Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-22 / 216. szám
XII. EVP. 216. SZÁM. ^ 2 Az édesanya ravatala feltámasztott egy iskolát Még 1923-ban történt. Angheleson a magyaT i§- kolák ellensége volt a kultuszminiszter. Egyre-más- ra vonták meg a nyilvánossági jogot évszázados múltra és tradíciókra visszatekintő intézetektől. Csak apró, jelentéktelen, formai bibák után kutattak s ba ez nem volt elég, akkor tarsolyukból előrántották az irredenta vádat. Az ősrégi Wesselényi-kol- legium mindig valóságos mintaintézet volt. Jeles, nagyhírű professzorok, modern iskolai felszerelés tették híressé és nevessé az egész országban. Az ős- Tégi kollégium iskolapadjain ült egykor Ady Endre, a modern magyar lira ma már megboldogult, világhírű mestere, de itt szívta magába a tudomány, munka, emberszeretet és erkölcs alapelemeit Maniu Gyula is, a mai kormány miniszterelnöke. A zilahi kollégiumból került ki Biró Lajos, a világhírű etnográfus, a budapesti muzeum igazgatója é3 a nagynevű utazó. Anghelescu miniszter annak idején minderről tudomással birt s amidőn a jelentéktelen, adminisztrativ mulasztásokat elébe tárták, a nagy iskolafaló azt mondotta: — Mindez nem elég, erősebb vádat kérek, hogy az iskola jogát megvonhassam. Irredenta vád, mi sem könnyebb ennél, — mondogatták az intézet zilahi ellenségei, — és ekkor, az egész bukaresti sajtót bejárta a fantasztikus rágalom. A zilahi Wesselényi-kollegium irredenta, galambok röpködnek az udvarán, de ezek a galambok nem a békét hirdetik, hanem az irredentizmust, ezek nem a béke hirdetői, hanem postagalambok, amelyek a kollégium udvaráról egyenesen Budapestre röpködnek és szárnyaik alatt összeesküvések, államellenes magatartások levélkéit szállítják. Nemcsak Zilabon, banem az egész magyar földterületen egy keserű mosoly volt a válasz, mert mindenki komolytalannak tartotta a fantasztikus vádat, csak Anghelescu volt kultuszminiszter adott bitéit annak és minden további indokolás, szabályszerűen lefolytatott vizsgálat nélkül a három évszázados, nagymnltu intézettől megvonta a nyilvánossági jogot. Azóta eltelt hat esztendő. Az intézet igazgatósága, a református egyház vezetősége mindent elkövetett, bogy az intézetet megmentse és annak a nyilvánossági jogát visszaszerezze. Hiába való volt azonban minden. A galambokról terjesztett vád legendája Anghelescuék előtt erősebb volt az igazság gyújtó reflektoránál. És most történt a „fordulat“. Maniu Gyula minis. erelnök édesanyja meghalt. Az emberszeretet és a/kegyelet áttörte a politikai válaszfalakat. A ravatal előtt megtörve álló Maniu Gyulánál jelentkezett a Wesselényi-kollegium tanári kara. Az öreg professzorok kondoleáltak a hajdani diák előtt. És anélkül, hogy a tanári kar kért volna valamit a gyászoló fiútól, Maniu Gyula édesanyjának a ravatala előtt önkényt, a nemes lélek sugallatából megígérte, hogy rövidesen a zilahi kollégium elvett nyilvánossági jogát vissza fogja adni. Az öreg professzorok meghatva mondottak köszönetét és Kerekes Ernő, Maniu volt professzora az Ígéret elhangzása után, midőn a küldöttség elvonult, csak annyit mondott: — Én, a professzor mondom, hogy amit Maniu Gyula megígér, azt be fogja tartani. Én ismertem a diákot és én sohasem csalódtam az emberekben. És Kerekes Ernőnek igaza volt. Maniu miniszterelnök hü maradt a régi diákhoz és bű maradt a zilahi kollégiumban tanult erkölcsökhöz. Szeptember első napjaiban Kerekes Ernő címére távirat érkezett. Az öreg professzor remegő kézzel bontotta fel a táviratot, amely valóban a zilahi kollégium sorsáról intézkedett: — Örömmel értesítem, hogy a zilahi ősrégi kollégium nyilvánossági jogát visszakapta. Egyelőre csak a saját felelősségemre rendeltem el a nyilvánossági jog visszaadását, de rövidesen, mihelyt a permanens bizottság összeül, formailag és véglegesen elintézést fog nyerni a kollégium nyilvánossági jogának az ügye. Boldog vagyok, hogy volt tanárommal az örömhírt elsőnek közölhetem. Maniu Gyula. A sürgönyt rövidesen a hivatalos értesítés is követte és nagy örömet keltett nemcsak a zilahi kollégium tanári karában, hanem az egész magyarság körében is. Szinte szimbolikus jelentősége van ennek az intézkedésnek és a beváltott Ígéretnek, különösen ma, amikor felelős helyről nap-nap után' hangzanak el Ígéretek, de azoknak a beváltása a legritkább. Manin miniszterelnök igéretbeváltása követendő példa lehetne nemcsak a mai kormány többi felelős tagjaira, banem az összes román vezető politikusokra is és az egész román közéletre. Mert mindennek, csak erénynek nem lehet nevezni azoknak a magyar kulturális intézményeknek a lerombolását, amelyekben a mai erdélyi románság vezetői csak becsületet, erkölcsöt és kultúrát szereztek. (—jós.) Az egyetemi előkészítő év jelöltjei öt vizsgát kötelesek tenni A megjelent rendelet szerint a vizsgák szigorúak és drágák lesznek (Kolozsvár, szeptember 20.) Ismeretes, hogy az nj középiskolai törvény a középiskola két osztályának elvégzése után még egy előkészítő évet irt elő azok számára, akik azután egyetemi tanulmányokat akarnak folytatni. Hosszú ideig vita folyt a sajtóban és tanügyi körökben is arról, bogy ezt az előkészítő évet a középiskolák vagy az egyetemek mellett szervezzék-e meg, mig azután most a közoktatásügyi minisztérium kiadta az előkészítő év megszervezésére vonatkozó rendeletét. A rendelet első szakasza megállapítja, hogy az előkészítő évet mindaddig, amig a jelenlegi bét osztályos líceum fennáll az egyetemek mellett szervezik meg. Az előkészítő éven rendes előadásokat, konferenciákat fognak hallgatni a tanulók, azonkívül laboratóriumi munkálatokon és tudományos kirándulásokon vesznek részt. Az év végén a tanulók írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgát tesznek, s a szabályzat előírja, hogy ezeknek a vizsgáknak szigorúaknak Bútoraink tartósságát garantúllúk legmodernebbül berendezett szárítóink! Ne sajnálja az utat Marosvásárhelyre és győződjön meg, hogy a legszebb bútorokat legolcsóbban részletfizetésre is a Székely A Réti Rt. Bútorgyárában vásárolhatja. Vlfágmárkás zongorák és pianínók nagy választékban! — Rajzaink.«! utaz an« kai meghívásra kiküldjük.--------kell lenuiök, hogy így komolyan kirostálják szokat az elemeket, akiktől remélhető, hogy azután eredménnyel fogják az egyetemet látogatni. Az előkészítő év jelöltjei öt vizsgát kötelesek tenni s csupán úgy iratkozhatnak be az egyetemre, ba ez az öt vizsgájuk sikerül. Ha a jelölt megbukott, az előkészítő év ugyan azon, vagy más szekcióján ismételheti az évet s csupán azokat a vizsgákat kell ismételnie, amelyekből elégtelen osztályzatot kapott. A vizsgálatok júniusba lesznek s javító vizsgálatokat tnem tartanak az előkészítő évben. Az előkészítő évnek öt tárgya lesz az összes fakultásokon. Az egyik az illető tudományszak általános története, azután francia és német nyelv és végül minden egyes fakultáson két-két az illető fakultás tanulmányozására előkészítő tárgya, amelyekre a minisztérium csak általános utalásokat ad, azokat véglegesen azonban az illető fakultás állapítja meg. Az egyetem vezetősége saját belátása szerint esetleg több fakultás kurzusait egyesítheti is. Az előkészítő év tanártestülete a maga hatáskörében választja meg az egyetemi rendes tanárok közül. Az illető tudomány történetét heti egy, a modem nyelveket heti hat s a másik két tárgyat heti öt órában adják elő. A gyakorlati munkálatokat és a szemináriumi oktatást ezenkívül szervezik meg. A rendelet ezután a tandijakat határozza meg, elég magas összegben. Tanulmányi díjképpen 8000 laboratóriumi taxa fejében 8000 és vizsgadijban 600 lejt kell fizetniök a tatnulóknak. Az előaadá- sok november elsején kezdődnek és május 31-én fejeződnek be, a vizsgálatokat júniusban tartják. AZ ERDEI GYILKOSSÁG <2 .) Irta: Csehov Antal Megállítottam a lovam s egy pillanatig azon gondolkoztam: ne menjek-e vissza s ne pusztitsom-e el mindkettőjüket? Szörnyű harag dúlt bensőmben ... Ami kevés jó még volt bennem, megbántva, beszennyezve érezte magát. Ismertem azelőtt is megvásárolható fehérszemélyeket. megvettem s tanulmányoztam őket. de azoknak nem volt ártatlan arcuk s nem volt oly igaz. kék szemük, mint aminőnek Olgáét azon a reggelen láttam, mikor Tenevóba mentem a búcsúra. Egy erős szélroham lékapta fejemről a kalapomat és elvitte a sötétségben. Estében a kalap érintette Lorka fejét. Az állat megijedt, felágaskodott és vágtatva vitt baza. Otthon öltözetesen vetettem magam az ágyra. Polikárpot, aki segíteni akart a vetlcő- zésben, minden igaz ok nélkül ,,ördög“-nek nyilvánítottam. — Ördög vagy ám magad! — dörmögte és faképnél hagyott. _ Mit beszélsz? Mit beszélsz? — kiáltottam és dühösen felszöktem az ágyról. — Nem vagy siket, hallhattad volna! — felelte. — Oh ... Szemtelen vagy! — kiáltottam, minden epémet a szegény szolgára öntve ki. — Ki veled! Ne lássalak! Ki veled! S mielőtt kihúzhatta volna lábát a szobából, megint az ágyra vetettem magam és zokogtam. mint a gyermek. Felizgult idegeim nem bírták tovább: tehetetlen haragomat, megbántott érzelmeimet s féltékenységemet, mindent ebben a zokogásban öntöttem ki. — Megölte a feleségét! — rikoltotta a papagáj és felborzolta tollát. E rikoltás hatása alatt eszembe jutott, hogy Urbenin csakugyan megölheti a feleségét. Gyilkosságról álmodtam ... rémes volt: azt álmodtam, hogy a kezem valami hideget, sikamlósai érintett... hogy csak a szememet kellett volna felnyitnom, hogy lássam a holttestet... láttam Urbenint, hogy esdő szemmel áll az ágyam fejénél. Ez éjszakától fogva majdnem mindig otthon maradtam és csak akkor mentem el hazulról, mikor valami hivatalos teendőt kellett elintéznem. Meglehetősen sok teendőt mulasztottam el s nem értem rá unatkozni. Egész nap írtam. Olgára nem akartam gondolni többé; az egész ügyet elintézettnek tekintettem. Néha- néha, lefekvéskor, vagy ébredéskor, visszaemlékeztem Olgával való ismeretségemnek némely mozzanatára. Eszembe jutott az erdei lak. melyben a „vörösruhás leány“ lakott, a Tenevóba vivő ut, a barlangbeli jelenet... s a szivem összeszorult... de nem tartott sokáig ... a valóság mindjárt felváltotta a keserű emlékezést. Van-e költészet, mely túléli ezt a szeny- nyet? Olga elvesztette szememben igézetességének legalább felét. A grófot utáltam s nem feleltem leveleire. — Vége! — gondoltam magamban. — Vége mindennek!... Annál jobb reám nézve. Elhatároztam, hogy megszakítok a gróffal minden érintkezést, ami nem esett nehezemre. Nem voltam már az, aki három hét előtt voltam: a kisértés nem bántott többé. Végre megunta^ az egyedüllétet; levelet Írtam lvánovic3 Pável doktornak s kértem, hogy látogasson meg. Nem kaptam választ s írtam még egyszer... és megint eredménytelenül ... _ Haragudnék rám a jó doktor? — kérdeztem magamban. Önkéntes házi fogságom harmadik hetében meglátogatott a gróf. ySimaaíe bbbapteííü ridegségemet, aztán áttért kedves témájára, az asszonyokra ... — Értelek, — mondotta. — Finom érzésű ember vagy, nem akarod zavarni a duettet... De elfelejted, hogy te nem vendég, hanem jóbarát vagy, kit az ember szeret és becsül... Jelenléted csak fokozná harmóniánkat... Fenséges valami ez a harmónia, le sem Írhatom, testvér! Voltaképpen nem vagyok tisztában, hogy jó-e, rossz-e vele az élet. Vannak pillana- tdk, mikor odaadnám az életemet egy „bis“- ért, viszont vannak napok, mikor sírni szeretnék ... — Ugyan miért? — kérdeztem. — Nem értem ezt az Olgát... Láz, nem asszony.,. Naponta legalább ötször változtatja szeszélyét. Hol jókedvű, hol meg sir és imádkozik ... egyszer szeret, máskor reám se nézhet... vannak pillanatok, mikor úgy szeret, mint asszony még nem szeretett... de néha, mikor felébredek s rajtam érzem szemét... annyi vadság, düh és utálat van azon az ancion... és sokszor néz úgy reám ... — Utálattal? — kérdeztem. — Hát persze!... Nem érthetem meg .». esküdözik, hogy szerelemből jött hozzájn... De akkor hogyan értsem azt az arckifejezést? Sokszor azt hiszem, hogy nem szenvedhet s hogy csakis azokért a rongyokért adja oda magát, melyeket veszek neki. Mennyire csüng azokon a rongyokon! Mikor uj ruhát vesz magára, képes reggeltől estig a tükör előtt állni; egy elrontott fodor miatt képes órák hosszáig sírni... borzasztóan hiú! Leginkább azért tetszem neki, mert gróf vagyok. Ha nem volnék az, sohse szeretett volna belém. Nem múlik el ebéd, vacsora, hogy szemrehányást ne tenne azért, hogy nem érintkezem főrangú társasággal... Úgy szeretne főrangú társaságban csiflognil... Különös egy nő. v .(F-olxSafJufcl)
