Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-03 / 225. szám

K a» iJj Claj"Kolozsvár, 1929 október 3 CJsÜtGPiŐk JfelimBteifel ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 éra 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 ás 3-64. XII. évfolyam 225-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYAKORSZÁGOMí 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengői negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Az arabok Palesztinában tiltakoznak a bírói ítélet ellen és szerdán az egész országban bezárják üzleteiket A palesziinai zsidóság elvesztette minden bizalmát az angol közisraz&ratásban Masaryk tévedése Masaryk, a cseh köztársaság elnöke fo­gadta egyik berlini lap szerkesztőjét és rész­letesen nyilatkozott neki az európai külpoli­tika helyzetéről. A hetvenkilencéves ősz el­nök, akivel szemben nemcsak óriási humá­nus műveltsége, de kora is tiszteletre kötelez, kijelenti többek között, hogy „Európa jövője kizárólagosan Németország és Franciaország megbékélésétől függ“. Amit a cseh köztársaság elnöke mondott a német-francia kérdés óriási korderejéről, azt elmondották mások is, mi is nem egyszer irtuk már le hol vezércikkben, hol pedig a lapnak a belsejében. De most, amikor Masa­ryk elnök nyilatkozatát röpíti szét a világ­sajtó, amikor az ember utána gondol,, hogy ezúttal ki is’ mondta el a már közhelyszerű szavakat, egy bölcs ember minden bizonnyal, — de éppen azért, miért Masarykot oly rend­kívül okos embernek tartják, önkénytelenü! utána gondolunk, tényleg olyan örök igaz- ságu állitás-e ez, vagy pedig csak stiláris szófordulat? Nyole-tiz évvel ezelőtt, amikor Németország és Franciaország között még mindig a legnagyobb ellenségeskedés járta, valóban úgy éreztük valamennyien, hogy e két európai állam kezében van a mi sorsunk is. De a helyzet azóta sok tekintetben válto­zott. Németország és Franciaország a békü- lékenységnek jelentős útját már megtet­ték. Most kovácsolódik össze egy terv, amely annyira túllő a célon, hogy egyenesen fan­tasztikusnak tetszik: közös német-francia ve­zérkar, a jobboldal és a baloldal nacionalis­táinak összehozása. Ma már nem látszik való­színűtlennek, hogy e két nép, a tegnap két el­lensége legalábbis annyira össze tudjon me­legedni, mint a ma két „barátja“, ellenben mind kirívóbban valószínűtlennek látszik az a felfogás, hogy e két nép ellentéteinek lik­vidálása automatikusan az európai béke szük­ségszerű megteremtését is vonja maga után. Hogy csak egy példát említsünk: ma­gyar újságírók élvezték Lengyelország ven­dégbarátságát, leszállottak Kattovitz bánya­mélyeibe, beszélgetést folytattak az ottani emberekkel és a helyszínén tanulmányozták a német-lengyel ellentéteket. A lengyelek azt mondják: kell nekik Felsőszilézia, mert Len­gyelország exportjának hetven százaléka függ ettől; kell nekünk Danzing is, mert Len­gyelország nem lehet el soha tenger nélkül. — Ezt a kettőt mi sohasem adhatjuk vissza Németországnak — mondják a lengyelek és a németek erre azt felelik: mi pedig e kettő nélkül sohasem fogunk megbékülni veletek. És amilyen viszály a lengyel-német követe­lés és ellenkövetelés, olyan viszály rengeteg van még Európában. „Egy félmillió mace­dóniai miatt csak nem fog konflagráció elő- íállani Európában. A fődolog, hogy a török uralom megszűnt azokon a vidékeken“ — mondja Masaryk említett nyilatkozatában. Ez a mondat is alászinezi beszédesen azt az általános derűs optimizmust, amely abból a hitből fakad, hogy egy francia-német gazda­ságig vagy katonai egyezmény egy csapásra kettévágja Kelet-, Dél- és Középeurópa ösz- gzes meglevő problémáit, nem is szólva ar­(London, ok.^or 1.) Jeruzsálem! jelenté­sek szerint a hatóságok megállapították, hogy az arabok több helyütt titkos csempé­szet révén a tengerentúlról fegyvereket kap­tak. A kikötőket most szigorított felügyelet alatt tartják, mert a fegyvereket innen csem­pészték be az ország belsejébe. A mai lapok uzt közük, hogy Palesztiná­ban újra felóleuSben van az arabok harci kedve és terrorja. A főkormányzósághoz je­lentések érkeztek arról, hogy az egész országra kiterjedő mozga­lom van készülőben * ' Jóüldözés felélesztése céljáéul. A zsidók is sejtenek már valamit s a külön­böző nagyobb városokban önvédelmi szerve­zeteket alakítanak. A Times tudósítója jelenti, hogy az ara­bok tiltakozni akarnak a birói Ítéletek ellen s elhatározták, hogy szerdán egész Paleszti­nában mindenütt bezárják üzleteiket és til­takozó munkaszünetet tartanak. A hatóságok a hangulat rosszabbodása miatt újra készen­létbe helyezték a karhatalmi őrségeket és a katonai csapatokat. A Palesztinái események hatása alatt szá­mos lap kiküldte munkatársát Palesztinába, hogy a helyszínen állapítsa meg a tényt, miért lázonganak az arabok és miért nincs ereje az angol világbirodalomnak, hogy ren­det teremtsen. Jeruzsálemben van a Neue Freie Presse munkatársa is, aki több, igen ról, hogy ezeken az országokon kívül ott van még Anglia és Oroszország is, száz bajjal, száz megoldatlan konfliktussal. Egy percig sem vitás, hogy Németország és Franciaor­szág duumvirátusa, amely az áldatlan hajba- kapások tragikus évtizedeit váltja fel, meg­könnyebbülés a világnak. De az államok ön­zők is és vájjon ki garantálhatja azt, hogy e két nemzet, ha maguk között szétosztották, elrendezték, kicirkalmazták gazdasági és po­litikai ható területeiket, most teljes erővel a többi népek konfliktusainak elintézésbe fe­küdnek majd bele. Egy félmillió macedón?! A világháborút is egy kis nép robbantotta ki — természetesen nem egyedüli ok gya­nánt — de e kis nép elégedetlenkedése sok­kal jobban előidézte a háborút, mint ahogy jelen esetben két nagy nép megbékélése ga­rantálja az összbékét. Nem, legyünk tisztá­ban azzal, hogy ez a német-francia megbéké­lés paravánja mögé buvó diplomáciai szólás- mondáis csak addig bír eleven erővel, amig a kivánság valóra nem vált, amig az a fejlő­désnek, a kibontakozásnak nem mint első nyira az arabok ellen, mert amint ők mond­ják, az arabok csak azt csinálták, ami primi­tiv népi törzsüktől kitelik és nem is lehet várni, hogy a felhecceit beduinok másként viselkedjenek. A zsidó felháborodás éle a Pa­lesztinái közigazgatás ellen irányul. Anglia, amely annakidején oly nagylelkűen ajánlotta föl, hógy zsidó nemzeti otthont teremt, a gya korlatban nem váltotta be a hozzáfűzött re­ményeket. „El dauleh Maana,“ „A kormány velünk van“ harci- kiáltással Ár if el Arif már 1920-ban megpróbálkozott a mészárlá­sokkal. Palesztinában erre, ahelyett, hogy fo kozták volna a zsidók bevándorlásával az el­lenálló erőt, korlátozták a bevándorlást, úgy, hogy az ottmaradottak születési statiszti­kája évről-évre háttérbe szorult az arab la­kosság születési statisztikájával szemben. A rendőrség kereteiből kitessékelték a zsidókat és ez is egy jele volt annak, hogy az angol kormány az araboknak akart kedvezni. Pa­lesztinában jóformán a zsidók fizetik a köz­ségi közigazgatás fönntartásához szükséges adót, még ott is, ahol teljesen arab a közigaz­gatás. ezzel szemben az arab hatóságok egyetlen egy zsidó vállalkozónak nem adnak munkát, zsidó munkást nem foglalkoztatnak. A zsidók — írja a Presse munkatársa — el­veszítették bizalmukat Angliában. A kolónis- ták ellenségekkel körülvéve érzik magukat. A zsidóság éppen a legutóbbi órákban kelt jelentések után még fájdalmasabban érzi, hogy bizalmatlansága az angol közigazgatás­sal szemben nem vo.it jogosulatlan. etápja szerepel csupán. Ma azonban nyilván­valóvá válik, hogy problémák csak akkor oldhatók meg, ha azokat a problémákat meg­oldani az illető népek maguk is akarják. Európa sorsa nem a német-francia manőv- rirozásolc, avagy összjátékok mikéntjétől függ, ezért a békéért attól a félmillió mace­dóntól elkezdve, az angol világbirodalom ha­talmas millióig minden ember, minden n«p, egyformán felelős. így Masaryk felelős a csehszlovák nép politikájáért, Mussolini fele­lős a maga fascista rezsimjéért, Jugoszlávia felelős horvát mostoha gyermekeiért és Len­gyelország is felelős a maga joghoz nem ju­tott kisebbségi nemzeteiért. Ha Franciaor­szág és Németország közt egy szép napon az együttműködés zavartalan harmóniája jön létre, az annyit jelent, hogy e népek megta­lálták a maguk bányt-vetettségüknek közös igazságát, de aggodalommal vetjük föl a kérdést, hogy van-e a német-francia igazság nak oly hatalmas fénykévéje, amely a többi feketénhagyott, meg nem békült országokat is be tudja sugározni. MINDEN ESTE FELLÉP BRODSZKV és PARTNERE „BOBY“ 3 a kolozsvári GM P11E Varietéban B érdekes megállapítást tett. A palesztinai zsi­dók nagyon el vannak keseredve, nem any­Mai számunk 12 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom