Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)

1921-04-07 / 67. szám

6. oldal Sfc Csütörtök, 1921 április 7. HÍREK o o o Hs: ereiéiül pg*ote&ttáns piispiSkiik esküje Nagy Károly Bukorestlien, Fersncz József Kolozsváron teszek le az esküt (Kolozsvár, április 6. Saját tud.) A magyar egyházak fejei közül eddig csak a katolikus püs­pökök tették le a hüségesküt a román államnak. Megírtuk, hogy a Majláth püspök eskütételé al­kalmából a kultuszminisztériumban az erdélyi református egyházkerület Bukarestbe küldött kép­viselőinek kijelentették, hogy az egyházzal addig semminemű tárgyalásba nem bocsátkoznak, mig a püspök az esküt le nem teszi. Nagy Károly püspök erre összehívta a ref. egyházkerület igaz­gatótanácsát, amely az eskü letételéhez jóváha­gyását megadta és a püspök esküre való kész­ségét táviratilag hozták a kultuszminisztérium tu­domására. Ezzel egyidejűleg az erdélyi unitárius egy­házkerület igazgatótanácsa is gyűlést tartott és ennek felhatalmazása alapján Ferencz József püs­pök ugyancsak bejelentette Goga miniszternek, hogy a kívánt eskü letételére kész. Az unitárius püspök azonban, tekintettel magas korára és orra a jogszokásra, mely szerint az unitáriusok püs­pöke mindig Kolozsvárott szokta az esküt királyi megbízott kezéhez letenni, kérte, hogy az eskü letétele most is Kolozsváron mehessen végbe. Körülbelül egyidőben érkezett le a két pro­testáns egyházkerülethez a bukaresti kultuszmi­nisztérium válasza. A reformátusokat Jonescu ál­lamtitkár értesítette, hogy püspökük eskütételének idejét a király április 9-ikére tűzte ki és felszó­lítja a püspököt, hogy az ünnepi szertartások előkészítése végett a kitűzött időnél két nappal korábban jelenjen meg Bukarestben. Az unitárius egyházhoz Goga miniszter táv­irata érkezett le, melyben Ferencz József püspö­köt értesíti, hogy eskütételének napjául április 10-ikét fűzték ki és az eskü kivételével Meíhes ár prefektust bízták meg. Mindkét egyházkerületnél most teszik meg a szükséges előkészületeket. Az unitárius püspök eskütételének helye és az eskü szövege még is­meretlen. — Sztrájkba léptek a bukaresti ügyvédek. Bukarestből jelentik: A bíróságok hivatalos óráit egy rendelettel újra szabályozták s e sza­bályozás szerint a bíróság nemcsak délelőtt, ha. nem délután kell hogy tárgyalásokat tartson. A bukaresti ügyvédek az ügyvédi kamara helyisé­gében értekezletre gyűltek össze, hogy tiltakoz­zanak e rendelkezés ellen Az értekezlet lefo­lyása izgalmas volt. Határozatilag kimondották, hogy tiltakozásuk kifejezéseképen sztrájkba lép­nek. A sztrájk megkezdődött s csak a legfőbb semmitőszékre nem vonatkoztatják az ügyvéd- sztrájkot. Kivéfelképen ellátják azoknak a le­tartóztatottaknak is a védelmét, akik mellé hi­vatalból rendelnek védőt. — Boros György Amerikában. Boros György dr. unitárius püspökhelyettes még mult év derekán kiment Amerikába, ahol sorba láto­gatta az unitárius egyházakat. Az amerikai uni­táriusok között felmerült a terv, hogy az amerikai unitáriusok hosszabb lejáratú kölcsönökkel támo­gassák az erdélyi unitárius egyházközségeket. Boros György találkozott Amerikában György János dr. Kolozsváron is jól ismert volt buda­pesti egyetemi magántanárral, a kalandos vérü tudóssal, aki Amerikába ment ki, hogy könyvet Írjon a kikötőmunkások életéről. György János e célból beállott a Missisipi folyam egvik hajóján kormányosnak, hogy a hajókormányzás nehéz mesterségét elsajátítva élethü megfigyeléseket tehessen. — A bihari prefektus váratlan távozása. Nagyváradi tudósítónk jelenti:, Jakob József dr. Biharmegye prefektusától a belügyminiszter vá­ratlan intézkedéssel visszavonta a prefektusi megbízási. A prefektus Nagyváradról való távozása nagy feltűnést keltett s azzal ma­gyarázzák, hogy tévedés történt. A városi pre- fektusság megszüntetéséről volt ugyanis szó s igy Popa György dr. megbízatása szűnt volna meg. Jakob dr. már ét is adta a megyei pre- fektura vezetését Popa dr. városi prefektusnak. — Károlyi otthonra talált. A forradalmak leverése óta Károlyi Mihály egymásután járja be Középeurópa országait. Számkivetetí- ségének első állomása Svájc volt, ahonnan azonban rövid idő elteltével Csehszlovákiába távozott. Mintegy háromnegyed évig volt Cseh­szlovákiában, ahol azonban politikai okokból rósz szemmel nézték ottartózkodását és Károlyi megelőzve kiutasításét, Olaszországba utazott, ahol felesége tartózkodott. Olaszországban kellet­lenül fogadták Károlyit és azon a ponton volt, hogy „nincsen számára hely“, amikor Jugoszlávia felajánlotta, hogy menedékjogot ad neki. Károlyi elfogadta Jugoszlávia ajánlatát és Raguzát választotta lakhelyéül. — Nagy tűz Égerháton. Nagybányai tudó" sitónk táviratozza, hogy Égerhát községben á gróf Bélleki erdőgazdasági r. t. fűrésztelepe és kapcsolatos gőzmalma eddig még ki nem derített okokból földig égett. A gyár összes berendezései, gépei, 20 vagon bútor és 500 vagon tűzifa, az összes tisztviselő- és munkáslakások a lángok martalékaivá' váltak. A tűz 2-án délután 3 órakor keletkezett és másnap délutánig égett. Súlyosan érintve vannak a munkások, akik a tűz alkal­mával az erdőben voltak és lakásaikat nem tudták megmenteni. A kár meghaledja a 12 • millió lejt. A gyár igazgatóságának véleménye szerint a tűz az éppen akkor elhaladó személy- vonat szikrájából keletkezett, — Tömeges lakásper. A Iakáshivaíal hatás­körének részleges felfüggesztése óta, a háztulaj­donosok tömegesen rohanják meg a járásbírósá­got, a lakbérleti szerződések felbontása tárgyában. Ez az aggasztó körülmény, tekintettel a mostani lakásviszonyokra, joggal készteti gondolkozásra j az illető hatóságokat Tény az, hogy a lakáshi- vatal mai összetételében csak a köztisztviselők lakáskérdésében intézkedik és a többi lakókra nézve a régi lakbérleii szerződések az irányadók. Ebből következik azután, hogy a háztulajdonosok az 1917. évi miniszterelnöki rendeletre hivatkozva kérik kötelezni a lakókat, a szerződés megszün­tetésére, következőleg a lakás kiürítésére. A bí­róság pedig, éppen a rendelet intézkedései sze­rint kénytelen legtöbb esetben a tulajdonosok ja­véra dönteni s bár a kiköltözést a leghosszabb terminusra szabja, ez a körülmény az amúgy is kilátástalan lakásviszonyoknak csak súlyosbítá­sára szolgál. E lehetetlen helyzet orvoslására ala­kult most a lakáshivatal kebeléből egy lakásbi­zottság, amely jogosult az összes felmerülő lakás­kérdésekben dönteni. Ez a bizottság áll a polgár­mesterből, a lakáshivaíali főnökből, egy -delegált biróból és a belügyi államtitkárság egyik kikül­döttjéből. A lakásbizottság egy királyi dekrétum szerint köteles az összes lakásokat nyilvántartani és azokat, megürülés esetén elsősorban a köz- tisztviselők részére kiutalni. A bíróság tehát ez­után kötelezi a tulajdonost, amennyiben pernyer­tes volna iß, hogy a megürült lakás rekvirálható- ságát