Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-03 / 225. szám
4 KSWfífflr&jfá XII. ÉVF. 225. SZÁM. I—rfiiwiiiii i iiiitiyiiim i mii .m n iiiW. i mi 11111 Tjollymoob lünbök/ése és nyomora Czer öofíáros napi bijak, CQaplin tizenfjatmiffió boífáros vagyona, versaiffesi parkok a 12eoerfy~f}i(fen — 'Boszámofó azokróf, akik a fifmtársabafomöan íegfefíií áífanak. Egyedül jogosított magyar kiadás. E. Du Bois cilckso rozatdnak második közleménye. Akik a kwisiort szállítják Hollywood külön világ, külön törvény» szerűségekkel. Filmmetropolis, amelyben mindenki filmből él — legalább is filmből szeretne megélni. Ami a Ruhr=vidéken a szén, az itt az emberi test. Milliók fordul» tak már meg a fantasztikus városban, anél= kül, bogy még csak alkalmuk is nyilt volna egyetlen egyszer is a névtelen tömegjelene» tekben statisztálni. Átlag százezer jelentkezőből kilencven» batezzet azonnal visszautasítanak, mert nem jó az arcuk a filmre — nem lehet fotogra- falni. Az a párezer ember, úgy ahogy, elten» gődik valahogy. Ok az úgynevezett „extrák", amely ebben a kasztokra tagozódó társada» lomban a páriák színvonalának felel meg. Legfelül vannak a„fílmkonzernek vállal» kozói, elnökigazgatói. Ok intézik műkincsek» kel megrakott fejedelmi lakosztályaikból a világ filmtermelését. Amerikában egyedül tizenhatezer filmszínház van, átlag kilenc millió ember fordul meg naponta a mozik* ban. Minő óriási termelési lehetőség, minő minden arányon felülálló Absatzgebiet! Az amerikai filmipar évi bevétele csak Ameri» kában közel négy milliárd. Tessék most el* képzelni, hogy milyen óriási számra növek» szik ez az összeg, ha az amerikai filmeknek az egész világon való elterjedését kisérjük figyelemmel. A stúdiók Hollywood különböző vidékein harminc* negyvenre tehetők a stúdiók száma. Holly* wood magában hat-nyolc gigászi méretű stúdió van. Hollywoodtól északra a világ egyik legszebb helyén — amelyet, alig van ember, aki ne ismerne a vászonról — épül fel külön kis tartomány, az Universal City, ahol minden kéznél van, ami csak egy újvilág megteremtéséhez szükséges. A tőkét nyújtó film vállalkozás után jönnek tangban a starok, kimagasló filmrendezők. Hogy milyen vagyonnal rendelkeznek, egyenesen tüneményes. Amikor Chap» linnak ismert válópere foglalkoztatta a világot, a bíróság vagyonát tizenhatmillió dollárrá értékelte fel. így van ez a többi »vedette“»éknél is. Nem egyszer ezekkel egy rangsorba kerülnek a körülrajongott film* Írók is, akik igy együtt a filmtársadalom papi, arisztokrata, lovagi osztályát, a nobi- lieket reprezentálják. Néha belépnek ebbe a kategóriába, legtöbbször azonban e kategórián innen maradnak, az állandó közép» és epizódszereplők, a gyengébb szcenárium=irók, a titkárok és mindazok, akik megtanulják a módját, hogy esetleg ötletes outsiderként gazdagodni tudjanak a filmből. Az ötlet, a találékonyság mindenre rá* viszi az embert. Itt van például Richard Beer Hoffmannak, az ismert bécsi filmíró* nak a fia, aki a legjobb ajánlólevelek dacára — multimilliomos Kahn bankár és Max Reinhardt adtak kezébe ajánló sorokat — nem tudott boldogulni. Ekkor elhatározta, hogy »adminisztrálni“ fog. Amint beszámo» lónk kapcsán el fogom mondani, Hollywood egyben a kártotékák városa is. A legkü* lömbözőbb irodákban, ezer és ezer ember van feldolgozva, foglalkozás, kor, faj, minőség stb. szerint. De a filmrendezők mind» untalan megakadnak, mert nekik olyasmire is szükségük van, amire a kartotéka-meste» rek eddig nem gondoltak. A fiatal Richard Beer Hoffmann a riport címek szerinti sta» tiszta statisztikát csinálta meg. Például;: .»Forradalom Afganisztánban“, „Alkohol- csempészés“, „A Vez.uv kitörése“, „Indiai éhségzendülés“ stb. 0 ebből a témaszerinti szemszögből fogta meg az „anyagot“, átte= kinthetőbbé tette a „készletet“ és üzemét ma már olyan mintaszerűen állította be, hogy még Hollywoodban, ebben a porosz mintára organizált film-városban is a nagy felmrendezők nem nélkülözhetik kartotékjait. A szcenárium mellett ott vannak azok a névtelen szerzők, akik hol a szujefett. hol pedig csak egy=egy rendezői ötletet adnak meg. Vannak emberek, akik a humort szállítják a filmhez. A rendezőnek megsúgnak egy=egy iróbeállitásí és ezért nem lekicsinyelendő összeget kapnak, lévén az ötletes beállítás a legtöbb filmdarab sikerének a titka. Ezek az úgynevezett í/í/fif-makkerek ott vannak mindig a filmfelvételeknél és a humprra gondolnak. Megfigyelik az emberi mozdulatokat és mert. kitűnő megfigyeléssel rendelkeznek, azoirnal észreveszik, hogy van Mielőtt azonban a statiszták inferno» jába vezetném az olvasót, ránduljunk egy kicsit, mondjuk a Beverly Hillre. A Sum- mint Drive meredek utján visz fel bennünket a kocsi a Beverly Hill smaragd »fényben csillogó dombjaira. A kaliforniai nap hevében lángol, szikrázik az egész vidék, mintha önmagát igyekezne felülmúlni. Ha holnap a pokolba visz az utunk, ma itt vagyunk az édenben, II paradiso ! Fejedelmi parkok, lóistállók, márvány fürdőmedencék, garázsok, ez utóbbiakban nem egyszer három-négy Rolls Royce is várja a gazdáját. Mindegyik villa egyes kis Versailles a hercegi kertek minden raffinériájával. Ezeknek az ekluziv otthonnak egyikében Tomn Mix lakik, a másik ház a Douglas I'airbainks és Mary Pickfordé — „our Mary*-é, ahogyan itteniek nevezik. Közel van hozzájuk a Charlotte Brown kéjlaka és a hepytetején pedig ChapT Un lakik pontosan negyven szobában. Miután a filmstarok életébe magánember nem igen tud behatolni, egy-egy villát titokzatos legenda vesz körül, amelynek mesteri földagasztásáról állandóan gondoskodnak a filmvállalatok reklámchefjeí. Ezer és ezer kitalált mese, jellemző, apróság, mesterséges botrány, imputált nagylelkűség tartja éberen az érdeklődést a filmnevezetességek iránt, akiknek villája előtt óraszámra áldogál- nak az idegenek, hogy megleshessék a kilépőket. Azoknak ay mende-mondáknak, amelyeket a világ minden táján megirnak a film koronázatlan uralkodóiról és régens(Kolozsvár, október 1.) Már a múltban szó volt arról, bogy Kolozsváron a lakosság növekedésével az állami adóhivatalok nem tudják elvégezni a rájuk bízott feladatokat. Eddig Kolozsváron két állami adóhivatal volt, az egyik a pénzügyi palota földszinti helyiségeiben, a másik pedig a Farkas utca 4. szám alatt. A két hivatal már évek óta; nem tudja ellátni a megnagyobbodott Kolozsvár pénzügyi teendőit, épen ezért a pénzügyminisztérium már több- izben leiratot intézett a városhoz, amelyben egy uj adóhivatal felállítását sürgeti. A kolozsvári városi tanács, amely az uj hivatal helyiségének, felszerelésének és gondozásának a költségeit köteles ellátni, eddig kitért a miniszteri felszólítás teljesítése elől. A városi tanács azzal érvelt, hogy a költségvetésébe nem illeszthet be újabb kiadási tételeket, mert a város polgárságának teherbíró képessége kimerült. A pénzügyminiszter azonban. az indokolást teljesen figyelmen kivül hagyta és most a legszigorúbb intézkedéseket tette meg az uj állami adóhivatal azonnali felállítására. . A kolozsvári városi tanács ma foglalkozott a kéréssel és elhatározta, hogy az uj adóhivatalt néhány napon belül felállítja. Először arról volt szó, hogy a hivatalt valamelyik városi épületben rendezik be, tekintettel azonban arra, hogy az összes városi épületek, részint hivatalok, részint tisztviselői r egy filmmozzanaf, amelyek karikirozni lehet, esetleg emberileg elmélyíteni. Chaplin, Ha- rold Lloyd, Buster Keaton ezek a nagy filmszínészek ledagadhatatlanul invenciózusak, de aki a film-műhely titkait ismeri, az tudja, hogy talán az egy Chaplin kivételével, ezek is rászorulnak a gag» embereire. A filmtársadalomnak emlitett képviselőit kiegészítik a felszerelési tulajdonosok, építészek, mérnökök, mechanikusok, diszlet- festők, boxbajnokok, táncmesterek, lovagló és nyelvtanárok, kozmetikusok, masszőrök, artisták, szobrászok, reklámfőnökök, fényképészek százai, akiket nem lehet „extráknak“ tekinteni, mert mind állandó alkalmaztatással bírnak. hercegeiről, csak egy parányi kis százaléka igaz. Egy azonban elvitathatatlan. Életszínvonal, külső luxus tekintetében óriási, ami nem is csoda, mert nem egy filmszínész ezer dollár fellépti díjat kap naponként, ugyanakkor a „doublé“»ja, aki beugrik a szerepébe, öt, vagy hat dollárt. A filmszínészek fantasztikusan nagy munkát végeznek az ateliekben, de szabadidejüket még koncentráltabban élik le. Csak egyik-másik engedi meg magának, az ő szempontjából vett fényűzést, hogy munka után visszavonulhasson, a legtöbb kénytelen a haute Societe minden izgalmát végig élni, lakásaikban pazar dinereket adni és viszonozni, lemenni istenni toalettekben az Anbassador báljaira, résztvenni a Montmartre nem ritka orgiáiban és valamelyik Beache homokos partján is arra gondolni, hogy a fényképező-gép lencséje ide is elkiséri őket. Az Examiner, vagy a Hollywood Journal munkatársa nem azért kiváncsi reájuk, mert a filmvállalatok megfizetik a lapot, de mert a közönség kényszeríti is. hogy minden nap feltálaljanak valami újat és a végén ők, akik maguk is tudják, hogy hogyan készül itt minden, saját spontán érdeklődésükből kifolyólag kiváncsiak. A hollywoodi vezércsillagok magán» élete a nagy nyilvánosság előtt zajlik le, ha e magánéletet minduntalan meg is hamisítják a krónikások. Talán egy kicsit boldogtalanok ők is. de a filmujságok ezt nem merik leimi lakások részére le vannak foglalva, kénytelen a városi tanács egy hat-hét szobás lakást bérbevenni és abban az uj adóhivatalt beállítani. Már most felhívjuk a városi tanács figyelmét, hogy az uj hivatalt olyan központi fekvésű helyen állítsák föl, lehetőleg a Ferencz József ut közbülső részén, amely az adófizetők által a legrövidebb utón megközelithető. Olcsóbb lett a Tündérujjak a legszebb és legtartalmasabb magyar kézimunkaujság Gyönyörű minták! Szabásivek! Előfizetés negyedévre 125 lei. Egyes szám ára 45 le!. Előfizetéseket elfogad a Keleti Újság könyvosztálya Beverly-H’ll, ahol a film horonőzdtlan fejedelmei élnek Uj állami adóhivatalt köteles Kolozsvár városa felállítani A pénzügyminiszter leirata szerint nehány napon belül fel kell állítani az uj hivatalt OVO UClCgdCgC&tUli ; mandula és torok- gyulladástól ij
