Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-15 / 210. szám

F" ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 érre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej Baerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. XII. évfolyam 2ÍO-ik szám 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér A kisebbségek és a revízió Az angol kormány megbízta Lord Cecilt, hogy tegyen javaslatot a Népszövetségben a szárazföldi leszerelés keresztülvitelére rA tren fi népszövetségi ülésszakon kü­lönösen két témának a tárgyalásától fél­tek. E két téma: a kisebbségek és a re­vízió. Hiába minden óvatosság, e két pro­bléma süvítő széllel tört ki abból a palack­ból, amelybe az aggodalmaskodók bele­zárták és akarva, nem akarva, az augurok- nak szembe kell nézni e problémák felfelé ágaskodó árnyalakjaival. A szeptemberi ülésszakon a kisebbségi probléma, mint olyan, nem szerepelt, de szóba hozták Stresemann, Apponyi és szó­ba hozatták a folyosókon azok az újság­írók is, akik bármi szűkszavúan is, de meg­szólalásra késztették Briandot, Hender- sont, Macdonaldot és a többi nagy auguro- kat. A kisebbségi kérdésben Mironescu is hallatta hangját — de erről majd későb­ben. Egyelőre ne felejtsük el. hogy a hordá­tok, ruthének, mint kisebbségek külön i.s beadványoztak. hogy egy csomó olyan ki­sebbségi memorandum érkezett be, amely­nek tárgyalását átmenetileg nem tartja opportunusnak az a kis kör, amely a népek ügyeit intézi. A kisebbségi probléma meg­oldásáért ezúttal is kívülről döngették a falakat és ha nincs is oly erejük a szavuk­nak, mint a belülről döngetőknek, mégis nyugtalanitólag kavarták fel a teljes ülés együttesének belparlandóját. Mironescu nyilatkozik Románia kisebb­ségi ügyeiről és kijelenti, hogy Románia so­hasem engedheti meg. hogy kisebbségeit, mint jogi személyiségeket ismertessék el. Dicséri a kisebbségi helyzetet és hangoztat­ja, hogy a kisebbségeknek arany dolguk van. Nem akarunk e helyen vitába szállni Mironescu külügyminiszter úrral, de az ő megjegyzéseivel kapcsolatosan is azt a megállapítást kell tennünk, mint minden más kisebbségi panasszal szemben: ha tényleg a haladó nemzetközi jog szellemé­ben oldották volna meg egyes országokban a kisebbségi problémát, akkor most pana­szaikkal nem ostromolnák a Népszövetség fellegvárait az elégedetlenkedők, sem belül­ről, sem kívülről és valahogyan kiáltó anakronizmus lett volna az a népkisebbségi kongresszus is, amely ülésszakát épen az őszi népszövetségi ülésszakkal kapcsolta össze, hogy isry is közelebb hozza a problé­mákat egymásasl és élesebben mutasson rá a kisebbségi probléma fájdalmas idősze­rűségére. A másik népszövetségi nebánts virág a revízió, amelyre vonatkozólag kijelentette Mironescu Apponyi Alberttel polemizálva: „a népek szövetségében egy hang emelke­dett, hogy megzavarja az általános béke­atmoszférát. Ez a szónok visszatért a vi­lágháború előtti felfogáshoz. Ha ez a felfo­gás, hogy a békeszerződések megváltozha­tok, pártfogóra talál, úgy Románia minden erejével védekezni fog ellene.“ A revizió kérdésének román interpretálása azonban nem zárhatja vissza palackjába a revizió általános gondolatát, amely nincs ellentét­ben a népszövetségi egyezmény alapstatu- tumaival. hiszen a Népszövetség paragra­fusai a békeszerződések revíziójának lehe­tőségét elvileg uem zárják ki. Az a körül­mény, hogy Románia védekezik már a pusz­(Genf, szeptember 13.) A főbizottságok ma délelőtt tovább tárgyalták az eléjük ter­jesztett problémákat. A jogi főbizottság a há­gai döntőbíróság statútumainak revíziójáról tárgyalt annak a jelentésnek alapján amit az ügyben kiküldött külön albizottsági értekez­let készített. A második főbizottságban Lou- cheur ismertette azokat a javaslatokat, ame­lyeket a gazdasági együttműködés előkészíté­sére a francia és britt delegáció terjesztett a plénurn elé. Loucheur azt hangoztatta, hogy a vámtételek jelenlegi nívón két éven át történd meghagyása igen alkalmas útja lenne a gazdasági leszerelésnek. A hatodik albizottság a rabszolgatartás nem­zetközi egyezménnyel történő kiküszöbölését tárgyalta. (Páris, szeptember 13.) A Petit Párisién főszerkesztője beszélgetést folytatott Mac­donald miniszterelnökkel, aki megcáfolta azt a híresztelést, hogy a munkáspárt franciael- lenessége miatt kapott volna többséget a par­lamentben s ezért jutott volna uralomra. A miniszterelnök ezután kimagyarázta régebbi nyilatkozatában adott kijelentéseit, Azt a ki­jelentést, hogy „ne legyen többé antant, mert ez meghaladott álláspont” úgy értette, hogy (Genf, szeptember 13.) A leszerelés kér­dését illetően az a hir terjedt el Genfben, hogy Anglia álláspontja alaposan megválto­zott, amennyiben Lord Cushendonnal szem­ben Macdonald delegátusa, Lord Robert Ce­cil azon az állásponton van, hogy az általános leszerelésnek a százalék- arányon kell alapulnia, azonkívül pe­dig a kiképzett tartalékokat is bele kell vonni az egyes államok katonai létszámának megállapításába. Még egy érdekes esemény történt Genfben, ta szóval szemben és hogy védekeznek más, magukat találva érző államok is e disz­kussziónak felvetésétől és, hogy a védeke­zésnek formája a legtöbb esetben kategori­kus. visszautasitó, az csak azt mutatja, hogy íme a revizió kérdése is olyan problé­májává vált a Népszövetségnek, amely el­len egy nyugtalankodó főorvosi hivatal vesztegzár-szabályaival és járvány-rende- leteivel igyekeznek majd védekezni. . . . Itt azonban megint az a helyzet, hogy hiába a legsokoldalúbb körültekintés, a probléma egy nem várt résen betör, mert ennek a problémának, meg az előzőnék is átütő ereje van, élettartalom van benne. Csan-Gsu-Vu kinai delegátus pán nappal ezelőtt javasolta a Népszövetségben, hogy a Népszövetség biyjon össze külön bizottsá­got az alkalmatlanná vált nemzetközi szer­ződések felülvizsgálására és hatályon kívül való helyezésére. Alighanem a Népszövet­ség bele is ment volna ebbe az indítványba, hiszen Kína messze van és az uj Kina meg­a háború előtti szövetségesek mindig más ál­lam és hatalmi csoport ellen irányultak s most ebben a formában már tényleg nem korszerűek. A munkáspárti kormány felfo­gása tényleg különbözik az előző kormányé­tól. Franciaországnak és Angliának sze­rinte barátságban kell lenniük, de ez a barátság nem irányulhat más ál­lam ellen. Emellett azonban nyomatékosán kijelenti, hogy Anglia más szövetséget sem fog kötni, amely Franciaország ellen irányulna. Nyi­latkozata végén Macdonald az angol delegá­ció magatartását magyarázta meg. Eszerint az ország mai gazdasági helyzetében Anglia nem járulhatott hozzá a spaai arányszámok megváltoztatásához, amire különben a szak­értőknek joguk sem völt. Géniből jelentik: A Daily Telegraph je­lentése szerint Robert Cecil megbízást ka­pott az angol kormánytól arra, hogy a Nép- szövetség ülésén javasolja a szárazföldi lesze­relést. A pénteki megbeszélések alkalmával a Népszövetség tárgyalta az állandó nemzet­közi bíróság illetményeinek ügyét is. amennyiben Briand példája után haladva, Villegas csilei delegátus ebédre hívta össze valamennyi délamerikai delegátust, hogy velük a Délamerikai Egyesült 'Államok meg­alapításának a kérdéséről tárgyaljon. A delegátusok valamennyien nagy szimpá­tiával fogadták Villegas gondolatát és elha­tározták, hogy felszínen tartják a terveit és már a legközelebbi jövőben konkrét tárgya­lásokat folytatnak ezirányban. változott mentalitása amúgy is szétrepesz- tené a régi szerződéses kereteket. Igen ám, de ha a Népszövetség magáévá teszi a kinai fődelegátus javaslatát, akkor egy olyan precedenst teremt meg, amely illuzoriussá teszi a népszövetségi alkotmány 19. szaka­szát és argumentumot szolgáltat azoknak az államoknak kezébe, amelyek alkalom- adtán hasonlóképen élni akarnak a revizió életelikszirével. Igaz, az a meggondolás is- hejyes; hogy a precedensek nem töltik el mélységes aggodalommal a Népszövetséget, hiszen precedens van már elég, hogy csak a sévresi békére gondoljunk, amelynek re­vízióját Törökország példátlan energiával tudta keresztül-hajtani. Hogy miként lesz majd a kinai delegátus javaslatával és hogy a Petit Párisién drukkja mennyiben jogosult, azt majd a jövő mutatja meg. Mi csak azt látjuk, hogy lám a kisebbségi kér­dés mellett a revizió is az a probléma, a mely egyre vetiti komor felhőit a Népszö­vetség együttesének horizontja felé. Mai számunk 12 oldal A leszerelésnek százalékarányon kell alapulnia

Next

/
Oldalképek
Tartalom