Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-19 / 213. szám
, nVtSP1' Cla}-Kolozsvár, 1929 szeptember 19. Csütörtök ELÖFIZETÉlS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Bxerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 0-94 fa 3-64. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON- 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. 12 oldalas szám ára 5 lej. XII. évfolyam 213-ik szám Egyes szám ára 20 fillér Brandtsch Rudolf megbeszélést folytatott Maaiíu miniszterelnökkel a készülő kisebbségi Táskás kisgyermekek Megindultak ma a kisgyermekek, iskolatáskával a hátukon, a kezükben és ezután minden reggel találni fogjuk az utcákon siető csoportjaikat. Ma még vígak voltak, lármájukat elnyelte azonban a nagyvárosi utca forgalmának zaja. Az ember örömmel áll meg mögöttük egy kis hallgatózásra. Az aggodalmakat lelkében hordozó magyar ember eífogodottan tud örülni azon, hogyha vidámak, vígan lármások ezek a táskás apróságok, akik beléjük nevelődött iskolaszeretettel hagyták abba a nyári játékot, a Szamos partját, a kerteket, vagy talán csak külvárosi utcát. Az aggodalomra elég okot találó magyar ember leikéből sóhaj szakad fel, amikor őket látja, vájjon milyen kínos ősz borul ezekre a most még vidám apróságokra, akik olyan hangosan csoportosultak az iskolakapuk előtt. Jönnek a rideg őszi, a sötét téli reggelek, amelyeken kivörösödött arccal, zsebbe szorított kezekkel, sziszegve sietnek egyenként végig az utcán és a jókedv lefagy a tekintetről. », d « * Ma megindulnak örömmel a kis gyemekek és az iskolának, felnevelődési, emberesedési vágynak ragyogó szeretetével. Ök nem tudják, hogy honnan jön, de megérzik azt a rengeteg akadályt, kínos gyötrelmet, amit emberek politikája szakit a nyakukba. Ók csak mind jobban és jobban érzik a terheket és veszítik a jókedvüket az iskolakapu felé vezető útjukban. Törvények, rendeletek betűit még nem ismerik, de már tudják azt, hogy az unitárius gyermek nem mehet a református magyar gyermekek iskolájába és fordítva és igy tovább osztályozva a felekezetszerintiséget, aminek célja a román iskolákba való terelés. Mert hiába a kormány- programm, miniszteri ígéret, Erdélyben még mindig kegyetlenül választják el a magyar gyermeket kis barátjától és nem engedik meg, hogy együtt nőhessenek fel, egy iskolapadban. Ami Ígéret elhangzik, amögött felnő a ravaszság. Azt mondják például, hogy a keresztyén magyar gyermek szabadon menet magyar iskolába, csak abban az esetben nem. ha már valahol állami oktatásban részesült. Az államnak pedig van egy törvénye, mely szerint senkinek másnak nincsen joga óvodát fentartani, csak magának a román államnak. A falu apró, néhány éves kis gyermekét a téli hideg időkben behajtják az állami óvodákba, amikor otthon a családi háznak melegénél sokkal jobb gondozásban részesülhetnek, de nyári munkaidőben, mikor a szülőket kiviszi a mezőkre az élet kötelessége, gondozatlanságra vetik ki az utcára. Aztán amikor eljön a iskolaköteles esztendő szeptemberének idusa, akkor elzárják előlük az iskola kaput azzal, hogy előbb már állami oktatásban részesültek, tehát csak az állam padjain tanulhatnak tovább. Helyenként nem élnek ezzel a fonlorlattal, de Erdélyben sok megyében igy van. Igen, fondorlat ez. ami a gyermeknek a magyar lelkét akarja kitépni a kebléből. A gyermek még nem tudja, hogy mit akarnak vele, de megtanulja azokból a gyötrelmekből, amiket rámérnek ilyen kíméletlenséggel. Korán kezdik tanitani őket arra, amit úgy hívnak, hogy politika. A gyermeki lélek pedig • békesség magvainak a kedvező termő talaja s a kínzással nem ezt a magot ültetik el benne, hanem az ellenkezőjét. Az aratás idején ne csodálkozzék az, aki aratja, amit vetett. Megindultak jókedvűen lets táskáikkal a yermekek. Minden komoly szó a magyar isebbségi kívánságok listáján, kegyelmet, kíméletet, békességet kér az ő életvidámságuk számára. Vajha hönnyen viselhetnék el a rájuk szakadó ködös őszi reggeleket és rideg fagyos téli hidegeket. (Bukarest, szept. 17.) Rudolf Brandtsch szász képviselő az utóbbi napokban hosszabb megbeszéléseket folytatott Maniu Gyula miniszterelnökkel, a készülő kisebbségi statútumról s azzal kapcsolatban a kisebbségek, speciálisan a romániai németek problémáiról, illetve azok megoldásáról. Értesülésünk szerint Brandtsch Rudolf a megbeszélések alapján megállapította, hogy a kormány komolyan dolgozik a kisebbségi törvény előkészítésén. Az összes iskolakategóriákra uj iskolatörvények készülneic, az ugyancsak előkészült alatt lévő bíráskodási reformokban pedig a kisebbségeket eminens I (Bukarest, szeptember 17.) A keleti konferenciával kapcsolatban, amely most kezdődött meg Párisban, a Dimineaţa érdekes cikket közöl, amelyben valószínűleg a külügyminisztérium információja alapján, leszögezi Románia álláspontját. A lap értesülése szerint nincs kizárva, hogy a párisi konferencián Magyarország kiküldöttei kérni fogják, hogy Románia terhére írják azokat a javakat is, amelyeket Budapest román megszállása idején szállított el a hadsereg. A román delegáció elsősorban annak az elvnek a leszögezése mellett fog harcolni, hogy a jóvátételek végleges rendezése során győztes állam nem maradhat adósa egyetlen legyőzött államnak sem. Abban az esetben, hogyha ezt az elvet a román delegáció által kívánt fogalmazásban és jelentőségben sikerül érvénybe juttatni, úgy a párisi konferencia a Dimineaţa illetékes helyről kapott információja szerint foglalkozni fog a román-magyar optáns- kérdéssel is és ez a kérdés lényeges pontját fogja képezni Románia tartozásai megállapitásának, amennyiben a konferencia előreláthatólag úgy fog dönteni, hogy az optánsoknak adandó kártérítést a magyar jóvátétel! összegekből vonják le. Értekezlet a magyar pénzügyminisztériumban Budapestről jelentik: A párisi keleti jöyá- tételi konferenciával kapcsolatban hétfőn este a magyar pénzügyminisztériumban Wekerle pénzügyminiszter elnökletével a pénzügyminisztérium és a külügyminisztérium szakértői megbeszélést tartottak, amelyen részletes vizsgálat tárgyává tették a konferenciával kapcsolatos egész anyagot. A megbeszélést kedden folytatták s azon Valkó Lajos külügyminiszter is ■ •* m rft5 törvényről módon érdeklő kérdések fognak megoldást találni. A kisebbségi iskolák részére adandó államsegélyt szeptember 20-án adják ki. A megbeszélések alatt Brandtscfa-al közölték azt is, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok a sajtóközlések, amelyek szerint Mironescu külügyminiszter Géniben kijelentete volna, hogy Románia nem járulhat hozzá a propozicióhoz, mely szerint a kisebbségek, mint jogi személyek adhassanak be panaszokat. Mironescu Genfben csak azt mondotta, hogy a kisebbségek nem lehetnek nagyobb mértékben tárgyai a nemzetközi jognak, mint eddig. résztvett. Főként olyan kimutatások készítésén dolgoznak, amelyek nyilvánvalóan mutassák ki, hogy Magyarország milyen súlyos terheket kénytelen hordozni s hogy újabb terhek menynyire veszélyeztetnék az ország gazdasági konszolidálását. Nincsen kizárva, hogy amennyiben Magyarország a konferenciára meghívást kap, akkor maga Wekerle pénzügyminiszter is elutazik Párisba. A Petit Párisién megjegyzi, hogy a keleti jóvátétel kérdése rendkívül kényes probléma, mert Ausztria, Bulgária és Magyarország a pénzügyi talpraállás felé haladnak és ez országok pénzügyi talpraállását nem szabad veszélybe sodorni. (Páris, szeptember 17.) Francia részről kijelentették, hogy a bizottságok munkája nem ütközik semmi nehézségbe. Ezzel szemben a Nemzetközi Bank megszervezése újabb nehézségekkel találkozik. Hágában ugyanis a többség Brüsszelt óhajtotta a tárgyalások helyéül, azóta azonban Németország és Anglia Brüsszel ellen foglalt állást, mert attól tartanak, hogyha a bizottságot Brüsszelbe hívják össze, ekkor a bank székhelye is Brüsszel 1 esi. Megnyitották a holland országgyűlés uj ülésszakát (Hága. szeptember 17.) A királyné ma férje és Julianna hercegnő jelenlétében megnyitotta az országgyűlés uj ülésszakát. A királynő trónbeszédében örömét fejezte ki afelett, hogy a világbéke szempontjából olyan rendkívüli fontossággal biró értekezlet, mint amilyen a hágai konferencia volt, Hollandiában ülésezett. Hollandia minden törekvése a jövőben is arra irányul, hogy a Népszövetséget támogassa a békemü kiépítésében. Az optáns-pifrt is tárgyalni fogják a keleti jóvátételi konferencián, amelyen szóbakerülnek a budapesti román megszállás ideje alatt elvitt javak is Mai számunk 12 oldal
