Keleti Ujság, 1921. május (4. évfolyam, 100-109. szám)

1921-05-22 / 103. szám

/ Vasárnap, 1921 május 22, KjagţgţBSM politikai jellegű ünnepély. (Ellentmondások a szenátus minden oldalán.) Florescu: Senki sem lehet az ellen, hogy Bra'ianut ünnepeljék. De nem vehetünk részt hi­vatalosan, mint szenátus egy párt ünnepélyén, amely igy akarná egy álmát megvalósiiani, amely különben soha sem fog beteljesedni. • (Elénk helyeslés az egész Házban.) Bujor csatlakozik előtte szóló véleményéhez. Averescu miniszterelnök jelenti, hogy neki Pherekyde mondotta egy ízben, hogy a liberális párt meg akarja ünnepelni Bratianu születésé­nek évfordulóját, de minden politikai jelleg nélkül. Miron Christea mcfropolita prímás kijelenti, hogy azért fogadja el a rendező-bizottság elnök­ségét, mivel az ünnepség távol áll a napi poli­tikától. (Felkiáltások: Nem volt helyes.) Elnök ezután szavazásra tette fel a kérdést és a megismételt szavazás dacára csak négyen szavaztak amellett, hogy a szenátus hivatalosan részlvegyen az ünnepségen. A többség elvetette az indítványt. Ezután Viadescu a közoktatási reformjavas­latról beszél és az egyetemi oktatásról külön törvényjavaslatot kíván. Elnök 15 percre felfüggeszti az ülést. Ezalatt bemutatja a trónörökösnek az összes szenátora* kát. A cercle után a trónörökös eltávozott a szenátus épületéből. A szenátus tagjai a kapuig kisérték. A kormány a kisebbségi államtitkárság szervezeti alapszabályait helybenhagyta. Eszerint az államtitkárság keretén belül két igazgatósá­got és pedig adminisztratív és propaganda, állí­tanak fel. Az igazgatóságok szoros összekötte­tésben fognak állani a csatolt területek igazga­tóságaival. Francia támadás Briand eilen A törökök uj offenzivája — Lemondott az olasz és lengyel külügyminiszter — A világpolitika áttekintése (Kolozsvár, május 21. Saját tud.) A heti vi­lághelyzet képében különös változás nem állott elő. Egymás mellé állítjuk az egyes országok politikai viszonylatainak aktuélitásait, mert lehe­tetlen minden izolálís. g ellenére is nem észre­venni azokat az összeíüggéseket, melyek egyes európai részeket nemzetközi viszonylatba állí­tanak. Olaszországban megvoltak az általános választások, győzött a polgári párt, megbukott csuful a szélső kommu­nista árnyalat is. De megbukott a másik párt is, a fascisték, akiknek csak néhány kerületet sike­rült meghóditaniok. Giolitti kormányalakítása en­nek dacára is megrendültnek látszik és ninc3 ki­zárva, hogy az uj kabinetben a régi exminiszter- elnökök, Nitti és Orlando is szóhoz jutnak. Sforza külügyminiszter lemondott, a lapok minden bő­beszédűség nélkül regisztrálják a hirt. A.jugoszláv és olasz delegátusok abbáziai tárgyalásait Fiume uj határaira, illetőleg a rapallói egyezményre vonatkozólag újból megkezdték. Olaszország hi­vatalosan kereskedelmi szerződést kötött Orosz­országgal. Olaszország gyógyszereket szállít a szovjetköztársaságnak, Oroszország 6000 tonna gebonanemüvel viszonozza a kémikélia kül­deményt. A Balkánon a görög-török események izgatják a közvéle­ményt. Minden jel arra mulat, hogy a Konstantin- rezsim, de különösen a kisázsiai események csődbe viszik az országot. Jugoszláviában meg­volt az alkotmányozó gyűlés, a horvát autonó­misták azonban puccsot terveznek. Albánia kü­lön politikát folytat, Jugoszlávia jegyzéket inté­zett hozzá. Kölcsönös kimagyarázások, de ezek mögött külpolitikai bonyodalmak veszélye lappang. Kisázsiában a törökök uj offenzjvát készítenek elő. Egész fronton nagy a nyugtalanság. Az angorai kor­mány 25.000 főnyi sereggel erősíti az uj törejk fővezér, Ali Fuad pasa csapatait. Az angorai nemzetgyűlés ratifikálta a török-francia békeszer­ződést. melynek tárgyalása kapcsán Musztafa Kemál a két nemzet közötti kölcsönös szimpá­tiáról emlékezett meg. Ausztriában az uj jegybankot készítik elő. Ausztria áttér a frankrendszerre. A latin óremegyezmény minden attribútumát magán hordozza az uj terv, mely szerint egy uj osztrák fiánk 50—70 koronát meg­érne. A jegybank fe dezete 60 százalék külföldi hitelből áll. A másik 40 százalékot az áruforga­lom fedezi. Az Auszíriái felsegélyező nemzetközi konferencia május 20-án ül össze Londonban. Hírek szerint a nyugafmagyarorszégi függő Kér­dést népszavazás fogja eldönieni. fizet és a francia csapatok előrenyomulása szü­netel. Az antantcsapatokat, amelyek Solingen körül voltak koncentrálva, a szövetségesek vissza­rendelték. A koncentráció eredeti célja az volt, hogy Németország visszautasító magatartása ese­tén szálljak meg a Rajnát. A francia kormány jegyzéket intézett Németországhoz, amelyben megfenyegeti, hogyha Németország csapatokat visz Sziléziába, akkor a franciák a teljes Ruhr- vidéket megszállják. Lengyelországban Sapieha külügyminiszter lemondott. Vitos minisz­terelnök a dieta csütörtöki ülésén válaszolt Lloyd George beszédére. A lengyel miniszter- elnök emlékeztetett Lengyelország ősi történelmi jogaira és tiltakozott az angol miniszterelnök beszédében megnyilvánult felfogás ellen, mely szerint a lengyel kormány meg akarta volna sérteni a versaillesi szerződést. Korfanti jegyzé­ket intézett a szövetségesekhez, amelyben a szövetségesek tudomására hozza, hogy kész az antant parancsának elegei tenni, a megszállott területekét kiüríteni, csak azon óhajának ad ki­fejezést, hogy a kiürített részeket a szövetséges csapatok száliják meg. Franciaország legfőbb kérdése a német jóvátétel. A kamarát, melynek megnyitásával fontos külpolitikai nyilat­kozatokat vártak, tegnap nyitották meg. Tardieux megtámadta Briand miniszterelnö­köt mert beleegyezett a német adósság leszállí­tásába és lemondott a május 21-én esedékes húszmilliárdról. — Lloyd George legutóbbi beszédét elkép­zelni sem lehetett volna Briand gyengesége néfr kül — mendoita Tardieux. — Ha Franciaország szigorúan ragaszkodott volna a versaillesi béke- szerződéshez, akkor az angol államférfiakban nem támadt volna azon veszedelmes illúzió, hogy Franciacrszág mindig enged. — Franciaország részére — úgymond — 1920. októberben 214 milliárd papirmárka kárté­rítési összeg lett megállapítva. Ami megfelel 132 milliárd aranymárkának. Ma, két évvel később ezt az összeget az összes szövetségesek között akarják elosztani. Amiből Franciaországnak csak 58 milliárd jut. Sajnálom, — mondotta — hogy Németországnak a 20 milliárd lefizetésére újabb terminust tűztek ki. Beszédét azzal fejezi be, hogy Franciaország védje meg érdekeit, mert ehhez joga van. A rojélisía Bairdig Davson felelősségre vonta Briandof, mert Franciaország jogait feláldozta és ezért csak újabb papirrongyot kapott. A tervbe­vett garancic.bizolíság értéktelen, ha nem r.dják meg neki a jogot, hogy Németország közigazga­tásába beavatkozzon. Beszédét avval fejezte be, hogy a kamara nem fogja ratifikálni a londoni egyezményt. Angliában a bányászsztrájk újból napirenden. Erős az ag- godalom kormánykörökben, hogy a munkésszö" vétséggé! folytatandó tárgyalások nem vezetnek eredményre. Az ir kérdés engedeti hevesse'géből, egy lépéssel több kilátás nyílt a megegyezésre. Külpolitikai szempontból nézve Angliát, úgy lát­szik, hogy Franciaország közeledik az angol ál­lásponthoz, nem pedig viszont. Az angol kor­mányt egyébként a görög kormány felszólitotta, hogy közvetítse a görög—török ellenségeskedések megszüntetését. Hivatalos körök úgy tudják, hogy az angol kormány a kérésnek eleget tesz. Hírlik, hogy Konstantin fia, György herceg javára kész lemondani. SAJNÁLJA AZUTAT MAKOSVÁSÁRHE LYRE ÉS TEKINTSE MEG: SZÉKELY ÉS RÉTI ERDÉLYRÉSZI BÚTORGYÁR R.-T. BUTORTERMEIT :■ .........HITELKÉPES EGYÉNEKNEK RÉSZLETFIZETÉSRE 18.,,,,,,; A puaibi aartowómta P*£ain£Sikd F*" B átkozik m „Keleti tfjság‘l«nak a ruszin autonómiáért folytatott harcról (Ungvár, május 21. Saját tad) 'ZsaíkWlcs dr., Ru8zin9zkó volt kormányzója ma éshszelt haza öt heti prágai tartózkodásából. Nem telje­sítették követelései), ezért otthagyta állását. Ame­rikába tér vissza, hol a hatvanesernyi ruszinnal vildapropaganddt fog kifejteni az autonómia mi­előbbi magvalósítása érdekében. Nyilatkozata előtt megkérdezte munkatársunkat a volt kor­mányzó, hogy melyik „Keleti Újságának készül az intervju (Munkácson is van ily cimü napi­a Felvilágosításom után szívesen állott rán­ézésemre és a következőket mondotta: — öt hétig tartózkodtam Fhágában, Mind­járt megérkezésem után konkrétlzáltam az Elnök ur és a kormány előtt a ruszin népnek a béke- szerződés alapján felállított követeléseit az auto­nómiát, a határokat és választásokat illetőleg. — Az utóbbi napokban azonban meggyőződ­tem arról, hogy a ruszinszkói sorsdöntő kérdé­sekben Prága és közöttem kiegyenlithetetlen ellentétek.vannak. Újabb céltalan tárgyalásokba nem szándékoztam bocsátkozni, hanem követel­tem-lemondásom elfogadásét, ami május 13-án meg is történt. Hogy megegyezésre nem tudtam jutni, annak a prágai centralisztikus orientáción kivül oka az, hogy a szakhivatalnokok, kik Ruszinszkó ügyeivel foglalkoznak, politikai kész­ség és tapasztaltság hiányában csak teorizálnak s ilyen alapon adnak szaktanácsokat is a kor­mánynak. En úgy a köztársaság, mint Ruszinszkó érdekében praktikus szempontból követelem Or­szágunk autonómiáját. A békekonferencia azon határozata is, hogy a ruszin autonómia ne effen- kezzók a köztársaság egységével, kifelé egységet, befelé széleskörű autonómiát jelent. Ezt azonban szintén nem akarják belátni ezek a hivatalnokok. A nagyhatalmak álláspontomat természetes­nek tartják. — Tárgyaltam az amerikai és az angol nagy­követekkel is, akik a legnagyobb szimpátiává! viseltetnek a ruszin iránt. — A ruszinszkói autonómikus mozgalmak nincsenek összefüggésben a köztársaság többi részeinek hasonló mozgalmaival, mert mi a békekonferenciától és nem Prágá­tól kaptuk a jogot az autonómiához s mig azokét, ha meg is kapnók, Prága vissza­vonhatja, a mi autonómiánk értékéhez kétség sem férhet majd. — A határokra nézve a kormány kijelen­tette, hogy a mostani szlovák-ruszin határ tisz­tán provizórikus s a végleges határvonalakat lehetőleg kompromisszum utján fogják meg­állapítani. — Ha ilyen tárgyalások eredményre nem ve­zetnek, úgy a netypikögi firrim elé járulunk döntésért. Ami a román-ruszin határt illeti, az a nézetem, hogy a románoknak a Clemenceau- vonalra kellene visszavonulni s azutqn le­hetséges lenne a végleges határokról tár~ gyalni. — Ruszinszkóban a magyarság rvtisebbség. De ismerve a ruszin nép barátságát, jóakaratát és demokratikus gondolkodását, bizonyos, hogy a szojm a magyarságnak kisebbségi jogaiból szár­mazó követelményeit a legbecsületesebben fogja teljesíteni. Külkérdésekben (iskola, nyely, vallás) a szojm önállóan fog intézkedni, helytelen tehát a folytonos prágai orientáció, amikor ezek úgyis itt dőlnek el. Idehaza kell megteremteni a köl­csönös együttműködés alapját és tartózkodni ^ell az irredentától is, mert ez ép az ellen­kező eredményre vezetne. — A törvényeket illetőleg határozott kijelen­tést tett a miniszterelnök és pedig, hogy a szojm összeüléséig továbbra is a magyar törvények érvényesek. — Az autonómiáért megindított harcot Ru- szinSzkóban a pártok fogják folytatni, én az amerikai ruszinokkal tartom majd napirenden a kérdést s minden erőnkkel azon leszünk, hogy a nagyhatalmak és a külföld helyesen legyenek informálva. Biztos vagyok abban, hogy a ruszin álláspont fog győzedelmeskedni, mert nem kívá­nunk mást, mint egy nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését. Ruszinszkó lojá­lis marad a csehszlovák állammal szemben, de azt viszont megkívánjuk, hogy a köztársaság is' lojális legyen Ruszinszkóhoz. — Junius 13-én indulok Amerikába, néhány hétig azonban az európai nagyvárosokban fogok tartózkodni s csak azután szállók hajóra. Örvös János. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom