Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-26 / 219. szám

I IBaawnma^ XU. tVF. 219. SZÁJ». IRODALOM ÉS MŰVÉSZET volna. A darab világsikerében nagy réai 5^ * Egymillió traverz ügye. A vasutak ve­zérigazgatósága még ez év közepe táján kö­rülbelül egymillió traverzre hirdetett árlej­tést, amelyet szeptember nyolcadikán meg is tartattak. Ez alkalommal az ajánlattevők a traverzek darabját 215 lejért voltak haj­landók szállítani. Mivel a vasutak vezérigaz­gatósága ezt az árat tuldrágának találta, újabb tárgyalások indultak meg, amelyek folyamán az ajánlattevő cégek tiz százalékos engedményre voltak hajlandók. A vasúti igazgatóság a végleges választ szeptember húszadikára Ígérte, ez az időpont azonban el­telt anélkül, hogy az ajánlattevők a választ megkapták volna. Az ajánlattevő cégek az ügy megbeszélésére a jövő hét folyamán Bu­karestben megbeszélést tartanak. A vasutak­nál értesüléseink szerint még a tiz százalé­kos engedmény után megmaradó árat is ma­gasnak tartják, mivel az év elején a traver­zek darabját még 160 lejért szerezték be, ez­zel szemben az ajánlattevő cégek szerint az uj tipueu traverzek olyan változást jelente­nek, amely teljesen indokolja a harminc lejes áremelést. • A Keleti Újság marosvásárhelyi bizo­mányosa „Maros" hirlapiroda, Tg.-Mures, Főtér 66. szám. • Megnyílt u nj bank és zálogház, Str. O. Jo- Sif (volt Szép-utca) 1. Folyósítunk zálogtárgyakra előnyős kölcsönöket. Leszámítolunk árnváltókat. El­fogadunk betéteket látra, vagy felmondás mellett a legelőnyösebb kamatozás mellett. Kolozsvári Nép­bank és Zálog Hitelintézet rt. • A Zephir kályha az egész világon el van terjedve és a legjobb hírnévnek örvend. 10 kgr. fával füt egy normál szobát 24 órán át. A sepsiszentgyörgyi gazdasági kiállítá­son aranyéremmel lett kitüntette. Legújabb árjegyzéket ingyen küld Szántó Dezső és Fia, kályha és rendőnygyára. Oradea. — Az ezntánl nyugdíjazásoknál be fog­iák számítani a háborús éveket is. Bukarest­ből jelentik: A pénzügyminisztérium rende­letet adott ki, amelynek értelmében az ez- utáni nyugdíjazásoknál, az összes tisztviselői kategóriáknál be fogják számítani a háborús éveket is. Ezt az intézkedést eddig egyes tisztviselőknél kivételképen és kedvezmény- képen alkalmazták, most azután a pénzügy­minisztérium általános eljárási módként ve­zeti be, nem ugyan azért, hogy ezzel az ösz- szes tisztviselői kategóriáknak kedvezzen, hanem inkább azzal a céllal, hogy meggyor­sítsa a nyugdíjazásokat s ezzel is ritkítsa a túlságosan nagyszámú tisztviselői kart. — Bejegyezték a külföldi tőkével mű­ködő nagy liberális bankot. Bukarestből je­lentik: Ismeretes, hogy mennyi harc volt a liberálisok között a tervezett külföldi tőké­vel működő nagy bank körül, amely Arge- toianu kezdeményezése és eszméje volt. Úgy látszik, hogy Argetoianunak sikerült Bra- tianu Vintilát meggyőznie a bank veszélyte­len, vagy épen a liberális tőke szempontjá­ból hasznos voltáról, mert a bank most már véglegesen meg is alakult s azt az ilfovi tör­vényszéknél bocietatea Bancara Romana- cég alatt jegyezték be. Argetoianu tehát mégis hajlandó volt annyi engedményt tenni, hogy lemondott az először forgalomba hozott Banca Internaţionala elnevezésről.-< öngyilkos lett egy aggastyán. Krasz- náről jelentik: Balázs István 80 éves fcrasz- nahorrváti lakós egy fára felakasztotta ma­S át. Mire tettét észrevették, már halott volt. ngyilkosságának oka ismeretlen. — Halálra rugdosták a lovak. Krasznáról jelentik: Szekér György 19 éves szarvadi la­kós tegnapelőtt egy szekér fát szállított az erdőből. Útközben rá vágott a lovakra, azok megijedtek és elragadtak. Szekér a lovak közé esett, s a lovak annyira összerugták, bf~v a koponyája széttört s pár órai kínló­dás után aieghalt, „; Október 25-én lesz az Erdélyi Helikon diákversenye Amint ismerete«, as Erdélyi He­likon Remény János báró és neje adományából busz. ezer lej pályadijat tűzött ki líceumok, tanító és ta- DMónőképzők VII. osztályát 1928—29-ben végzett t&aiiiók magyar irodalmi tudásának jutalmazására. Az Erdélyi Helikon szerkesztősége levélben értesi- te\* a pályadijra jelentkezőket, hogy a verseny- vizsga időpontja e hó 28-áról, az Erdélyi Helikon- nak ugyanarra az időpontra eső brassói irodalmi es­télye nratt, október 25-ére tolódott ki. Midőn ezt az időpontváltozást ezúton is közli az Erdélyi Helikon a jelentkezőkkel, az alábbiakban a versenyvizsgára vonatkozó pályázati hirdetést újra közli, hogy mó. dot adjon azoknak a jelentkezésre, «(kik eddig a ver­senyvizsgára nem jelentkeztek, de esetleg a most ki­tolódott terminusra való tekintettel azon r&zt óhaj tanának venni. Az Erdélyi Helikon, ismerve azt a súlyos vál­ságot, mely a tantervi átalakulások s a bfllkkataurea- tus egyoldalúan szigorú követelményei miatt a kö­zépiskolai magyar nyelvi és irodalmi oktatást fe­nyegeti, báró Kemény János adományából buszezer lej pályadijat tűz ki magyar irodalomtörténeti tu­dás jutalmazására. Részt vehetnek a pályázaton lí­ceumok, tanító és tanitónőképző intézetek VII. osz­tályán az 1928—29. évben végző magyar anyanyel­vű tanulók. A pályázat bírálóbizottsága ebben s.z évben írásbeli vizsgálat alapján dönt a dijak odaítélésé ről. Az írásbeli vizsgálat helye a kolozsvári refor­mátus kollégium, ideje 1929. október 25. A jelent­kezők reggel nyolc órakor fognak munkához és déli egy óráig dolgozhatnak a kitűzött feladaton. A tárgykör, melyből a bizottság a versenyvizs­gálat tételét kiválasztja, a magyar irodalomnak 1772. és 1882 közé eső leggazdagabb szakasza. A pályázat elbírálói különös figyelemmel fogják értékelni a dol­gozatokban azt a tudást, mely csak az irodalmi al­kotások elolvasása által szerezhetők meg. Biztos stiluskészség, jártasság a műfajokban, egyéniség a feldolgozásban: a jutalomra érdemesités feltételei közé tartoznak. A követelményeiknek megfelelő legjobb írásbeli munka szerzője tízezer lej jutalomban részesül. Ezenkívül egy ötezer, egy háromezer és kétezer le­jes dij kerül kiosztásra. / Az eredményt az elbirálók október 27-én fog­ják kihirdetni a kolozsvári református kollégium dísztermében s ugyanakkor fog megtörténni a di­jak kiosztása is rövid irodalmi ünnepély keretében. A világhírű Richard Voss regénye Ulmen és a gróf Monte Christo a Corso film­színház eseményei Zsúfolt házak mellett Kolozsvár közönségének rendkívüli érdeklődésétől kísérve mutatta be teg­nap a Corso-filmszinház Richard Voss világhírű re génye után készült „Villa FaJkonieri“ cimü gran­diózus filmet. A darab az első képtől az utolsóig tiszta poézis, szépség és művészet. Ritkán láttunk filmet, amely irodalmi műnek műiden finomságát és esztétikai értékét ennyire tökéletesen