Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-05 / 201. szám
C/o/- Kolozsvár, 1929. szeptember & Csütörtök Vs s^1 i'd? ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. XII. évfolyam 201-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON! 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér 9 Népszövetség legnagyobb problémája a kisebbségi kérdés A Manchester Guardian szerint a Népszövetség nem nyújtotta a népkisebbségeknek azt az oltalmat, amelyre kötelezte magát Jugoszláviában majdnem polgárháborúra került a sor a szerbek és Morvátok között (Genf, szeptember 3.) A népszövetségi közgyűlés délutáni ülése előtt kiosztották a delegátusok között a huszonkét pontból álló részletes napirendet. Az ülésen a napirendet elfogadták, majd megalakították a főbizottságokat. Háromnegyed öt órától hétig megalakultak a főbizottságok s megválasztották elnökeiket és alelnökeiket. Az első számú főbizottság elnöke Scialoja szenátor, olasz fődelegátus, a másodiké Motta svájci fődelegátus, a harmadiké Benes cseh külügyminiszter, a negyediké Móltke gróf dán fődelegátus, az ötödiké O’Sullivan ir V delegátus és a hatodiké Jansson belga igazsagüg/miniszter. Briand, Adatéi, Streseniann és Macdonald egy-egy alelnökséget kaptak. (Genf, szeptember 3.) A népszövetségi tanács megbízása folytán holnap, szeptember negyedikén külön kiküldött bizottság kezdi meg ülésezését Genfben, melynek az a feladata, hogy a nemzetközi bíróság statútumainak revízióját letárgyalja. (Genf, szeptember 3.) A második főbizottság ina megkezdte a gazdasági kérdések megvitatását. A hatodik főbizottság is ülést tartott, amelyen a rabszolgatartás eltörléséről készített nemzetközi egyezmény kérdését és a meVédelem nélkül maradtak a kisebbségek (London, szeptember 3.) A Manchester Guardian a népszövetségi közgyűléssel kapcsolatban vezércikket ir arról, hogy a mostani ülésezés legfőbb problémája a nemzeti kisebbségek sorsának intézése. A lap szerint eddig a Népszövetség nem nyújtotta a kisebbségeknek azt az oltalmat, amelyre köteles lett volna. Most ezt a mulasztását jóvá kell tennie, amit az adott viszonyok között annál is inkább megtehet, mert Angliában jelenleg munkáskormány van uralmon s e kormány tagjainak van érzékük a probléma igazságos és minden tekintetben megnyugtató megoldása iránt. (Paris, szeptember 3.) A jobboldali sajtó genfi tudósítás alapján a genfi helyzetet úgy nekültek nemzetközi segélyezését tárgyalták. (Genf, szeptember 3.) Angel Pavelics emigrációban élő horvát politikus beadványt intézett a népszövetségi főtitkársághoz, melyben rámutat azokra a szenvedésekre, amelyeket a horvát népnek a szerb uralom alatt tiz éven át végig kellett élnie. Pavelics beadványa szerint több Ízben már annyira kiéleződött a helyzet a horvátok és a szerbek között, hogy a polgárháborút elkerülhetetlennek Ítélték. A helyzet időnkint engedett feszültségéből s legutóbb akkor, amidőn a horvát képviselők elhatározták a szerb szkupstina tanácskozásaiban való részvételt. Az alkotmányosság megszűnte óta Pavelics szerint a helyzet ismételten sulyosodik. A horvátok népszövetségi beavatkozást kérnek a horvátok és szer- bek közötti viszonyba s azt óhajtanák, hogy a nemzetközi fórum igyekezzék odahatni az államjogi kérdés rendezésénél, hogy a horvátországot megszálló szerb csapatokat vonják ki mindenütt a horvátok lakta területekről s adják vissza Horvátországnak a jogot, hogy önállóan élhessen. látja, hogy ott most folytatódik Anglia és Franciaország mérkőzése. Valószinünek tartják, hogy Anglia újra előáll azzal a követelésével, hogy a létesítendő nemzetközi jóvátó- teli pénzintézet székhelye London legyen. Macdonald leszerelési tervezetének előterjesztését is nagy érdeklődéssel várják Genfben. Bizonyosra veszik, hogy az angol munkáspárt e tekintetbeni elgondolásai és törekvései is teljesen ellentétesek lesznek azokkal a törekvésekkel és elvekkel, melyeket Franciaország vall magáénak: A jobboldali lapok megállapítják, hogy ha a harc esetleg kiegyezéssel végződik is, a jövőbeli francia-angol együttműködés egészen más lesz, mint a háború utáni, amely kizárólag a békeszerződések fenntartására és az ezek által teremtett helyzet stabilizálására irányult. 