Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-12 / 207. szám
XII. ÉVF. 207 SZÁM. Füaxni rt Si- ír I utiBrB Fél hivatalosan is leleplezték Anghelescu „iskola-kulturáját“ épiskoláíbati áílomásfönök, bírósági tisztviselő, bába és időrök tanítottak — Több iskola csak a statisztikában szerepelt Közé csen (Bukarest'» szeptember 10.) Anghelescu, a liberálisok nagy emlékű közoktatásügyi minisztere a Viitorul utóbbi számaiban heves támadásokat intézett a jelenlegi kormány közoktatási politikája ellen, különösen abból az alkalomból, hogy Costachescu jelenlegi közoktatásügyi miniszter több olyan iskolát feloszlatott, amellyel Anghelescunak köszönhették felállításukat. A Dreptatea, a kormány félhivatalosa piost hosszabb cikkben válaszol Anghelescunak, elvitatja tőle azt a jogot, hogy'Vadakat emelhet fel a mostani közoktatásügyi kormányzás ellen, hiszen a volt közoktatásügyi miniszter főtevékenysége egész működése alatt csak iskolai épületek félig-meddig való építésére szorítkozott, anélkül azonban, hogy az illető iskolák szellemi életéről és nívójáról gondoskodott volna. Anghelescu jó meggondolással óvakodott is attól, hogy megadja azknak az iskoláknak a nevét, amelyeket k jelenlegi kormány feloszlatott. A Panciu-i, Patarlagil-i, Vutcan-i és Lipcan-i középiskolák tantestülete a Dreptatea közlése szerint valóban alapos kívánni valókat hagyott főn. Parlagileben több lényeges tantárgyat, például a vasúti államásfőnök tanított, Vutcámban pedig az egyetlen egyetem képzettségű tanerő egy ottani bírósági tisztviselő volt. Más középiskolákban az egészségtan tanítását a bába látta el és a csendőrség ottani főnöke tanította a jogot. A Videlei, Văleni de Mwnte-Í gimnáziumokban egyetlen egyetemi képzettségű tanerejük sem volt. Több Anghelescu által létesített iskolát csak azért nem lehetett feloszlatni, mivel csak a statisztikában léteztek, a valóságban nem voltak egyebek tégla halmazoknál. íme igy néz ki az Ánghelescu-féle nagy kulturmozgalom és iskolai építési akció. Kellemetlenül érintik az Anghelescu vádjai a jelenlegi nemzeti parasztpárti kormányt és még kellemetlenebb érzései lehetnek a kisebbségeknek, amikor az ilyen Anghelescu-féle tantestületekről olvas félhivatalos megállapításokat s ugyanakkor vissza emlékszik arra, hogy a kisebbségi iskolákban mennyi zaklatásban volt rgszük olyan tanerőknek, akik igazán kitűnő képesítéssel és kitűnő fülkészültséggel rendelkeznek. Renihii érdeklődés mellett kezdőd a nagy magyar kibliafordits ürüli Bsspir 100 m ^fordulójának emiinnepe Nagykárolyban (Kolozsvár, szeptember 10.) Már megemlékeztünk azokról a nagyszabású ünnepségekről, amelyek a nagy magyar bibliaforditó, Károli Gáspár születésének 400 éves évfordulóján Nagykárolyban fognak lezajlani. Ez a jubiláns ünnepség nemcsak a romániai magyar református egyháznak, hanem a magyar tudományos és irodalmi világnak is kimagasló eseménye, ami a közeli napokban az egész magyarság érdeklődését Nagykároly felé fordítja. A minden tekintetben impozáns évforduló nagy hetét a romániai református egyház e hó 11—16-ig bezárólag tartja meg. 400 esztendeje, hogy Károli Gáspár Nagykárolyban 1529-ben született. Midőn iskoláit idehaza elvégezte, a tudományszomjas fiatal Károli, német és helvét egyetemeken szivta magába tudományos érdeklődését és biblia-rajongását. Harminchét éves korában már hozzáfogott a biblia fordításához és négy évi szakadatlan munka és tudományos búvárkodás után a fordítás1 Vizsolyban 1590-ben megjelent. Nagy eseménye