Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-05 / 201. szám
10 „Transsyl'jania Bunii Részvénytársaság. CLl'J-KOLOZŞVÎR, Sir. (Sincai) Samui! Mien |volt Rózsa-utca| 1 szára. Telefon: 10—15 és 8—06. Alapiftalot : 1872. évben. Elfogad betéteket Leszámítol váltókat Minden bankügyletet legelőnyösebben végez. Fiókintézetei: Torda, Marosujvár, Gyulafehérvár. Marosbéviz, Ditró, Gyergyószent- miklÓ3, Csíkszereda. Csikszenfmérlon, Kéz- divásárhely. Kirendeltség: Aranvosgyéresen. V VT: Képviselők és szenátorok Bukarestben Böhm Bandi és Társa elsőrendű magyar áliermtkben a Parcul Otetcesesmiban (Theatrul Naţional mellett, Str. Matei Milo 3.) Étkeznek. Elismert jó, erdélyi konyha, figyelmes kiszolgálás, mérsékelt árak. Esténként Salamon Kálmán m-vásárhelyi cigányprímás zenekara muzsikál COLOGNE Kolozsvári lÉipíAJiiaÉ Részvénytársaság Cluj, Plata Unirii (Mátyás kir.-fér) 7. Fiókjai: Dés, Dicsőszenimarton Gyulafehérvár, M..Vásárhely és Nagyváradon. Saját tőkéi 97 millió lej AfIliiéit intézetei: Tordaaraayosvármegyci Takarékpénztár Rt. Tordán, AUáfe- hérvármegyei Gazdasági tank és Takarékpénztár Rí., Nagyenyed, Udvarhely- megyei Takarékpénztár Rt.. Székely udvarhelyen és Sz.-Kereszturon. Szászrégenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégcnben és Népbank Rt, Bánffyhunyadon Stamosujvári Hitelbank R.T. Szamosufváron! Betéteket elfogad! Be;e\eke; elfogad, minden bankügyletei legelő- nősebben végez. Engedélyezett devizahely. Araraktára a vasút mellett. Kicummstâ 7,11. ÉVF. 201. SZÁM. KÖZGAZDASÁG A »Keleti Újság« ankétja a romániai söripar és sörfogyasztás problémájáról A sör adójának felemelése első hónapjában 40 százalékkal esett vissza a sörfogyasztás Havi másfélmillió lejt veszít az államkincstár söradóban (Kolozsvár, szeptember 3. Saját tud.) A Keleti Újságnak a romániai söripar és sör- fogyasztás problémájáról folyamatban levő ankétja élénk érdeklődést váltott ki és komoly visszhangot keltett nemcsak a sörgyárak, a vendéglősök és a fogyasztók körében, hanem a kormány pénzügyi szakértőinél is, akik hivatalos statisztikai adatok alapján állapították meg azokat a következményeket, amelyek a sör adójának újabb és nagyarányú felemelésével jártak. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a sör adójának felemelése következtében az a súlyos krizis, amelyben a romániai söripar már évek óta van, valósággal katasztrófává növekedett. A sör adójának felemelése következtében az eddig is korlátozott fogyasztás még nagyobb mértékben visszaesett. A kánikulai hőség dacára jnlins 20-ától, tehát az adóemelés napjától augusztus 20-ig, tehát egy hónap alatt a legnagyobb nyári melegben körülbelül 40 százalék visszaesést mutat a sörfogyasztás. Hogy az őszi és a téli hónapokban milyen arányú lesz a visszaesés, az elképzelhető, ha tekintetbe vesszük, hogy a sör fogyasztását a nagy meleg csökkenése egyébként is redukálni szokta. Komolyan kell számolni azzal, hogy ősszel és télen teljesen megszűnik a sör- fogyasztás és ennek következtében igen sokan kereseti lehetőségektől és munkaalkalomtól esnek el. A sör adójának felemelése tehát rendkívül káros következményekkel járt a termelő gyárakra, a közvetítő, illetve az eladást eszI közlő vendéglősökre és a fogyasztókra, akik drága sört kaptak. Nézzük azonban, hogy mit eredményezett az államkincstár részére a sör adójának felemelése, Vájjon a felemelt adó az állami bevételek fokozásával járt-el Erdély és a Bánság területén eladtak ebben az évben eddig körülbelül 27.000 hektóliter sört, amely mennyiség után a sörgyárak körülbelül 12 millió lej söradót fizettek. Az adó emelése nélkül a “ült év hasonló időszakában történt eladás figyelembevételével eladtak volna körülbelül 45.000 hektoliter sört, amely után a sörgyárak 13 és félmillió lej söradót fizettek volna. Az állam tehát egy hónap alatt másfélmillió lejt vesztett söradóban. Az államkincstár is tehát több termelési adót kapott volna, ha nem emeli fel a sör adóját, ezenkívül kereseti és forgalmi adóban is lényeges többletet érhetett volna el, nem beszélve arról, hogy a több árpa felhasználásával a mezőgazdaság is előnyösebb helyzetbe juthatott volna. Nem frázisok ezek, hanem sajnos szomorú valóság, amelynek nemzetgazdasági következményeivel a kormány pénzügyi szakértőinek is számolniok kell! A 12. órában, mielőtt a romániai Bőripar végleges katasztrófája bekövetkezik, hívjuk fel az illetékes tényezők figyelmét ezekre a súlyos tényekre és kérjük, hogy most már nemcsak a romániai sörgyárak, hanem az általános gazdasági helyzet megjavítása érdekében is az eddig folytatott adópolitikát vegyék a legsürgősebben revízió alá. Az uj tőzsdetörvény és a külföld A pozsonyi nemzetközi fakongresszus tiltakozása a Lloyd bírósági intézmény megszüntetése ellen # Kolozsvár, szeptember 3. Szánalmas gazdasági életünk legfőbb rákfenéje igazságszolgáltatásunk siralmas lassúsága, mely megakadályozza azt, hogy vitás kérdések gyorsan és biztosan eldöntessenek. Ez a ogbizonytalanság vonta maga után a kül- öldi gazdasági körök bizalmatlanságát és a csekély gazdasági érintkezést. Ebben a nagy sivárságban valódi oázisként hatott a temesvári Lloyd-biróság intézménye, mely lehetővé tette, hogy a külföldi kereskedők, akik Romániával kapcsolatokat tartottak fenn, peres kérdéseiket ennek a bíróságnak hatáskörébe vonták, mert a Lloyd biróság szabványai megengedték, hogy a Lloydon kívül kötött ügyletekből eredő viták is itt döntessenek el. A Lloyd biróság szabványai 2. §-a értelmében a Lloyd biróság hatásköre még az esetben is kiköthető, ha és amennyiben az ügylet a temesvári Lloyd társaság tőzsdéjén kívül köttetett. Ez a szimpatikus paragrafus keltett némi bizalmat a külföldi kereskedőkben, mert legalább némi reményük volt arra, hogy ha ügyük vitássá válik, a Lloyd bíróságnál működő választott bírósági intézmény, mégis a lehetőséghez képest gyorsan és szakszerűen elbírálva a peres kérdést, hozza meg a döntést. Az uj tőzsdetörvény, melyet a parlament ismét az illetékes tényezők meghallgatása nélkül teremtett meg és léptetett életbe, ennek a szimpatikus intézménynek, a temesvári Lloyd bíróságnak is beszünteti a működését, illetve kizárja azt a lehetőséget, hogy tőzsdén kivül kötött ügyletekből eredő viták szakbiróság által döntessenek el. A Pozsonyban tartott tegnapi második nemzetközi fakongresszus behatóan foglalkozott az uj romániai tőzsdetörvény által teremtett helyzettel és ennek eredménye lett az a rezolució, mely a legnagyobb megdöbbenésének ad kifejezést a román kormány intézkedése felett, amely ahelyett, hogy a választott bírósági intézményt kifejlesztené, az egyedüli temesvári Lloyd bíróságot is meg akarja szüntetni. Ebben a tényben a kongresszus a viszonyok rosszabbodását konstatálja és visszaesést lát a Romániával való nemzetközi fakereskedelem szempontjából. Így a rezolució. És tényleg, a fakongresszus, mely az európai fatermelők és fakereskedők legnevesebbjeit üdvözölhette Pozsonyban, kik az internacionális faipar problémáival foglalkoztak, a Lloyd-biróság megszüntetésében oly okot lát fennforogni, mely teljesen alkalmatlanná teszi Romániát, hogy vele a további gazdasági érintkezés fenntarfassék. Ámde még bízik az internacionális fapiac a román kormány jobb belátásában és ezért utasította is a fakón1