9 yíiaizíójög reformja A választójognak s a választási rendszernek a reformjára is sor kerül a közelebbi betekben s a kormány az őszi szezon nagy eseményei közé sorozta. A közigazgatási törvény után, mely a nemzeti parasztpárt programm- jának nem a megvalósítását hozta, hanem hozott más egyebet, most sok kétség ébredhet fel: vájjon mi lesz az uj reformban? Mert itt, ebben az egyetlen törvényben a kormányzópárt örökre tönkreteheti magát. S mert ebben a törvényben meg lehet menteni az országot a legsúlyosabb betegségeinek egyikétől, viszont állandósítani is lehet a betegséget. A pártpolitika, a pártbarácsolás, a pártérdek rontotta el minden közfórumnak a tevékenységét. Az ország közélete, az államhatalom minden megnyilvánulása egy párté, a kormány pártjáé volt s a választás nem jelentett semmi mást, mint a hatalomra ültetett párt térfoglalását. Hiszen ez a mostani s az eddigi választási rendszerekkel akármilyen kormány megszerezhette a parlamenti többséget. Ebbői a szempontból a választás csak hókusz-pókusz volt, amiben az ellenzéki és elnyomott pártoknak, főképpen a kisebbségieknek, csak egy-egy mandátumnak a megszerzéséért kellett a legnagyobb erőfeszítésekkel minden erejét latbavetnie. A mostani kormánynak a páTtja eléggé láthatta a maga tisztességes tehetetlenségét a mostani választási rendszerrel szemben és szemben a többi kormányokkal. Megfeledkezik-e most erről, amikor hatalmon van? Mert gondolhat arra, hogy kormányképességét sikerült ebben az esztendőben bebizonyítania, a különböző beígért reformjai nem bizonyultak felforgatóknak s igy a korona bizalma révén máskor is visszakerülhet, ha most el is távolitják. S a felülről jött bizalom elegendő lesz-e Maniu Gyulának, vagy arra számit, hogy a polgárság többségétől kapjon mandátumot? Mindenesetre számítania kell arra, hogy nem biztos a jövője, a pártjának a jövője, ha csak felfelé akarja megerősíteni magát. Az a választójog, ami dupla mandátumot biztosit minden kormány pártjának, a polgárjogoknak a legcinikusabb, legcsunyább diktátori kijátszása. Ha ezt a Maniu-kor- mány nem tudja egyszersmindenkorra eltörülni, akkor tönkretette önmagát s akkor ne beszéljen többé demokráciáról. A központi összeszámítási rendszer nem Romániába való, mert itt egy olyan kormány, mint amilyen a Bratianuéké volt, olyan számokat hirdet ki, amilyeneket akar, tekintet nélkül arra, hogy szavaztak is az országban az emberek. Sőt a listás szavazási rendszerre sem érett meg ez a polgárság, amely a pártokra szavazással nem tud olyan egyéneket megválasztani^ akikre rá kívánja bizni a képviseletét. Azt_ is láttuk, hogy egy-egy megyére rászabadított csendőrszázad meg tudta változtatni a napnál világosabb eredményeket és a választási eljárást vezető bíróságot is könnyű volt lerángatni hivatása magaslatáról a legsúlyosabb, a leglelketlenebb csalásokig. Mindegeken változtatnia kell ennek a kormánynak, mert pártja élete függ ettől. Azzal is számolnia kell, hogy mielőtt keresztül ludja vinni, törvényerőre kell emelnie a választójogi reformot, azelőtt szembe kell néz- lie a megbuktatására irányuló ellenfelek legnagyobb erőfeszitésével. Ha csak egy mód van az eltávolításra, azt a módot most ki fogják használni. De nekünk pedig számolnunk kell olyan eshetőségekre, amilyenekre példát mutatott a kormány a közigazgatási reformjával. Számítani kell arra, hogy hajlandó a kormány kompromisszumokat kötni saját programmja ellen bukaresti pártellenfeleivel s hajlandó lemondani a demokrácia legvilágosabb követelményeiről, csak azért, hogy a kisebbségi népek érvényesülése elé gátakat torlaszoljon. Már előre látjuk, hogy hol fognak ezek a szándékok megmutatkozni, hiszen a közigazgatási törvénybe behozott egyes paragrafus sok az első láncszemei a kisebbségellenes tervezetnek. Amilyen szükséges és várva-várt eseményt jelent be a kormány a választójogi reform őszi tervezetével, éppen olyan aggodalmakat ébreszt. Mert ha ez a kormány is elárulja még a választójogi programmját is, akkor itt belátható időn belül nincsen kilátás demokráciára. Mai számunk 12 oldal
