Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-11 / 206. szám

XII. ÉVF. 206. SZÁM. 11 AZ URODONAL Rheuma VeselM ílpMijilmoi Érelmgszesu és Elhizoítság Az orvosi fakultás 1908. november 10. Tudományi Akadémia 1908. december iß. JELENTÉSEI. Etablissements Chatelain 15 első dl*. 2. & 2 bis Rue de Valenciennes Paris és minden gyógyszertárban és 3 ttsziéq — Ked’^s Barátom, hát mit csinálsz? Csak nem szó! likőrt a le höszvényegdel ? — Sohse f Íj: néhány telekanái URO­DONAL és minden rendbe jön. Ajánlva Professzor Lancereaux. az orvosi fakultás egykori elnöke által, a köszvényről szóló műn kájában­... heves kösz vény es rohamoknál alkalmazva az URODONAL-hak nincse- r ek ártalmas következményei, mint pél­dául a szalicilátokimk, nincs hátrányos hatása, mint a colydiumoknak. vagy más hasonló termékeknek. A tájdalinak pvorsan elmaradnak, sőt a rohamok tartama is sok esetben észrevehetően rövidül. — Dr. F. MOREL nyugalmazott 1. o$zl 1 lyu fótörzsoruön, korábban a tengerészeti és gyarmati kórházak oroosa 130-150?;!“ geres, lassú járatú, rö­vid ideig üzemben volt Güldner gyártmányú kompressor nélküli die- seimelor, nehéz súly kerékkel, villanyvilágí­tásra kiválóan alkalmas, azonnali szállításra, ked­vező ár és fizetési felté­telek mellett eladó. — „Indus'ria“ Kereskedel­mi és Iparirt. Timişoara, IV. Str 1. C. Bratianu. ▲ AAAt&AAĂ Vezérképviselet Romána részére: Droguarla „STÄMBßRO“ Bucureştii Strada Serilor 2. HÁZIASSZONYOK! Szegedi Csontszappan 1 kg.-os rúd 28'— Lei. Kapható kisebb darabokban is. SEGESVÁRT (estéküzlet Calea Victoriei 10 és Fix teffifl’lít Piaţa M. Viteazul 40. (Vlad mellett.) Jó r esés, nagy megtakarUis 1 KÖZGAZDASÁG Újabb eljárás a telseíaek, tejelésének fokozására Műtéti beavatkozással lehet a tehenek tejelőképességét fokozni (Kolozsvár, szeptember 9. Saját tud.) A mezőgazdasági többtermelés eszközei utóbbi időben sok újabb felfedezéssel gazdagodtak. A mindinkább terjedő tejgazdasági üzemek­kel kapcsolatban külnösen nagy súlyt fek­tetnek a tehenek tejelésének fokozására. Nagyszerű takarmányozási és biológiai el­járásokat találtak fel a tehenek tejelőképes­ségének emelésére, sőt újabban műtéti be­avatkozással fokozzák a tehenek tejelőké­pességét. Dr. László sebész-állatorvos az „Állat­orvosi Közlöny“ egyik számában rámutat arra, hogy a fejőstehenek petefészkének ki­irtásával a tehenek tejelőképességét lénye­gesen lehet fokozni. Az állatok ivartalanitását a munkaké­pesség, vagy termelés fokozására eddig is kiterjedten alkalmazták. A tehenek petefész­kének kiirtása azonban a tejelőképesség fo kozására, uj dolog. Az ivartalanitott tehén természetesen tenyésztésre nem használható. Lefejés után levágásra kerül. Ezért az ivartalanitó eljá­rást csak lefejő tehenészetekben lehet alkal­mazni, ahol a teheneket borjadzás után vá­sárolják és lefejés után eladják. Magyarországon a sarkadi uradalom­ban végzett kísérletek az ivartalanitás gaz­daságos volta mellett tanúskodnak. Két cso­portot alakítottak, amelyekben a tehenek te­jelése azonos volt. Az egyik csoport teheneit ivartalanitották. A tejelési eredmények azt mutatták, hogy az ivartalanitott tehenek naponta át­lag 2 liter tejjel adtak többet. Különösen a tejelési időszak vége felé tűnt ki az ivarta­lanitott tehenek jobb tejelése. A nem ivarta­lanitott. tehenek tejelése a tejelési időszak vége felé rohamosan esni kezdett. Az ivarta­lanitott tehenek tejelése azonban sokkal lassabban esett vissza és ez az átlag tejho­zamot lényegesen emelte. _ Az említett kisérleten kivül a tárnámé- rai uradalomban is végeztek ilyen irányú kísérleteket, ezek is az ivartalanitás javára billentették a mérleget. . Valószínű tehát, hogy lefejő tehenésze­tekben általánoséul fogják alkalmazni ezt az eljárást. Az ivartalanitott tehenek kitűnő hizó-anyagot szolgáltatnak s jó hustartók, az ivartalanitás folytán előálló értékcsökkenés tehát ezekkel visszatérül. A tejtöbblet miatt előálló effektiv ha­szon pedig nem megvetendő, mert átlag napi 2 liter tej többletet alapul véve, ez 250 fejési nap alatt 500 liter tejnek felel meg, ami 7 lejével számitva 3500 lej értéket képvisel. Az uj eljárás tehát feltétlenül jövedelmező. „TRANSSYLVANIA“ BANK Rt. Kolozsvár Részvényaláirásí felhívás A „Transsylvania Bank“ Bt. Kolozsvár, részvényeseinek 1928 március 4-én tartott rendkívüli közgyűlése felhatalmazta az inté­zet igazgatóságát, hogy az intézet alaptőké­jét felemelhesse 30,000.000.— lejre és az e célra szükséges részvénykibocsátás módoza­tait saját hatáskörében állapítsa meg. Ezen tőkeemelést a Comisiunea Specială Economica 33GG5/1928. számú határozatával engedélyezte. Az Igazgatóság a közgyűléstől nyert fel­hatalmazása alapján, egyelőre 5.000 drb. egyenként. 1 000.— lej n. é. bemutatóra szóló részvényt a következő feltételek mellett bo csát aláírásra: 1. Minden 3 drb. 1.000.— lej n. é. vagy | 30 drb. 100.— lej n. é. bemutatóra szóló régi részvény alapján 1 drb. uj részvény jegyez­hető. 2. Azon régi részvényesek, akik elővételi jogukkal élni kívánnak, tartoznak ezen szándékukat legkésőbb 1929 október 10-ig a régi részvények egyidejű bemutatása mel­lett Kolozsvárt a főintézetnél, vagy az inté­zet tordai, gyulafehérvári, ditrói, Csíkszere­dái, kézdivásárhelyi, gyergyószenlmiklósi, cşikszentmârtoni, marosujvari, maroshé- vizi fiókjainál bejelenteni. 3. Az uj részvények kibocsátási ára rész vényenként 1.100.— lej, mely egy összegben az elővételi jog gyakorlása napján kifize­tendő; ez esetben a lefizetés napjától folyó év december 30-ig terjedő időre netto 12%-os kamatot térit meg az intézet és az uj rész­vényeket 1930 január 1-től kezdődő osztalék- szelvényekkel azonnal kiadja. A befizetések a következő részletekben is teljesíthetők: a) az elővételi jog gyakorlása napján, legkésőbb f. év október hó 10-én részvényen­ként 500.— lej lesz lefizetendő, a hátralékos 600.— lej vételár, 1929 de­cember 31-ig fizetendő. Ez esetben is a rész­letfizetés napjától kezdődőleg f. év december 31-ig az intézet 12%-os kamatot térit meg és az utolsó részlet kifizetésével egyidejűleg az uj részvényeket is kiadjuk. b) A részvényesek által teljesített befi­zetésekből darabonként 1.000.— lej az intézet részvénytőkéjéhez és a költségek levonása után fennmaradó összeg az intézeti tartalék­alaphoz csatol tátik. Azon részvényesek, akik elővételi jogai­kat legkésőbb 1929 október 10-ig nem gyako­rolják, vagy a fentirt időpontban a befizeté­seket nem teljesítik, az uj részvényre vo­natkozó mindennemű jogaikat, az ezekre már esetleg teljesített befizetéseiket, «Ivesz- tik és az így szabaddá váló uj részvények, elsőbbségi jog alapján, az Igazgatóság által, a régi részvényeseknek fognak átengedtetni, a fizetések teljesítése ellenében azon sorrend­ben, amelyben az ez irányú kívánalmak (el­sőbbség) előjegyeztetett. Nem részvényesek­nek az ily részvények 1.500.— lej lefizetése ellenében állanak rendelkezésre, mely ösiszeg két egyenlő részletben a 3 pontban foglalt feltételek mellett lesz kiegyenlítendő. A kibocsátásra kerülő uj részvények, az intézet jövedelmében, 1930 január 1-től kez- dődöleg részesednek. Megjegyzendő, hogy az nj kibocsátású részvényeknek, a régi részvényeseknél, el­sőbbség alapján leendő elhelyezése, feltétlen biztosítva van. Teljes tisztelettel: „Transsylvania“ Bank Részvénytársaság. A Romániai Grafikai Munkaadók Szö­vetségének közgyűlése. Vasárnap délután tartotta a Nyomdatulajdonosok Szövetsége ezévi rendes közgyűlését. A közgyűlésen Bo­áéi Sándor elnökölt és 95 tag képviseltette magát. Napirend előtt az elnök kegyelete« szavakban emlékezett meg a szövetség el­hunyt diszelnökének, Krafft Jánosnak érde­meiről. akinek emlékére a közgyűlés egy 25.000 lejes alapítványt létesített. A közgyű­lés jóváhagyta a mult évi elszámolásokat, megszavazta a jövő évi költségvetést, majd letárgyalta a tárgysorozat egyéb pontjait és bizalmat szavazott a vezetőségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom