Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-18 / 212. szám
XII. ÉVF. 212. SZÁM. KaxjvnUjr&jfo 3 A székely nép ünnepelte múzeumának jubileumát A sepsiszentgyörgyi emlékünnepen történelmi fogadalmak hangzottak el — A német kultúra nevében a székely néphez — Néptenger árasztotta el a kiállítást > (Sepsiszentgyörgy, szepiember 16. A Keleti Újság kiküldött tudósítójától.) Vasárnap reggel vonultak be a nagy tömegek a Székely Hét legnagyobb napjára. A Székely Nemzéti Muzeum, ez a rövid idő alatt gyönyörű és tudományosan komoly magaslatra emelkedett kultúrintézmény ezen a napon ünnepelte meg ötvenéves évfordulóját annak, hogy az alapítók a muzeum eredeti gyűjteményét a székely népközösség tulajdonába átadták. A. népipari, mezőgazdasági, ipari és mondhatni általános kiállítás alkalmat adott arra, hogy a székely népnek a nagy tömegei vonuljanak fel Sepsiszentgyörgy re és ünnepélyes jelenetek hatásai alatt érezzék át a jelentőségét annak: van a székely népközösségnek tudományos és általában kulturális szempontból ilyen megmérhetetleniil gazdag közkincse. De alkalmat adott a székely népnek arra is, hogy száinbavegye a múltját és jelenét s e számbavétel alapján jelölje meg jövendő fejlődésének irányait. Tömegek vonulnak fel A város nagy főtere az autók és autóbuszok zsúfolt parkjává alakult át, az utcákon a különböző jármüveik torlódtak fel mindenfelé. A vasúti állomásról és a különböző vidékekről befutó útvonalokon ünnep- láruhás csoportok gyalogoltak be a város felé. A Mikó-kollegium főbejárata előtt van a centruma a torlódásnak és hosszú ideig kell várakozni, amig valaki a kapun bejuthat. A kollégiumban van a kiállítás, lenn a fasoros széles utcán a muzeum épületei és udvara az ünnepélynek a szinheye. A múzeumba is megindul a zarándokás már a kora reggeli órákban. A termeket elözönlik a nyüzsgő csoportok. A hátsó nagy udvaron megkezdődik a gyülekezés és sietnek az emberek a padsorok felé, hogy helyet kaphassanak maguknak. A múzeumban is van alkalmi kiállítás olyan kincsekből, amelyeket nem láthat a mindennapi látogató: a templomi kelyhek, kegyszerek legrégibb értékes kincseit hozták be a székely falvakból erre a napra. A legnagyobb értéket képviselő könyvekből és oklevelekből is rendeztek kiállítást. Az ellőcsarnokban erre az alkalomra gipszből farágba ki három torjai intelligens ember a Bálványos-hegyet, tetején a várral, előtte a, völgygyei és olyan hü pontossággal, hogy mindent lehet látni rajta. Hatvanszorosra lekicsinyitett nagyságban ott állott a csikkarcfalvi vártemplom is, a vörös tetővel, fehér körfallal. Az udvaron cserfalombokból ünnepi girlandok zöldje velte körül az emelvényt. Hitvallás a székelységről A jubiláris ünnepély kezdete 10 órára volt kitűzve. Valamivel tiz óra előtt a közönségnek egy hatalmas tömege özönlött át a Múzeumba és elöntötte a bátulsó udvarnak azt a részét, amelyen az ünnepély készült. Az épületnek az udvarra néző ablakaiból, miat páholyból néztek le a szorongó emberfejek, fenn, a parkozott hegyoldalon, az emelvény fölött igyekeztek letelepedni azok, kik az alsó tágas udvarrészen nem találtak helyet. Az emelvényen a muzeum igazgató választmánya és az üdvözlő küldöttségek vezetői foglaltak helyet. A muzeum elnökségéé volt az első szó: Török Andor dr. volt alispán és volt parlamenti képviselő, aki kiváló történész is, az igazgató választmány elnöke mondja a megnyitó beszédet. Üdvözli a megjelenteket, köztük a különböző tudományos intézmények és az erdélyi német kulturtestületek képviselőit. Aztán emelkedett hangon mondja: — Felszállók lelkemmel a csillagok és szellemek Urához hálánkat elsóhajtani azért, hogy ezt a napot megengedte érnünk. AztáD precíz rövidségei, határozott kifejezésekkel nagyszerű megvilágítását adja annak, hogy mi a székely nemzet és mit jelent számára a Székely Nemzeti Muzeum, amelynek a székely kérdésben hitvallását