Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-30 / 223. szám
XII. fi VF. 223. SZÁM. A KELETI U JSAQ“ vasárnapi niftlléfelftte ti Csillagászati újdonságok Irta: dr. Szász Ferenc A nyárnak minidig megvannak a maga csodabogarai Egyik pesti újság nemrégiben e következő levelet kapta: „Közlöm, hogy a következő dolgot fedeztem fel: Szive* figyelmükbe ajánlom azt, amit én megfigyel - ham, még pedig: a mi földgömbünk egyenlítő-vonalén lm beállítunk néhány erős légcsavart, akkor, ha azek üzemben, működé# közben állandóan kelet felé állnak, megfigyelhetjük, bogy a nap és éjjel rövi- debb lesz; ha a csavarok nyugat felé működnek, akkor a nap és az éjjel is hosszabb lesz, mint a rendez 24 óra. A föld keringésének a saját tengelye körül való lasaatobitáaa, vagy gyorsabbitáaa a csavarok számától ée erejüktől függ. Ha peáig azt akarjak, bogy as ószaki földrészen hosszabb nyár és rö- ridebb tél legyen, akkor a csavarokat mindenhol be leihet állítani, nemcsak az egyenlítő vonalon. Bárhol is állnak a légcsavarok, csak az a fontos, hogy azok 10 órától fogva 12 óráig déMeló éls 22 órától fogva 24 óráig legyenek működeiben. Hogy erre a felfedezés!« tóiképpen jutottam, azt még egyelőre nem közlöm a nagy nyilvánoeeággal. Felfedezésem megbízható. Bot ószláv Timót (Pestújhely, Hon a-utói 34.)“ Bokoezláv Timót at cári hadseregből maradt Magyarországon mint hadifogoly. Terve a legnagyobb lehetetlenség, amit csak el lehet képzelni éa teljességgel kivihetetlen. Olyan csillagászati csodabogár, amelyiket osak az idei meleg nyár tndott Bokoszláv Timót nr fejéből kikölteni. Az égiteste* forgását, helyzetét megváltoztatni nem lehet. Egyelőre a csillagászok is még azzal foglalkoznak, hogy a keringésekre és forgásokra vonatkozó elemeket pontosan megállapítsák. Legutóbb a két külső bolygó a Neptunusz és Uránusz forgására vonatkozólag végeztek értéke* kutatásokat. Vizuális megfigyelésekkel a pontos forgási idő megállapítása e két bolygónál rendkívüli nehézségekbe Ütközött és ez ideig meglehetősen bizonytalanok voltak as oldatok, amelyeket a Neptunusz ée Uránusz forgására nézve kaptak a csillagászok. A legújabban végzett spektroszkópiai (szin- képelemaéei) vizsgálatok ezt a nehéz problémát is megoldották. Egyáltalában a spektroszkóp mind batbaftóaabb fegyverré válik az asztrofizikusok kezében. A spektroazkop ad felvilágosítást mindenről ami* a világmindenségben történik. Ez a műszer állapítja meg az anyag egységességét a Világegyetemben, ő az a boszorkánymester, aki a csillagok hőjét, színét, nagyságát, távolságát,, mozgását nekünk besngja. 100 és 100 fényévnyi távolságban ragyog egy csillag s a spektroszkóp megmondja hogy a felszíni hője ugyanaz mint a Napunké, anyaga ugyanaz vagy más és megmondja, hogy másodpercenként hány kilóméterrel közeledik hozzánk, hány kilométerrel távoló-i dik tőlünk s a hiba, amit elkövet lehet 1—2 kilómétól, de több nem! Lássuk hogyan lehetséges ezt Minden spektrograttmnban első látásra feltűnnek a sötét és világos vonalak, ezek a vonalak állandó helyzetűek és minden vonal bizonyos elemnek, esetleg vegyiiletnek felel meg. Ezeknek a vonalaknak a helye skálákon van rögzítve. A csillagokból nyert spektrumokat mikroszkópiám miatt pontosan átvizsgálják és ha a vonalak a színképben nem találnak a skálával úgy kimondják, hogy * csillag közeledik hozzánk, vagy távolodik tőlünk. Ezt a megállapítást az úgynevezett Doppler-féle elv alapján lehetett megtenni. A Doppler.féle effektus segítségével határozták meg s Neptunus* és Uránon forgási idejét is. Röviden a Doppler.féle elvet «gy s hangtanból vett példával magyarázhatjuk meg legkönnyebben. Ha egy seb esse a robogó vonat az állomáson megállás nélkül szalad át és ai vonatablakban ülve a forgalmi iroda előtt csilingelő csengőt hallgatjuk, Úgy meglepő tapasztalatot fogunk tenni. Abban a pillanatban, amint a csengő előtt elhaladtunk, a esengő hangja egyszerre mélyebb lesz. Ennek oks az, hogy a sebesen robogó vonatot nem éri utói annyi hanghullám. Ugyancsak, amikor a csengő felé robog a vonat, a csengő hangját magasabbnak hallju a valódi hangjánál. A hangforráshoz való közeledés hangemelkedést, az attól való távolodás hangmélyülést eredményes. Végeredményben ez a Doppler-féle elv. Ezt minden további nélkül alkalmazhatjuk a fényre is. —^BBrauamasasg^iMarj ^ i A fényforrás közeledésekor vagy távolodásakor a fényforrás színe megváltozik, ha közeledik, az őse. szee színek a lila felé tolódnak, a pirosból lesz n*- rancsszin, a narancsból lesz sárga, a sárgából zöld stb., ha pedig távolodik a színek *i vörös feló tólód, nak el, a zöldből lesz sárga, « sárgából uaranoasxla, a narancsból piros. Természetesen a fény nagy terjedési sebessége miatt a valóságban ezek a színváltozások nem figyelhetők meg olyanformán, mint például a csengő esetében a hangváltozások. Vannak azonban a színképben úgynevezett Trauenhoffer-féle, sötét színű vonalak. Ezek a vonalak minden színképben pontosan megállapított helyen feküsznek. A mozgó fényforrás vizsgálat» alkííLmával mint említettük ezek a vonalak eltolódnak eredeti helyeikről. Ez az eltolódás igen érdekes. Hja egy csillag távolódik tőlünk, agy a színképében fellépő vonalak a vörös felé tólódnak el, ha pedig közeledik, az ibolya felé. A sebességnek a megállapításai pontos mikromotrikus mérésekkel történik. Figyelembe keil vennünk, hogy a még igen nagynak nevezhető másodpercenként 100 km.-es mozgás esetén is s Fraucnhoffer-féle vonalak, a tizcdmilliméter törtrészét alig kitevő nagyságban mozdulnak el. Ezek a mérések tehát igen kényesek, de az eszközök tökéletesedett formája melleit máma osalhatatlanok. Ezt az eljárást alkalmazták a Neptunus* és Uranus* forgási idejének megállapítására. Az Urannszra nézve 1910-ig nem tudták ezt az eljárást alkalmazni. Akkor azonban az Uránusz úgy fordult tengelyével z Föld-pályához viszonyítva, hogy 1911-ben sikerült m Doppler-effektus segítségével pontos forgási időjét megállapítani. Es a forgási idő 10 óra és 45 pere. A Neptunus* esak a múlt évben került olyan állásba, hogy a vizsgálatokat el lehetett végezni forgásra nézve. A tavalyi év végén tengelykörüli forgásának ideijét 15 és háromnegyed órában állapították meg. Ezek az érdeke* megállapítások mutatják, hogy a fizika legelvontabb tételei is milyen szép gyakorlati eredmények!» vezetnek. A Neptunus* tengelykörüli forgásának és holdjai keringésének iránya nem megegyező. Ebből mess- ízemenő következtetéseket vonnak a bolygók holdjainak származásánál nézve. Erről alkalmilag részletesen megfogunk emlékezni. pÚPIftáT HASZNÁLJA EZT A 1 PÚDERT F ENN A GYÁR $enma/n&i PARFÜM GYÁR
