Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-09 / 205. szám
$ X//. SEE. 205. SZÁM. és a fenyegető hólavlnák közelében majdnem megfagytunk. Két égbenyuló hegycsúcs tövénél fegyveres kirgizekkel találkoztunk, akik el akartak Fogúi, de nagy könyörgésünkre szabauon bocsátottak. Morariu Demeter, akinek odahaza felesége és négy gyermeke volt, egyre ezt hajtotta: — Végünk van, elpusztulunk a havasokban. Szegény feleségem és gyermekeim hirt sem jognak hallani rólam. Vigasztalni próbáltam kétségbeesett baj- társamat, bár magam is reménytelennek találtam a sorsunkat. Néhány nap múlva szerencsénkre egy völgyhöz értünk. A völgy bejáratánál a sebes folyású Szi'dária folyó terült el s ezen gyalo" nem lehetett keresztülmenni, úgy, hogy kénytelenek voltunk visszatérni. A viz túlsó partján kies völgy húzódott végig Napkelet fölé... A hideg és fárasztó ut következtében egészségünk teljesen meg- rendiilt, lábaink majdnem lefagytak s ezért pihenőre egy közeli kunyhóba tértünk. Korán reggel egy öreg kirgiz költögetett fel mély álmunkból. Ijedten ugrottam fel s jobb kezemet mellemre téve, mély meghajlással köszöntöttem az öreget, majd tört orosz- sággai magyar Izgatni próbáltam neki. kik és mi járatban vagyunk. Addig rfmánkod- tam az öregnek, hogy vigyen át a Szirdá- ria folyón a kompjával, amíg a batyuska két rubelért vállalkozott is a dologra. Amint a folyó túlsó partjára értünk, az öreg kirgiz kompjával sietve vlsszausztatott, a közeli városkába sietett s Hz rubai vérdíj «Uené- ben feljelentett bennűv.ket wt orosz ható- súgnál. Félóra múlva ismét az oroszok halai- mában, voltunk s halvány sejtelmünk sem volt róla, hogy a Szirdária túlsó partján már csak hat versztnytro voltunk a szabadulást jelentő kínai határtól... Meghiúsult tehát egy hónapig tartó, reményekkel tápláló szökési tervünk s most uiár nemcsak az orosz szuronyok hegye, de a kibírhatatlan börtön pokla is várakozott reánl Gara Ákos. Földreform bizottságot nevczisek ki minden vármeggyébe ŢTtnkaretî, szeptember 7.) Mihalache föld- mivclósügyl miniszter a földmivelésiigyi mi- íLuwterium öól kapott értesülés szerint elhatározta, hogy az erdélyi és bánsági földreform végleges elin tézésére és az azzal kapcsolatos sérelmek orvoslására minden erdélyi ét bánsági megyébe bizottságát küld ki. A bizottságoknak az lesz a feladata, hogy a helyszínen, a legpontosabban, vizsgáljanak meg minden eddig még elintézetlen, vitás kisajátítási ügyet, s megállapításaikról részletes jelentést tegyenek a földmivelésügyi mi- mszteriunmak. Mihalache földmivelésiigyi miniszter reméli, hogy az újonnan kinevezendő bizottságok munkája révén sikerül megoldani az erdélyi és bánsági kisajátításokkal kapcsolatos függő kérdéseket, amelyek elintézellensége rendkívül káros a termelésre. Hz ongdlthoz szólunk Az ifjúság Iskolába indul El kell látni őket. Ha jól akarjuk ellátni, Lepagehoz fordulunk, írunk Lepagehoz Cluj, egy levelet, adjon a gyereknek könyvet, iskolaszert, mi majd itthonról fizetjük Ez lesz a legjobb még ma Írunk BUTO o naffş készletre való tekintetlel méljjen leszáilitoft árban Fischer Albert & Co cégnél Cluj, Calea Regele Ferdinand 61 (v. Ferencz Dózsef-ut). — Kőris háló Ind 15.000— Oszlopos emeli fül- Iungu háló Lei 20.000’—, Féltele háló exotlkus furnirral bei 25’0000 — Cimpoiteríu delegált prefektus vizsgálatot indított a zsil völgyi meg veret ések ügyében Panait Istrati Déván felkereste a lupényi letartóztatottakat és Lupényba is ellátogatott (DVva, szeptember 7.) A Keleti Újság néhány nap előtt a zsilvölgyi helyzetiről szóló beszámolójában szóvá tette a hatóságok túlbuzgó magatartását is, amely nem egy eset- hon az oknélküli megveretésben nyilvánult meg. Emiatt felkereste munka társunk Cím- poneriu Joan delegált prefektust, aki a zsil- völgyi sziguranca terror ügyében a következőket mondottla: — Olvastam a Keleti Újság cikkét s mondhatom a legnagyobb meglepetése..a-e szolgált! annak tartalma. Kérem az urakat, hogy személy szerint is közöljék az ilyen visszaéléseket, mert ezt csak annak nevezhetem. Megverni ugyanis senkit sem szabad, sem csendőrnek, sem más közegnek, minden ilyen eset tehát hivatalos hatalommal való visszaélés — Egy panasz hozzám is befutott Írásban s ennek alapján azonnal elrendeltem a vizsgálatot. Azért vagyok itt, hogy rendet tartsak s emiatt hivatalos hatáskörömben a vizsgálatot le fogom folytatni. Megemlítjük a prefektus előtt, hogy belügyminiszteri rendelet is tiltja a polgárok megverését s ezért fogadta a közvélemény olyan nagy felháborodással a Keleti Újság cikkét. Erre a prefektus a következőket mondotta: — Mindegy, hogy van-e rendelet vagy nincsen. Megverni senkit sem szabad s ezért hiszem, hogy a bűnösök — ha lesznek ilyenek méltó módon el fogják venni büntetésüket. A lupényi vizsgálat ügyéről különben semmi sem szivárog ki. Tegnap Romulus Cioflee temesvári professzor társaságában Panait Tstrati, a világhírű román iró, a Times romániai munkatársa, aki az ügyészség fogházában felkereste a lupényi letartóztatottakat s azokkal beszélgetést folytatott. Panait Istrati, Déváról egyenesen Lupényba utazott, hogy a zsilvölgyi helyzetet tanulmányozza. Egy hónap múlva találták meg három kirabolt és meggyilkolt magúra! gazda holttestét (Nagyvárad, szeptember 7.) A nagyváradi ügyészséghez a vaskói csendőrségtől szenzációs rablógyilkosságról érkezett jelentés. Körülbelül egy hónappal ezelőtt magurai gazdák mentek a troookéi vásárra. A gazdák kőzri+t volt Ciufa Teodor, Ciufa Tamás és Gaiea Nieolai is, akik azonban a vásár befejeztével a többi magurai gazdákkal nem tériek haza s ar.óta is hiába kereste őket a csend- őrség. A három gazdánál mintegy százezer lej volt1 s igy kézenfekvő volt a feltevés, hogy ráblógyilkosságnak estek áldozatul. Ez a feltevés valónak is bizonyult. A vaskói csend- őrség a napokban a Bihar, Kolozs. és Tor- daaranyos megyék találkozásánál fekvő Capa hegyen három már oszlófélben levő hullái talált s a náluk levő Írásokból sikerült megállapítani, hogy a három eltűnt magurai gazda hullájára bukkantak reá a csendőrök. A csendőrség széleskörű nyomozást indított a rablógyilkosság tetteseinek kézrekeritésére. Erőszakosan meg akarják változtatni Máramarosszigel város kisebbségi arculatát A többségi szavazatok növelése céljából a városhoz akarnak csatolni egy szomszédos román községet ( Máramarosszgiet, szeptember 7.) Van az uj közigazgatási törvénynek egy pontja, amely kimondja, hogy a városoktól három kilométeren belül eső falvak az illető városhoz csatolhatok, mint annak külvárosai, amennyiben ezt úgy a község, mint a város is óhajtja. Sőt tovább megy a törvény és kimondja, hogy amennybien ezt az egybeolvasztást bizonyos nemzeti szempontok kívánatosnak tartják, úgy el lehet tekinteni az illető falu és város akaratától s a legfelsőbb törvény végrehajtóbizottság a saját hatáskörében elrendelheti az összeolvasztást. Első pillanatra látszik, hogy az uj törvénynek ez a pontja elsősorban a kisebbségek ellen irányul és a célja az, hogy a nagyobbára magyar kisebbségi jellegű városok kisebbségi arculatán változtassanak oly formán, hogy csatolják hozzájuk a közvetlen közelségükben levő román falvakat, vagy telepitvényeket s ezzel a községi választásokon a román szavazatok számát növeljék. Hogy mennyire igy van ez, bizonyítja az az akció, amely most van folyamatban Mára- marosszigeten s amelynek az a célja, hogy a Máramarossziget tőszomszédságában levő Ka- bolacsárda román községet csatolják Márama- rosszigethez. Kabolacsárda a Máramarosszigetet övező alacsony Szalaván hegység túlsó oldalára esik. de valójában nincs messzeb ba város sorompója tói három kilométernél. Lakosai kizárólag románok s kicsiny hányadukban zsidók. Ezt a körülbelül ötszáz szavazatot jelentő román községet akarják most Máramarosszigethez csatolni, amely tudvalevőleg felében 2sidó. negyedében magyar és csak negyedében román lakosságú. Ez a terv már annyira előrehaladott stádiumban van, hogy vasárnapra a prefektus öszszehivta a kabolacsárdai tanácsot állásfoglalás végett, sőt értesülésünk szerint a jövő hét keddjére vagy szerdájára a szigeti városi tanácsot is ülésre hivják össze, ennek a kérdésnek a megszavazása céljából. Állítólag a szigeti városi tanács feloszlatása épen amiatt késik, hogy előbb a régi tanáccsal meg akarják szavaztatni Kabolacsérdáriak Mánamarosszigeth&z való csatolását s amint ez megtörténik, perfektuálják a régi tanács feloszlatását is. A város népi arculatának ilyen módon való meghamisitási terve természetesen a kisebbségi lakosság körében a legnagyobb konsternációt keltette s a kiszivárgott hírek szerint a városi tanács zsidó és magyar tagjai részéről a legnagyobb ellenzésre fog találni. Hiszen emellett a tendencia mellett anyagilag is kibírhatatlan terheket róna az amúgy is a csőd szélén álló városi háztartásra ennek a tervnek realizálása, mert az esetleg idecsatolandó községet nem lehetne a központi városházáról adminsztrálni, külön városházi és rendőrségi különítményt kellene ott létesíteni, ami a városra nézve óriási megterhéltetést jelentene. Éppen ezért Szigeten a legnagyobb érdeklődéssel tekint a város kisebbségi lakossága a kérdés megoldása elé s bizik abban, hogy ez a mindenképen erőszakolt t-erv a tanács ellenállásán meg fog hiúsulni. (TT F * r f ■» »« p f r f Száj es kor ©ima, Jas ellen biztos szer a BOVINOL törv. vedve. 1 üveg ára postaköltséggel együtt Lei 145-— Egy liter ára Lel 450-— Főraktál: Dr. Biró gyógyszertár Cluj- Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 4.