mondotta el, leszgezve, hogy a tudomány csak az igazságot keresheti s amit megtalál, azt nem hallgathatja el. Beszédének jedentős részét mai számunk vezető he!vén közöl iük. A kolozsvári egyetem régiségtan! intézetének igazgatója, Panaitescu professzor nem jelent meg, 'bár az előzetes bejelentésekben szerepelt a neve. Az üdvözletét levélben küldte el Rosca Márton professzorhoz, aki az EKE képviseletében jelent meg és őt kérte, hogy az intézet üdvözletét is tolmácsolja. Rosca Márton az Erdélyi Kárpát Egyesült megbízásából beszélve, annak a tudományos munkának dicsőségét méltatta, amit a Székely Nemzeti Muzeum kifejlesztésével elértek. Mély megilletődést keltett a Romániai általános kulturközpont nevében magyarul elmondott beszéde dr. Csáki Richardnak, a nagyszebeni szász Brucken thai-muzeum igazgatójának, a szász szellemi élet e kiválóságának. A székely népközösséghez intézte szavait és az üdvözlő szavak Után a következőket mondotta: — A szász nép testvéri üdvözletét hozom önöknek — mondotta — azon őszinte óhajjal, bárha lenne közös erdélyi haza termőföldjéből sarjadt kultúrájuknak fejlődése a jövőben is zavartalan és fényes. — Úgy mint nálunk szászoknál, Önöknél is azon egészséges törekvést látjuk, amely a nemzet szellemi életének a néplélek gyökereiből, a nép gondolkozásmódjából, annak szokásaiból, művészetéből és hitéletéből való kifejlődését célozza. — Székely-magyar sajátosságuk büszke tanujeile ez a sepsiszentgyörgyi székely múzeum. Nekünk, szászoknak a nagyszebeni Bruckenthal-muzeum képezi nemzeti kultur- életünk gyupontját, amelyet mint drága kincset őrizünk. És midőn egyrészt szellemi életünk kapcsolatát németországi anyanépünk nagy, központi kultúrájához éppen ezen Bru- ckenthal-muzeummal, annak értékes kép és könyvtárával látjuk jelképezve másrészt ép olyan hűséggel ragaszkodunk a mi szükebb erdélyi hazánkhoz is azáltal, hogy szász népünk részére e muzeum keretein belül egy népismeosztályt állítottunk fel. — Hasonlónak látjuk mi, hölgyeim és uraim, a székely kultúrát is, amelynek meg van a maga erősen kihangsúlyozott erdélyi sajátossága, amit ez a szép muzeum s igazol, de másrészt éppen oyan jogosan képezi az általános nagy magyar szellemi- és lelkivilág egyik láncszemét. — Egy muzeum szemléltető képe az élő népmüvehségnek, de nem jelenti magát az életet is. Az élet követeli azonban a maga jogait. Mi mint ezen ország németsége vérünk minden lüktetésével érezzük, hogy * nem vagyunk csupán egy része a. múltnak, amelynek múzeumban van a helye, hanem tudjuk, hogy a jelenben élő valami vagyunk, amely elé a jövő még feladatokat fosr áitani Up tudjuk azt is. hosrv a székel ytöbb mint ezer esztendőre terjedő dicsőséges múltról, némán is minden ékes szónál ékesebben beszél... „Itt a holtak valóban kinyitják az élők szemeit...“ Vájjon meghallja-e, vájjon szivébe vési-e s ha szivébe véste, vájjon követni fogja-e a gr. Mikő Imre intelmét a nemzedékek az a sora is, amelynek a kezébe lesz téve a Székely Nemzeti Mnzenm jövő sorsa és életet „Nekünk munkálkodnánk kell, hogy éljen nemzetünk. Tanulnunk, hogy az idők harcát megállhassuk. Tanulnunk főleg hazánk múltját és történeteit.“ Majd az alapitónak és a muzeum fejlesztőinek érdemeit méltatta s a befejezésben ezeket mondotta: — Legyen az ünneplő Székely Nemzeti Muzeum még századok hosszú során át székely népünk ősi dicsőségének messzire tündöklő temploma, hová népünk ősei Istenéhez imádkozni járhat s a közös oltár tüzét testvéri érzések között közös munkával ţ ápolhatja. Az egyházak áldásai Az üdvözletek hosszú sora következett ezután, amit a magyar egyházak képviselői vezettek be. Zomora Dániel nagyprépost a római katholikusok erdélyi egyházmegyéje, a gyulafehérvári püspökség, káptalan és a Batyaneum üdvözletét tolmácsolta és áldást mondott a muzeum jövőjére. A református egyházkerület igazgatótanácsának megbízásából Szele Béla dr. világi főjegyző, az unitárius egyház nevében Szentiványi Gyula kerületi főgondnok, a magyar lutheránus egyház nevében Fapp Endre dr. egyházkerületi felügyelő beszélt, a magyar lutheránus csángók kiirthatatlan testvériségét hangoztatva. A székely ünnep a csángók ünnepe is. Montag Imre az izr. hitközség nevében mondott üdvözletét. Német szó a székelyekhez ség is hasonlóan fogja fel jelenét. Tudjuk, hogy a vitéz székely nemzet fiai, kik egy büszke múltra tekintenek vissza, amely mellett e muzeum is tanúskodik, birtokában vannak a nép jelenben való életéhez szükséges akaratnak és ezáltal a jövőre gondolnak. — Kívánom, hogy e székely müzeum a messzi jövőben is, amikor az, amit ma átélünk már régen a történelemé, ugyanolyan derekasságról és hűségről tanuskodhassék, mint ezek a kövek és okinatok, amelyek az apák tetteiről számolnak be. A barcasági szász muzeum nevében Teutsch Juliu dr. németül mondott beszédet a legszivélyesebb üdvözlet hangján arról, hogy össze kell itt dolgozni a szászoknak ős székelyeknek. — Éljen a székely nemzet! — ezekkel a szavakkal fejezte be beszédót. 'A testvéregyletefo nevében Az erdélyi magyar tudományos fejlődés forrásának, az Erdélyi Muzeum-Egyletnek az üdvözletét Vékás Lajos dr. tolmácsolta értékes beszédben, kifejtve, hogy milyen történelmi körülmények hozták létre az EME-t és mi emelte fel a Székely Nemzeti Múzeumot. De megmutatta azokat a feladatokat, amelyek Erdélyben ez intézményre várnak. A két intézmény múltjának összehasonlításából megérthető következtetéseket állított fel a jövőre. Sándor József szenátor az Emk© és az Ereklyemuzeum nevében beszélt és nagy szónoklatában a szabadság jelentőségét ismertette a népfejlődés szempontjából. Jósika Gábor báró az Erdélyi Gazdasági Egylet elnöke mondott beszédet a gazdasági fejlődés útjairól. Szükségünk lehet egyetemre A csiki gazdasági egylet nevében Balogh István, a gyergyói gazdasági egylet nevében Makkay Domokos, az udvarhelyi gazdasági egylet nevében Szakács Péter volt szenátor mondottak üdvözlő beszédeket. A brassói Székely Társaság üdvözletét tolmácsolta ezután Szele Béla dr. Arról a testvéri együttdolgozásról beszélt, aminek az eredményét a társaság gyönyörűen mutatta be a kiállításon. A Székelyek kolozsvári Társasága nevében mondott Zágoni István dr. beszédet, figyelmeztetve arra is, hogy a kiszámíthatatlan jövő eshetőségei között szükség lehet és sor kerülhet a székely egyetemre. A sepsiszentgyörgyi Nőegylet nevében dr. Vajna Miklósné, a református Nőszövetség nevében Kern Rezsőné beszéltek és ezek után Szentkeresztby Béla báró záróbeszéde fejezte be a jubileumi ünnepet. A kiállításon szorongva hemzsegtek egész nap a tömegek. A Székely Hét e napi programmján hangversenyek, szántásverseny. diszebád. tenniszverseny szerepeltek. Csutak Vilmos, a muzeum határtalan tevékenységű igazgatója, az ünnepségeknek is főrendezője mondotta el ezután ünnepi előadását „A Székely Nemzeti Muzeum alapítása és jövő feladatai“ címen. Elmondotta a muzeum történetét, fejlődését, az alapi tó Cserey Jánosné és Várady Gyula alkotásaitól a nagyszabású fejlődés nagyemlékű munkásáig, László Ferencig s aztán a mai napig. A tudományos szakelőadás második része a múzeumnak a székely nép jövőjére való kihatásait mutatta be. Beszámolt az ötféle gyüjteménycsoport nagy értékéről, amelyeknek anyaga az ötven év alatt nyolcezeriiétszáz darabról kétszázhetvemiháromezerötszáz darabra emelkedett a székely áldozatkészség és a székely munka eredményeképpen. ;r ,, — Ez a saját kulturépületünk — mondotta — a székely nép múltjának s a Székelyföld termő kincseinek oly gazdag kincstárát őrzi, amiről 50 esztendővel ezelőtt talán sem az Alapító, sem a tulajdonos székely nemzet nem is álmodhatott. S mindez a drága kincs a székely nép közös és elidegeníthetetlen tulajdona. És e drága kincsesház minden egyes darabja