elénk tárta replőknek Maria Jakobini-nek és Hans Stttve-nek, akik művészetük teljességében ragyognak. Külön ki kill emelnünk a „Villa Falkonieri“ technikai *18- áilitásáf, a rendezés tökéletességét és a felvételek szépségét. Kétségtelen, hogy a darab az nj szezon egyik legragyogóbb alkotása. Péntekre újabb meglepetést készített «18 a Cor­so-filmszinház. Ekkor mutatja be ugyanis a gróf Monte Christót teljesen uj feldolgozásban, nagysze­rű rendezéssel. Lil Dagover, Jean Angelo és May G.ory játsszák a főszerepeket. Ez az örökéletü al­kotás uj feldolgozásban, valóságos szenzációja a filmművészetnek. Már most felhívjuk rá a közönség figyelmét, mert meg vagyunk győződve, hogy mint mindenütt a világon, Kolozsvárt is feledhetetlen ese­mény lesz a Monte Christ bemutatása. A Corao-film- -zinház igazgatósága ai hatalmas filmet nem szakít­ja meg és így az előadás két és fél óra hosszán át tar'.. Az az intenció vezeti, hogy a mü élveezetének teljességét és rendkívüli hatását ne zavarja meg semmi. „AVE M“ Pékár Gyula novellája filmen Ki ne emlékezne arra< a felejthetetlenül szép és áldozatos Bzerelmi poézissel átszőtt filmre, mely Li­lian Gishnek, az imádatra méltó Fehér apácá-n&k olyan nagy sikert hozott 1 Ki felejtette volna «1 a Fehér apáca magasztos és felemelő jeleneteit t Az Ave Maria, melyről már megemlékeztünk, a Fehér apáca szüzséjéhez hasonló tárgyat dolgoz fel azzal a külömbséggel, hogy benne az emberi motí­vumok jobban alá vannak huzva. Az Ave Maria európai, sőt magyar film s így sokkal közelebb fér- kőzhetik lelkűnkhöz. Pékár Gyula hasonló cimü is­mert novelláját tartalmazza s igy annak meséjét fe­lesleges elmondanunk. Amit különösen ki kell emel­nünk, az az, hogy a film rendezőjét Gounod Ave Maria-ja inspirálta. Gyönyörű képek és hangulatok haladnak el egymásba ölelkezve a nézők előtt és könnyekig megható egészet alkotnak. Az orgona mé­lyen búgó hangja, a novíciák gyönyörű éneke, egy hárfa álomszerű zengése önkénytelcnül is belesodor­ják a nézőt a film hőseinek élményeibe és Hangula­tába, úgy hogy a néző is velük él és értük szorong. Az Ave Maria főszerepeit Iros Arlan és a tragikus körülmények között elhunyt nagytehetségü Weraer Pitschau alakítják felülmúlhatatlan művészettel. A filmnek Kolozsváron is nagy sikert jósolunk, «hol a Select-mozgó fogja vetítem mai kezdettel. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA Szerdán este 9 órakor: A pók. Amerikai detek- tiv-dráma. Újdonság, először. Premiere-bérlet 6. sz. Sorozatszám: 33.) Csütörtök este 9 órakor: A pók. (2-odszor. Napibér­let 0. szám. C. Sorozatszám. 34.) Pénteken este 9 órakor: A pók. (3-adszor. Napi- bérlet 7. sz. A. Sorozatszám. 35.) Szombattól a színházi előadások kezdete fél 9 óra. Szombat este fél 9 órakor: A pók. (4-edszer. Napi­bérlet 7, sz. B. Kezdete pont fél 9 órakor. Sorozatszám 36.) Szombaton este 11 órakor: Tyúkketrec. (Éjjeli elő­adás, csak felnőtteknek, nagyon olcsó mozi­Select Mozgó SZERDAI KEZDET- TEL VETÍTI HZ nagyszerű drámai PÉK A 8 "’t novellája nyomán A Ilimet kórus, orgona és ének- szelő kíséri - Énekel BAUMAN né BREY2 Jo­sephine urhölgy. ­a Kórust ej énekkart Or. Bartunek és Schiexék Elemér urak vezetik Sóra kor mélyen leszállító« bely áiak í>, 7 és 9 Órakor rendee keiyárak - Mon Stagerliloi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom