Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-30 / 223. szám

XU. BVF. 223. SZÁM. K&tfnWKfo t — FELHÍVÁS — az Észak- és Délameríkába, (Ar- ganímía, Uruguay, Brazília) ügy- mini Canadába ulazók részére. Utasaink kísérettel 24 óra alatt érkeznek me? a Simplon vonat­tal a kikötőbe. Hajóinkon utasaink a legkényelmesebb különka- binokban lesznek elhelyezve és elsőrangú, változatos ellátásban részesülnek. Tehát aki jól, olcsón és gyors >ti óhajt utazni, az for­duljon a legnagyobb bizalommal személyesen, avagy levéti leg a COSUI.1CH I INE-hez Bucureşti, Cal.Grlviţei 181. Timişoara, Str. I C. Frătianul8 Apad, B-dill Regele Ferdinand 49. Cinikus ferdítések, nyakaíekert letagadások volt a válasz a liberális .kormány részéről a magyar egyházak népszövetségi panaszá­ban felsorolt agrár sérelmek re Egy régi okmány aktuális tanulságai — Mire jó a mai népszövetségi eljárás, ahol a panaszos se.nnxít sem ind meg abból, amivel a panasz,!© kt védekezik (Genf, 1929 szeptember havában.) Ami alább következik, tulajdonképpen már történelem. Mégy évvel ezelőtt történteket idézünk emlékezetbe. Ese­ményeknek hátterét inkább, melyekről akkor sen­ki sem tudott, abból az egyszerű okból, mert nem is tudhatott. Arról a panaszról lesz szó, melyet az er­délyi magyar egyházak —- a kathóíikus, a reformá­tus és az unitárius — a Nemzetek Szövetségéhez in­téztek, pontosan 1925 szeptember hó 15-én. Védel­met kértek a terjedelmes, mindenre kiterjedő szo­morú iratban a kormányhatalom iskolai szerződés­szegései és jogtalanságai, elsősorban Anghelescu is­kolapolitikája ellen. Tavaszra — március 26-án — aztán választ kaptak. Mindenki emlékezhetik reá, eleget dicsekedett vele a közoktatásügyi kormány­zat: ha vannak is némi tisztázatlan pontok a kisebb­ségek iskoláinak szabadsága körül — kertelt ez a vá lasz — mégis úgy látszik, hogy a román kormány megtartja szerződéses kötelezettségeit... Hogyan született meg ez a válasz? Az erdélyi magyarság küzdelmeinek ez a feje­zete le van zárva. Nagyon érdekes és tanulságos azonban ezeket a négy év előtti eseményeket kissé közelebbről megvizsgálni. Mondjuk, a történetiró kutató szemével. Annál is inkább, mert csak most nyílik reá alkalom. A népszövetségi ismeretes eljá­rás szerint a panaszt kiadják az érdekelt államnak, a választ azonban, mit reá ad, nem adják ki a pa- naszttevő kisebbségnek. Az legfeljebb későn, olyan­kor szerezhet róla tudomást, mikor az egész ügy már a történelemé. Mint az adott esetben is. Előttünk fekszik tehát ez a dokumentum, mely a Tanács tiszteletreméltó tagjainak „informálását“ szolgálta. Ezúttal csak arról a részéről szólunk, mely a felekezeti népiskolák fenntartására rendelt földek kisajátítására vonatkozik. Egyházaink az agrártörvény 6. szak. 4. pontja alapján teljes joggal kisebbségfojtogató súlyos sé­relemnek minősítettek minden esetet, mikor a kisajátító bizottságok az egyházközségek birtokaiból nem hagytak meg 16 holdat a fe­lekezeti iskola számára ott, ahol ilyen isko. la van. A kisajátítási határozatok ama részeire, melyek a plébánosi sessio, kánoni porció, kántori illetmény­Rádióban minden készüléket a legmodernebb há­lózatit (Netz) is, hangosan beszélőt (Laut- schprechert). Amatőröknek alkatrészeket, villamos felszerelési cikkeket, főzőedénye­ket, vasalókat, kályhákat. Csillárokat, ám­polnákat, gömb-lámpákat dús választék­ban és legolcsóbban vásárol az Electrica-iiáí CLUJ. — Hotel Central épület j ről szólották, természetesen nem tértek ki — hiszen \ kifejezetten iskolai panaszokról volt szó. Jegyzékbe ; foglalták tehát ezeket az eseteket s azt a panaszhoz csatolták, állításaik igazolására. Egy kis szemléltetés A hosszú sorból kiragadjuk a legkisebb egyház- fiák, az unitáriusnak esetét. Az adatok igy áttekint­hetők lesznek, az eset maga pedig annál tipikusabb. Az unitárius panasz 11 iskoláról szól: ezek kö­zül 6 emberemlékezet óta megszakítás nélkül mű­ködik, mint felekezeti iskola, ötöt pedig szerződéses kikötésekkel átadtak annak idején a magyar állam­nak, az imperium átvétele után pedig újra felállítot­ták. miután az uj kormányzat csupán a jogokban mutatkozott jogutódnak, de nem kötelezettségek be- i tartásában is. A 16 holdas iskolai jutalékok meg­tartásának joga szempontjából ez az utóbbi eset ia eléggé világos, mi azonban most csak azt a 6 esetet vizsgáljuk meg, hol nem lehet még azt a kifogást sem tenni, hogy a szóbanforgó iskola 1918 decem­ber 1-én már nem működött, mint felekezeti inté­zet. Egymás mellé állítjuk a panaszt és a kormány válaszát: A panasz: Szind község. Az egyházközség birtokából 16 holdat kellett volna meghagyni az iskola céljaira. Meghagytak 9 és háromnegyedet, kisajátitottak 6 és egynegyed holdat. A válasz: Valótlanság. A járási kisajátító bizottság 32—2—922 számú határozata, melyet a megyei bi­zottság 1221—1922. sz. alatt hagyott jóvá, 5 holdat sajátított ki. Meghagytak az egyházközségnek 58 hold termő földet. Magyarsáros. Az iskola részére semmit sem hagytak meg. Ismét valótlan állítás. A járási kisajátító bi­zottság 43—1923 és a megyei bizottság 30—1923. számú határozataikkal — „tekintettel arra, hogy a papi sessio mindig 9 hold, a tanitóé pedig 5 hold volt“ — kisajátított 48 holdat és meghagyott az egyházközségnek a törvény értelmében 25 holdat, 9 b.-t a papnak és 5 holdat a tanítónak és azonkívül 10 holdat a plébánia igazgatási költségeire. Csehétfalva. Az iskola részére semmit sem hagy­tak meg. Tendenciózus állítás. Csehétfalva község Tar­csafalvával egy egyházközséget alkot. Az egyház­községnek Csehétfalván 21, Tarcsafalván 30 hold földje volt. A kisajátító bizottság 499. illetve 629— 1923. határozatokkal — „tekintettel arra, hogy 1918 dec. 1-én a pap, az egyház és a kántor sessiot a tar- csafalvi 30 hold alkotta1" — ezt a 30 holdat hagyta meg az egyháznak és csak a csehétfalvi 21 holdat sajátította ki. Firtos Martonos. Kisajátitottak 13 és fél hol. dat, meghagytak az iskola számára 1 és fél holdat. A valósággal ellenkező Állítás. A járási bizott­ság 503—1922. sz. határozatával — „tekintettel ar­ra, hogy a kántor sessiója 17, a papé pedig 24 hold volt — kisajátított 3 hold termőföldet és 30 hold erdőt. A megyei bizottság ezt a határozatot 531— 1923. sz. alatt megjavította és felmentette a 30 hold erdőt is. Rava. Az iskola részére semmit sem hagytak meg. A kisajátítási bizottság 82—1922. sz. a. kisajá­tított 22 holdat és meghagyott a kántornak 8, a pap­nak 13 holdat, mely területek dec. 1-én sessióikat alkották. Meghagytak még a lelkészhivatal igazg. költségeire 10 holdat. Az iskolának és a tanítónak nem volt semmiféle földje, tehát tőlük nem is sa­játíthattak ki semmit. Tordátfalva. Az iskolának nem hagytak meg semmit. A vizsgálat folyamatban van ... Bodóné esete A figyelmes olvasó, kit bizonyára közelről érint az a sok „valótlanság“, mit imo a püspökei össze- hordtak, nyilván tisztában van hosszas magyarázat nélkül is, hogy itt mi is történt. Egyszerűen az, hogy a liberális kormányzat .yigazinondó“ válasza következetesen olyanról beszél, ami az adott eset­ben nem is tárgya a panasznak, ámbár nagyon is le­hetne, mert hiszen a törvény 32 holdas papi telkek­ről beszél, melyeket akkor is kapniok kellett volna a kisebbségi egyházaknak, ha nincs ennyiök, nem­hogy a kevesebből még el is vegyenek...! Petrescu Comnen nr jegyzéke úgy tesz, mint Bodóné, amikor a bor árát kérték tőle, — ravaszul és csalafintán mindig másról beszél. Számokat hoz fel, adatokkal lapdázik, hogy íme: mennyi földet meghagytunk ezeknek a rosszakaratú kisebbségek­nek s mégis panaszkodnak. Persze, arról nincs szó, hogy ezek a számok, ha a maguk helyén idézné őket éppen olyan sérelmesek volnának, mind az a tény, hogy a felekezti iskola címén nem hagyták meg az egyház földjéből azt a 16 holdat, mi a törvény szerint igenis j£rna az iskolának. Mert hiszen a törvénynek néni lehetett az a célja, hogy mindenféle ravasz érveléssel éppen az iskolát ját- sza ki, hanem ellenkezőleg, hogy a kultúrintézménye­ket anyagilag alátámassza. Amit meg is tett bősé­gésen minden olyan esetben, ahol nem kisebbségi fe­lekezeti .iskolákról volt szó, hanem többségiekről. Vagy pedig u. n. sporttelepekről — Piripócson. De hiszen meg is tehette ezt. Tudhatta, hogy ijyen „finomságok“ iránt aligha van érzék (Jeniben s tudhatta azt is,' hogy a kisebbségeknek az eljárás uom ad módot, hogy ezekre az állításokra válaszu­kat megadhassák. Az pedig más kérdés, hogy az ilyen zugproká- tori csalafintaság összefér-e azzal az erkölcsi tekin­téllyel, melyre gondolnia kell mindenkinek, amikor államok és nemzetek nevében beszél. A nagyobb sé­relem itt és az ezekhez hasonló esetekben a román népen történt s remélnünk kell, ha hinni akarunk a nemzetközi erkölcsben: el fog jönini az az idő is, amikor román részről fogják kikérni maguknak az ilyen módszereket... Dr. Sulyok István A hadianyag panama újabb fordulathoz érkezett (Bukarest, szeptember 28.) Annakidején megírta a Keleti Újság, hogy a hadügyminisz­térium vizsgálatot indított Ferro Chimica tár­saság ellen. A vizsgálatot Hanzu tábornok vezeti és a lapok értesülései szerint jelenleg magasrangu tisztek is vád alá kerültek, úgy, hogy az ügy igazán szenzációs jelleget kezd ölteni. A háború óta eltelt tiz év alatt a Ferro Chimica 15.000 vagon átadott hadianyagból mindössze 179 vagont fogadott el és dolgozott fel és igy érthető, hogyha nagy panamákról beszélnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom