Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-15 / 210. szám

XII. EVF.210. SZÁM. «feserri (> A belügyminisztérium teljesen uj községi választói névjegyzé­kek Összeállítását rendelte el A régi és négy év óta ki nem igazított, községi választói névjegyzékek aiapján akarták a váíasz ásókat megejteni (Kolozsvár, szeptember 13.) Az uj közigazgatási törvény alapján, amint már többször mcgirtuk, a kolozsvári városi tanács is elrendelte a választói névjegyzékek kiigazítását. Mindenki azt bitte és joggal hihette, hogy a nyomtatásban is megjelent kamarai választói névjegyzékek alapján fogják a választásokat megtartani és ezeket a választói név­jegyzékeket fogják most az uj hirdetmény alapján kiegészíteni. Azonban most derült ki, bogy a már régóta elfelejtett rossz állapotban levő és hiányos községi választói névjegyzékeket vették elő a város­házán és ezt vették alapul a kiegészítésnél is, akik eddig a névjegyzékbe való felvételre jelentkeztek, ezeket a régi községi szavazó listákba írták be. A Magyar Párt kolozsvári tagozatának vezető­sége nevében Hantos főtitkár és Ehrlich dr. bizott­sági tag csütörtökön délelőtt megjelentek Ivan ta­nácsosnál, aki az uj összeírásokat vezeti. A legna­gyobb megdöbbenéssel állapították meg, hogy a mos­tani összeírások a régi és hiányos, még be sem fűzött községi névjegyzékek alapján történnek. Ez ellen tiltakoztak, de Ivan tanácsos kijelentette, hogy az uj közigazgatási törvény alapján a jegyzékek ki­egészítését, a szavazati joggal biró nők lajstromo­zását csakis a községi névjegyzékekbe lehet esz­közölni. Ma a Keleti Újság munkatársa és Ehrlich bizottsági tag megjelent Mihail polgármester előtt és arra kérte, hogy a mostani összeírásokat a kama­rai választói névjegyzékek alapján csinálják meg. Kifejtették azt az álláspontot, hogy ezek a listák nemcsak nyomtatásban vannak meg, de azok minden tekintetben megbízhatók és úgy a községi, valamint az általános választói névjegyzékekbe való felvételhez is ugyanolyan princípiumok szükségesek. Különösen hangsúlyozták, hogy a községi lajtsromok hiányosak, megbízhatatlanok s azok az utolsó négy esztendőben nem voltak kiigazítva, tehát azoknak a használata könnyen félreértésekre adhat okot és megtörténhetik az, hogy nagyon sok olyan választó, akinek jogosultsága van az általános választói lis­tába a neve szerepel, a községi névjegyzék alapján elesik a szavazati jogától. Mihali polgármester azonnal ■ magához rendelte Ivan tanácsost és hosszabb pour parié fejlődött ki arról, hogy a most közelgő községi választásoknál melyik névjegyzéket vegye a város alapul. Végül is megállapítást nyert, hogy az nj közigazgatási tör­vény 13-ik paragrafusának a b) pontja határozottan kimondja: Csak az a városi polgár bir szavazati jog­gal a községi választásoknál, aki részt vesz a köz­ségi terhek viselésében. Ez az egyetlen indok, amelynek az alapján a vá­ros mellőzni akarta az általános szavazói lajstromo­kat. Épen a leghevesebb viták közben érkezett meg egy uj belügyminiszteri rendelet, amelyik utalással a közigazgatási törvény végrehajtására, elrendeli, hogy az uj választásokra ol kell készíteni az nj községi választói névjegyzéket. Ez a rendelet nagy feltűnést keltett a városházán. Érthető is, mert az idő rövidségére való tekintettel szinte lehetetlen a most közelgő községi választások­ra az uj listákat összeállítani. Ez nemcsak nagy költségbe kerül, hanem több hónapi munkát is igény­be fog venni. Természetesen a belügyminiszteri ren­delet a városházán folytatódik. A tanácskozásokat teljesen más irányba terelte. Most már arról van szó, hogy vagy a város vezetősége sürgősen össze­állítja az uj törvény alapján a teljesen uj községi választói névjegyzékeket, vagy pedig, ami gyakorla. tilag is kivihető, a régi általános választói és a köz­ségi választói listákat összhangba hozzák és csak azután folytathatják a női szavazó és azoknak a férfi szavazóknak az összeírását, akik a múltban a névjegyzékekből kimaradtak. Tagadhatatlan, hogy a városházán még mindig a legnagyobb zavar és bizonytalanság uralkodik eb­ben a kérdésben, de ez a körülmény ne zavarja a választói jogosultakat és mindenki a már ismertetett módon, vagy írásban jelentse be igényét a névjegy­zékbe való fölvételre, vagy pedig személyesen je­lentkezzék. Mert egy bizofeyos, hogy a jelentkezések határideje szeptember 20-án minden körülmények között le fog telni. gabiró is, aki mindjárt az első órákban a helyszínére érkezett és vezette az oltási mun­kálatokat. Nemes főbíró a tűz keletkezését már a falubeliek kihallgatása után meg is állapította. Éppen delet harangoztak, ami­dőn a tűz Bolboca Jacob házánál kigyulladt. Percek alatt nemcsak az istálló és a mellette levő öt-hat hatalmas szénakazal fogott lán­got, hanem Bolbocának a háza is. Oltásról szó sem lehetett. Az egész községben három kis kút van s azonkívül semmiféle más viz nem található, még csak egyetlen patakocska sem halad végig a falun. Nem is kísérelték meg az oltást, mert min­denki, aki a szomszédságban lakott arra tö­rekedett, hogy a saját házát védelmezze meg. Délután egy óra körül irtózatos forgószél ke­letkezett, a megrémült falusiak babonás féle­lemmel beszélik, hogy a forgószél egy irtózatos lángkévét magával ragadott és a szomszédos háztömbök fölött átrepülve 200 mé­ter távolságban gyújtott fel egy má­sik házat. Erre a tűz elemi erővel terjedt tovább és rö­videsen a közbül eső, mintegy tiz ház és nyolc-tiz gazdasági épület állott lángokban. , A megrémült lakosság a kutakból rövid idd alatt a teljes vízmennyiséget elbordotta. Dél­után két órakor a tordai tűzoltóság is a hely­színén termett, velük együtt megérkezett dr. Mielea Valér, Tordaaranyosmegye prefek­tusa is. A tűzoltóknak azonban nem jutott nagy szerep az oltási munkálatokban. A szi­vattyúk nem működhettek és mindenki tehe­tetlenül nézte a katasztrófa pusztítását. , Szuronnyal kellett oltásra biztatni a népet A legnagyobb szerep jutott Duma Vasi- lie ajtóni csendőrőrmesternek, aki jóformán a leghamarabb érkezett a csendőrlegényeivel Röőd községbe. A jajveszékelö parasztokat csendőr- szuronyokkal kellett kergetni, hogy hozzáfogjanak a mentési munkála­tokhoz. Azonnal utasítást adott ki, hogy az összes készenlétben levő jármüveket elindítsák a szomszéd községekbe, hogy onnan hordókba szállítsák a vizet. Valóságos népvándorlás in­dult meg ekkor, mert a szomszédos községek lakossága is segítségül sietett és igy hordot­ták a vizet. Három óra után már a tüzfecs- kendők munkába álltak és hozzáfogtak a tűz lokalizálásához. De az igy összehordott víz­mennyiség is nagyon kevés volt ahhoz, hogy oltani lehessen. A tűzoltók munkája csak a szomszédos épületek megmentésére szorít­kozott. A jelenlevő hatóságok megállapították, hogy Bolboca Juon négy éves fiacskája gyúj­totta fel a nagyapja szénakazlát. Percek alatt az égő szénakazalról a tűz átterjedt a mellette levő gazdasági épületekre és Bolbo­ca házára. Az eddigi megállapítások szerint Bun- gerdean Péter a község leggazdagabb embe­rének a háza és az összes mellette levő többi milliót kitevő értékek leégtek. Azonkívül Co- podean Valér, Bolboca Jacob, Timiser Petru, Babalean Nastasia és még másoknak körül­belül hét jómódú gazdának a háza és gazda­sági épületei lett a tűz martalékává. A ható­ságok becslése szerint az eddigi kár többmillióra téhető és a leégett hét gazda teljesen tönkrement. A’ gazdasági termények már jórészt be vannak hordva és mindenük odaveszett­Délután öt órára a tűz továbbterjedését sikerült megakadályozni. Kadicsfalván is gyermek gyujtógatott Kadicsfalván tegnapelőtt pusztított a tűz­vész. Fancsali Pál és Mihály Gáspár, falusi gazdák takarmánnyal tele rakott csűrei bo­rultak lángba. A községben a tűz keletkezése­kor csak néhány asszony és férfi tartózko­dott, kiknek a pap, biró és jegyző közremű­ködésével emberfeletti munkával sikerült megakadályozni a tűz továbbterjedését. A' községi jegyző segitségül hivta Udvarhely város tűzoltóit, kik azonnal a helyszínén ter­mettek és a tüzet lokalizálták. Két csűr, is­tálló, a gazdasági felszerelés és takarmány, teljesen elpusztult. A tüzet itt is egy ötéves fiú okozta, ki magára hagyatva gyufával játszott, 7 Két erdélyi községben pusztítóit tűzkatasztrófa A tordaaranyosmegyei Rod községben tíz házat és a melléképü­leteket pusztította el a tiíz, az udvarhelymegyei Kadicsfalván pedig két gazda gufett koldusbotra (Kolozsvár, szeptember 13.) Alig múlik el nap, hogy valahonnan megrendítő katasz­trófa h] re ne érkeznék. Még fel sem ocsúdtunk a csikszenttamási tűzvész okozta döbbenet­ből, már is újabb tűzi veszedelmekről kell be­számolnunk. Egyik a Kolozsvár szomszédsá­gában fekvő Kőd község tiz gazdáját tette koldussá, a másik az udvarhelyinegyei Ka­dicsfalván dühöngött. Az Erdélyben — úgy látszik mind gyakoribbá váló tüzkatasztró- fákról az alábbiakban számolunk be. Röőd község lángokban Péntek délután egy órakor az ajtónyi jegyző, Nemes Jnon a következőket jelentette a kolozsvári tűzoltóságnak: „Rőd község lángokban áll, az Isten szerelmére, jöjjenek azonnal és se­gítsenek a szerencsétlen falun.“ A telefonértesítés után a kolozsvári tűzoltó­ság azonnal elindult Rőd községbe. Munka­társunk szintén a helyszinére sietett. Alig hagyta el maga mellett az autó Ajtón közsé­gét, egyik domb mögül hatalmas füstoszlop emelkedik az ég felé és jelzi az irányt Kőd községbe. Már a falun kívül hatalmas füst fogad, alig lehet a lángokban álló községet megközelíteni. Irtózatos tüzoszlopok emelkednek a magasba és a kis község román la- \ kossága tehetetlenül, jajveszékelve. kezét tördelve áll a veszedelemmel szemben. Az irtózatos hőségtől és füstoszloptól alig le­het valami biztosat megállapítani. A benyomás az, mintha az egész község alsó része lángokban állna. Ahány emberrel beszélünk, mindenki más és más információ­kat ad és senki sem tud semmi .biztosat. En­nek az oka abban keresendő, hogy a kis köz- ségeeskében minden egyes lakóház tőszom­szédságában nemcsak pajta, csűr, istálló és más gazdasági felszerelések vannak, hanem nagymennyiségű szénakazlak, buzaosztagok. Tehát egyetlen ház és a mellette levő- gazda­sági felszerelések égése úgy néz ki, mintha legalább is öt-hat ház égne egymásnak a tő- szomszédságában. A házak egymástól nagy távolságra vannak építve és mindenütt gyü­mölcsfák veszik körül. Ha ezek a távolságok nem lettek volna, az egész falu a tűz martalé­kául esett volna. A tüztől kissé távolabb álló dombra ka­paszkodunk föl. Innen nézve a katasztrófa teljes nagyságában kibontakozik. Azonnal meg lehet állapítani, hogy egyelőre oltásról szó sem lehet. A hatalmas lángok között a szegény, megrémült parasztok őrjöngve, fej­vesztetten futkároztak és jóformán azt sem tudták, hogy mihez kezdjenek. Rövidese’ előkerült Nemes Ernő főszoV

Next

/
Oldalképek
Tartalom