volt ez akkor az egyháznak, amelyet csak a későbbi századok tudtak kellőleg méltányolni. Ez volt az első alapvető munka, amely azóta számtalan kiadást élt meg, számtalan változtatáson ment keresztül, de iné gma is megőrizte eredeti archaikus izét, stílusát és emelkedett szellemét. azelőtt... Az arca épp oly sápadt, a szeme épp oly ijedt, mint az imént a templom előtt... Hallgatott, lomhán felelt a hozzá intézett kérdésekre, erőlte- ten mosolygott a gróf tréfáin s alig nyúlt hozzá a válogatott ételhez... Épp oly boldogtalannak látszott, mint amilyen boldognak a férje. Nem tudtam hová lenni szánakozásomban s majdnem az egész idő alatt csak a tányéromat néztem. Hogyan lehessen magyarázatát lelni szomorúságának? A szegény leány talán megbánta tettét? Vagy hiúságában talán még nagyobb fényűzést remélt? Mikor a második fogásnál történetesen reánéztem, a szivem sajgott. A szegény leánynak felelnie kellett a grófnak egy kérdésére, de kétségbeesetten mozgatta az ajkát, hogy el fojtsa könnyeit, melyek fojtogatták, ügy nézett mindnyájukra, mint valami kis megrettent vad... — Miért oly rosszkedvű ma? — kérdezte a gróf. — Hé! Jegorovics Péter, maga az oka! Szórakoztassa a ^feleségét! Uraim, csőkot követelek! Ha... ha! Persze nem magamnak... Az ifjú házaspár csókolja meg egymást! Keserű! (Mikor a lakodalmon azt kiáltja valaki, hogy „keserű!“, akkor az uj házasoknak — orosz szokás szerint — össze kell esókolódzniok.) — Keserű! — kiáltotta Kalinin. Urbenin, boldogan mosolygva, felállt s hunyor- gatni kezdett a szemével. Olenka, a vendégek kiáltásaitól késztetve, szintén felállt s odanyujtotta mozdulatlan ajkát a férjének, aki megcsókolta. Olenka összeszoritotta az ajkát, mintha félt volna, hogy másodszor is megcsókolhatja s felnézett rcám. A pillantásom nem mondhatott neki semmi jót, mert hirtelen vérvörös lett az arca, elővette a zsebkendőjét és görcsösen fújta aZ orrát, hogy elpalástolja zavarát. Az a gondolatom támadt, hogy aligha nem szégyenli magát előttem a csók meg a házassága miatt. „Mi közöm hozzá?“ gondoltam magamban. nem véve le róla a szemem, hosrv megtudjam. mi az oka zavarodottságának. Szegényke nem bírta el a pillantásomat. Igaz, hogy a szégyen pírja mindjárt eltűnt az arcáról, de viszont könnyek, valódi könnyek perdültek végig a az arcán, zsebkendőjét’ arcához szorítva, felállt helyéről és kiszaladt. — Nikolajevna Olgának fáj a feje, — siettem megmagyarázni magaviseletét. — Már reggel panaszkodott miattta. — Hagyjuk azt, testvér! — tréfálkozott a gróf. — A fejnek nincs ahhoz semmi köze. A csók az oka mindennek. Ezennel szigorúan rendreutasitom a vőlegényt! Elmulasztotta csókra szoktatni a menyasszonyát! Haha! ' > A vendégek, elragadtatva e grófi tréfától, kacagtak. Elmúlt öt vagy tiz perc, a menyasszony nem tért vissza. Kinos hallgatás uralkodott', még a gróf is abbahagyta a tréfát. Olenka távolmaradása annál felöli őbb volt, mert minden szó nélkül tűnt el; nem is szólva az illemről, melyet elsősorban sértett meg. Olenka mindjárt a csók után hagyta el az asztalt, mintha megharagudott volna, hogy kényszeri- tették, hogy megesókoltassa magát az urával. Senki sem tehette fel, hogy .zavarában tette. Az ember lehet zavarban egy vagy két percig, de nem egy örökkévalóságig, mert annak tiint fel nekünk a távolléte. Mennyi rut gondolat cikázott át a férfiak mámoros fején, mennyi pletykára készültek már a kedves hölgyek!... Urbenin nyugtalanul nézett szét mindenfelé. — Az idegek, az idegek, — dünnyögte. — Vagy talán a ruháján bomlott ki valami?... Ki tudja kiismerni a nőket? Majd visszajön mindjárt. De mikor elmúlt még tiz pere s Olenka nem tért vissza, oly esdeklő pillantással, oly boldogtalanul nézett reám, hogy megesett rajta a szivem. (Folytatjuk.) 3 LgfggJ*! 1 pengét tessék !" És On minden bizonnyal a világ legjobb pengéjét fogja kapni! Gillelte-pengék a lehelő legkiválóbb acélból készülnek és csomagolás előtt alapos vizsgálatnak lesznek alávetve. Egyedül a minőség szerezte a Gillette világhírét. i Gillette A mai nappal megkezdődött hatalmas ünnepség rendezését a Királybágó-melléki református püspökség vállalta magára. A 400 éves emléknapot refor- máuts nagyhéttel kötötték egybe, hogy a nagy bibliaforditó emlékének az ünnepségei az egész romániai reformátusságot egy nagyszabású egyházi, irodalmi és művészeti programún keretében egyesítse és hitéletében megerősítse. Tehát a nagykárolyi ünnepnapok nemcsak egyházi, hanem magyar szempontból is nagy jelentőséggel bimak és érthető, ha az ünnepségek iránt szokatlan érdeklődés nyilvánul meg az egész országban. Ezeken az ünnepségeken a agy bibüaforditónak kultúrtörténeti jelentősége teljes mértékben bontakozik ki és különös hangsúlyt nyer az első magyarnyelvű bibliának az a patinás jelentősége, amely évszázadokon keresztül és különösen ma, hatalmas lelkierőt kölcsönöz az ezer gébből vérző magyarságnak, SHogy milyen rendkívüli az érdeklődés a jubiláns ünnepségek iránt, arra jellemző, hogy már hetek óta az ország minden részéből táviratok, levelek ér. keztek a nagykárolyi rendező bizottsághoz. Már a környék magyarsága a mai nap folyamán szekerekkel, kocsin, vasúton megindul Nagykároly felé és sokan már meg is érkeztek. A jubiláns ünnepségen’ kívül a nagyszabású egyházi, irodalmi és művészeti Programm is rendkívül sok résztvevőt vonz Nagykárolyba. A rendező bizottság nagy odaadással dől-, gozik, hogy mindenkit elszállásoljanak és minden’ eszközt megadjanak arra, hogy az ünnepségeken résztvehessenek. Az ünnepség műsorán tudományos előadások, konferenciák, lelkészi, presbiteri és tanítói közös tanácskozások és templomi ünnepélyek szerepelnek. A nagyhét kezdete szeptember 11-én, szerdán este 7 órakor lesz, bezárása pedig szeptember 16-án délután. Már a szerdai napon délelőtt 9—10-ig biblia tanulmányozást tartanak és csoportonkénti imaórákat rendeznek. Azután 10—1-ig tudományos előadások, délután pedig 4—6-ig egyházi konferenciák és este 7—8-ig templomi estély lesz. Az ünneps'gfek' fénypontját fogja képezni az a megnyitó bibliaóra, amelyet szerdán este 7 órakor Makkay Sándor, püspök tart a református templomban. 13-án tudományos előadások lesznek, amelyeket Tavaszi Sándor, Csűri Bálint, Imre Lajos, Csemák Béla tartanak. Ugyanaznap délután a templomi ünnepélyen Dócziné, Berde Amál „A Református asz- szony családjában“ cim alatt előadást fog tartani. 14-én lelkészi, persbiteri és tanítói konferenciákat tartanak, amelyeken Sulyok István püspök, Thury Kálmán, Vásárhelyi János, Nagy Sándor és mások szerepelnek. Szeptember 25-én rendezik meg a Károli Gáspár ünepélyt, amikor az istentiszteleten Makkay Sándor és Sulyok István püspökök fognak szolgálni. Az emlékbe szedet Gönci Lajos, teológiai tanár tartja, és 11 órakor fogják leleplezni a Károli emléktáblát és alakul meg a Károli Gáspár Irodalmi Társaság. Saját érdekéken: kottamegrendeléseit egyenesen az ország zenemüközpontjának küldje. Azonnali szállítás a legolcsóbb árban. Cim: Moravetz zenemüközpontja Timişoara PP
