Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-22 / 216. szám
10 XritttiUwtC Xll. ÉVF. 216. SZÁM. H si n 11 IM! ii ii ii iiiirnn Gőzmozdonyt használt, de jó állapotban, rendes nyomtávú vágányhoz,kívül fekvőhengerekkel, adhasios súly kb. 30 tonna .iotbíbIfb birasönli. Nltrogén-müveK Diciosânmărtin. riririrmr »i n 11 » u nir ii 11 KÖZGAZDASÁG Az esőztető öntöző berendezések rentabilitása Zsákok „Bombay“ bab- és dióexportra alkalmas olcsó áron kapható DANCSE JAKAB terménykereskedőnél Oradea, Telefonsz.: 813. Engedélyezett Iskolai nyomtatványok Tankönyvek Füzetek írószerek Iskola és aktatáskák legolcsóbb beszerzési forrása a „MINERVA“ Cluj - Kolozsvár, Str. Reg. Maria Deák F-~u. 1 sz. (Kolozsvár, szeptember 20.) A „Keleti Újság“ f. évi 173. és 174. számában, „A mesterséges eső jelentősége a mezőgazdaságban“ cim alatt megjelent cikkemre való hivatkozással a K. U. 210. számában cikket közölt Szász Ferenc dr. „Milyen viszonyok között jövedelmez a permetező öntözés“ címmel. A mesterséges eső jelentőségéről szóló cikkem az öntözés történeti múltját, az esőztető öntöző berendezéseket és az ezen berendezések által elért külföldi eredményeket ismerteti. Szász dr. cikkemre való hivatkozással bírálat tárgyává teszi az esőztető berendezések rentabilitását az erdélyi mezőgazda- sági viszonyok szempontjából. A magam részéről a rentabilitás kérdését erdélyi szempontból annál inkább sem érintettem, mert tudtommal Erdélyben még egyetlen gazdaság sem kísérletezett az esőztető berendezésekkel és igy az iteni kísérleti eredmények adatainak a hiányában minden fejtegetés csak elméleti téren mozoghat. Szász dr. hozzászólását mindenesetre örömmel kell fogadnunk, mert természetes, hogy az esőztető öntözőberendezések (vagy ahogy azt Kenessey Béla újabb elnevezéssel permetező öntöző berendezésnek nevezi) elterjedése főleg azok jövedelmezőségétől függ, sajnos a jövedelmezőségre vonatkozólag az előbb említett okok miatt Szász dr. sem tudott más adatokat nyújtani, mint a cikkemben közölt külföldi tudományos kísérletek adatait. Közelebb jutunk azonban a rentabilitás megismerésének a kérdéséhez, ha azokat a tényezőket vesszük vizsgálat alá, melyeket Kenessey Béla az OMGE-ben tartott előadásában négy főcsoportra osztott, (ez az előadás képezi Szász dr. cikkének az alapját, megje- jelent a „Köztelek" f. évi 59—60. számában „A jövedelmező permetező öntözés tényezői“ cim alatt). Ezek a tényezők a technikai, a természeti és az egyéni tényezők, melyekhez még az öntözővíz kérdése járul. A négy tényező közül a legjelentősebb differenciát a természeti tényezők okozzák. Minthogy a tényezők azonos közrehatása mellett az eredmény is azonos lesz, a magyarországi természeti tényezőknek az érdéILakásta karifást ingyen! | legújabb rendszerű villamos porszívóval, egy órán át, próbára, egy ízben eszközöl Msirkó V. műszaki iroeSa Cluj, Str. N. lorga 11. Telefon 453 m m CD TILLANTIN a legtökéletesebb csövázószer A TiSlantin használatával elérjük: 1. Biztosan megöli a kórokozó bacillusokat. 2. Rendkívüli hatással van a csira fejlődésére. 3. Fokozza a termőképességet. Kapható: fiz Erdélyi Szász Gazdasági Egyesület, a Barcasógi és Besztercei Gazdasági Egyesület eladási csarnokaiban és gép- osztályaiban. — Oosef Baumann, niühlbach (Szászsebes). C. Knopf, Brassó, Ciocrac ür. 2. Andreas Böck, Reghin. Heinrich Connerth, mediaş. Viktor Löw, Sibiu. Strada Regina CSAvAZÓGÉPEKET: maria. Érdé vi Szász Gazdasági Egyesület Géposztály, Segesvár. Péter Siti, Cisnadia (Heltau). W. Weinrich & Ing. Zapfe, Cluj. Str. Regina maria 16. »Agroferra« S A. Targu- mures meizer & Henning, Dumbrăveni. Sztruhar & Alandl, Cáréi Szatmári Gazdasági Egyesület, Szatmár. „Lothra“ és „Kis-TiIlátor‘‘-t szállít a »Rornflniü« RÉszuÉny-TrtRSflsrtG TimisoflRfl i„ BrtnrtTiHrtz lyi természeti tényezőkkel való megegyezése mellett a magyarországi kísérletek eredményei itt is helyt állanak. De ha a magyarországi és az erdélyi viszonyok között eltérések is lennének, azok oly jelentéktelenek, hogy a magyarországi kísérletek eredményeit feltétlenül irányadóknak kell tekintenünk. Hogy a kötött talajok a permetező öntözés szempontjából nem jönnek számításba és ez korlátokat szab a mesterséges permetező berendezések elterjedésének, abban igaza van Szász doktornak. Kötött talajon azonban ahol a dry farming-rendszerrel megfelelően konzerválható a természetes csapadék, senki sem gondol az öntözésre. De az erdélyi kötött talajok mellett, különösen a bővizű folyók mentén, ahol a legintenzivebb mezőgazdasági termelés folyik sűrűn, találunk laza talajokat is, melyek a mind mélyebbre sülyedő folyók hátramaradt medrének iszap- és homokrétegéből képződtek az idők folyamán. Ha pedig Erdélyt a mindennapi szóhasználat kiterjesztett értelmében vesszük, úgy Szatmár-, Szilágy-, Bihar- és Aradvárme- gyékben, valamint a Bánságban éppen gyakran találkozunk laza termőföldekkel. A permetező öntözésnek tehát kétségkívül van talaja a csatolt területeken és még nagyobb a Regátban. Egyrészt az, hogy a talaj vízszükségletének a pótlására a legintenzívebb mezőgazdasági kultúrájú területeink szorulnak reá, másrészt pedig, mert az öntözést a legérdekesebb terményeink hálálják meg a leginkább, a permetező öntöző berendezések jelenségét nem kicsinyelhetjük le. Ezek a növények, mint azt a múltkori cikkemben említettem volt és ehhez hasonlóképen nyilatkozik Kenessey Béla is, a kerti vetemények, a takarmány növények és a kapás, illetve ipari növények egyrésze (burgonya, répa). Minthogy az amerikai verseny következtében mezőgazdasági termelésünk irányát szükségszerűen át kell alakítanunk, a most említett növények termesztése különösebb jelentőségre fog emelkedni, ami csak fokozza majd a permetező öntöző berendezések elterjedését. Az olcsóbb pénzzel, alacsonyabb termelési költségek és kedvezőbb éghajlati viszonyok mellett termelő amerikai államok év- röl-évre növekvő gabonatermése annyira leszorítja az európai gabona árát, hogy az európai piacra termelő európai agrárálla- mok, az amerikai versennyel már nem bírják a küzdelmet folytatni. Ennek konzekvenciája az kell legyen, hogy szemtermelésünket szorítsuk le a belföldi szükséglet határáig és a felszabadult termelőföldeken pedig oly terményeket termesszünk, melyek Amerikával szemben még versenyképesek. Egyúttal belterjesebbé kell tennünk állattenyésztésünket is egyrészt a vágóállat export, másrészt pedig a tejtermékek exportjának a fokozása céljából, mivel ezek szintén versenyképesek Amerikával szemben. így az ipari- és takarmánynövények termelése elsőrendű fontossága maga után vonja majd a permetező öntözés nagymérvű elterjedését is. A permetező öntözés elterjedésének tehát igen expanziv lehetőségei vannak és nagyon kívánatos lenne, ha a permetező berendezések minél szélesebb körben honosodnának meg nálunk, mert ez mezőgazdasági termelésünk szükségszerű átalakulásának a kezdetét jelentené. Oberding József dr. T. LEPAGE CLUJ, kérek ingyen kotta jegyzéket. - Vágja ki, küldje be, ingyen kap érte sok jegyzéket!!!
