Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-10 / 231. szám

10 XII. ÉVF. 231. SZÁM. Akar ön jó g-épsel.ymet dolgozni, akkor vegyen Güter maiin gépselymet Műselyemből válassza a „Marna“-műselymet FOblpviselst égisz fomáiiíta: Emanuel Wisner, Bucureşti, Bulnasl flinta Hd.8 KÖZGAZDASÁG A Világbank Milyen lesz a Világbank szervezete ? (Budapest, októl er 8. Saját tud.) A Vi­lágbankot előkészítő tárgyalások folyamán a bank-szakértőbizottság kettős kiegészítő konklúzióra jutott. Egyrészt arra, hogy a jegybankoknak együtt kell működniük az uj bankkal, hogy a reparációs összegek ne de­valválódjanak, illetve, hogy az annuitások tőkésítése, piacravitele sikeres legyen. Mi­után e sikerességben elsősorban Amerika, Anglia mint főhitelezők s Franciaország, Ita­lia, Japán és Belgium mint a jóvátételi ösz- szegek fővárományosai érdekeitek és pedig budgetbevágó arányokban, — a világ legna­gyobb pónzhainlmai nagy érdekközöségben már együtt is vannak, úgy hogy nem annyi­ra az elméleti elgondolás helyessége, mint a gyakorlati eredmények követelményei hoz­zák magukkal, hogy a jegybankok együttmű­ködjenek a Világbankkal. A másik konklú­zió az, hogy a Világbanknak hatékonyan kell banküzletekkel is foglalkoznia. Lehet, hogy a reparációs tisztén kívül a Világbank úgy a jegybankkal, mint a rendes üzleti világgal folytatott tevékenységében olyan hasznosnak fog bizonyulni, hogy az érdekelt államok fokozatosan tényleg kívánatosnak fogják tartani a bank minél erősebb kiépítését, a mely esetben a bank későbbi jövőben való­ban példátlan hatalommal rendelkezhet. A Világbank például a jegybankokkal együtt dolgozva, kifejlesztheti a működési körét oly arányban, hogy letéteményese lesz a jegybankok aranykészlete egy részének, a mivel nagyban elérheti az effektiv arany­szállítások megszüntetését, ami ma még min­dig drága. A jegybankok valutaigényeit is előnyösen kielégítheti a Világbank, amivel a valuták ingadozása csökkenthető lesz és az egyes jegybankok ezt illető feladata meg- könnyebbittetik. Különösen jelentős szere­pe lehet a Világbanknak akkor, amikor ar- ra törekszik majd, hogy az arany abszolút értéké stabil maradjon, azaz, hogy a világ­piacon az aranybőség vagy hiány ne jelent- kezhessen. Ami az egyszerű üzleteket illeti, a világbank lehetőségei határtalanok, nagy tőkéi és abszolút tekintélye alapján. A Vi­lágbank szervezete elgondolásánál a fenti „Transsyluania“ Bénii Részvénytársaság. CLCJ-KOLOZŞVÂR, Str. (Sincni) Samuil Mien (Tolt Rózsa-utca] 1 szám. Telefon: 10—15 és 8—06. Alapittaiott: 1872. évben, Elfogad betéteket Leszámítol váltókat Minden bank­ügyletet legelőnyö­sebben végez. Fiókintézetei: Torda. Marosujvár. Gyulafe­hérvár, Maroshéviz. Ditró, Gyergyószent- miklós. Csíkszereda, Csikszentmárton, Kéz- divésárhely. Kirendeltség: Aranyosgyéresen. körülményeket tekintetbe is vették és így alakult ki az az alaptervezet, amellyel ma szemben állunk és amelynek vazlata a kö­vetkező: Alaptőke. A Világbank alaptökéje_ 100 millió dollár lesz. Ebből a fentebb említett hat államnak és Németországnak együttesen legalább 55 százalékot kell egyenlő részle­tekben jegyezni. Jegyezhetnek, legfeljebb négymillió dollárig, részvényt az alaptőké­ből mindazon jegybankok, amelyek stabil aranyházisu pénzzel rendelkeznek. Az alap­tőke annak az országnak pénznemében lesz kifejezve, ahol a Világbank székhelye lesz, a 100 millió dollárral egyenlő értékben. A jegyzéseket nem feltétlenül maguk a jegy^ bankok kell, hogy eszközöljék, hanem az o közvetítésükkel bankok vagy magánosok és pedig a saját (stabil) pénzükön, aranyparitá­son. Az alaptőke idővel növelhető vagy csök­kenthető. Kezdetben egyébként csak a rész­vényértékek 25 százaléka kerül befizetésre. A bank alaptervezete egyelőre nem nyilat­kozik, hogy mely országokat hiv fel csatla­kozásra a szövetséges és társult hatalmakon belül vagy kivül, úgy az alapításnál, mint esetleges későbbi loiíeemeléseknél. Igen fontos intézkedése az alaptervezet­nek, hogy a részvények egyik országból ván­dorolhatnak a másikba, tőzsdéken vagy azo­kon kívüli elidegenítés utján, azonban az egyes országokat mégis az eredeti jegyzési arány alapján illeti szavazat, ami' más szó­val azt jelenti, hogy a részvényt szavazati jog nem illeti a közgyűléseken, hanem min­dig csak a jegybankok kormányzóit vagy helyetteseit, az eredeti jegyzés arányában. Ezzel az intézkedéssel a bank államközi In­tézmény jellegét nyeri. Igazgatás. A bankot az igazgatósága (Con­seil d'Adminisfration) irányítja. Az igazga­tóság összeállitásán is meglátszik a jegyban­kok döntő szerepe. Az igazgatóság állni fog: a) a hét főérdekelt állam két-két dele­gáltjából, akik egyike az illető állambeli jegy bank kormányzója, a másika a kormányzó által ajánlott egy másik megbízott. (Ez 14 tag); T b) a német jóvátételek ideje alatt (1988-ig) Német- és Franciaország még 1—1 külön ta­got delegálhat. (Ez 2 tag); c) további legfeljebb kilenc tagból aki­ket az előbbi 14 (azaz 16) tag választ és pedig a következő módon: Minden oly jegybank, amely részvényt jegyzett, négy honfitársá­ból egy jelölő névlistát terjeszt be. Ezen listák össznévsorából választatik a kilenc igazgatósági tag. Az igazgatósági tagok megbízatása négy év, de a lelépő tagok újra választhatók. Az igazgatóság maga választja elnökét egy év­re, még pedig egyszerű szótöbbséggel. Tá­vollevő igazgatósági tag megbízatást adhat kollégái bármelyikének szavazásra. Fontos ügyekben kétharmad szótöbbséggel hozat­nak a határozatok (pl. alapszabálymódosl- tás stb.). Az igazgatóság megalakulásáig, átme­netileg, az intézkedéssel Szervező Bizottság bizatik meg, amely csak a hét főérdekek ál­lam £■—2 delegátusából áll. Ez a bizottság fejezi be a bank alapszabályai szövegezését, kibocsátja a részvényjegyzési felhívást, gon­doskodik az igazgatóság megalakulásáról, a melynek első ülését összehívja, stb. A bank tehát úgy indul, mint a nagyha­talmak közös leghivatalosabb szerve és való­színűleg lépésben fog fejlődni az egyéb nem­zetközi világintézményekkel. Ha betölti a szerepét mindazokon a területeken, amelye­ket számára kijelöltek, szerepe jótékony ha­tású lesz a gazdasági életre. A bank átveszi a reparációs összegeket, azokat szétosztja, esetleg mobilizálja. Ezen egyszerűnek látszó feladat azonban lényegi­leg az a büszke ténykedés lesz, hogy — az eddigi bizottságok egyidejű teljes megszűné­sével — a bank lesz a reparációs államközi legfőbb és szinte egyedüli intézkedő tényező, ami magában is nagystílű feladat. Ezt a mű­ködést az alaptervezet a „konvenciók kon­troljának“ nevezi. Ezen működésében a bank a befolyt összegeket az államok közt „priori­tás nélkül repartirozza“. Hasonló szellem­ben eszközli a tőkésítéskor az emissziókat. Az itt vázolt eredeti feladatán kivül az a bank a következő tereken fejt ki majd mű­ködést: Letétek. A banktervezet egész sor esetet sorol fel, amikor letéteket fogad el garancia, kompenzáció címen a jegybankoktól, álla­moktól és magányosoktól, vagy bankoktól. Ezeket nem részletezzük. Kölcsönök, leszámítolások, betétek. A bank célozza, bogy 1. aranyat vegyen s az­zal bankszerüen operáljon; 2. váltókat vagy más értékeket vegyen; 3. számlát nyisson a jegybankoknál; 4. kölcsönt adjon a jegyban­koknak s ezeknek re-eszkomptáljon; 5. ér­tékpapírokat vegyen (részvényeit nem) azon ban az alaptőkéjének befizetett részénél nem nagyobb összegben; 6. aranykészletét köl­csön adhatja a német jegybanknak; 7. köte­lezvényeket bocsáthat (rövid, vagy hosszú lejáratra az egyes jegybankoknak adandó kölcsönök eszközölhetése végett). Mindezeket a tevékenységeket a banknak úgy kell eszközölnie, hogy az egyes orszá­gok gazdasági egyensúlyát, vagy általában pénzügyi szokásait hátrányosan ne befolyá­solja. Ezen nehány fejezet látszólag semmit­mondó, száraz felsorolása mögött rejlik a Világbanknak az a hatalmas jövő ténykedé­se, amelytől sokan félnek, de amelytől so­kan sokat várnak. A haszon felosztása tekintetében is ta­lálunk pontos intézkedéseket. így: 1. A tisz­ta haszon 5 százaléka a törvény szerint tar­talékolandó 2. Maximum 6 százalék kifizelen dő mint dividenda a részvénytőke után. 3. A fennmaradó haszonnal maximum 20 szá­zaléka a részvényeseknek további osztalékul kifizetendő, de úgy, hogy a kétféle osztalék ne tegyen ki többet, mint a részvényérték 12 I I Kolozsvári ésí Részvénytársaság Clu), Fiala Unirii (Mátyás kir.-tér) 7, Fiókjai; Dés, Dícsőszentmárton Gyulafehér­vár, M.-Vásárhely, Nagyvárad, Temesváron Saját tőkéi 97 millió lej Affiliált intézetei: Tordaaraoyosvárme- gyei Takarékpénztár Rt. Tordán. Alsófe- hérvárroegyei Gazdasági Bank és Taka. rékpénztár R,„ Nagyenyed, Udvarhely­megyei Takarékpénztár Rt., Székely, udvarhelyen és Sz,-Kereszturon. Szászrégenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégenben és Népbank Rt. Bánffyhunyadon Szamosujvári Hitelbank R.T. Szamosujváron! Ee.e ekei elfogad! Betétekéi elfogad. minden bankügyletei legelő» nyösebben végez. Engedélyezett devizahely. Aruraktára a vasút mellett-

Next

/
Oldalképek
Tartalom