Keleti Ujság, 1921. június (4. évfolyam, 113-119. szám)
1921-06-07 / 115. szám
Chrf—Kcíomvár, 1921. * J^bcfűf * janim 7. évi, * í/5 * U Érj*® szám ára 1 L, — BmuresUben 1*50 Németországban 1 M. — Ausztriában 5 K. CsohezloválűJíban ICk.JugosIdviéban —'50d Politikai és közgazdaságé napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Str. Mamowaidaául 3. — Tdeíoa: Ml Közleményeink utánnyomása tilos ZászMkessstás $€mioia®z®§§ßw Harmlose falu magyarsága kibontotta & szarvaskődé® sásx- Béját — Ax ©fe# magyar népgyÜSés a megszállás éta — Bánffyhunyae! ünnepnapja — A Magyar Szövetségen betűi Kalotaszeg földje világszerte nevezetes a mega varrotías-rmivészetéről. Ahogyan ott a tü munkájával a fehér vásznat tele hintik a keleti szinpompa remekeivel, azt csodának tudják érezni mindenütt s az a lelkeket megragadja mindenütt. Női munka csodái ezek, melyek az ázsiai őserőt az európai finomságok magasságába emelik. Vasárnap Kalotaszeg népe ismét csodás Iélekhimzést bontott ki a világ előtt s ebben a férfimunka öntudatossága és ősereje volt a legfőbb alkotó. Erdély népei békéjének és jövendő együtt-fejlődésének az izmos kezű és mégis nemesen finom rajzát adták a magyar lélek ragyogó becsületességének az alapanyagán. Mindenkinek a közös értelméből, közös érzéséből és közös jóakaratából kitört egy népkívánalom, mely nem rombolt, de hatalmasat alkotott. A tétlenségekből, a néma vívódásokból, a népfájdalmak csüggedt magába süppedéséből kibontakozott a férfias homiokcmelés, a népek vigasztaló egymásra találása s ami a legtöbb : Erdély népeinek az önérzete és önbizalma. A kalotaszegiek megteremtették és mozgató nagyakarattá tették az „Erdélyi Néppárt“ alakulatát, mely az épülő Magyar Szövetségnek is helyi , tagozata, de azonkívül mélységes forrása Edély népei cél- tudatosságának és önálló irányainak. Nemcsak helyi jelentőségű mozgalom tehát, hanem az egész romániai magyarság számára is lendítő erő, Erdély minden népei számára is útmutatás, az államalakulás számára is a népakarat teremtő közbelépése s igy a békés vilégfejlodés számára is lényeges továbbképző elem. Kicsinyes szóval és kritizá- lásaal nem lehet illetni ezt a népmozdulást, lefokozni se lehet annak a jelentőségét, mert minden ilyen okveteílenkedés ellenére magától naggyá vált már ez az alakulás és magából tudja felépíteni további nagyságait. Kalotaszeg és környéke falvainak értelmes népe a maga becsületügyének is, de a maga élete összes lehetőségeinek is tudja a maga pártja kívánalmait. Ezek a kivánalmak Erdély évezredes lelkének őstalajából nőttek, egyszerűek és mégis mindent kifejezők, viaskodfisait a földből nőtt természetességgel elintézők. Erdély az erdélyi népeké, mondja a kivánalmak első pontja. Legyen valóság a gyulafehérvári határozatok azon rendelkezéseiből, melyek Erdély minden nemzete és minden vallása számára önkormányzati szabadságot Írtak elő,. — ezt mondják tovább a kivánalmak. És aláhúzzák a gyulafehérvári határozatok jelentőségét akként, hogy ezek föltételei voltak az uj államalakulathoz való csatlakozásnak. S a bánffy- hunyadi népgyülés résztvevői közt ott voltak a magyarság mellett a román nép komoly fiai is és határozott arccal helyeseltek ennek a hangsúlyozásnak. Erdély minden fajta népei békét és szabadságot akarnak az egymás javára. Jön tovább a kívánalmak közt a földreform ügye. Szabják rtieg a földbirtokok legkisebb és legnagyobb határát s azon belül legyen meg a tulajdon szentsége. A magántulajdon körüli világvívódásnak salamoni bölcsessógü megoldása ez; látszik, hogy földdel dolgozók és földért érzők nagyszerű igazságérzetéből 'született. Kommunizmust, kapitalizmust, szociál izmust elintéz valami évezredes tapasztalásnak az őserejével ez a kivánalopi. Az évezredes tapasztalástól további évezredes jövendő sugárzik efő, hogy igenis minden népek így fogják elintézni maguk között a tulajdon intézményének nagyvifáju ügyét. Nem Írjuk tovább a méltatást, csak jelezni akartuk, hegy ilyen kivánalmaknak mmmm lehetetlen Erdély népeit meg nem ragadnia. Lehetetlen az is, hogy Erdély népei ilyen kívánalmakban meg ne találják a maguk közös formáját. És lehetetlen az is, hogy Erdélynek ez a közös lelki kialakulása Romániát is Erdély irányában le ne kötelezze. Románia politikája, Erdélyben , az erdélyi népek kívánalmából kell, hogy ki- sarjadjon s csak akkor lehet egészséges, teremtő és alkotó erejű. Ezt jelenti a kalotaszegiek zászlóbontása. Ennek a jövendő kifejlődésnek a hajnali naptámadása a kalotaszegi nép 1 komoly tanácskozásának és mély bölcsességének a megnyilatkozása. Kalotaszegről pedig tovább küldik az üzenetet Erdély minden tája és minden népe felé s megfogja érteni é3 visszhangozni fogja minden tájnak és minden népnek az akarata. Úgy legyen. fi* alakuló nagygySlés Többizben megemlékeztünk a kalotaszegi magyar nép politikai megmozdulásáról, mely nem elégedve meg azzal, hogy a Magyar Szövetség tagjai soréba lépjen, nyomban pártot Í3 kívánt alapítani, mely a politikai akció mozgási szabadságát is biztosította számára és már jó- előre körvonalazta a maga feladatait, melynek kivivása érdekében az alkottnény keretein belül a végsőkig menődftsiect is vállalja. A szervezkedés megindítására Bokor Márton bánffyhu- nyadi ref. lelkész. Bőd Péter dr. és Kabdebó Szilárd .’dr. ügyvédek. Kos Károly műépítész és Nagy Miklós hetekkel ezelőtt megtették a megfelelő lépéseket és főként az 5 körültekintő, lelkiismeretes munkájuk eredménye az, hogy van immár egy pártja Erdély népének, melyet a nép maga alakított meg s amelybe minden Erdélyt szerető és féltő ittélő embert tártkarokkal és becsületes, tiszta szivekkel várnak. A vasárnapi bánffyhunyadi népgyülés lefolyásáról alábbiakban számol be a „Keleti Újság“ kiküldött munkatársa: A délután fél ötre hirdetett népgyülésre a Kalotaszeg falvai tömegesen özönlött be a nép. Felvirágozott szekereken, vonatokon, gyalog- szerrel reggeltől érkeztek a falusiak. A távolabb eső községek négy-öt kiküldöttel, a közelebbiek öíven-kétszáz főre menő csoportokkal képviseltették magukat. Magyar-Vista, Tűre, Mákófalva, Darócz, Bojértelke, Egeres, Kis- és Nagy-Petri, Zsobok, Váralmás, Kelecel, Bikái, Körösfő, Gyerővásárhely, Inaktelke, Kis- és Nagykapus, Nyárszó, Magyaró kerék, Bábony, Farnos, Sárvásár, Negyarvalkó, Jákótelke, Kalotaszentkirály, Zentelke, Szténa, Hidalmás, Középlak, Magyar- gyerőmonostor, Dormo 3 stb. küldöttei és a Bánffyhunyadról összegyűlt felnőtt férfiak összesen mintegy három-négyezer főre voltak tehetők. Impozáns látványt nyújtott a bánffyhunyadi piectér képe a sűrűn fekeféllő férfi tömeg a templom előtt felállított virágos emelvény körül, mig a templomkert rácsozata mögött ezer színben pompáztak a Kalotaszeg ünneplőbe öltözött asszonyai. Megjelent a kolozsvári központ három tagja is Sándor József vezetésével, de jelen volt a bunffyhunysdi román intelligencia és a nép is jelentékeny számban. Az emelvény mellett foglaltak helyett Josif Pop dr. főszolgabíró, a szolgabiró és a rendőrség főnöke, a rendet egyébként bánffyhunyadi polgárokból szervezett alkalmi őrség tartotta fenn. A megnyitó beszéd A népgyülést kevéssel fél öt óra után Bokor Márton ref. lelkész nyitotta'meg, szárnyaló szép beszéddel. A nagytekintélyű lelkész ezeket mondotta: — Köszöntelek téged a lelki és vérrokonság jussán szép Kalotaszegnék első ízben megmozdult és összesereglett magyar népe. Hívtunk, mert szavatok akarjuk hallani uj helyzeted, uj sorsod .kialakulásának hajnalhasadáeán. Egy leszakított testrész fájdalmas vonagíásának voltunk idáig néma szemlélői, szenvedő részesei. Ma el akarjuk határozni, hogy ha módot ás alkalmat nyerünk, készek vagyunk ezután résztvenni a közügyek intézésében, az államra nézve annyira fontos konszolidáció munkájában. — A moslanig tartó hallgatás és passzív magatartás nemzeti becsületünk szent kötelessége volt. A Magyarország iránti köteles hűség alól mi magunkat föl nem oldhattuk. Várnunk kellett Magyarország döntéséig. A döntés megtörtént s a trianoni békeszerződés, mely Erdélyt Romániához csatolja — ratifikáltatok. Nekünk, erdélyi magyaroknak el leéli helyezkednünk az uj állam keretei között. Az erkölcsi és anyagi romlás megállítása, az itt lakó népek nyugalmának, zavartalan együttélésének biztosítása, a békés munkának az egész vonalon való megindítása mindnyájunk közös érdeke. Keresnünk kell a lehetőségeket, melyek által ezek elérhetők. — Első feltételünk nemzeti kisebbségi jogainknak teljes elismerése és biztosítása. Ennek a kiküzdése, ennek a kikövetelése céljából olyan szervre, a nép bizalmából kialakult vezérkarra van szükségünk, mely politikai tárgyalásokat kezdhet és folytathat. Ezért midőn a Magyar Szövetség kalotaszegi tagozatát megalakítjuk, politikai párttá is meg kell alakulnunk, hGgy megbizottaink a néptől nyert politikai megbízást is kezdeményezhessenek. Különben ismét nincs, aki nevünkben ilyen szempontból föllépjen. — Le kell számolnunk azzal, hogy mi kizárólag a saját erőnkre vagyunk utalva. Sem jobbra, sem balra tekinteni nem akarunk, ám elindulni óhajiunk az isteni gondviselés által számunkra kijelölt utón. És ez az elhatározás mérhetetlen erőt jelent, ha az önbizalom forrásából táplálkozik. Az erdélyi szászok alig kétszázezerén vannak és századok óta nemzed kultúrájukban, nyelvükben, gazdasági szervezetben élnek. — Mi közel kétmillióan élünk magyarok az uj állam területén. Ennek tudata hatalmas életerőt válthat ki, ha megtaláltuk egyszer egymást és önmagunkat. A két és félévi aléltságból talpra kell álla- nunk és tömörülnünk. Ha egyesülni tudunk, velünk számolnia kell az államhatalomnak. Ezt a szervezkedést kell ma kimondanunk. ífa a nagygyűlés idevonatkozó javaslatainkat határozattá emeli, megszervezzük a kalotaszegi magyarságot olyan szorosra, hogy egymás sziveinek dobogósát is meghalljuk. Elvárjuk, megköveteljük minden magyar embertől, hogy különvélemények hangoztatása által az egységben rejlő erőt ne gyöngítse. Döntsön közöttünk úgy a személyi, mint tárgyi kérdésekben rgindig a többség akarata s a kisebbség hajoljon meg előtte. Ha igy lesz: harminc—harmincötezer, illetve kétmillió magyar léleknek összeforráísa akkora hatalom, melynek reprezentánsai képviselői többé nem kérnek és könyörögnek, hanem a törvény és alkotmány keretei között követelnek valahányszor jogainak érvényesítéséről van szó.
