Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-29 / 222. szám
8 ßa&xfnmtm XII. EVF. 222. 5ZAM. CrtaNf letek s A orvos- tudományi akadémia 1908. november 8. A tudományos akadémia 1908. doc. 14. Jelek az ütőérén jelzik az érelmeszesedést Az első ut, amelyet az érelmeszesedés kezelésénél követnünk kell, a visszerek összenövésének megakadályozása a kezdő szklerozis idejében. Ebben a stádiumban a hugysav az egyet- lentéi yező, amely a kóros elváltozásokat okozza, ennek leküzdésére kell törekednünk tehát, ami a legjobban az ŰRÖDÖNAL adagolása által történik. FAÍVRE professzor, a poitlres-i egyetem belklinikájának tanára. Idegfájdalmak ]}ángaidzások Csuz Érelmeszesedés Ütő- és visszereinek vénülését ellenőriznie keit. Gondozza vlsszereit URODONAL-al 6ş meg fogja akadályozni az érelmeszesedést, amely keménnyé teszi a véredényeket és törékennyé, pipaszárhoz hasonlóan. Stab. Chstelain, Paris. Romániai képviselet »STANDARD“ drogéria Bucureşti« Sir. Zorilor 2. K gy jő állapotban le* »» vő karikanajós gin* ger varrógép azonnal el* adó. Megtekinthető Str. Fántenele Vasvári Pál- utca 2 b). E ladd jókarban levő antik sárga selyem szalongarnitura, Íróasztal és asztali telefon, Calea Dorobanţilor 40, 6 fi Q © ft S 2 6 ^ y Fa gabonatisztitók, siksziták, renlabelek, olcsón kaphatók Friedrich Testvéreknél, Timişoara. H cIgyfodrâsxGslot a központban eladó. Cim a kiadóban. E ladd ház! Rákóczy ut környékén, Vasvári Pál utcában 22 sz. alatti újonnan épült kertes villa elköltözés miatt olcsón eladó. Értekezni Németh szabónál. Bólyai* utca és Deák Ferenc-u. sarok. N agy praxissal bíró grafológus és cheiromanta (kézjós) fogad naponként d.u. 2-3-ig Str, Avram láncú (Petőfiül ca) 5 fdsz. 3. K ülföldi szaktudással bíró filmrendező próbafilmet készít ésrendez. Strada Avram láncú (Petőíi-utca) 5. fsz 3. nrakönyvelést néw met, magyar levelezést vál alna elsőrendű administrator. — Címek „Sokoldalúan szakavatott“ jeligére a kiadóhi- v»talba kéretnek. IRODALOM ÉS MŰVÉSZEI ez a mii, nincs második kiadása és az a három-négyezer példány (hogy sokat mondjunk) szinte észrevétlenül szívódik fel a magyar közönyben. Négy jó iró Lawrence, aki a mai Brazília regényét irta meg — A Nobel-dijas Reymont Parasztok című hoskulteménye - A norvég Kinek és az amerikai Wilder A nyári vakáció alatt néhány érdekes Lonyvet Olvastam, amelyekre külön is fel szeretném lvivni az olvasó figyelmét. Annyi nj, sohasem hallott név merül fel irodalmi életünk síkján, annyi az uj könyv, hogy bizony elkél időnként egy oieerone, aki megkímélj» az olvasót a sok üres éa szószátyár műnek az olvasásától. Azok is, akikről most szó fog esni, szintén uj nevek nálunk. Itt van például az angol Lawrence, akinek „Plumed Serpent“ cimü könyvét nemrégiben adta ki a Révai Gál Andor kitűnő fordításában. A „Tollas kigyó“ szerzője a modem angol irodalom egyik legérdekesebb egyénisége, ő és Virginia iWoolf az 1929 év favoritjai. Laurence visszatérítette az angol irodalmat az analitikus irányba és Angliába előfutárja lett annak a hajszálfinom lélek- elemző módszernek, amelyet a nagy Proust „belső Teálizmas“-nak nevez. Lawrence szüntelenül a lélek ismeretlen területeire vezet exknrziót, ugyanakkor azonban a külső világban is rengeteget utazik, Szicíliától Ausztráliáig, Uj-Mexikótól Rómáig bejárja a földkerekséget. Mellesleg festő is, uj színekkel, uj látomásokkal, nem egyszer uj témákkal is, amelyek elképesztik a filisztert. A festő sajátos képlátását átviszi az irodalomba is, ezért Írásainak egészen különös árnyalata van. A Tollas kigyóban Mexikót fedezi fel, a mai Mexikót, amelynek felszínén ott égnek a fehér ember polgárháborúi, a vallási harcok, a Conquistádorok fondorlatai az uralomért, de Lawreno témája más: a benszülött férfias lázadása a fehér ember ellen, az ős-mexikói fogcsikorgató szabadságküzdelme isteneiért, ebben az energiátlan «xotikos világban egyetlen hősi erőfeszités, hogy a Quetzal Coatl mítosza az élet valóságává váljék. A Tollas kigyó nem könnyű olvasmány. A szereplők lelkiberendezkedése bizony nem azonos a mienkkel. E kétkötetes nagy regényt sűrűn szakítják meg elvont értelmű himnuszok intermezzoi, egy-egy lirai szépségű leirás oldalakra kitolja a cselekmény tovább pergését. De aki átengedi magát e műnek és kiszolgáltatja magát az iró csapongó képzeletének és beköltözik egy bizonyos vallásos szemlélet habitusába, annak felejthetetlen lesz e könyv, hangulatát évekig fogja magában hordozni. • Egy másik szép könyv, amely szintén az arisztokrata elemet képviseli a könyvek társadalmában, a lengyel Nobel-dijas Reymont Parasztok cimü ezerkétszáz oldalas müve. Ezúttal a Dante vállalkozott hogy magyarul viszi a közönség elé azt a paraszt hőskölteményt, amelyhez fogható kevés mii van a világirodalomban. Ebben a műben a lengyel fala kap életre, ez a mü valóban egyike a legnagyobb politikai tetteknek, mert öröklétezésüvé tesz egy nemzetet. Egy falunak a hétköznapjai négy évszak kozmikus keretei közé beleágyazva, parasztok munkája, szenvedései, küzködései, gyönyörei, játékai, szeretkezései, cselvetései, lelki folyamata reggeltől estig, szembeállásai a természettel és maguk között, ennek az egyhangúnak látszó életnek ezer szine, ezer ránca, ezer fodra, a megfigyelések kiapadhatatlan bőségével, a legtökéletesebb zenekar minden interpretáló készségével, a megírás és érzékeltetés olyan művészetével, amelyek Balzacra és Zolára emlékeztetnek minduntalan. Semmi népieskedés, pemmi táj- szólás-láz, semmi tősgyökérdagály, pátosz nélkül, oly objektiven, mint ahogyan a meteorologus készíti el jelentéseit. Ám van szive az írónak, szlávos, merengő kedélye, puha kézmozdulatát, ahogyan megL töröl egy verejtékes paraszti homlokot, folytonosan érezzük, részvéte ott csillog minden figurája felett, mint a harmat a virágon. Jó ember, rossz ember, öreg ember, süvölvény, gazdag ember, szegény, ember, kikapós nő és angyali anya, istenfélő és lázadozó, az egész emberi menázséria ott hömpölyög az epikus Miszisszippi habjain, olyan változatosságban, amilyenre csak egy erdő, egy tengerfenék, a természet maga képes. Milyen szegénységi bizonyit- vány, hogy az ilyen müveknek: Pontopiddán Szerencsés Pátere, Knut Hamsun Csavargója és például Bravúros mesteri munka egy fiatal amerikainak, Thornton Wildemek a „The Bridge of Sau Lonis Rey“ (Szent Lajos hidja) cimü regénye, amelyet ugyancsak a Révai testvérek hoztak ki Koszto. lányi Dezső mintaszerű fordításában. Aki meg akar ismerkedni egy uj országgal, akinek exotikum-vá- gya uj tápot keres, ime itt e könyv, amely szemben Lawrence Tollas kígyójával, a Mexikó regényével, Peru titokzatos földjét tárja fel. De e könyvnek nem a környezet rajza az érdekes. És talán nem i* a témája, amely ugyan szokatlan. A téma: Lima hidja összeomlik, abban a pillanatban, amikor éppen öt ember megy rajta keresztül. Öt ember a vízbe fulladt, — tipikus rendőri hir. De az iró többet lát benne, mint az újságíró. Az iró megrendezi a világot, mély értelmet keres a véletlen mögött, minden igazi iró istenfélő, minden iró piedesztálra állítja a Gondviselést, mert ennek egy parányi fantomja ő benne is csillog. Az iró Juniper barát kámzsájába bújik és igy gondolkozik: az isteni gondviselésnek bizonyára célja volt azzal, hogy éppen ez az öt ember éppen abban a pillanatban, múljék ki az árnyékvilágból, amikor Szent Lajos hidja leszakad. Nos, Juniper barát megkeresi az összefüggéseket, utána jár az öt különböző ember sorsának, a hóbortos markézának, Piteának, a cselédlánynak, Estabánnak, az Íródeáknak, Pió bácsinak az öreg bohócnak és Don Jean- mek, Perioholle színésznő fiának. És megállapítja a tényt, hogy „az öt elpusztult élet mindegyike befejezett egész volt“. És megállapítja végül is: „Nem sokára meg fogunk majd halni és akkor erre az öt emberre senki sem emlékszik a világon, minket is csak egy kis ideig szeretnek és azután elfelejtenek. De a szeretetnek ez teljesen elegendő. Azok az okok, melyekből a szeretet fakad, visszatérnek a szeretetthez, amely csak keresi az okokat. Annak, aki szeret, nincsen szüksége arra, hogy emlékezzenek rá. Van az elevenek országa meg a holtak országa s a hid a szeretet. Csak az marad meg, az élet egyetlen értelme. Ez szép, de mégsem a téma és nem is a regény végén leszűrt morál az, amely a könyvet mesz- sze kiemeli az uj amerikai irodalomból. A megírásnak, a jellemzésnek, nehány lapon való összesürü- sitésének frappirozó módja az, amely megragadja az olvasót, a lélekábrázolásnak az a ritka adománya, amely lehetővé tette, hogy nehány vonás odavetése után az egész alak kísérteties biztonsággal álljon meg előttünk.
