Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-09 / 205. szám

XII. EVF. 205. SZÁM. KatX&nUtejfá 3 Egy emigráns rálőtt a bécsi magyar követség sajtóattaséjára (Bécs, szeptember 7.) A bécsi magyar követség hivatali helyiségében ma délelőtt megjelent Cha- lupsy Béla emigráns és Ziegler Vilmos követségi attasét kereste, aki aHegnagyobb készséggel állott rendelkezésére. Feltűnt, hogy Chalupsy rendkivül idegesen viselkedik, de senki sem gondolt a bekö­vetkezendő tragédiára. Az egyébként is egzaltált ember rátámadt az attaséra és mielőtt megakadá­lyozhatták volna, revolvert rántott elő s kétszer reálőtt. Mind a két lövés talált és súlyosan meg­sebesítette Ziegler sajtó-attasét, aki véresen esett össze. A követségen tartózkodó férfiak révetették magukat a merénylőre, akit sikerült megfékezni s átadni a rendőrségnek. A súlyosan sebesült attasét kórházba szállították. A rendőrség azonnal kihall­gatta a merénylőt, aki zavartan viselkedett és igye­kezett nevét eltitkolni. Kihallgatásakor idegen nevet mondott be, de leleplezték. Azt vallotta, hogy politikai üldözöttnek tartja magát és balsorsának Ziegler az oka. Vallatása tovább folyik, hogy tetté­nek okait felderítsék. A bécsi Polizeikorrespondenz közlése szerint a magyar követségen elkövetett merénylet tettese Chalupsy Béla, aki leguóbb a ineidlingi telepen lakott. Kihallgatása és személyazonosságának meg­állapítása most folyik. Az esti lapok szerint Ziegler sajtóattasé sérü­lései könnyebb természetűek. Operativ beavatko­zásra nem volt szükség s Ziegler sebeine^ kezelése után saját lábán visszatért a követségre s a hivata­los órák lejártáig tovább folytatta hivatali tevékeny­ségét. Merénylőjéről a rendőrségen azţ állítják, hogy félbolond s egyszer Budai Gyulának, majd dr. Budának mondja magát. A lapok egyik ismerő­sének információja alapján azt írják, hogy vala­mikor ügyvédséget folytatott, de emigrációja ideje óta állandóan egxaltáltan viselkedett. A háború végleges likvidálása a Népszöveíség legfőbb gondja A párisi sajtó a germaníztnus erősödését látja az Európai Egyesült Államok gondolatában — Nagy feltűnést keltett Henderson genfi javaslata a megtámadott államoknak nyújtandó pénzügyi segítségről (Genf, szeptember 7.) A népszövetségi köz­gyűlés ma délelőtti ülésén az évi jelentés vi­tájában az első szónok Habibullah indiai de­legátus volt, aki a leszerelésről és a bizton­ságról beszélt. Woldemaras litván miniszter- elnök a népszövetségi munka tiz évére vetett visszapillantást, majd utána Venizelosz gö­rög miniszterelnök szólott elismeréssel a Népszövetségnek a világbékét biztosítani tö­rekvő intézkedéseiről. Venizelosz bejelentette, hogy a maga részéről mindent el fog követni, hogy Görögországot csatlakozásra birja a nemzetközi bíróság fakultativ záradékához. Quinones de Leon spanyol delegátus felszóla­lásában rámutatott arra. hogy Spanyolor­— Voltaképpen semmiféle eszmét sem ad­tam... csak bátorkodtam szemrehányást tenni ő excellenciájának... Hogyan élhet, mondottam, ön, ki oly fiatal, müveit, ragyogó férfin, hogyan élhet oly visszavonult életet? Nem vétek az? Nem látogat meg senkit, nem látni sehol... Ag­gastyán vagy remete módjára él... Miért nem rendez mulatságokat, miért nincsenek fogadó­napjai? — Mivégre neki a fogadónapok? — kér­deztem. — Mivégre? Ő excellenciája az ily alkal­makkor először is megismeri az itteni társasá­got... s ugyanakkor a társaság megismerkedik a leggazdagabb földesurakkal. Kölcsönös nézet- váltás támad. Mulatság. Beszélgetések, jókedv. , Mennyi sok müveit hölgy és ur van- itt. Lehet zeneestéket, táncestéket, piknikeket rendezni. Gondolja csak el... A remek szálúk, a park lombjai... s a többi mind... Oly műkedvelő-elő­adásokat lehet rendezni, minőkről még álmodni sem merne senki az egész környéken... Istenem­re! Gondolja csak meg... Most mindebből nincs semmil Ha nekem állnának rendelkezésemre ő excellenciájának eszközei, majd megmutatnám én, hogyan kell élni. S excellenciád azt méltóz- tatik mondani, hogy unatkozik. Istenemre.., ne­vetséges hallani is!... — Tökéletesen igaza van. — felelte a gróf és felállt s a zsebébe dugta a két kezét. — Re­mek estéket rendeztetek.., hangversenyeket, előadásokat... S az esték nemcsak azt a célt fogják szolgálni, hogy mulatságot leljenek ben- nök, hanem nevelő hatással is lesznek. Nem igaz? — Hogyne volna igaz! — mondottam. —• A fiatal leányokat, mihelyt megpillantják a te bajuszos arcodat, tüstént át fogja hatni a civi­lizáció szelleme. — Te mindig csak tréfálsz, — mondotta a gróf sértődötten. Sohasem vagy hajlandó ba­ráti tanácsot adni nekem. Mindennek csak a nevetséges oldalát látod! Itt az ideje, barátom, levetkezni a diákos szokásokat! A gróf kezdett fel s alá járni a szobában és hosszadalmas, unalmas fejtegetésekkel ma- gyarázgatta, mily hasznára lesznek az ő estéi az emberiségnek. Zene. irodalom, színház, lo­vaglás. vadászat. Már a vadászat egymagában képes egyesíteni a kerület legjobb erőit. — Fogunk még beszélni róla, — mondotta ebéd után Kalinin, mikor elbúcsúzott a gróftól. — Megengedi excellenciád a járásnak, hogy reményeket tápláljon? — kérdezte. — Mindenesetre, mindenesetre... Még meggondolom, rajta leszek... Örülök... sőt na­gyon is... Mondja meg mindenkinek... Látni kellett azt a gyönyörűséget, mely a bék'ebiró arcán ragyogott, mikor a kocsijára szállt s azt mondotta, hogy ,,Megyünk!" Úgy örült, hogy megfeledkezett még a köztünk ural­kodó félreértésről is, galambjának szólított s bucsuzásul megszorította a kezem. Mikor a vendégek eltávoztak, mi folytattuk az ebédelést. Hétig ültünk az asztalnál, ott vár­tuk be. mig hozták a vacsorát. A fiatal szesz­ivók tudják, hogyan kell agyoncsapni a hosszú időközöket. Ittunk s mindanyiszor ettünk hozzá j egy kis falatot is, hogy e! ne veszítsük az ét- i vágyunkat. j — Küldtél ma valakinek pénzt? — kérdez- ) tem a gróftól, mert eszembe jutott az a százru- í beles csomag, melyet ma délelőtt a postán lát­tam. (Folytatjuk.) Kotlát bármilyen hangszerre gyorsan, poniosan és legolcsóbban Temesvárról, az ország zenemukozpontjétól kaphai. Móra vetz-Séi ép úgy, mint. Snowden erélyesen lép fel és nem terheli meg Angliát újabb pénzügyi ál­dozatokkal. Igaz, hogy a Henderson féle terv a kölcsönösségen alapszik és igy, ha megtá­madnák, Anglia is követelhet pénzügyi segít­séget, de a többi államok, még ha meg Ls volna bennük a jóindulat, nem rendelkeznek a szükséges anyagi eszközökkel. Nem meg­győző az a kikötés sem, hogy a segítséget csak a leszerelt országok vehetnék igénybe, hiszen ebben az esetben Anglia fizetné a le­szerelt államok újra felszerelésének költsé­geit. (Paris, szeptember 7.) Az európai Egye­sült-Államok tervével kapcsolatban az Echo de Paris Briand külpolitikáját ismételten éles kritika alá veszi. — Briand — irja a lap — maga sem tudja, hogy hova megy, ép úgy, mint amikor a Kellogg-egyezmény eszméjét levegőbe dob­ta. Briand csak feldobja a követ, anélkül, hogy tudná, hogy hova fog leesni és az eset­leg a saját fejére esik. Megállapítható, hogy az Európai Egyesült-Államok csak a nagyhatalmak szoros együttműkö­dése alapján képzelhető el és ennek az egyesülésnek a kisebb hatalmak adnák meg az árát. Ha Európa bizonyos részén a kishataimak egy részét megszüntetnék, vagy gyöngítenék, ez csak a germanizmns erősödését jelentené. Briand ezzel az eszméjével méltó harmadik Napóleonhoz. Jellemző az ügyre, hogy Briand hétfői ebédjén Stresemann fogja először fel­ajánlani az együtmüködést az Európai Egye­sült Államok eszméjéhez. Henderson az optánsper előadója (Genf, szeptember 7.) A népszövetségi ta­nács tegnap esti ülésén tért rá a román-ina-, gyár optánsügyre. Adatéi japán fődelegátua javasolta, hogy a tanács jelöljön ki előadót ebben a kérdésben és Nagybrittania képvise­lőjét kérje fel erre a tisztségre. Titnlescn hoz- zájárult a javaslathoz és kijelenti, hogy Ro­mánia fenntartja ismert álláspontját. Appo- nyi Albert gróf szerint a magyar beadvány teljes mértékben kimeríti a kérdés minden egyes fázisai, de nincs ellenvetése az ellen, hogy a tanács előadót nevezzen kj és megtisz­telve érezné magát, ha Hendersont kérnék fel erre a tisztségre. Henderson köszöni a megtisztelő megbízást és elfogadja a tisztsé­get Titnlescn megkérdi, hogy ez azt jelenti-e, hogy most már a két fél közvetlenül az elő­adóval lép-e érintkezésbe? Az elnök igennel válaszolt. A tanács ezután áttért a napi­rendre. Vezérképviselet Románia részere: Dr G Cantozen Rucureştl. Bulevardul Basarab 37. szag a Népszövetség megalakítása óta kizáró­lag ennek szellemében irányította külpolitiká ját. örömének adott kifejezést afelett, hogy Hágában sikerült a háborút véglegesen lik­vidálni. Az ülés déli háromnegyed egy órakor ért véget. Az alapkőletételi ünnepségek miatt a mai közgyűlés második plenáris ülése mégis elmarad hétfőre. (London, szeptember 7.) A Daily Tele graph diplomáciai levelezője szerint London ban nagy meglepődéssel főgadták Hender­son genfi javaslatát a megtámadott államok­nak nyújtandó pénzügyi segítségről. Angol politikai körökben remélik, hogy Henderson

Next

/
Oldalképek
Tartalom