azonnal jelentse a lakásbizottságnak. Ez­után tehát hacsak a személy ellen nem irányul a per, úgy egészen fölösleges, mert a lakással nem rendelkezhet a tulajdonos. A lakáshivatal régi hatáskörének megszűnése óta körülbelül öt­száz ilyen pert tárgyalt a járásbíróság és ezeknek több mint kétharmadát a tulajdonos javára dön­tötte el. Ezekből a perekből megállapítható volt, hogy a szerződés felbontását leggyakrabban a lakbér nem fizetése miatt kérték. — A bér­leti törvények’ szerint, mely most is hatály­ban van, ez szerződésbontó okot képez. Azért tehát tanácsos, hogy azok a lakók, akik­től a tulajdonos a házbért bármilyen ürügy miatt nem akarja felvenni, tiz napon belül bírói letétbe helyezik. — Házasságok. Koleszár Mariska, néhai dr. Ko- lf-szér Sándor ügyvéd leánya tegnap tartotta esküvőjét Danifléc Sándor mérnökkel, a Magyar Rézhenger- müvek műszaki igazgatójával. — Csiszár Viktor és Csorba Margit folyó hó 4-én házasságot kötőitek. (Külön értesítés helyett.) — Előléptetések a belügyi államtitkárság­nál. Tanasescu belügyi államtitkár bukaresti utjából a reszort körében mükíidő miniszteri ta­nácsosok előléptetését hozta magával. A mi­niszteri tanácsosok a negyedik fizetési osztályba kerültek. Ugyancsak előlépett Tanasescu állam­titkár szimpatikus titkára, Petruca János is, aki irodaigazgatói cimeí kapott. Előléptetések tör­téntek a pénzügyi reszort kebelében is, ahol Michailanu adminisztrátort és Sagovic dr. oszt. tanácsost harmadosztályú pénzügyi inspekto­rokká nevezték ki. — Mikor kell a segélybélyegilletéket fizetni. A segélybélyegek levonására kiadott rendelet hiányos megszövegezése miatt a kivitelben óriási nehézségeket okozott a kereskedőknek. Már a kibocsátásakor tiltakoztak a rendelkezések egyes pontjai ellen, újabban pedig az iparkamara in­dított akciót, hogy a rendeletet módosítsák, illetve úgy szövegezzék meg, hogy az érthető legyen. Az iparkamara beavatkozásának meg is lett a kellő eredménye, sikerült ugyanis tisztázni, hogy milyen áruk után kell segélybélyegilletéket leróni és kinek kell az illetéket megfizetnie. Ezek sze­! rint az illetéket minden esetben a vevő fizeti, 5 még pedig: ékszerek, arany és ezüstnemüekután „ Errata» hímzések, selymek, prémek, porceilán vázák, szobrok és majolika tárgyak után, szőnyegek és bútorok után, amennyiben áruk a tízezer lejt meghaladja. Segélybélyeg fizetendő antik tárgyak után és a szállodai, kávéházi stb. számlák után. Számlát a kereskedő csak akkor kötetes adni, ha kívánja a vevő. — A közkórházak élelmezési igazgatójának bűnügye. Megírtuk, hogy az erdélyi kórházak köz­ponti élelmezési igazgatója, Nemes Emil ellen^ bűn­ügyi eljárás indult meg, melynek kapcsán Nemes Emilt a családja elmegyógyintézetbe helyezte el. A bíróság elrendelte Nemes Emil elmeállapotának meg­vizsgáláséi. Az orvosok megállapítása szerint Nemes nagyfokban neuraszténiás ugyan, azonban teljesen ép­elméjű. Így tehát a bűnügyi eljárás a rendes utón haladhat tovább ellene. — A népesedési hivatal felállítása. Kö­zöltük azt a rendeletet, amely a városok és falvak lakóinak összeírására illetve jelentkezésére vonatkozik. A jelentkezés módozatainak meg­beszélésére tanácskozásra gyűltek össze a tegnap délután Methes prefektus elnöklete alatt a köz- igazgatás vezetői. A tárgyaláson elhatározták, hogy folyó hó 18-óig az előkészületeket meg­teszik, 18-án pedig kezdetét veszi a jelentkezés, amely kerületenként fog