Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-18 / 212. szám

XII. ÉVF. 212. SZÁM. KaxjvnUjr&jfo 3 A székely nép ünnepelte múzeumának jubileumát A sepsiszentgyörgyi emlékünnepen történelmi foga­dalmak hangzottak el — A német kultúra nevében a székely néphez — Néptenger árasztotta el a kiállítást > (Sepsiszentgyörgy, szepiember 16. A Ke­leti Újság kiküldött tudósítójától.) Vasárnap reggel vonultak be a nagy tömegek a Szé­kely Hét legnagyobb napjára. A Székely Nemzéti Muzeum, ez a rövid idő alatt gyö­nyörű és tudományosan komoly magaslatra emelkedett kultúrintézmény ezen a napon ün­nepelte meg ötvenéves évfordulóját annak, hogy az alapítók a muzeum eredeti gyűjte­ményét a székely népközösség tulajdonába átadták. A. népipari, mezőgazdasági, ipari és mondhatni általános kiállítás alkalmat adott arra, hogy a székely népnek a nagy tömegei vonuljanak fel Sepsiszentgyörgy re és ünne­pélyes jelenetek hatásai alatt érezzék át a je­lentőségét annak: van a székely népközösség­nek tudományos és általában kulturális szem­pontból ilyen megmérhetetleniil gazdag köz­kincse. De alkalmat adott a székely népnek arra is, hogy száinbavegye a múltját és jele­nét s e számbavétel alapján jelölje meg jö­vendő fejlődésének irányait. Tömegek vonulnak fel A város nagy főtere az autók és autóbu­szok zsúfolt parkjává alakult át, az utcákon a különböző jármüveik torlódtak fel minden­felé. A vasúti állomásról és a különböző vi­dékekről befutó útvonalokon ünnep- láruhás csoportok gyalogoltak be a város felé. A Mikó-kollegium főbejárata előtt van a cen­truma a torlódásnak és hosszú ideig kell vá­rakozni, amig valaki a kapun bejuthat. A kollégiumban van a kiállítás, lenn a fasoros széles utcán a muzeum épületei és udvara az ünnepélynek a szinheye. A múzeumba is megindul a zarándokás már a kora reggeli órákban. A termeket el­özönlik a nyüzsgő csoportok. A hátsó nagy udvaron megkezdődik a gyülekezés és siet­nek az emberek a padsorok felé, hogy helyet kaphassanak maguknak. A múzeumban is van alkalmi kiállítás olyan kincsekből, amelyeket nem láthat a mindennapi látogató: a templomi kelyhek, kegyszerek legrégibb ér­tékes kincseit hozták be a székely falvakból erre a napra. A legnagyobb értéket képviselő könyvekből és oklevelekből is rendeztek kiál­lítást. Az ellőcsarnokban erre az alkalomra gipszből farágba ki három torjai intelligens ember a Bálványos-hegyet, tetején a várral, előtte a, völgygyei és olyan hü pontossággal, hogy mindent lehet látni rajta. Hatvanszo­rosra lekicsinyitett nagyságban ott állott a csikkarcfalvi vártemplom is, a vörös tetővel, fehér körfallal. Az udvaron cserfalombok­ból ünnepi girlandok zöldje velte körül az emelvényt. Hitvallás a székelységről A jubiláris ünnepély kezdete 10 órára volt kitűzve. Valamivel tiz óra előtt a közön­ségnek egy hatalmas tömege özönlött át a Múzeumba és elöntötte a bátulsó udvarnak azt a részét, amelyen az ünnepély készült. Az épületnek az udvarra néző ablakaiból, miat páholyból néztek le a szorongó emberfejek, fenn, a parkozott hegyoldalon, az emelvény fölött igyekeztek letelepedni azok, kik az al­só tágas udvarrészen nem találtak helyet. Az emelvényen a muzeum igazgató választmá­nya és az üdvözlő küldöttségek vezetői fog­laltak helyet. A muzeum elnökségéé volt az első szó: Török Andor dr. volt alispán és volt parla­menti képviselő, aki kiváló történész is, az igazgató választmány elnöke mondja a meg­nyitó beszédet. Üdvözli a megjelenteket, köz­tük a különböző tudományos intézmények és az erdélyi német kulturtestületek képviselőit. Aztán emelkedett hangon mondja: — Felszállók lelkemmel a csillagok és szellemek Urához hálánkat elsóhajtani azért, hogy ezt a napot megengedte érnünk. AztáD precíz rövidségei, határozott kifejezé­sekkel nagyszerű megvilágítását adja annak, hogy mi a székely nemzet és mit jelent számára a Székely Nemzeti Muzeum, amelynek a székely kérdésben hitvallását mondotta el, leszgezve, hogy a tudo­mány csak az igazságot keresheti s amit megtalál, azt nem hallgathatja el. Beszédének jedentős részét mai számunk vezető he!vén közöl iük. A kolozsvári egyetem régiségtan! intézetének igazgatója, Panaitescu professzor nem jelent meg, 'bár az előzetes bejelentésekben szerepelt a neve. Az üdvözletét levélben küldte el Rosca Márton professzorhoz, aki az EKE képviseletében jelent meg és őt kérte, hogy az intézet üdvözletét is tol­mácsolja. Rosca Márton az Erdélyi Kárpát Egyesült meg­bízásából beszélve, annak a tudományos munkának dicsőségét méltatta, amit a Székely Nemzeti Mu­zeum kifejlesztésével elértek. Mély megilletődést keltett a Romániai általános kulturközpont nevében magyarul elmondott beszéde dr. Csáki Richardnak, a nagyszebeni szász Brucken thai-muzeum igazgatójának, a szász szellemi élet e kiválóságának. A székely népközösséghez intézte szavait és az üdvözlő szavak Után a követ­kezőket mondotta: — A szász nép testvéri üdvözletét hozom önöknek — mondotta — azon őszinte óhajjal, bárha lenne közös erdélyi haza termőföldjé­ből sarjadt kultúrájuknak fejlődése a jövő­ben is zavartalan és fényes. — Úgy mint nálunk szászoknál, Önöknél is azon egészséges törekvést látjuk, amely a nemzet szellemi életének a néplélek gyökerei­ből, a nép gondolkozásmódjából, annak szo­kásaiból, művészetéből és hitéletéből való ki­fejlődését célozza. — Székely-magyar sajátosságuk büszke tanujeile ez a sepsiszentgyörgyi székely mú­zeum. Nekünk, szászoknak a nagyszebeni Bruckenthal-muzeum képezi nemzeti kultur- életünk gyupontját, amelyet mint drága kin­cset őrizünk. És midőn egyrészt szellemi éle­tünk kapcsolatát németországi anyanépünk nagy, köz­ponti kultúrájához éppen ezen Bru- ckenthal-muzeummal, annak értékes kép és könyvtárával látjuk jelképezve másrészt ép olyan hűséggel ragaszkodunk a mi szükebb erdélyi hazánkhoz is azáltal, hogy szász népünk részére e muzeum keretein be­lül egy népismeosztályt állítottunk fel. — Hasonlónak látjuk mi, hölgyeim és uraim, a székely kultúrát is, amelynek meg van a maga erősen kihangsúlyozott erdélyi sajátossága, amit ez a szép muzeum s igazol, de másrészt éppen oyan jogosan képezi az általá­nos nagy magyar szellemi- és lelki­világ egyik láncszemét. — Egy muzeum szemléltető képe az élő népmüvehségnek, de nem jelenti magát az életet is. Az élet követeli azonban a maga jo­gait. Mi mint ezen ország németsége vérünk minden lüktetésével érezzük, hogy * nem vagyunk csupán egy része a. múltnak, amelynek múzeumban van a helye, hanem tudjuk, hogy a jelenben élő valami vagyunk, amely elé a jövő még feladatokat fosr áitani Up tudjuk azt is. hosrv a székel y­több mint ezer esztendőre terjedő dicső­séges múltról, némán is minden ékes szó­nál ékesebben beszél... „Itt a holtak valóban kinyitják az élők szemeit...“ Vájjon meghallja-e, vájjon szivébe vési-e s ha szi­vébe véste, vájjon követni fogja-e a gr. Mikő Imre intelmét a nemzedékek az a sora is, amelynek a kezébe lesz téve a Székely Nemzeti Mnzenm jövő sorsa és életet „Nekünk munkálkodnánk kell, hogy éljen nemzetünk. Tanulnunk, hogy az idők harcát megállhassuk. Tanulnunk főleg hazánk múltját és történeteit.“ Majd az alapitónak és a muzeum fejlesztőinek érdemeit méltatta s a befejezésben ezeket mondotta: — Legyen az ünneplő Székely Nemzeti Mu­zeum még századok hosszú során át székely népünk ősi dicsőségének messzire tündöklő temploma, hová népünk ősei Istenéhez imádkozni járhat s a közös oltár tüzét testvéri érzések között közös munkával ţ ápolhatja. Az egyházak áldásai Az üdvözletek hosszú sora következett ezután, amit a magyar egyházak képviselői vezettek be. Zomora Dániel nagyprépost a római katholikusok erdélyi egyházmegyéje, a gyulafehérvári püspökség, káptalan és a Batyaneum üdvözletét tolmácsolta és áldást mondott a muzeum jövőjére. A református egyházkerület igazgatótanácsának megbízásából Szele Béla dr. világi főjegyző, az unitárius egyház nevében Szentiványi Gyula kerületi főgondnok, a magyar lutheránus egyház nevében Fapp Endre dr. egyházkerületi felügyelő beszélt, a magyar lutherá­nus csángók kiirthatatlan testvériségét hangoztatva. A székely ünnep a csángók ünnepe is. Montag Imre az izr. hitközség nevében mon­dott üdvözletét. Német szó a székelyekhez ség is hasonlóan fogja fel jelenét. Tudjuk, hogy a vitéz székely nemzet fiai, kik egy büszke múltra tekintenek vissza, amely mel­lett e muzeum is tanúskodik, birtokában vannak a nép jelenben való életéhez szüksé­ges akaratnak és ezáltal a jövőre gondolnak. — Kívánom, hogy e székely müzeum a messzi jövőben is, amikor az, amit ma át­élünk már régen a történelemé, ugyanolyan derekasságról és hűségről tanuskodhassék, mint ezek a kövek és okinatok, amelyek az apák tetteiről számolnak be. A barcasági szász muzeum nevében Teutsch Juliu dr. németül mondott beszédet a legszivélyesebb üdvözlet hangján arról, hogy össze kell itt dolgozni a szászoknak ős széke­lyeknek. — Éljen a székely nemzet! — ezekkel a szavakkal fejezte be beszédót. 'A testvéregyletefo nevében Az erdélyi magyar tudományos fejlődés forrásának, az Erdélyi Muzeum-Egyletnek az üdvözletét Vékás Lajos dr. tolmácsolta ér­tékes beszédben, kifejtve, hogy milyen törté­nelmi körülmények hozták létre az EME-t és mi emelte fel a Székely Nemzeti Múzeumot. De megmutatta azokat a feladatokat, ame­lyek Erdélyben ez intézményre várnak. A két intézmény múltjának összehasonlításából megérthető következtetéseket állított fel a jövőre. Sándor József szenátor az Emk© és az Ereklyemuzeum nevében beszélt és nagy szó­noklatában a szabadság jelentőségét ismer­tette a népfejlődés szempontjából. Jósika Gábor báró az Erdélyi Gazdasági Egylet elnöke mondott beszédet a gazdasági fejlődés útjairól. Szükségünk lehet egyetemre A csiki gazdasági egylet nevében Ba­logh István, a gyergyói gazdasági egylet ne­vében Makkay Domokos, az udvarhelyi gaz­dasági egylet nevében Szakács Péter volt szenátor mondottak üdvözlő beszédeket. A brassói Székely Társaság üdvözletét tolmácsolta ezután Szele Béla dr. Arról a testvéri együttdolgozásról beszélt, aminek az eredményét a társaság gyönyörűen mu­tatta be a kiállításon. A Székelyek kolozsvári Társasága nevében mondott Zágoni István dr. beszédet, figyelmeztetve arra is, hogy a kiszámíthatatlan jövő eshetőségei között szükség lehet és sor kerülhet a székely egye­temre. A sepsiszentgyörgyi Nőegylet nevében dr. Vajna Miklósné, a református Nőszövet­ség nevében Kern Rezsőné beszéltek és ezek után Szentkeresztby Béla báró záróbeszéde fejezte be a jubileumi ünnepet. A kiállításon szorongva hemzsegtek egész nap a tömegek. A Székely Hét e napi programmján hangversenyek, szántásver­seny. diszebád. tenniszverseny szerepeltek. Csutak Vilmos, a muzeum határtalan tevékeny­ségű igazgatója, az ünnepségeknek is főrendezője mondotta el ezután ünnepi előadását „A Székely Nemzeti Muzeum alapítása és jövő feladatai“ címen. Elmondotta a muzeum történetét, fejlődését, az alapi tó Cserey Jánosné és Várady Gyula alkotásai­tól a nagyszabású fejlődés nagyemlékű munkásáig, László Ferencig s aztán a mai napig. A tudományos szakelőadás második része a múzeumnak a székely nép jövőjére való kihatásait mutatta be. Beszámolt az ötféle gyüjteménycsoport nagy értékéről, ame­lyeknek anyaga az ötven év alatt nyolcezeriiétszáz darabról kétszázhetvemiháromezerötszáz darabra emelkedett a székely áldozatkészség és a székely munka eredményeképpen. ;r ,, — Ez a saját kulturépületünk — mondotta — a székely nép múltjának s a Székelyföld termő kin­cseinek oly gazdag kincstárát őrzi, amiről 50 esz­tendővel ezelőtt talán sem az Alapító, sem a tulaj­donos székely nemzet nem is álmodhatott. S mindez a drága kincs a székely nép közös és elidegenít­hetetlen tulajdona. És e drága kincsesház minden egyes darabja

Next

/
Oldalképek
Tartalom