó közönség egységes képpé olvad: ez Németország 1929-ben, a technikája, a- szétszaggatottsága, az izgalma, a gyűlöletté fojtott tettvágya, a torz és kinos álmai; ez az az ország, ahol a haladás és a formába merevülés legizgalmasabb színpada van ma- az egész világon. Ha mindenki csak ennyit tanult Piseatortól, akkor is eleget tanult.

És én nem hiszem —* színpadról lévén szó — hogy nagyon sokkal többet hozott volna ez a rendező a szinházna-k. Hiszem, hogy nincs ma már darab erős technika nélkül és nem hiszem, amit Pisca- tor mond, hogy a gépet, a színpadi géept, egyenrangúvá lehet vagy szükséges tenni az emberrel. Hiszem, hol meg kell mozgatnti, föl kell rázni az embereket a mozgó, a forgó, a libegő, a sülyesztett színpaddal, zenei aláfestéssel, rikoltó díszletekkel, filmmel fénycsóvával, fúzióitokkal — és nem hiszem, hogy csak ezzel lehet, nem hiszem, hogy ebbe

Két uj film bemutatója

Megírtuk már, hogy a Seléct-mozgó Marokkói asszonyrabló Cimen rövidesen egy újabb nagy Wla- l dimir Gaidaröw-filmét fog -bemutatni. Alkalmunk volt jelen lenni e film berlini premier bemutatóján, nmelyen Wladimir Gaidarownak sokkal emlékezetesebb sikere volt mint a Fehér rabszolganő-vei is.

Á filmet nagyszerű rendezés és gyönyörű kiállítás jellemzik. Az a miliő, amelyben a darab lejátszódik felejthetetlen élményeket nyújt a nézőnek. Érdekes, mozgalmas és meglepő fordulatokkal teli az egész darab, úgy, hogy az első pillanattól kezdve annyira leköti a figyelmet, hogy az ember szinte együtt él és küzd a szereplőkkel. A film premierje okt. 4-ikén lesz a Select-mozgóban. Meg vagyunk róla győződve, hogy a bemutató előzetes ismertetésünk dacára is felül fogja múlni a néző minden várakozását.

A filmtechnika valóságos csodája az Uránia- mozgó legújabb filmje, melyet Háromezer méter a föld felett címen készül bemutatni. Rendkívül izgalmas tárgyú kalandorfilm ez, mely egy a levegőbe felszálló bandita élményeit mutatja be. Gyönyörű repülő felvételek váltják egymást. A főszereplő Al. Wilson, az amerikai „Air Police“ világhírű pilótája, aki e darab próbája közben csaknem életét vesztette. A film csupán két napig fut. Aki tehát az ilyen aero-filmek iránt érdeklődik, igyekezzen ezt mielőbb megnézni.

(*) A Korunk októberi száma. A Dienes László és G-aál Gábor szerkesztésében megjelenő Korunk októberi számának negyven különböző tanulmányából, cikkéből és szépirodalmi tártaimból a következőket emeljük ki: Méray Pál: Young-tervezet és a készülő uj világháború. Frigyes Sándor: Psziho- technika és racionalizálás. Má-ndy Teréz: Embergazdaság és embervédélem. Komlós Aladár: Még egyszer az Ady revízió. Dienes László: A politikai színház. Fábry..Zoltán: Kálvinista anachronizmus. Gró Lajos: Wallace az. író nagyiparos. Háy Gyula: Izmusok hullása. Mária Béla: Az olasz paradicsom. Stb. stb. Szépirodalmi részében Nikolaj Og- nyev regénye, Balázs Béla novellája s egy magyar nyelven idáig még meg nem szólalt flamand iró, Stijn Streuvels háborús irása foglalnak helyet. A gazdag Knlturkrónika, Szemle, Disputa és Folyóiratszemle számos cikkben szól hozzá napjaink magyar és európai szellemi eseményeihez. A Korunk előfizetési ára egész évre 860, félévre 460, negyedévre 250 lej. Mutatványszámot ingyen küld a Korunk kiadóhivatala, Oluj, Str. Regala 16.

X MAGYAR SZÍNHÁZ IRODÁJÁNAK HÍREI

Minden este Szökik az asszony! Minden elképzelhető sikert felülmúlt, a legvérmesebb reményeket is túlszárnyalta a Szökik az asszony sikere. A

Tiszta vajból készült vegetáriánus ebéd és vacsora

Tejtermékek

„MODERN“reggeli, habos kávé, vaj, jam, vagy méz, íojás, sütemény Lej 25 A. Modsíll Tejcsarnokban str- Bariţin (v. Malom u.) 16.

nem lehet belefáradni és hogy ez nem merül ki, abban a pillanatban, amikor Piseator I. helyett Második Piseator lép a rendezői emelvényre. Hiszem, hogy ez ma a mai Németország és épen ezért nem hiszem, hogy ez & jövő színpada, mert másnak képzelem a jövőt.

De addig — neki van igaza. E pur si muove!

és mégis mozog a Piseator-szinpad minden porciká- ja, gurul a pénz, a kapitalista Klopfer, a nagy rendező finanszírozójának a pénze. (Állítólag ez az egy darab háromszáznyolcezer márkába került, — persze a lebegő vaskonstrukciók és a gépek a leltárban maradnak.) A közönség pedig kiadja magából azt, amit a szinpad kikényszerít belőle és a végén nincs semmi baj, — Berlin oly nagy! és pár kilométerrel odébb a jobboldali színpadon a baloldalt figurázzák ki... Ez: 1929, Németország.

Erős fej kell hozzá és idegek, hogy az ember tájékozódni tudjon ... Az első előadást megelőzően, amikor már mindent „stimmelt“ és „klappolt“, megkérdezte Piseator a szereplőket, hogy a motorokat látták-e? s mert nem látták, leszereltette, odahozatta őket: a szereplőtársaknak ismerniük kell egymást, mondotta; a motor épen úgy játszik, tessék odaállni melléje és elfogadni munkatársnak...

Hogy a motorok mit gondoltak, nem tudom. De nem volt velük baj. Azt hiszem, megértették a rendezőt. A helyükön voltak és teljesítették a kötelességüket. Pap József.

tapsoknak, újrázásnak vége hossza nem volt. A

legvénebb színházi rókák sem emlékeznek olyan extázisra, a minő tegnap a közönségen úrrá lett. Évtizedek óta nem volt Kolozsvárott uj operettének olyan sikere, a minőt tegnap este a Szökik az asz- szony aratott. A Szökik az asszony ennek a hétnek minden estéjén és a jövő hét első felében is minden este szinrekerül a premiere diadalmas szerep- osztásában. A nagy érdeklődésre való tekintettel jegyekről tanácsos jó előre gondoskodni.

Ma még Pola Negri, Beregi Oszkár, Clara Bow, holnaptól kezdve pedig: Az őserdő leánya és Stam. buli tolvaj a Magyar Szinház-moziban. Ma utoljára látható a Magyar Színházban a Szeplőtlen asz- szony Pola Negrivel, Beregi Oszkárral és a Veres- hajú Clara Bow brilliáns alakításával. Holnaptól kezdve uj ragyogó kettős műsora lesz a Magyar Színház-mozinak. Az őserdő leánya. 8 felvonásos színmű. Clara Bow és Clive Brokkal és a Sztambuli tolvaj cimü 8 felvonásos vígjáték. Előadások mindennap 3 és fél hat órakor. Helyárak: 30, 20 és 10 lej.

A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA

Szerda esté félkilenckor: Szökik az asszony! (Operette újdonság, 2-odszor. Napibérlet 8 szám A. Sorozatszám: 43.) ■

Csütörtök este fél kilenckor: Szökik az asszony! (3-adszor. Napi bérlet 8 szám. B. Sorozatszám: 44.)

Péntek este fél 9 órakor: Szökik az asszony! (4-ed- szer. Napi bérlet 8. szám C. Sorozatszám: 45.) Szombat este fél 9 órakor: Szökik az asszony! (Bér- letsziinet. Sorozatszám 46.)

Vasárnap délelőtt 11 órakor: Nemzetközi box-mér- közés Budapest—Cluj. .

Vasárnap délután fél 3 órakor: Csókos asszony! (Orerette előadás, mozihelyárakkal. Jegyek ára: 50, 40, 30, 20 és 10 lej. Sorozatszám: 47.) Vasárnap délután fél 6 órakor: Miss Amerika. (Operette revü 14 képben. Sorozatszám: 48.) Vasárnap este 9 órakor: Szökik az asszony! (6-od- szor. Bérletszünet. Sorozatszám: 49.)

A MAGYAR SZÍNHÁZ MOZI MŰSORA:

j Szerdán délután 3 és fél 6 órakor: I. Szeplőtlen asszony. (Pola Negri.) II. Vereshaju. (Clara Bow.) III. Pótképek. (Kettős műsor. Helyárak: \ 30, 20 és 10 lej.)

1 Csütörtökön délután 3 és fél 6 órakor: I. Az őserdő lánya. (8 felvonásos szinmü. Főszereplők : Clara 3#w és Clive Brook.) II. A sztambuli tolvaj. (Amerikai vígjáték 8 felvonásban.) III. Pótképek. (Kettős műsor. Kezdete 3 és fél 6 órakor. Helyárak: 30, 20 és 10 lej.)

Penteken délután 3 és fél 6 órakor: I. Az őserdő lánya. (8 felvonásos szinmü. Főszereplők: Clara Bow és Clive Brook.) II. A sztambuli tolvaj. (Amerikai vígjáték 8 felvonásban.) III. Pótképek. (Kettős műsor. Kezdete 3 és fél 6 órakor. Helyárak: 30, 20 és 10 lej.)

Szombaton délután 3 és fél 6 órakor: I. Az őserdő lánya. (8 felvonásos szinmü. Főszereplők: Clara Bow és Clive Brook.) II. A sztambuli tolvaj (Amerikai vígjáték 8 felvonásban.) III. Pótké- pek. (Kettős műsor. Kezdete 3 és fél 6 órakor. Helyárak: 30, 20 és 10 lej.)