megtörténni, utcák szerint s a jövő hónap elsejéig befejeződik. Minden­kinek jelentkezni keli. A jelentkezés _ befejezte után bizottságok fogják a város! végigjárni s a jelentkezést ellenőrizni. — Köíegyáni parasztok rabló társa­sága Nagyváradi tudósilónk jelenti. Az utób­bi időben Magyarországon át érkező árukat Kötegyán határállomás körül állandóan meg­dézsmálták. A vizsgálat nem tudta megálla­pítani, hogy hol történik a fosztogatás. Leg­utóbb Erdős Albert nagyváradi divatáru ke­reskedő egymilliókétszázezer lej értékű rako­mányát dézsmálták meg s mintegy nyolc- százezer korona volt a kára. Erdős megtette a feljelentést s deíektiveket bizofi meg a nyomozással, amely rövidesen szenzációs eredménnyel járt. A detektívek ugyanis meg­állapították, hogy föidmivesek drága selyem árukat kínálnak eladásra ötezer lejért. Ház­kutatásokat tartottak, melynek során kiderült, hogy egy kiterjedt fosztogató banda műkö­dik a határállomáson. A banda feje Szabó Lajos bakter volt, de a község számos pa­rasztgazdája is résztvett a fosztogatásban. Igen sok árut találtak még Csorna Jánosné- nál is, aki ugyancsak a főkolomposok közé tartozott. Az eddigi nyomozás eredménye- képen harminchét parasztgazdát és asszonyt tartóztattak le, akiket Nagyváradra kísértek be és átadták őket az ügyészségnek. A ki­terjedt vizsgálatot a hafárőrző katonaság pa- rancsnoksága folytatja tovább. Erdős Albert kereskedő ellopott árujából mintegy száz- ötvenezer lej értékű került meg. — Bukovinában is menesztették a pénz­ügyi tisztviselőket. Csernoviízi tudósítónk jelenti: A bukaresti pénzügyminisztérium távirati intéz­kedésére 43 hivatalnokot nyugdíjaztak. A külön­böző hatóságok hivatalnokai közül igen sokan az egységesítés következtében beadták nyugdíja­zás iránti kérelmüket. Az itteni kormány meg akarta nyugtatni a tisztviselőket s március 31-én a lapokban közzétette, hogy a tisztviselők elsején megkapják fizetésüket s egyéb jogaikat is rés-- pektálni fogják. Ennek dacára á fizetést elsején nem utalták ki, sőt a pénzügyi államtitkárt, ki a kifizetést elrendelte, bukaresti intézkedésre azon­nal nyugdíjazták. — A kolozsvári villanyszerződés körül. Megírtuk, hogy a városi tanács az uj villanyos­szerződés pályázatainak felülvizsgálására egy vegyes bizottságot küldött ki, melyben a szak­embereken kivül Jahoda Károly vállalkozót is beválasztották. Dacára annak, hogy a bizottság titokban folytatja munkáját, Jahoda most egy röpiratot adott ki, melyben azt hangsúlyozza, hogy a villanyosszerződést egyedül a Banca Romaneasca ajánlata alapján kell, hogy a város megkösse. Ilyen röpiratos agiíációhoz természe­tesen bárkinek joga van, de akkor előzetesen kellett volna levonnia a konzekvenciákat és ha eddig nem tette, most kellene távoznia abból a bizottságból, amelyben nem szabad egy bari ­nak az érdekeltségét képviselni. — Letartóztattak egy detektívet. A rendőr­főkapitánytól nyert információ szerint a kolozs­vári rendőrség letartóztatta Kusner József állam- biztonság rendőrségi detektívet, aki ellen az a vád, hogy megakarta zsarolni Aradi Emilt, a fahúzépitési részvénytársaság igazgatóját. A fel­jelentés szerint Kusner előbb azzal állott elő, hogy tudomása szerint sikkasztások történnek a társaságnál és ő kinyomozza a tetteseket. Erre meghatalmazást is kapott, de Kusner Aradi ellen gyűjtőit adatokat, majd azt állította, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom