Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-15 / 210. szám

XII. tVF. 210. SZÁM. 11 KÖZGAZDASÁG ;; 11 *• • '• . ' ->»I iV -JÎ 'r/ k*U -i! t-’. ?;.;«• ;'U;. Általános depressziót váltott ki a bánsági füszerpiacon a Resicai Kereskedelmi Rt. összeomlása Komoly hitelmegvonásokat eredményezett a húszmilliós fizetésképtelenség vonásban. Főszereplő Tim Me. Coy. Hely­árak: 15 és 10 lej. Hétfőtől: Feltámadás és Pat és Patachon víg halászok. Előre felhívjuk a közönség fi­gyelmét a Magyar Szinház hétfői brilliáns uj műsorára. I. Feltámadás (8 felvonás, Rode la Roque és Dolores del Rio). II. Pat és Pa­tachon vig halászok. (7 felvonás.) A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA Seombat este 9 érakor: Szupé csárdás. (2-odszor. Napibérlet 3. sz. C. Sorozatszám: 18.) Vasárnap délután 3 órakor: Ida regénye. (Újdon­ság, nagyon olcsó mozi-hely árakkal. Jegyek ára: 50, 40, 30, 20 és 10 lej Sorozatszám: 19.) Vasárnap délután 6 órakor: A nóta vége. (Operet- te-ujdonság, 1-odszor. Kondor Ibolyával, Be- tegh Bébivel, Solthy Györggyel, Tompa Bélá­val. Sorozatszám: 20.) Vasárnap este 9 órakor: Szupé csárdás. (Operette- ujdonság, 3-adszor. Napibérlet 4. sz. A. Soro­zatszám: 21.) Hétfő este 9 órakor: Szupé csárdás. (Operette-uj- donság, 4-edszer. Napibérlet 4, sz. B. Sorozat­szám: 22.) A heti műsorra tűzött összes előadások jegyei előre válthatók a szinház pénztáránál délelőtt 9-től 1-ig és délután 4-től 8 óráig. A MAGYAR SZÍNHÁZ MOZI MŰSORA: Szombat 4 és félhatkor: I. Kacagj Bajazzó! (Lón Chaney.) II. Férfi, asszony és bűn. (John Gil- berto.) III. Pótképek. Helyárak 30, 20 és 10 lej. Vasárnap délelőtt 11 órakor: A sötétség lovasa. (Kalandor cowboy-film. Főszereplő Tim Mc Coy. Helyárak 15 és 10 lej.) (Temesvár, szeptember 13.) Beszámolt a | Keleti Újság a Resicai Kereskedelmi Rt. fi­zetésképtelenségéről, mely ritkán tapasztal­ható depressziót idézett elő a bánsági pia­con. A Resitana összeomlása számban is nagy jelentőségű, amennyiben a passzívák 20—22 millió lejre ragnak, de ennél még na­gyobb arányú a meglepetés a szó erkölcsi ér­telmében, mert a Bánság egykor virágzó pia­cán legerősebben állt Flesch Samu nagyke­reskedő cége, melynek fizetésképtelenségével a legtávolabbról sem számoltak volna még ma sem, amikor a gazdasági válság elégge érezteti hatását a bánsági piacon is. A bán­sági piac fűszer- és gyarmatáru importját erősen meg fogja hendikeppelni az eddig leg­jobbnak hitt gyarmatáru importcég összeom­lása, mely teljesen váratlanul következett be. A fűszer- és gyarmatáruimport kereske­delemben érthető nyugtalansággal várják ezek után a status pontos megállapítását » addig nem is fog megkönnyebbülni a piac, mig nyilvánosságra nem kerül, hogy milyen aktívákkal rendelkezik a Resicai Kereske­delmi Rt. és milyen kvótát tud a hitelezők­nek felajánlani. A fizetésképtelenség beje­lentésének az első 24 órában mutatkoztak kö­vetkezményei. Igen komoly hitelmegvonások történ­tek, amely nemcsak a bankok hirte­len bizalmatlanságát jelentik, a füszerpiaccal szemben, hanem maguk után vonják a külföld felfigyelését is. Minden­esetre erkölcsi ódiuma is van hasonló nagy­arányú fizetésképtelenség bejelentésnek s au érdekelt piac azt reméli, hogy Flesch Ármin vezérigazgató a státus kimutatásánál kielA- gitően fogja tisztázni a vállalat helyzetét. Az érdekelt piacot úgyszólván szünet nélkül foglalkoztatja a Resitanaval kapcso­latosan a cég oravicai fiókalapításának ügye, melyhez Flesch Bartós Emánuel utján egyt millió lej nj tőkét szerzett s amely ugylát- szik szintén teljesen odaveszett. CORSO-FILMSZINHAZ MŰSORA Szombat 5, 7, 9-kor: Premier. Mocsári liliom. (Az embervásár.) Az orosz filmgyártás legújabb produkciója. Hatalmas erkölcs­dráma 7 felvonásban. Főszereplők: M. Tsebechov, Malinowszkaja, Petrovoszki a legnagyobb orosz művészek. Előjáték: A hajthatatlan apa. Pompás vigjáték 2 felvonásban. ; • Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor : Mocsári liliom. (Az embervásár). Az orosz filmgyártás legújabb produkciója. Hatalmas erkölcs­dráma 7 felvonásban. Főszereplők: M. Tschechov, Malinowszkaja, Petróvoszki a legnagyobb orosz művészek. Előjáték: A hajthatatlan apa. Pompás vigjáték 2 felvonásban. Nagy kedvezmények a Román Opera bérlői számára. Értesülésünk szerint a kolozsvári Román Opera igazgatósága ebben az évben ötféle bér­letet vezet be: premier-bérletet, 10, 25, 50 és 75 előadásra szóló bérleteket. Az árak rendkívül előnyösek. Lehet-e olcsóbb 75 operai előadásra a bérlet dija. támlásszék, vagy elsőemeleti er­kélynek, mint2750 lei ? vagy zsöllyének.0000 lei? Egy páholy 10 előadásra 3500, holott a szokásos árak 5000 leinél többet tennének ki. Az opera Igazgatóságának ujitása bizonyára kedvező ha- tást log elérni a kolozsvári zenekedvelő közön­ség között és számos bérlő fogja biztosítani he­lyét az egész szezonra „Tpanssyloanio“ Ben!; Részvénytársaság. CLIJ-KOLOZŞVÂR, Sir. (Sincai) Samui! Mien (volt Bőzsa-atca| 1 szám. Telefon: 10—15 és 8—06. Alapiflafoll: 1872. évben. Elfogad betéteket Leszámítol váltókat Minden bank­ügyletet legelőnyö­sebben véges, Fiókintézeiei: Torda, Marosujvár, Gyulaié- hérvár. Maroshéviz. Diiró, Gyergyószenl- mikiós, Csíkszereda, Csikszentmárlon, Kéz- divásárhely. Kirendeltség: Aranyosgyéresen. Milyen viszonyok között jövedelmez a permetező-öntözés ? Dr. Oberding József „Á mesterséges eső jelentősége a mezőgazdaságban“ cixnen két cikket közölt a „Keleti Újság“ 173. és 174. számaiban. A kérdés nagy borderejére való tekintettel gyakorlati nézőpontból is hozzá, kell szólanunk ehhez a kérdéshez. A mesterséges esőt, helyesebben a perme­tező-öntöző berendezést kertészetekben már nagyon régen használják. A mezőgazdasági technika fejlődésével a növénytermelés exten- zivebb ágaiban is sikerrel kezdik alkalmazni. Oberding József részletesen kifejti az emlí­tett cikkekben a permetező öntözés előnyeit. Ezekhez az előnyökhöz szó sem férhet, kérdés azonban, hogy ez az öntöző berendezés, mint befektetés jövedelmez-e minden körülmények között? A permetező öntöző berendezés a mezőgaz­dasági üzem egyik vállalkozása lévén, legelső követelményünk, hogy jövedelmező legyen. Szükséges tehát, hogy a lehető legkisebb ál­dozattal a lehető legnagyobb anyagi hasznot biztosítsa. Tehát elsősorban a befektetés és a várható jövedelem nagysága közötti arány a mérték­adó Itt elsősorban döntő tényező az, hogy a talaj megfelel-e a permetező öntözés kívánal­mainak, vagy sem? Erdélyben általában kö- zépkölött és erősen kötött talajokon folyik a növénytermelés. A permetező öntözés jöve­delme pedig kísérletek tanúbizonysága sze­rint ilyen talajokon a legkisebb. A legjob­ban érvényesül a permetező öntözés az egé­szen laza, homokos talajokon, amelyek a csa­padék-vizet nem tudják kellőképpen konzer­válni. Minél több vizet kaphat a növényzet a talajból a kapilláritás révén, annál kisebb szerep jut azon a talajon a permetező öntö­zésnek. Erdély domborulati viszonyai is korláto­kat szabnak ennek az öntözési módnak, mert a mélyebben fekvő patakok és folyók vizé­nek a hegyekre való felhajtása óriási moto­rikus erőket vesz igénybe. Ez a körülmény, nemcsak a befektetendő tőke nagyságát befo­lyásolja kedvezőtlenül, hanem az üzem: költ­séget is mérhetetlenül megnöveli. A perme­tező öntöző berendezés erőgépeiül elsősorban a traktorok jöhetnek figyelembe, amelyek időszaki munka elvégzésére leggazdaságo­sabban használhatók ki. A csőhálózat leg ki - sebb emelkedése azonban fokozottabb igé­nyekkel lép fel a traktorok munkateljesítmé­nyével szemben és egészen kérdésessé válha- tik az öntözés egy olyan oldalosan fekvő táb­lánál, amelyiknek nivó-differenciája 25—30 métert is kitehet. Ilyen tábla pedig nálunk nagyon sok van! De ha a befektetendő tőke nagyságát és a várható terméstöbblet értékét vesszük fi­gyelembe, úgy is nagyon problematikussá válhatik a permetező-öntözés haszna. Ober- ding dr. cikkében adatokat közöl a perme­tező öntöző berendezés befektetési költségei­ről. Magyarországon az 1 holdra eső befek­tetés nagysága évi 270 pengőre rúgott. Ezt nálunk bátran megtoldhatjuk még 40—50 százalékkal, mert az amortizáció és tőkeka­mat viszonyok nálunk határozottan rosszab­bak, mint Magyarországon. Azt ne is ve­gyük kalkulációba, hogy a befektetendő tőke nálunk abszolúte is nagyobb lenne, mint Ma­gyarországon, mert a műszaki és ipari cik­kek árai Romániában magasabbak, mint ott. Azt hiszem, nagyon a berendezés javára kalkulálok, ha a mi viszonyaink között az ilyen öntöző berendezés holdanként: évi költ­ségét 10 ezer lejre veszem fel. Ismétlem, ez az összeg egészen alacsonynak tekinthető ak­kor, mikor Magyarországon is holdanként 8 ezer lejnek megfelelő költséget számított ki a Mezőgazdasági Kisérleti Intézet. Tizezer lej forgótőkével növelni holdan­ként a termelési költségeket, mai pénzviszo­nyok között általánosságban nem racionális. A gazdák a nébányszáz lejes műtrágya be­fektetésektől is félnek, mert az alacsony ter­ményárak mellett bármilyen befektetés ra­cionális kamatozása problematikussá válha­tik. Nem szabad elfelednünk, hogy az erdélyi mezőgazdasági termelés válsága még a nagy, nemzetközi agrárválságból is kiválik. Csak igy érthető meg, hogy Erdély egyes vidé­kein 7—8 ezer lejes földárak vannak érvény­ben. Úgy gondolom hegyes-dombos vidéken fekvő kötött talajainkon a talajnedvességet konzerváló, helyes talajmüveléssel sokkal többre megyünk, mint permetező öntöző be­rendezéssel, nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy az öntöző berende­zés kiépitése megfelelő bővizű patak, vagy folyó hiányában egyáltalában lehetetlen. Az elmondottakkal különben igen jó össz­hangban van Kenessey Béla véleménye, aki Budapesten az Országos Magyar Gazdasági

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom